Szele Tamás: Terasznyitás előtt

Az események már megint felülírták a terveket, itt egy másik írás kéne álljon eredeti elképzeléseim szerint, ami lehetne ugyan izgalmas, de a nap híre miatt azt elhalasztjuk: sokkal közérdekűbb, hogy Gulyás Gergely bejelentése szerint szombaton nyitnak a teraszok.

Hát, akkor foglalkozzunk ezzel. Örülni fognak a vendéglátósok (bár a többségük mai nyitásra készült, de így is elégedettek lesznek a zárva tartáshoz képest), végre összejön valami bevételük, kivéve természetesen a pinceborozókat, mert az olyanhoz sehogy sem lehet teraszt kialakítani a föld alatt. Azért lássuk a részleteket is, mert arra nem érdemes számítani, hogy szombaton a magyar nemzet annyi kihagyás után végre belesikít az éjszakába.

Mondjuk nem is lenne hasznos. A teraszok ugyan kinyithatnak, de éjszakázásról szó sem lehet: a maszk viselete kötelező lesz, 21:30-kor legkésőbb záróra, a kijárási tilalom pedig 23:00-kor kezdődik. Szóval terasz lesz, de maszk is, éjszakázás meg nem, bár nem féltem a leleményes embereket, fényes nappal is merev részegre tudják inni magukat azok, akiknek ez feltétlen célja. A detoxikáló mindenesetre jól teszi, ha nehéz napra készül. Annyi terasz sosem volt Magyarországon, amennyi szombaton ki fog majd nyitni, már ha valami váratlan nem történik. Ugyanis ez a terasznyitási döntés a 3,5 milliós beoltottsági szinttől függ. Ahogy elértük ezt a számot, a belügyminiszter meghozza a nyitásról a határozatot amely másnap lép hatályba, amikor megjelenik a Magyar Közlönyben.

Olyan meg csak nem történik, hogy hirtelen leállnak az oltások, tehát a szombati nyitás reálisnak tűnik. Jó kérdés, hogy miért pont a 3,5 milliós szinthez kötötték, talán arra gondolhattak, hogy ez az összlakosságnak körülbelül az egyharmada, de biztos akkor lenne a védettség, ha a lakosságnak több, mint a kétharmada lenne túl – pár héttel – már a második oltásán is. Illetve teljesen biztos akkor sem lenne, csak nagyon nagy mértékű, pár százaléknyira esne vissza a fertőzöttség. Ugyan Gulyás mester azt mondta, jövő hétre elérhetjük – a mostani oltáskampánynak köszönhetően – a 4-4,5 milliós oltottsági szintet is, ami nagyon jó lenne, csak érjünk is oda a megígért időben.

Vakcina lenne hozzá, bár nem mindegy, miféle.

Ez ügyben mutatkozott be a nagyközönségnek ma Gulyás Gergely, a virológus. Elég sok szakértőt kérdeztem már az elmúlt több, mint egy évben az oltóanyagokról, minél tanultabb orvossal, virológussal beszéltem, minél tudósabb emberrel, annál kevésbé adott kategorikus válaszokat, egyik sem állított olyant, hogy „X. vakcina a legjobb, Y. vakcina a legrosszabb”. El is magyarázták, miért: mert a vakcinát a pácienshez kell mérni, nem a vírushoz. A vírusnak mindegyik árt, de mindegyik másképp működik. Más kell a 65 év feletti, esetleg magas vérnyomással küszködő embernek és más jó a harmincasoknak. Ezer és egy szempontot kell és lehet is figyelembe venni: persze ezek közül a legelső, hogy milyen oltóanyagból mennyi van. Mert olyannal, ami nincs, nehéz lenne oltani.

Ezért megdöbbentő Gulyás mai kijelentése, mely szerint:

A 444 kérdésére Gulyás elmondta, hogy minden kutatás végeredményét nyilvánosságra fogják hozni, de addig is, hogy egyes vakcinánál több mint félmillió, másnál egymillió oltás után az mondható el, hogy a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb.”




Ilyen toplistát én szakembertől nem hallottam soha, de nem is hallhattam, hiszen mindegyik azt mondja, hogy személyre, egészségi állapotra kell szabni, kinek melyik jó. Gulyás másik meglepő gondolata az volt, hogy:

Ausztriában azért tesztelnek sokat, mert nincs elég oltóanyag. Nálunk folyamatosan oltják a regisztráltakat, jól halad a tömeges oltás, hiszen aki regisztrált, azt 1-2 héten belül beoltják Magyarországon. Vagyis nem a tesztelések számát kell növelni, hanem a további oltottságot kell erősíteni.”

Csak nem fogja ez az ember megúszni a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, de ahogy nézem, nem is szándéka. A paraszti ész azt mondaná ugyan, hogy a tesztelésnek az oltottsághoz csak nagyon kevés köze van, a tesztelés a járvány nyomon követését, izolálását szolgálja, az oltás meg az immunizációt és a fertőzési lehetőségek csökkentését, de ennek az ötletnek épp úgy, mint az oltóanyagok rangsorolásának több köze van Magyarország külpolitikájához, mint az orvostudományhoz.

