Nagyon sajnálom, de nem tudok másképp fogalmazni: a mai hírek jelentős része az állati végtermékek körül forog. Mondhatni, a hírek tárgya a trágya, máskor sem különb a helyzet, csak azért mégsem ennyire egyértelmű. Nos, fogjuk be az orrunkat, húzzunk kesztyűt és lássuk, mi a helyzet.
A helyzet a szokásos: kelet-európai vagy észak-balkáni abszurd. Nagyon messze vagyunk már attól, hogy a mi abszurdunk közép-európai legyen. Vegyük rögtön azt, hogy három és fél éves csúszással ugyan, de már biztos, hogy megépülhet a kisvárdai termálvizes lórehabilitációs központ.
A micsoda?
A termálvizes lórehabilitációs központ.
Az mfor.hu vette észre, hogy beérkezett a környezetvédelmi hatósághoz a dokumentációja, akkor pedig csak megépül. Annak idején 2,2 milliárd forintot különítettek el rá, kanyargós volt a vállalkozás útja, mert eleinte a Magyar Lovassport Szövetség felelt érte, azonban két éve átruházta ezt a felelősséget a kormány a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft.-re, melynek tulajdonosa a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület. Ez különböző kanyarokon és a jelenleg külföldön (talán Afrikában) bujkáló Balogh Sándoron keresztül köthető Seszták Miklóshoz, azonban aki ezen elcsodálkozik, az még hisz a Mikulásban is.
Hagyjuk a hihetetlenül bonyolult tulajdonosi struktúrát, akit érdekel, olvashat róla a HVG egy régebbi írásában, inkább azt lássuk, milyen lesz ez a termálvizes lórehabilitációs intézet? Mi lesz benne, mi nem?
Elsősorban is: nem lesz benne termálvíz. Azért termálvizes, hogy ne legyen. Értik? Én sem, de a dokumentáció világosan leszögezi:
„A rehabilitációs tevékenység során kizárólag a közműszolgáltató által biztosított víz kerül felhasználásra”
Rendben, illetve nincs rendben, de ez van. Viszont a 444 szerint:
„A lórehab Kisvárdán, a stadion közelében épül meg, dél-nyugatról észak-kelet felé haladva egyfajta kiterjesztéseként a strand-csúszdapark, mozipark, stadion és gigaparkoló szórakoztatónegyednek.”
Akkor már értem, miért kell bele fedeles versenypálya, zárt trágyagyűjtő, 4 db oktatóterem, 2 db apartmanépület, egy étterem és egy 61 férőhelyes parkoló. Ha ugyanis a trágyagyűjtő nem volna zárt, a lócitrom, hogy úgy mondjam, emanációja megzavarhatná nem csak az oktatótermek és az étterem atmoszféráját, de megfelelő széljárás esetén akár a strandolást, akár a mozizást és – kimondani is borzalmas – a stadion sporteseményeit is.
A lócitrom már csak ilyen. Büdös.
A lórehabilitációs intézet, vagyis lókórház összesen öt főt alkalmaz, ők lesznek a lókórházi kedvesővérek, és napi tíz látogatóra számítanak – az intézmény idén októberig meg is épül.
Isten látja lelkemet, nem sajnálom a lovaktól a rehabilitációt, de sajnálom Sesztáktól a közpénzt. Legalább a trágyagyűjtő tényleg legyen zárt…
Rendben, de hogy jön ide a medvetrutyi?
Úgy, hogy meg lehet venni.
Konzervben, darabja vagy adagja 3450 forint. Nem luxuscikk, de azért medveürüléknek nem is olcsó. Láttam már ebből a cikkből kedvezőbb árfekvésűt is, sőt, a szabad természetben ingyeneset is. Ahhoz képest én drágállom, bár kétségtelen, hogy nem lehetett hétköznapi és veszélytelen munka ezt a terményt addig betakarítani, amíg még friss – a dobozolása is külön gépsort igényelhetett. Forgalmazza az Igazi más néven Tiltott Csíki Sör.
Mint sörbarát és talán sörkedvelő is, azt kell mondanom, nekik valóban van gyakorlatuk abban, hogyan adjanak el szart drágán, őszintén tudom sajnálni azokat, akik világnézeti hovatartozásuk részeként isszák a sörüket, szerencsére nekem ez nem kötelező: megkóstoltam, több változatát is a terméküknek, és tapasztalataim alapján döntöttem úgy, hogy ez számomra nem iható.
De menjünk tovább, mert van leírása is a terméknek.
„Vadon, természetes környezetben élő medvéktől származó, frissen, melegen csomagolt BIO, kézműves termék. Emberi fogyasztásra nem alkalmas. Száraz hűvös helyen, napfénytől védve tárolandó. Használat előtt szétmákátyolandó.
