Orbán Viktor most azt találta mondani, hogy „a migráció eleve filozófiailag rossz dolog. Nincs jó migráció, csak rossz migráció van. A migráció mindig arról szól, hogy az ember megszületik valahova a Jóisten rendelése szerint, és azon a helyen, ahova született, nem tud boldogulni. És úgy dönt, hogy miután ott nem tud elérni egy olyan életet, amit magának szeretne, ezért felkerekedik, és onnan elmegy.” (444)
Azért lennének kérdéseim, tulajdonképpen csak kettő. Én valamennyire ismerem a filozófiát, de ilyen problémát így nem találtam benne. A „jó” és „rossz” kérdése örök sláger, meg a boldogság, az élet értelme, és – szintén így – efféle zagyvaságok, finomabban kifejezve egyéni szociális nyomorúságok, de hogy migráció… meg a Jóisten rendelése… teológiában még elmegy, nade hogy filozófiában… Mégse gondolnám, hogy ez a derék ember ne tudná, mi az a filozófia. Persze, hogy tudja, de hát ő rég nem magának beszél, hanem a közönségének. A közönsége pedig szereti a tudományos ízű cumókat, az olyan okosakat, mert más egyebek mellett fogalma sincs róla, hogy a filozófia és a filozófiatudomány szintén kettő.
Nem a saját szegénységi bizonyítványát állítja így ki, hanem a követőiét.
A másik a „felkerekedik és elmegy”. Mert ott nem képes boldogulni, ahol van. Jah, jah. Pokolba az indiaiakkal. Pokolba a görögökkel. Pokolba a rómaiakkal. Pokolba a zsidókkal. Pokolba a vikingekkel. Pokolba a zulukkal. Pokolba az amerikaiakkal, ausztrálokkal, bennszülötteikkel együtt. Pokolba a búrokkal, Dél-Afrika egész népességével, a busmanokat (szanokat) kivéve.
Pokolba a….
Merthogy ezzel ezt is mondta. És ha még csak mondta volna.
Hogy én mennyire unok folyton-folyvást Freudra és Jungra visszakanyarodni.