Ezek után már emberi közreműködés vagy utasítás sem lesz szükséges a tökéletes zsarnokság létrehozásához. Az Anthropic még választhat: vagy segít ennek a megteremtésében, vagy felszámolják valamilyen módon és a kérdést megoldja Musk az ő kis Grokjával.

Sztálinnak Berijája volt, Nazarbajevnek Tokajevje, Madurónak Dalcy Rodrigueze, Khameneinek Laridzsánija van. De vajon ki lesz Laridzsáni Laridzsánija? És lesz-e egyáltalán Laridzsániból állami vezető?

Érdekes tehát a dilemma: bombázás vagy blokád, háború vagy béke? Mivel jár jobban Kuba?

Több Ben Palmer kéne ebbe a világba és kevesebb besúgó, annyit mondhatok.

Libanonban csak arra lenne tehát szükség, hogy az állam állam legyen, a kormány kormányként viselkedjen és az ország szövetségesei is támogassák ezt.

Úgy tűnik, az orosz szolgálatoknak sikerült keresztezniük a New Age-et a fasizmussal, majd alaposan el is terjesztették. Kívánom az ötletgazdának, hogy töltse élete hátralévő részét a tajgában, Anasztáziát keresve és éljen kizárólag a szibériai cédrus termésén.

„Ha a világ rigó lenne, Kötényemben ő fütyülne, Éjjel-nappal szépen szólna, Ha a világ rigó volna.”

Tőlem most loptak. Képet loptak, és olyan aljas dologra használták fel, amit jeleznem kell, amitől el kell határolódnom. Ha nem teszem, egyetlen képem vagy más szellemi termékem sincs biztonságban.

Stirlitz forogna a sírjában, ha valaha is élt volna, de Abel ezredes, Kim Philby és Richard Sorge örök álma biztosan nyugtalan.

Így toborozzák hát a ruszkij szoldátot, így áll össze a világverő orosz ármádia. Éhezőkből, nyomorgókból, csapdába csalt nyomorultakból.

Egyelőre itt tartunk, lufi kilőve, El Paso-i légtér megnyitva, lézer kölcsönadva, kartellek egymás hasát fogják a röhögéstől, a határőröknek meg kéretik hét végén, ha eltávra mennek, a fegyvertárból nem kiadni a gyalogsági páncélosokat gyorstüzelő gépágyúkkal, mert még a végén meglátnak az utcán egy kisgyereket nyalókával, kartell-főnöknek nézik, és szitává lövik az egész elővárost mindenestől, amilyen kis óvatosak.