Budapesten a Farsang és a báli szezon után nem sokat kell várni a tüntetési szezonra, aminek történelmi okai vannak: március 15-e egy olyan nemzeti ünnepünk, amelyen sikeres népi megmozdulásra emlékezünk meg, bár az senkinek sem jut eszébe, mikor ezeket a pártrendezvényeket szervezi, hogy Petőfi sikerét azóta sem ismételték meg.
Az idei március 15-e témája természetesen a járvány, ami ellen demonstrálni kiváltképpen hasznos dolog, se szerét, se számát nem tudjuk a tüntetések hatására elmúlt járványoknak. Illetve de, tudjuk. Ez a szám pontosan nulla.
Nyilván a járványügyi intézkedések ellen is lehet demonstrálni, ez valamivel kézzelfoghatóbb cél, ha sok értelme nincs is, de lehet bizonyos népszerűsége, hiszen mindenki a pokolba kívánja már a zárlatot, maszkot, kijárási tilalmat. Ha ezek nem lennének… nos, ha nem lennének, több volna a beteg és valószínűleg az elhunyt is. De mégis, intézkedésellenes tüntetések valóságos kavalkádja kényezteti el az úri közönséget. Gődény doktor már a korábbi megmozdulásán bejelentette, hogy március 15-én a Hősök terére várja híveit újból, de akad más versenyző is: Tibi atya egy január 29-i Index-interjúban mondta volt, miszerint:
„A magam részéről, ha nem érkezik olyan bejelentés, ami nem tessék-lássék, hanem érdemi, az alkotmányos jogaimat szavatoló támogatás, március 15-én megfogok egy széket és egy kocsmaasztalt, kihúzom a 4-6-os villamos síneire, és onnan – hogy klasszikust idézzek – „a véremen és a taknyomon” tudnak csak elrángatni. Ha addig nem kapunk támogatást, minden vendéglátót, taxist, edzőterem-tulajdonost, szórakoztatóipari dolgozót, közéleti véleményformálót, fővárosit, vidékit – mindenkit, aki szerint az alkotmányos alapjogaink legalább a magántulajdonunk védelméig megilletnek – arra kérek, hogy tartson velem!”
Márpedig mivel az ő három kocsmája (ne bonyolítsuk a dolgot azzal, hogy Tibi atya nem is egyetlen személy, hanem egy brand) az Erzsébet körút-József Attila utca-Király utca háromszögben található, ámde mivel nem mindegyik előtt jár a négyes-hatos, csak az Erzsébet körúti műintézet jöhet szóba. Akkor a Körúton is lesz egy demonstráció.
Komolyabbnak – legalábbis pártszerűbbnek – tűnik a Mi Hazánk tüntetése, ami a Vigadó térről indul, egész pontosan a Las Vegas Tropicana kaszinó elől és a résztvevők át terveznek sétálni a program szerint a Kossuth térre. Azért a meghirdetett elvek kissé mintha zavarosak lennének, van egy olyan érzésem, hogy kapkodás folyik a házuk táján, valósággal ontják magukból a sajtóközleményeket.
Elsején bejelentették, hogy Toroczkai László pártelnök lesz a Mi Hazánk Mozgalom miniszterelnök-jelöltje a 2022-es országgyűlési választásokon (kissé meglepődtem volna, ha mást neveznek meg), harmadikán közölték, miszerint kezdeményezésükre „a trianoni békeszerződésről tárgyalt az Országgyűlés Külügyi bizottsága, azonban a kormánypárti többség nem támogatta annak tárgysorozatba vételét sem” – akár még tárgysorozatba is vehették volna, mivel a trianoni béke helyett 1947. február 10-e óta a párizsi békeszerződés van érvényben, szóval Trianon maximum egy történelemóra anyaga lehetett volna. Negyedikén Dúró Dóra és a párt követelte, hogy tartsanak népszavazást az Európai Unióból való kilépésről, ami megint csak elég felesleges dolog, ugyanis ez sem így működik: egy „Huxit” a kormány döntési hatáskörébe tartozna, az már más kérdés, hogy egy kilépő döntés ellen már lehetne és kellene is népszavazást rendezni. Ha nem megy, akár népfelkelést is. Ugyancsak negyedikén tiltakoztak az ellen, hogy „nyitás helyett zárást jelentett be a kormány” és ezt a tiltakozást követte a demonstráció meghirdetése. Amint látom, minden labdát leütnek, egyet sem akarnak kihagyni, más kérdés, hogy leütik az árnyékot és a legyet is, ha labdának hiszik.
Akkor lássuk a tüntetésre való felhívásukat, először írásban, Dúró Dórától:
„Talpra, magyar! A túlzott lezárások ellen szervez tüntetést március 15-ére a Mi Hazánk Mozgalom civil szervezetekkel karöltve. 11 órakor a fővárosi Vigadó téri kaszinó előtt gyülekezünk, járványszolidaritási adót is követelve a helyzetből hasznot húzott cégekre, majd a közeli Parlamenthez vonulunk.
