Szele Tamás: Érthetetlen viccek

Tegnap megint nagyot alakított a kormány, nem is lesz idő és terjedelem minden produkciójukról szót ejteni, komolyan mondom, fáradhatatlan ez a társulat, éjjel-nappal szórakoztatnak minket. Csak az a baj a vicceikkel, hogy egyiket-másikat nehezen lehet megérteni.

Például Orbán Viktor képes volt kimondani a Tucker Carlsonnak, vagyis a Fox Newsnak adott interjújában arról, hogy Joe Biden amerikai elnök a tavaly novemberi elnökválasztás előtt egy „totalitárius gengszternek” nevezte őt a lengyel miniszterelnökkel és a belarusz elnökkel együtt, miszerint:



A reakció az ilyesféle véleményekre itt Magyarországon nem igazán udvarias. „Mégis ki ez az ember, hogy ilyeneket mond?” Aztán azt mondjuk, hogy „oké, ő az Egyesült Államok elnöke, mégiscsak komolyan kéne vennünk”. De akkor is. Valaki, aki nem beszéli a nyelvünket, akinek nagyon korlátozott a tudása Magyarországról, aki egyértelműen nem ért meg minket, és ilyen véleményeket mond?! Ez egy személyes sértés az összes magyar számára.”

Azért szerintem annyira nem különbözünk a világ összes többi nemzetétől, hogy ne lehessen minket érteni – a nyelvi korlátok misztifikálása pedig körülbelül 2010 óta tart, éspedig napjainkig a Fidesz részéről. Ahogy akkor azt mondták, hogy nem értik Brüsszelben a mi költségvetési hiányszámunkat, mert magyarul van és Barroso nem beszéli a nyelvünket, most a homofóbra módosított gyermekvédelmi törvényről állítják szent esküvéssel, hogy azt sem olvasta senki, aki meg mégis, az nem értette, ha értette, nem jól, ugyanis nem értenek magyarul Európában. Pedig hát értenek, különben pedig a Google Fordító és a DeepL korában ez nem érv. Mindenesetre Orbán Viktorról nem szabad azt mondani, hogy gengszter, mert szerinte megsértődik minden magyar. Főleg, ha amerikai elnök mondja. Rendben van, akkor nem nevezzük gengszternek, ne legyen sértődés. Nevezzük mindenféle másnak, gazdag a magyar nyelv.

De ez csak egy kis villámtréfa volt az éji homályban a Nagy Nevettető részéről, a tegnapi nap igazi, bár nem túl könnyen értelmezhető poénja az volt, hogy lecserélték a középületekben a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát a Nemzeti Hitvallásra, ami az alaptörvény preambuluma. Itt írja a Magyar Közlöny, alig hittem a szememnek:

A Kormány 1543/2021. (VIII. 4.) Korm. határozata a Nemzeti Hitvallás középületekben történő kihelyezéséről

    1. A Kormány az Alaptörvény 10 éve történt elfogadásának tiszteletére és az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának jelentőségére figyelemmel egyetért azzal, hogy a 2010. évben kihelyezett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatok helyére a középületekben a Nemzeti Hitvallás kerüljön elhelyezésre.
    2. A fenti célok megvalósítása érdekében a Kormány
      a) felhívja a központi kormányzati igazgatási szervek, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezetei és a katonai igazgatás területi szerveinek vezetőit,
      b) felhívja a központi államigazgatási szervek és területi, helyi szerveik, valamint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveinek vezetőit,
      c) – tiszteletben tartva az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét – felkéri a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a Kúria elnökét, az alapvető jogok biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok képviselőtestületének, közgyűlésének vezetőit, a bíróságok elnökeit és az ügyészségek vezetőit, hogy az általuk vezetett szervezet feladatának ellátása során használt középületekben – az 1. melléklet szerinti formában – a szerv vezetője által meghatározott, méltó és a középület sajátosságainak megfelelő, jól látható helyen helyezzék ki a Nemzeti Hitvallást, továbbá gondoskodjanak a korábban kihelyezett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatok levételéről.
    3. A kihelyezett Nemzeti Hitvallás megfelelő állapotáról és szükség szerinti cseréjéről intézkedni kell.
    4. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
    5. Hatályát veszti a Nemzeti Együttműködésről szóló 1/2010. (VI. 16.) OGY politikai nyilatkozat egyes középületekben való kihelyezéséről szóló 1140/2010. (VII. 2.) Korm. határozat. Orbán Viktor s. k.,

      miniszterelnök”

Az ember elnéz maga elé a nagy, büdös semmibe, és csak annyit kérdez: miért?

Amire csak boldogult anyai nagyanyám tudott volna választ adni, ugyanis az ilyen értelmes kérdésekre mindig azt mondta: „hogy a rák a vetésre ne menjen”.

De tényleg: ennek mi értelme volt? Mi haszna, mi célja?