Az eladásból befolyt összeget a medveproblémák megoldására, az erdélyi Medve Jóléti Programra fordítjuk.
Gyártják: a székelyföldi macik. Forgalmazzák: kizárólag a székelyföldi kereskedők.
GLUTÉNMENTES
TARTÓSÍTÓSZERMENTES
GMO MENTES
VEGÁN
ÖSSZETÉTEL: 100% erdélyi barnamedve ürülék.
Minőségét bontatlan csomagolásban korlátlan ideig megőrzi.
Felbontás után 22 órán belül felhasználandó. Tartósítószert nem tartalmaz.
Gyermekek elől elzárva tartandó. Felbontásához székely bicska ajánlott.”
Akkor ez mégis az, amit ír rajta. Nehezen hinném, hogy különösebben kelendőnek bizonyul, főleg, hogy használat előtt kifejezetten székely, tehát hangsúlyozottan nem svájci bicskával szétmákátyolandó. Kár a bicskáért – elhiszem, hogy a szakkifejezés nem mindenki számára ismerős, de talán érthető, hogy nincsenek sokan, akiknek szenvedélye a medveürülék szétmákátyolása. Rétegtermék lesz ebből, a megszállott mákátyolók kultusztárgya. Bár mondjuk én egy mákátyolót sem ismerek. Sőt, maga a szó is erősen helyi jellegű lehet, ugyanis semmiféle szótár nem ismeri.
De akkor minek készült? Nos, a válasz egyszerű nekem, aki valamennyire ismerem a romániai viszonyokat és bonyolult azok számára, akik az összes romániai magyart egyetlen homogén, arctalan, de „fideszes” tömegnek tekintik. Ez távolról sincs így, sőt, de eleget harcoltam már értelmetlenül a köztudat babonáival, hogy most ne bocsátkozzak többoldalas bizonyításokba.
Mindenesetre a dobozolt medveürülék egy olyan vita eredménye lehet, ami pont a magyar kormány által agyondotált Csíki Sör gyártója és annak helyi kritikusai között robbant ki.
Ugyanis az arrafelé közmegegyezés tárgya, hogy a Csíki Sör trágya. Nem issza senki, de nem is muszáj, hiszen lehet kapni ezerféle jobb sört. Helyit is, csehet is, németet is, aki nagyon akar, kap japánt vagy mexikóit is, pont, mint bárhol máshol. De nem csak sört gyárt a cég, gyárt az mindenfélét, és mindenére rányomja, hogy „székely termék”. Rányomták a szintén kritikán alulira sikerült Csíki Csipszre is, amiről a Transindex című romániai magyar online lap őszinte és lesújtó kritikát közölt. Erre válaszul küldte el nekik a cég a medvetrágya-konzervet „tesztelésre” – ismervén a céget, védőruhában nyitották fel, és az volt benne, amit a felirata ígért. De közben az árucikk felkerült a Csíki sör webáruházának oldalára is, mint ajándéktárgy, tehát az is lehet, hogy csak egy ilyent készítettek, direkt a Transindexnek, de az sem kizárható, hogy képesek voltak legyártani belőle egy szériát, bár nagyon megnézném azt, aki ilyesmit ajándékoz.
Persze valójában nem az a baj, hogy a Csíki Sör és a Csíki Csipsz rossz. Az is baj, de a valódi gondot az jelenti, hogy a gyártó cég nem tulajdonosa a „Székely Termék” brandnek, ugyanis az Hargita Megye Tanácsának birtokában van. Nem is ugyanazt a logót használja a gyár, mint amit a tanács, de a szöveg alkalmas a megtévesztésre. A tanács ugyan nem reklamált, de megtette a lap – és kaptak is érte dobozolt medveürüléket. Vannak helyek, ahol lófejet talál az ember az ágyában, ha „figyelmeztetni” akarják, vannak, ahol medveszart. Mert afelől ne is legyen kétségünk, hogy ez válasz volt a kritikára, egy agyontámogatott, magabiztos oligarcha válasza, akinek még a nevét sem írom le, mert nem érdemli meg.
Tényleg csak az a kérdés, egy ilyen készült, vagy több: kinézem belőle, hogy többet is legyártatott, telik neki rá. Nem részletezem, miből telik, mert tudom, csak hosszú lenne bizonyítani: de futja.
Tekintve a sajtóvisszhangot, valószínűnek találom, hogy még sok konzervet fog postázni mindenféle orgánumoknak, bár mondjuk ez talán a reklám legrosszabb formája.
Vissza is fog ütni, de ha őt nem érdekli, akkor az ő baja lesz, senki másé.
Hát így élünk mi, ebben a kies kis Kárpát-medencében.
Lócitrom és medvetrutyi lep mindent.
De egyelőre legalább válogathatunk a végtermékek között!
Jöhetnek még olyan nehéz idők, mikor ebből a matériából is csak egyféle jut majd.