Van itt minálunk, a Kárpátok gyűrűjében egy nagyon ostoba mítosz, egy népmese, amivel egyelőre még egyetlen folkloristánk sem foglalkozott, ami arról szól, hogy ha elég kitartó valaki, egyszer életében megkaphatja a biciklit egy körre. És ha nem a biciklit, akkor a hatalmat.
Mindegy, mennyire hülye, mennyire vall szélsőséges vagy egyenesen őrült nézeteket, mennyire felelőtlen vagy alkalmatlan a hatalomgyakorlásra: egy kör mindenkinek jár. Ennek nem kis részben a zavaros és épp ezért vérzivataros magyar történelem lehet az oka, amelynek során szinte törvényszerűnek mondható, hogy mindig az jutott a legfelső polcra, aki teljesen alkalmatlan volt rá, és hosszabb vagy rövidebb ideig sanyargathatta a többieket. Hogy a csodába ne hinne ebben a mindenkinek járó egy körben annak az országnak a népe, amelyiket irányított már csak a múlt században és rövid idő leforgása alatt egymás után Horthy, Szálasi és Rákosi? Akinek volt peche rosszkor születni, végigélvezhette mindhárom alkalmatlan állami vezető regnálását, aki még életben is maradt, az óhatatlanul levonta a tanulságot, hogy azé a hatalom, aki jobban, erőszakosabban és kitartóbban kepeszkedik érte.
De nem is kell ennyire visszamenni az időben. 1990-ben a Fidesz 5,4%-ot ért el a választásokon, 1994-ben 5,1%-ot – lám, 0,3%-ot ért a székház ügy, nem többet… de azért senki meg nem mondta volna, hogy négy év alatt, 1998-ra feltornázzák magukat 34,72%-ra, pusztán a makacs, következetes és agresszív önellentmondás útján (és a párt teljes átalakítása is kellett hozzá persze). Nyilván nem volt, nem is lehetett töretlen a diadalmenet a kétharmad felé, megbicsaklott 2002-ben, 2006-ban, de végül 2010-ben az is eljött és tart máig, ha épp nincs meg, akkor is mindig akad, aki biztosítsa…mondta volna ezt bárki is az 1990-ben 5,4%-os kis pártról? Senki, lám, a kitartás és a türelem, valamint a gátlástalanság meghozta jutalmát – mondaná az egyszerű logika.
Ha ez mehet nagy dolgokban így, kicsi ügyekben is ez lehet a Nagy Titok, és legyenek akármennyire is szélsőségesek, szalonképtelenek vagy akár embertelenek is az elveik, kitartanak mellettük, terjesztik az igét szorgosan, mert lám, harminc év alatt Hunniában bármi sikerülhet. (Azt elfelejtik, hogy a mostani bármihez kellett ám Simicska pénze, üzleti érzéke és sajtóbirodalma is, a külső támogatásokról már nem is beszélve).
Minálunk tehát az utolsó kapcabetyár is tarsolyában hordja a marsallbotot és nagyon meg van sértődve, ha azt mondják neki, hogy térjen vissza a karikás ostorhoz, mert jobban állna neki. Ennél jobban már csak a kaptafával lehet megsérteni a wannabe politikusokat, vezetőket. Ők vezérek lesznek, csak ki kell várják a sorukat. Sőt, tulajdonképpen most is azok, csak a gonosz világ és az aljas média nem hiszi el nekik szép szóra. De hát a médiát a világösszeesküvés irányítja, mindegyik médiumot, ők tudják jól, mert mondták nekik a Hangok. Amik a fejükben vannak.
Mindez arról jutott eszembe, hogy elém került egy szó szerint hiperaktív Facebook-oldal, ami elvileg nem politikával, hanem oltásellenességgel foglalkozik. Csak hát tudjuk: az oltásellenesség is politika, sokan is kívánnak rajta lovagolva bejutni a Parlamentbe. Magyarba is, európaiba is, bár a másodikra kevesebb az esély. De ahogy a kétezres években komoly bár titkolt orosz segítséggel sikerült felerősíteni világszerte a szélsőjobboldali mozgalmakat, úgy a 2010-es évek csodafegyvere, az álhírek, konteók útján gründolt csoportok lettek. Hej, hol van már a chemtrail-mese, a HAARP legendája? Ahol a tavalyi hó meg a hawaii tó, mindent elnyel a Káoszgép és új formában, egyesítve köpi ki, most az oltásellenesség és a korábbi konteókat szintetizáló qanonizmus virágzik.
