Sajnos már másodszor kell írnom Jurák Katáról az elmúlt két napban. Az első esetben igyekeztem mérsékelni magamat, érvelni és bizonyítani, miért találom tévesnek nézeteit – hej, ha csak tévesek volnának, de vétkesek is! – ma már kezd elhagyni az úri modor. Ugyanis nem szenvedhetem, mikor a szemembe hazudnak.
Röviden összefoglalnám tegnapi írásomat, mert nem a Zónában jelent meg: arról van szó, hogy a Pesti TV és a Pesti Srácok munkatársa a következő megszólalással örvendeztette meg igényes közönségét:
„Azt hiszem, a szivárvány átértelmezése, a jelkép eredeti jelentésének meggyalázása nem várt következményekkel jár a haladó nyugati országok számára. Itt halkan jegyezném meg, hogy Isten nem csak egy szelíd, jóságos öregúr, mint ahogyan a haladó liberálisok elképzelik, hanem Júda oroszlánjaként is említi a Biblia. Nem igazán jó döntés feldühíteni.
„Már legalább nyolcvanan elhunytak Németországban és Belgiumban az évszázad legnagyobb esőzése okozta áradásokban, 1300 ember pedig eltűnt.”
A szivárvány története a Szentírás legismertebb történetei közé tartozik: az özönvíz után Isten szövetséget köt az emberrel, hogy soha többé nem pusztítja el özönvízzel a Földet, és e szövetség jeleként szivárványt tesz az égre. (1Móz. 9.11)„Szövetségre lépek veletek, és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására.”
Az én véleményem az, hogy a szövetséget meggyalázó országok, nemzetek számára küld az Isten egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy ennek milyen következményei lehetnek.”
Nézetem, hogy ez a megszólalás nem csak sötét, középkori vagy azelőtti világnézetről tanúskodik, hanem felér egy istenkáromlással is: hogy tetszik gondolni, mindenki, aki meghalt, megsebesült, akit kár ért, meleg vagy transz volt, azért bántotta őket az Istenke? Akkor tessék már nekem megmondani, a vörösiszap-katasztrófa idején ki feküdt le kivel és milyen módon, hogy a Mindenható úgy elengedte a bal kezét Devecserre, Kolontárra? Júda oroszlánja különben is János Jelenéseiben a Fiúisten, nem az Atya, de legyen akármelyik, abban kell reménykednünk, hogy nem nézett ide, a háta mögé most pár napig.
Ezt a posztot követte egy másik, amiben a hölgy a „haladó-liberális gittegylet médiáját” sértegette, csúsztatásokkal, de ezt már elintéztem tegnap, a továbbiakban nem is ismertetném azt az írást, el lehet olvasni, ott van fent rá a hivatkozás, inkább megírnám ezt.
Már akkor sejtettem, hogy nem lesz vége a dolognak egyszerűen és simán, mikor tegnap letettem a billentyűzetet, mert ismerem a kormánymédiát, a falkaszellemüket is, a megfelelési kényszerüket is, tudtam, hogy hiába kárörvendett a hölgy egész országrészek nyomorán, szenvedésén, sokak halálán, mások hajléktalanná válásán a szentté avatása nem maradhat el az ő köreikben. Persze, meg is tartották.
Az nem csoda, hogy Huth Gergely, a tulajdon főszerkesztője kiállt mellette, sőt: egy főszerkesztőnek ez a dolga. De ahogyan tette!
„Jurák Kata kolléganőnket és gyermekeit gyakorlatilag életveszélyesen fenyegetik pedofilok és gonosztevők a FB-posztja alatt, holott lehet vele egyetérteni vagy egyet nem érteni, ténykérdés, hogy a szivárvánnyal kapcsolatban kolléganőnk egy legitim, vallásos álláspontot fogalmazott meg ominózus posztjában.”
Nem ennyit írt, én idézek ennyit belőle, nem akarok pártpolitikát belevinni abba, ami már anélkül is vállalhatatlan. Szóval tehát az, akinek mer nem tetszeni a poszt, akinek mer egy szava is lenni, az húzza meg magát, mert gonosztevőt vagy pedofilt csinálnak belőle? Szép gondolat.