Bár maszkban, a másfél méteres távolság betartásával nem tilos közösen sétálni, bárki járhat arra, de aki a polgári engedetlenségi mozgalom keretében demonstrálva részvétele miatt bírságot kap, azok számára gyűjtés indul a ******* oldalon (a közleménybe a „tüntetés” szót kérjük). Köszönjük!”
Bocsánat, az oldal nevét kihagytam és nem véletlenül – nincs kedvem nekik gyűjteni, aki kíváncsi rá, a hölgy oldalán megtalálja.
A Facebookról letiltott, ám a YouTube-on hiperaktív Toroczkai pártelnök is videóban toboroz, bár kevésbé összeszedett dolgokat beszél – hiába, ki kellett tölteni azt az öt perces adásidőt. Már az elején megjegyzi:
„Mi nem vírustagadók, hanem lezárásellenesek vagyunk.”
Érdekes, ezek szerint vírustagadók nincsenek is, mert a másik két tüntetés szervezői sem állítják nyíltan, hogy nincs vírus.
„Az operatív törzs összevissza beszél.”
Tudjuk: lepjen meg valami újabbal, pártelnök úr.
„18 éves kor alatt csak természetes úton szerezhetik meg az immunitást a gyerekek, a fiatalok. Annál is inkább, mert egyébként a vakcinákat be sem lehet adni 18 éves kor alatt.”
Igazán? Akkor tényleg nem tudom, hogy szabadultunk meg például a járványos gyermekbénulástól vagy mikor is adják be a BCG-oltást. És még sokat, amit gyermekkorunkban kapunk. Attól tudunk ilyen szépen megnőni és ilyen nagyon okosakat beszélni.
„A kormány vessen ki járványszolidaritási adót a koronavírusból meggazdagodó gyógyszeriparra, multikra, digitális óriáscégekre és a kaszinókra. Ezekből a bevételekből pedig béremelést akarunk!”
Ó, hogyne. Azért van járvány, hogy több legyen a reklám a digitális óriáscégeknél (megsúgom: jóval kevesebb van, hiszen nincs idegenforgalom). A gyógyszert is meg kell adóztatni, luxus az, mint a kaszinó. A multikat meg miért is? Ja, mert csak. Mert vannak. A befolyó pénzt azonban adják ide, mert mi alaposabban el tudjuk költeni, mint más.
Érzek némi ellentmondást abban, hogy jóllehet a Dúró-féle toborzóban még szóba kerül, miszerint maszkban és a másfél méteres távolság betartásával kéretik vonulni, de már ott felvetődik, amit Toroczkai biztosra vesz, hogy valószínűleg meg fogják büntetni az egybegyűlteket. Igen, meg fogják: ugyanis gyülekezési tilalom van. Persze ez csak abban az esetben sérül, ha elegen lesznek a honfiak ahhoz, hogy egyáltalán „gyülekezetnek” nevezzék őket, bár ennek meg a jogi meghatározása a 2018-as törvényben az, hogy:
„Gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.”
Annyian meg lesznek, mert Toroczkai és Dúró mindenképpen oda kell menjen, nélkülük nem is érvényes az egész.
Összegezve: nem új dolog az, még az elmúlt tíz évben sem, hogy ugyanazon ok miatt több szervezet demonstrál ugyanabban az időben. Sok ilyen esetet láttam, mikor a sajtómunkásnak ingáznia kellett volna több rendezvény között, és most a hivatalos ünnepélyeket nem számítom, mert azok természetesen soha nincsenek összehangolva. Ilyenkor két lehetőség van.
Az első, hogy a demonstrálóknak az ügy fontos, amiért az utcára mentek és nem a pártépítés. Ilyenkor meg szoktak egyezni, és közösen lépnek fel. Egyesült erővel mondhatni. Erre volt jó példa a netadós tüntetés vagy a Szabadság téri aktív tiltakozás.
A második lehetőség, hogy a pártépítés fontosabb az ügynél – ilyenkor indul el a számháború, kinek a rendezvényén voltak többen, kinél voltak kevesebben, mindenki másképp számol: de maga az ügy, mint olyan, elsikkad, nem is ügy volt az, csak ürügy.
Az a nézetem, hogy ha a három, egyazon napon tartott tiltakozó gyűlés résztvevőinek a járványügyi intézkedések elleni fellépés volna fontosabb, már rég leültek volna egyezkedni egy közös akcióról, de ennek nyomát sem látom. Tehát nem tiltakozni hívják a népet, hanem pártot építenek (mondjuk Tibi atyát kivéve, neki arra nincs szüksége).
Hát, tessék választani, ha valakinek tüntetni de főként pártosodni van kedve.
Én a magam részéről otthon maradok.
És még a büntetést is megspórolom.