Mindkettőről tudjuk, hogy szentpétervári konyhán főzték ki őket, amint a járvány miatt inkább az ezekbe integrálódó 5G-ellenességet is (amire egyszerűen azért volt szükség átmenetileg, mert Oroszország méretei miatt egyszerűen képtelen lett volna a világ többi részével együtt áttérni az ötödik generációs mobiltelefon-frekvenciára, inkább elindítottak egy konteót, hátha máshol sem sikerül, végső soron nekik ez a próbálkozás majdnem ingyen volt). Az eredeti, általános oltásellenességnek is volt egy csomó halálos áldozata korábban, főleg Olaszországban, Ukrajnában és Romániában, ahol gyerekek haltak bele abba, hogy a szüleik a divatos ideológia hatására nem oltatták be őket olyan hétköznapi gyermekbetegségek ellen, mint a kanyaró. Ezt fejlesztették tovább, alaposan összekeverve a mai járványtagadássá, oltásellenességgé, víruszkepszissé.
Egy tőről fakad ez a sok ostobaság mind, az evolúciójuk is csak félig spontán. De miért akadtam én fenn ezen a magyar Facebook-oldalon, aminek az a címe, hogy „Egy oltatlan naplója 2.0”?
Azért, mert az oltásellenesség még a járvány előtt sem volt „egy politikamentes vélemény”, mint láthattuk. Most viszont, mikor tömegek érintettek az ügyben, a manipuláció első számú eszközei közé került. És el is szabadult, már lassan irányíthatatlannak tűnik – bár, ha a zavarkeltés a célja, akkor előírásosan működik. Az oldal névjegye üres, tartózkodnék attól, hogy X.-nek vagy Y.-nak tulajdonítsam, de ömlik belőle az oltásellenes propaganda, mintha dézsából öntenék. Lássunk néhány példát.
„Az oltatlanok ma Magyarország hősei, mert nem dőltek be az állami propagandának.”
Igazán? Az állami propaganda valóban aljas és hazug, de ha azt fogadjuk el, hogy minden állításuknak az ellentéte igaz, bajban lennénk. Mert ha azt mondanák, hogy a víz folyékony, neki kéne állni diót törni vele, mert ha „ők” folyékonynak mondják, biztos, hogy szilárd? A formális logika csak ilyen bakugrásokhoz vezet. Az állítás viszont határozottan erősíti a közösségi szellemet – „a mi törzsünkben csak hősök vannak!” jellegű.
„Egy csomó oltott itt lebzsel. Kukkolják az oltatlanokat, milyen vidámak, derűsek. Irigykednek ránk.”
Irigykedjen rád a szebeni hóhér, kis barátom. Ez a gondolat sem jó sokkal többre, mint egy hamis közösségi tudat építésére, és arra, hogy felerősítse az „oltot-oltatlan” ellentétet, ami a gyakorlatban nincs – ha mondjuk én nem lennék beoltva, de a barátnőmet beoltanák, attól a perctől kezdve ő egy teljesen másik emberré változna, akit én nem szeretek? Szó nincs erről, csak a propagandisták akarják elhitetni velünk. Amint azt is, hogy az oltott „zombivá változik, a chipen keresztül irányítják” – ami a leggonoszabb hazugságok egyike, hiszen azt senki sem képes bizonyítani, hogy nem irányítják, amint azt sem, hogy nem boszorkány. Csavaros ésszel találták ki ezt a disznóságot, én mondom. (És nem az irányítóközpont).
„Az egészséges olthatatlanok immunrendszere legyőzte a járványt.”
Ja: az oltásnak semmi szerepe nem volt benne. A virsli is megfőtt, a tűzhelynek, edénynek, víznek ehhez semmi köze. Az tiszta propaganda, hogy ezek nélkül nem főtt volna meg, ugye?