Az tény, hogy én is olvastam olyan kritikáját a posztnak, amiből már az őrület parazsát éreztem sütni és nem vállalok vele közösséget, olyan embertől, aki már nem először hibázik a magyar „ellenzékiséget” illetően (a fő hibája különben az, hogy ki akarja sajátítani), de egy ilyen zakkant ellenvélemény kering, a többi rengeteg mind épeszű. Csakhogy ezzel nincs vége a történetnek.
Másik írást is szentelt a Pesti Srácok a méltatlan (mármint: a munkatársuk részéről méltatlan) esetnek, nem bírnak belenyugodni, hogy a Vatikán még nem intézkedett a szentté avatásról, ha már ekkorát hibázott a hölgy, és csak így lehetne lemosni róla – intézkednek ők maguk. Azt mondja a második írás:
„A szivárványt kisajátította magának egy agresszív társadalmi lobbi – Jeszy, Szentesi Zöldi és Bayer is kiállt Jurák Kata mellett”
Ez különben a Pesti TV egyik adásának összefoglalója. Tehát beindult a gépezet, olyanok jönnek belőle, mint:
„Jeszy kiállt a szivárvány-ügyben megszólaló, ezzel a mindig, mindent félremagyarázó balliberálisok féktelen dühét magára zúdító kolléganőnk, Jurák Kata mellett; így tett mások mellett Szentesi Zöldi László is. Jurák Kata profilját egyébként – nyilván a mindenkit megillető szólásszabadság dicsőségére – vasárnap letiltotta a Facebook, vagy azok a bizonyos, titokzatos algoritmusok.”
No, ez haragított meg. De ez nagyon. Ugyanis nekem van egy olyan szokásom, hogy ha olvasok valamit, hát utána nézek. Hümmögtem, hogy letiltották, ejnye, de hát annyi embert bántott meg… aztán kíváncsiságból beírtam a Facebook keresőjébe Jurák Kata nevét.
A hölgynek nem is egy oldala van, hanem kettő (az egyik hivatalos, szerzői, a másik mondjuk így: privát) és most, ebben a pillanatban, amikor ezeket a sorokat írom, vasárnap, 2021. július 18-án, 14:00-kor egyik sincs letiltva.
Mindkettő megvan, rajtuk virítanak a szimpatizánsok üzenetei is.
A Pesti TV és a Pesti Srácok nem mondott igazat.
Nem mondtak igazat az adásban és nem mondtak igazat a lapban sem.
Mondjuk úgy, hogy a közönség szemébe hazudtak. A saját közönségükébe, mert a legelszántabb híveiken kívül csak a sajtószakma olvassa őket, mi is inkább csak muszájból, hogy tudjuk, merről fúj náluk a szél.
Hogy merték ezt megkockáztatni? Egy mezítlábas keresés lebuktatja az egész állítást.
De merték, merik.
És ez már messze túlmutat az eredeti poszt gusztustalan voltán, amin a vita kitört. Világosan mutatja, hogy már nem tényekről vitatkozunk, ellenőrizhető állításokról, a kormánymédia már bizonyos abban, hogy ha ők állítanak valamit, azt akkor sem ellenőrzi senki, ha egy mozdulattal megteheti. Az ő olvasóik hiszik, hogy a gonosz Facebook törölte az oldalakat, akkor is, ha megmutatjuk nekik, hogy ott vannak, sértetlenül. Még a poszt is megvan, az utódja úgyszintén.
Hiszik, hogy nincs ott, mert az vagyon nékik megírva.
A velük egyet nem értők minden szava felesleges az ő hitükkel szemben: ha az lenne megírva, hogy elvitte az ördög mindenestől a Keleti Pályaudvart, megpróbálnák felszántani, bevetni a helyét akkor is, ha ott van. Persze, indiai kenderrel, de megpróbálnák.
Ez a félelmetes.
Ez már nem politika és már nem hit.
Ez már betegség: csak az a baj, hogy ők kapták meg és mások fognak belehalni.