„There is no business like the show business” – mondják Hollywoodban vagy a Broadway színházaiban, és nagyon igazuk van, akkor is, ha ezt a közmondást lehetetlenség volna tisztességesen magyarra fordítani a szójáték miatt. Hogy ez miért pont az oltatlansági igazolványról jut az ember eszébe? Oka van annak.
Például az, hogy most hatalmas üzlet dőlt össze a járvány enyhülésével. Ne kiabáljuk ugyan még el azt az enyhülést, sok víz lefolyik a szent Gangeszen Vánaraszinál, míg Indiában sem lesz majd egy beteg sem, de nálunk akárhogyan is nézem, javult valamelyest a helyzet, ha másfél év után is. És ez rengeteget árt annak a politikai és gazdasági üzletágnak, ami ennyi idő alatt ráépült a járványügyi intézkedésekre.
Speciel kétféle módon épült rájuk: az egyik a korrektebb, ami elfogadta a tilalmakat és azokból csinált pénzt, például a különböző házhoz szállító cégek vagy a kézműves maszkok gyártói: de akár magamat is mondhatnám, én ugyanis azt használtam ki, hogy a külföldi tévéstábok csak nagy nehézségek árán tudtak bejutni az országba, így két kollégával leforgattunk helyettük egy csomó hírt, interjút, ha kérték – igaz, főleg az aprajából. Aztán átküldtük online a megrendelőhöz a kész, vágott anyagot, úgy csak nem fertőz. Jó pénz volt az is, bár sarokházat nem vettünk volna hármunk közös honoráriumából sem, de minden munkának örülni kell. És minden bevételnek is.
Volt és van azonban egy sötét oldala is a helyzet meglovaglásának – ezen az oldalon áll a mai tüntetést tartó Normális Élet Pártja például, nekik igaz, hogy aránytalanul – nagyságrendekkel – több a bevételük, de a dolguk is sokkal nehezebb. Nem kis szellemi munka ugyanis a szélhámosság, állandóan észnél kell lenni, hogy az ügyfeleink ne legyenek észnél. Szórakoztatni is kell őket, elvonni a figyelmüket síppal-dobbal-nádi hegedűvel (az élő közvetítés szerint egy korombéli, vagyis ötvenes és pocakosodó rockzenekar most is cibálja még a drótokat a Kossuth téren annak a kevés tüntetőnek, aki ebben a dögmelegben még ott van). De mindennél fontosabb az a sok, színes, tarka mese, amit mondanak nekik folyton-folyvást, az se baj, ha egyik ellentmond a másiknak – azt akarják, hogy higgyenek nekik, nem azt, hogy gondolkodjanak azon, amit hallanak.
Szóval, tüntettek ma, bár maga a pártalapító doktor Gődény egyelőre csak megnyitotta a rendezvényt, a program szerint csak este hétkor kezd majd beszélni. De alig ismer rá az ember a tömegesnek induló népmozgalomra. Az esemény Facebook-oldalán alig nyolcszázan jelezték, hogy részt vesznek rajta, és a Telex tudósítása szerint körülbelül annyian is voltak ott (ha az átmenő forgalmat is beleszámítjuk). Pedig, hej, de keményen rájuk dörrent a pártvezér még tegnap délelőtt!
„El kell dönteni végre, hogy van-e olyan fontos a jövőnk és a gyermekeink élete, mint a hazai foci és az LMBTQ probléma! Mert ezek tízezreket mozgatnak meg!
Vajon a gyermekek értelmetlen kísérleti oltása és a diszkriminatív védettségi kártya miatt eljöttök-e a Parlamenthez, hogy tömegesen, korlátozás és büntetés nélkül tüntessünk végre a Normális Életért?
Sosem hittem volna, hogy a jövőnkért és a gyermekeink jövőéért nem akarnak vagy nem mernek kiállni az emberek, de a lényegtelen dolgokért azonnal tömegek mozdulnak meg.
HOL VAGYTOK BÁTOR FÉRFIAK, akik megvédik a családjaikat? Amit másfél éve az országgal tesznek, az tényleg csak pár ezer embert zavar?
Milliók háborognak a diszkrimináció miatt, de akkor mire vártok?”
Esztendeje még tényleg nagyságrendekkel többen csüggtek az ajkán, meg kell hagyni, és most nem érti: hová lett az ő közönsége, a széles néptömegek, melyeknek élén majd bevonul a Parlamentbe?
Van egy rossz hírem: nem lettek sehova, ott vannak most is, ahol eddig voltak. A számítógépük előtt, otthon, csakhogy beoltatták magukat, mert ha ez elmarad, kényelmetlenebb az élet. És míg nem voltak beoltva, jól jött az oltatlanságot támogató ideológia – sokan ódzkodnak ám ösztönösen a tűtől, még többen meg elhitték a qanonista maszlagot – most azonban, hogy már oltottak, semmi szükségük a dologra. Szomorú dolgok ezek, uram. Akárhogy mennydörög rájuk, akármilyen vadakat is mond, az a régi népszerűség már nem jön vissza, főleg, hogy hónapról hónapra elmarad az oltott népesség tömeges kipusztulása, amire pedig jó páran spekuláltak. Mit csináljunk, nem akarnak halni az emberek. Aztán ilyenkor hibás minden és mindenki, ahogy egy másik kis rövidprózai remekében rávilágít a párt első embere:
„Megmozdulás a Normális Életért, a jövőnkért és a szabadságunkért!
Változtatni kell, hogy ne legyen megkülönböztetés, értelmetlen korlátozás és oltásra kényszerítés. Nincs szükség olyan hatalomra, ami bünteti a normális és egészséges életet, helyette pedig a betegségben lát üzletet!
Várunk, ha eleged van a média által terjesztett politikai vírusból, amire hivatkozva tönkretesznek mindent.”
Tehát a vírus politikai és az a gonosz média terjeszti. Régi recept ez, megvan kétszáz éves is: igyál még egyet és fogd rá a médiára! Ja nem, az a kakaóreklám. De a média már annyi mindennek volt bűnbakja, mióta létezik hogy – mint a Normális Élet Pártja gondolja – tán azért is van, hogy lehessen kit hibáztatni bármiért. Aztán van, aki elhiszi, van, aki nem, mostanság több az olyan, aki nem. De aki mégis, az kiváló ember, mert mindent elhisz. Idéznék pár elcsípett mondatot a Telex tudósításából, mind a mai napon hangzott el, a Kossuth téri demonstráción.
„Csipeket juttatnak be az ember szervezetébe, ott aztán már irritálja a kapillárisokat, a belső érfalat, és eljuthat az agyba, a csontvelőbe, mindenhova. A cél egyszerű: az emberből programozható robotot akarnak csinálni. És ez már nagyon közel van.” (Pócs Alfréd traumatológus és őstörténet-kutató, a Hunfokos szövetség elnöke)
Világos: a robotembereket meg hun fokossal fogja resetelni. Hogy ki a robot, azt majd ő mondja meg.
„A lényeg ehhez nem is a vírus, hanem a tüske (…) a világ vezetői titkos egységbe vannak kovácsolva, hogy belénk juttassák az emberek irányíthatóságát biztosító vírust.”
Nem kérdem, miért nem látunk mindenfelé kábán kószáló zombikat, ugyanis tudom: aki nagyon akar, az lát ilyent, akkor is, ha nincsenek, Hit kérdése az egész.
„Felejtsétek el, hogy ki milyen vallású, hogy milyen fajhoz tartozik, hogy milyen párthoz tartozott régen. Fogjatok össze, mindenki mindenkivel. Ne engedjétek, hogy megosszanak titeket.”
Csodás gondolat, mámorító a szépsége. Fogjon össze mindenki mindenkivel, tekintet nélkül bármire is, és aztán, ha már össze vagyunk fogva, akkor engedelmeskedjünk szépen annak, aki ezt kitalálta. Valami ilyesmit nevezünk olcsó demagógiának, a szépséges idézet is származhatna a kormánypárt vezetőjétől ugyanúgy, mint az ellenzék bármely prominensétől, de akár Marx Károlytól vagy Robin Hoodtól is. Most éppen egy természetgyógyász mondta, de így sincs a világon semmi értelme.
„Miért pont most van ilyen nagy hőség? Nem furcsa ez az egybeesés?” (Névtelen tüntetők a Telexnek)
Hát, biza most lebukott a Háttérhatalom: nagy csoda ám az, ha június huszadikán nyár van, nyáron meg meleg. Máskor kifejezetten fagyni szokott ilyentájt, és a Kossut teret mord jéghegyek szegélyezik, ameddig a szem ellát. De aki a nyári meleget is képes titkos machinációnak tulajdonítani, az már menthetetlen.
Veszni látszik a járványszkepszis-üzlet, a vírustagadás-biznisz, a maszkellenes mozgalom. Megy kifele a divatból a jelek szerint, pedig úgy nézett ki még a télen is, hogy a Normális Élet Pártja bejuthat esetleg a Parlamentbe 2022-ben. Mondjuk egy-két képviselőre én is adtam nekik esélyt, mert valóban népszerűek voltak, ha tizennyolcra, amennyit ők emlegettek, nem is.
Mit csináljunk, jött az oltás, jött a védettségi kártya, csökkent a betegek, elhunytak száma.
Márpedig, ahol nincs járvány, ott nem csak belehalni nem lehet, de tagadni is nehéz. Egy jó ötlet hangzott el a mai, kissé néptelen rendezvényen, a hunfokosos Pócs csodadoktor (csoda, hogy még doktor) vetette fel, ő ugyanis oltatlansági igazolvány bevezetéséről beszélt, amit társaival készítettek el, és több vendéglátóhely kész elfogadni. Bár nincs kizárva, hogy mégsem az ő találmányuk, mert, amint látom, egy bizonyos Népszuverenitás Mozgalomnál már meg is lehet rendelni.
Jó, de mi célból? Akinek van ilyen, azt nem engedik be a kocsmába a teraszról? Vagy mégis, hogyan kell majd használni? Mire?
Hiszen az oltáskártya sem jó semmire a világon, az ellentéte meg aztán pláne.
Remélem, jó drágán adják majd.
Aki kiváltja, az megérdemli, hogy alaposan megvámolják.
Egyelőre ennyit tudtak nyújtani a nagyérdeműnek, és egyre szerényebb a produkció, nem is csoda, hogy hanyatlik a népszerűsége.
Szedjék össze magukat, ha még közönség elé akarnak lépni és ne feledjék: no business like the show business.
Itt, ebben a showban új műsorra lenne szükség.
És új műsorhoz új férfi is kell.