Az utazási lehetőségekről sokat beszélt és keveset mondott, konkrétan azt, hogy:

A nyári időszakban is indokolt az óvatosság. A kormány nem adhat utazási tanácsokat, de az az álláspontja, hogy aki beoltott, az egyben védett, vagyis számukra lehetséges az utazás, és nemcsak belföldön, de utazás előtt is mindig tájékozódni kell a célország járványügyi állapotáról.”

Igen ám, de azt is mondta, miszerint:

A magyar kormány elsők között fogja lehetővé tenni, hogy a magyar állampolgárok akár rokonlátogatás céljából utazhassanak a határokon túlra. Azt is hozzátette, hogy itthon hiába magas a beoltottak aránya, ha a környező országokban nem állnak ilyen jól. Ezért, amíg hazánkban nem értük el a nyájimmunitást, óvatosnak kell lenni a határnyitással.”





Ez a két válasz együtt sem mond a világon semmi tényszerűt, konkrétan annyit tudunk meg belőle, hogy vagy így lesz, vagy úgy, de valahogyan mindenképpen, mert olyan még nem volt, hogy sehogy sem lett volna. Mehet is az ember, meg nem is, ha beengedik valahová, olyan országba, ami nálunk kevésbé fertőzött, annak örüljön, de olyanba meg úgysem engedik be, a nálunk fertőzöttebbekbe meg ki nem engedik, vagy ha mégis, visszafelé jön a karantén. Szóval nesze semmi, fogd meg jól, nem változott egyelőre a szabályozás, csak szóba került, és már az is valami. Kár, hogy nem sok.


Nem tudok szabadulni a „jó zsaru – rossz zsaru” érzéstől a kormányinfók kapcsán. Azt figyeltem meg, hogy ha kellemetlen hírt kell közölni, azt mindig Gulyással mondatják el, neki jutott a „rossz zsaru” szerepe, ha kellemeset, azt elmondja Orbán Viktor maga. Igen, de ezzel a terasznyitással most kellemes hírt közölt – akkor mit fog mondani Orbán? Csakis valami még kellemesebbet rakhatott félre magának. Annyit már Gulyás is elárult, hogy

Jövő héten akár a négymilliót is átlépheti az oltottak száma, a nyitás következő lépéseiről Orbán Viktor fog tájékoztatni.”





Akkor tehát további nyitást terveznek, és a közönségsikert már a nagyfőnök akarja bezsebelni. Ezt is bezsebelte volna, de épp Hans Kluget, a WHO európai regionális igazgatóját fogadta, holnap meg nem teheti, mert megy Brüsszelbe lejmolni Ursula von der Leyentől. Valami 5800 milliárd forintocskát akar kapni, ennyiért érdemes kihagyni egy még oly sikeres haknit is. Mire visszatér, majd kitalálnak neki valami bejelenthető jó hírt.

A végére egy tanács a szombati teraszozóknak: emberek, elszoktunk a vendéglőktől. Aki nem csak inni akar (az se lesz olcsó) hanem enni is, komoly árrobbanásra számítson, még a zárlat előtt megszokott szinthez képest is, és nem azért, mert egy nap alatt szeretnék kompenzálni a vendéglátóipar fél éves, kiesett bevételét. Az lehetetlen volna. Hanem azért, mert még egy ilyen teraszos újranyitásnak is komoly költségei vannak, frissíteni kell az árukészletet, feltölteni mindent, ez a Portfolio szerint vendéglőnként 2-4 millió forintba kerülhet, sőt, a húspiacon 25 százalékos áremelés várható a takarmányárak növekedése miatt. Ez nemcsak a húst érinti, hanem a tojás árának emelkedését is jelenti, szóval óvatos becslés szerint is 10, de inkább 15 százalékkal drágább lesz minden a kinyitó teraszokon. Ehhez vegyük az elmúlt fél év munkaerő-elszívó hatását, hiszen a vendéglői alkalmazottak jobb híján másból kellett megéljenek, és láthatjuk: nem lesz sem olcsó, sem egyszerű feladat ez a nyitás maguknak a vendéglátósoknak.

A vendégeknek meg egyszerű lesz ugyan, de nem olcsó.


Amilyen vehemenciával nyitunk, oltunk, gyógyulunk, én csak egy dolgot nem értek. Ha ennyi jó hír szakad ránk minden nap, így javul a helyzet, miért kérte a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítását szeptemberig? Amikor úgyis mindjárt „legyőzik a vírust”?

Egy magyarázatot látok csak.

A járványt nem szeretik, de jól jön, mert van mit legyőzni, van mivel harcolni, bár sajnos valódi ellenfél, a kitalált rémekkel könnyebb dolguk szokott lenni.

De a veszélyhelyzetet azért attól még szeretik, annak az összes jogi-törvénykezési vonzatával együtt, azt hosszabbítják majd, míg csak lehet – hiszen a 2015-ben kihirdetett „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” még most is tart, hatályos, minden félévben hosszabbítják.


Ugyanígy bánnak majd a veszélyhelyzettel is: a járványnak már rég nyoma sem lesz, mikor veszélyhelyzet és különleges jogrend még mindig lesz.

Jó az, ha van a háznál.

Mára ennyi újat és közérdekűt sikerült összeszedni, de ne feledjük: szombatig még sok minden történhet.

Jövő hétig meg főleg.


Oszd meg másokkal is!

Ajánlott olvasnivaló: