Iránban egyre komolyabb a helyzet, a rendszer mintha saját maga ellen harcolna – hibát hibára halmoz, és könnyen elképzelhető, hogy brutális erővel akar fellépni a tüntetők ellen, ám ezzel egy időben külső háborút is indít, miáltal gyakorlatilag felszámolja saját magát.
Szerző: Rabbi
Hogy ne csak a magyar kormánypártot és az oroszokat kritizáljam. „Podoljak a Telexnek adott interjújában azt mondta, Oroszország egy agyaglábakon álló kolosszus, ami képes ledőlni.” (444, Mihajlo Podoljak Zelenszkij tanácsadója)
Ukrajnában nem csitulnak a harcok, a kercsi hídon történt robbantás a jelentések szerint nem okoz komoly fennakadást az orosz alakulatok utánpótlásában, ellenben a moszkvai vezető körök forronganak, mintha csak valóságos palotaforradalom készülődne. Holott csak Putyin készül újabb bűnbakokat találni akiket
Iránban egyre reménytelenebb hazugság- és erőszakspirálba kerül a kormányzati kommunikáció, ami önmagát generálja: már a sokadik meggyilkolt tüntetőről próbálják azt állítani, hogy „alapbetegségébe halt bele” vagy „öngyilkos lett”.
„A világ rosszul van összerakva.” „A világ csodálatosan össze van rakva.” Nem. A világ nincs összerakva. A világ véletlenszerű ismétlődések egymásutánja, úgy, ahogy ezek az ismétlődések megengedik, más-más képben kifejezve, egészen addig, ameddig a teljes spektrum egyszerre fel nem villan.
Ma elég sok érdekes hír került a kercsi híd felrobbantásának árnyékába, előbb azokat említem meg, aztán rátérek a híd ügyére, ami ennek a háborúnak akár a fordulópontjává is válhat. Mindenesetre okozott akkora sokkot az orosz társadalomnak, mint annak idején a
Harcok Ukrajnában, harc a Kreml falai között – mindenhol háború, az Oroszországi Föderáció sokkal több problémával küzd, mint bárki hitte volna. És már a háború tétje sem Ukrajna egy részének vagy egészének az annektálása, kezd arról szólni inkább: ki lesz
Vesztét érzi Khamenei ajatollah rendszere, kormánya: ahogy csitulnának a tiltakozások újból hazugságokkal ingerlik az amúgy is joggal elégedetlen lakosságot, de közben a kurdokkal iraki területen vívott harcokat sem adják fel. Nem lesz ennek jó vége, mert lehet ugyan, hogy tegnap
Egy, ma már hetvenéves barátom mondta bő tíz esztendeje – akkor volt ugye, hatvan –, hogy mindig meglepődik, amikor tükörbe néz, és meglátja az ősz szakállas bácsit, amikor egy hollófekete hajú-szakállú, délceg fiatalembert várt.
Van az úgy, hogy az ember téved. Én például ma azt hittem, hogy az egész orosz sajtó ellenzéktől kormánypártig Vlagyimir Putyin hetvenedik születésnapjával lesz, tele, elvégre mikor Sztálin volt hetven, egy évig tartott a buli, úgy megünnepelték. Hát nem, Putyin