– Képzelje, Samu magyarul beszélt!
– Miért ne beszélne magyarul? Hiszen magyar!
– Örülök, hogy egy platformon vagyunk. Tudja, mennyi idős Samu?
– Tudom. Az utóbbi húsz évben sokszor találkoztunk. Mondhatnám, a család barátja lett.
– Ó, csak nem? Képes volt odautazni?
– Hát, ha muszáj…
– Igen, igen. A lélek egészsége is fontos.
– Azért a testtel is foglalkozni kell. Ha az ember ilyen nehezen egyenesedik fel…
– De felegyenesedett!
– Igen, a professzorasszony is ezzel bíztat. Samu egy kincs.
– És a miénk, magyaroké! Akik a világ ősnyelvét beszélik, az egyetlen nyelvet, ami sziklatömbszerűen, változatlanul kiállta a történelem viharait, még a bolyongó, őshazájából, Mezopotámiából száműzött, lovas nomáddá lett sumér mágusok korában is! A Boldogasszony népe…
– Az nem Szűz Mária?
– Hát, ahogy vesszük. Nem szeretem ezeket a szemita ferdítéseket a maguk javára. Maradjunk Boldogasszonynál. Szép magyar szó, illetve sumér. Három istennő összevonása: Bau, a Tápláló, Dug, a Jóságos és Asan, az Anya. Bau-Dug-Asan, azaz Boldogasszony.
– Hehe. Sean Connery pedig Kanári Sanyi, ugye?
– Nagyon vicces. Ne akarja, hogy csalódjak magában. Bau-t, a Táplálót egyébként Gulának, Hatalmasnak nevezik.
– Az, ugye, Gyula?
– Már hogy lenne Gyula?
– Ahogy Moldova írta a legkisebb lányáról. „Legkisebb lányom, Gyula. Hát Istenkém, fiút vártunk.”
– Moldova, az a komenista firkász? Fúj. Ha nem szeretné Samut, most azt kellene gondolnom, hogy idegenszívű!
– De szeretem. Samu jó ember.
– Volt, persze.
– Mi az, hogy volt? Van.
– Igen, bizonyos értelemben. A magyarság örök. Majd, amikor újra ideér a Nibiru…
– A micsoda?
– Nibiru. A plusz bolygó, ami a többi bolygóval ellentétes irányban, elnyújtott ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, és háromezer-hatszáz földi év alatt kerüli meg. Csak a sumérok nevezték Nibirunak, a védikus szanszkrit iratokban Mahar-loka, Magyar-laka néven szerepel. Ebből is látszik, hogy a szanszkrit is magyar eredetű nyelv. Megjegyzem, a sumérok nem suméroknak hívták magukat, hanem mah-garnak, azaz…
– Ne folytassa, kitaláltam.
– Jól van. Nos, a Nibirut a nefilimek lakták, a férfiak 10-12, a nők 6-8 méter magasságot is elértek. Párosodtak azokkal a félállati lényekkel, akiket itt találtak…
– Elhiszem. Mármint azt, hogy lehetséges ilyesmi. Volt nekem egy százötven centiméteresre nőtt fiú ismerősöm, mellesleg rendkívül okos és tehetséges ember, aki kifejezetten szerette az igen magas lányokat. Megállt előttük, kezeit áhítatosan összekulcsolta, felnézett, és ezt suttogta: oh, a beautiful whale!
– Magával nem lehet komolyan beszélni.
– Hát ha olyan vicceseket mond…
– Pedig nem tréfálkozom. Rövidítek: sok-sok viszontagságon keresztül, sok-sok évszázezred múlva a nefilimek és e félállati lények keveredéséből alakultak ki a sumérok, akarom mondani, magyarok, és természetesen Samu, bár az ő pontos mibenléte még nem tisztázódott.
– Dehogynem! Ismerem az egész családját.
– A vértesszőlősi ősembernek?
– Hogy kinek? Samu miért lenne ősember?
– Hát akkor micsoda?
– A háziorvosunk.