„Arra kérünk mindenkit, hogy senki se oltakozzon. Július 1-től jön az uniós rendszer. A védettségi igazolvány eleve kuka.”
Féligazságokkal operál a szerző: az uniós vakcinaútlevél tényleg jön és ingyenes lesz. Csak addigra a miénkben is ugyanaz lesz, mint az uniósban, mármint az alkalmazásban, a kártya eleve nem volt jó kocsmázáson és mozizáson kívül semmire sem. Viszont a magyar hatóságok csak a magyar igazolást fogják elfogadni, a külföldiek csak az unióst, tehát jobb, ha mindenkinek van mindkettő. De mi van bennük? Az oltásaink dátuma. Tehát, ha valaki nincs beoltva, azon az uniós nyilvántartás sem fog segíteni a mindennapi életben. Az oldal viszont designol saját „oltásigazolványt” is, ilyen látható írásunk főcímében.
„Visszaszorítjuk ezt az erőszakos oltáspropagandát. Harcolunk az oltásdiszkrimináció ellen. Győzni fogunk!”
Értem, és utána? Mindenki magas lesz, 26 éves, felső középosztálybeli, igény szerint szőke és kék szemű? Azért illenék értesíteni majd a fenenagy győzelemről a koronavírust is, mert ritkán facebookozik és ha nem tud arról, hogy őt megverték, amilyen ostoba, még rendet vág a győztesek között. Ugyanebből az okból javasolnám egy „Koronavírussal Kommunikáló Nemzeti Hivatal” felállítását is a kormánynak, mert ők meg ott tartanak, hogy már győztek is.
„Az ivermektin 20 ponton fogja meg a covidot és más vírusokat is, ami a jövőre nézve ÁTTÖRÉST jelenthet!
A lóféreghajtózó tájékozatlan emberek orra alá lehet nyomni bármikor, emelt fővel!
Igazán megérdemelne még egy Nobel díjat, hisz már eddig is sok száz ezer ember életét mentette meg számos országban és fogja a jövőben is!
Az egész világ tud róla, ha most ősszel sem használjuk korai kezelésként újabb ártatlan emberek fognak meghalni.
„Ki és mire vár még? Számonkérésre?
Na, arra többen esélyesek, döntéshozók és felsült tagadó tudorok egyformán…”
Dr. Nagy Kázmér Tamás”
Azt nem tudom, hogy a valóban létező dr. Nagy Kázmér Tamásnak van-e köze ehhez a poszthoz, vagy visszaéltek a nevével – ez sincs kizárva – azt viszont tudom, mert fél perc munkával utánanéztem, miszerint ő tényleg orvos, csakhogy gyógytornász és rehabilitációs orvos.
Mire jó ez az egész oldal így, ahogy van?
Szemmel látható haszna nincs, azon kívül, hogy hihetetlen mesékkel bolondítja az embereket. Még pénzt sem kér, akárhogy keresgélek rajta. Ez egyszerűen ellentétet akar szítani oltott és oltatlan között, olyan politikai helyzetet előidézni, amiiben a korábbi ellentétek helyett új szempontok határozzák meg a frontvonalakat.
Láttam ilyent angolul is, németül is, románul is, tele van velük a közösségi oldal. Az a közösségi oldal, ami elvben harcol az oltásellenesség és a járványtagadás ellen.
És lám, van aki az eszével tudja, hogy ez mind hazugság, de hisz benne, és úgy gondolja: övék lehet még az a bizonyos bicikli arra a körre egyszer, jutaht még az oltásellenesség, a konteóhit, a tudománytagadás politikai hatalomhoz, csak kitartóan kell küzdeni. Igen: ez politika, még ha azt is hazudják róla, hogy „csak vélemény, nem több”. És az a hatalom nem is tűnik olyan lehetetlen álomnak abban az országban, ahol egy 5,4 százalékos pártnak húsz év alatt kétharmada lehet.
A Capitolium ostroma is politika volt, nem mulatság a búcsúban.
Ez is az – és követik a receptet. Hazugság, gátlástalanság, kitartás, makacsság.
Magyarországon tényleg minden kapcabetyár a tarsolyában hordja a marsallbotot.
Csak van az úgy, hogy a marsallbot orosz gyártmányú.