Emlékszem, 2010-ben épp egy szakmai találkozón vettem részt kollégákkal, egy régi napilap volt munkatársaival, mikor egyikünk, aki késve érkezett, meghozta a hírt, hogy kötelező kifüggeszteni a középületekben a NENYI-t. Hát nem mondom, elég nagy csend támadt a különben vidáman zsibongó társaságban. Ilyenre még csak nem is gondoltunk akkortájt. Mármint arra, hogy ez lehetséges volna: meg hát értelme se sok volt.

Aztán a legtöbb helyen kitették, bár egyes intézmények kitartottak a politikamentesség mellett, például a bíróságok meg akkortájt még az ügyészségek, most nem tudom, mi a helyzet, de csodálnám, ha létezne egységes koncepció ezzel kapcsolatban. Jó, hát ha kitették: kitették. Egy fontos mondat volt benne, de annak alapján felkészülhettünk volna az eljövendőkre, ha észrevesszük:

Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek.”

Ez mondta ki nyíltan, hogy nem (csak) kormányt váltott az ország 2010-ben, hanem rendszert is. Csak nem igazán vettük észre.

Aztán, mikor 2011 áprilisában megszületett az alaptörvény, amit azóta is farigcsálnak, olyan gránitszilárdságú, újból meglepődtünk, fel is háborodtunk, de időnk sem volt levegőt venni, mert jött az új határozat:

2011. szeptember 1-től kötelezővé tették, hogy az összes, 3200 önkormányzatnak külön szobát, asztalt és asztalszolgát, valamint dekorációként virágot kell biztosítania az Alaptörvény Magyar Közlönyben megjelent példánya olvasásához.

Már az asztal sem volt akármi, az asztalszolga pláne: igaz, arról nem tudok, hogy egyáltalán volt-e olyan település, ahol betöltötték ezt a pozíciót. De Kerényi Imre – nyugodjon békében, az ő ötlete volt ez is, mint annyi más kormányhóbort – elő is írta nagyon pontosan, hogyan kell kinéznie az asztalnak:

Az asztal felszínén, vagy az asztalon álló táblácskán, vagy az asztal fölött a falon nyomtatott nagy betűkkel szedve ez a kiírás látható: AZ ALAPTÖRVÉNY ASZTALA. A Magyar Közlöny különszáma az asztal közepén fekszik, a 28. oldalnál található felező mentén nemzetiszínű zsinórral átkötve, s a zsinór segítségével a bútorhoz rögzítve. Balkéz felől az asztalon áll egy váza, benne friss vízben egy szál virág. Vagy víz nélkül egy szál örökzöld. Jobb kéz felől hever az asztalon egy írótoll, szintén nemzetiszínű zsinórral a bútorhoz rögzítve, s néhány űrlap. Az asztal előtt egy üres szék áll. Bárki odaülhet, s átlapozhatja a kiadványt.”

Szerencsére csak egy évig volt kötelező ez a nagyon érdekes asztal, aztán ahonnét csak lehetett, ki is dobták, ne foglalja a helyet. A falon a NENYI, az asztalon az alaptörvény, a vázában örökzöld vagy friss világ, mi kéne még nekünk, jó emberek?

Semmi, még ez is sok.


Most annyi történt, hogy ahol még megvolt az asztal, ott helyet cserélt a NENYI meg a preambulum. A gyakorlati életben mindkettőnek ugyanannyi a haszna, vagyis nem sok. Ugyan nem látom be, mi értelme volt cserélgetni őket, de kellett legyen, szél fúvatlan nem indul, kormányhatározat ok nélkül nem születik.

Karácsony Gergely már be is jelentette, hogy a Főpolgármesteri Hivatalban ő ki nem teszi a Nemzeti Hitvallást, ellenben kiteszi az 1848-as tizenkét pontot. Miért azt? Szerintem beleolvashatott a lecserélésre kerülő NENYI-be, ugyanis az kezdődik az elsővel a tizenkét pont közül:

Legyen béke, szabadság és egyetértés.”

Hát, az legyen bizony, csak pont ez a három hiánycikk mostanság. Bár a többi pontokban is látok hiányosságot. Mert ugye „Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését”, nagyon is kívánjuk, főleg azért, mert gondok vannak vele. Kívánunk „felelős ministeriumot Buda-Pesten”, mert minisztériumunk van egy csomó, de mind felelőtlen. „Évenkinti országgyűlést” (nem is lenne rossz, ha évente csak egyszer ülnének össze), törvény előtti egyenlőséget, Nemzeti Bankot, közös teherviselést, úrbéri viszonyok megszüntetését, szóval sok minden után kívánkozunk mi, de azt sosem hittük volna, pedig minden jel arra mutat, miszerint visszaálltak az 1848 előtti viszonyok.


Ugyanis ha vissza nem álltak volna, ez a sok kívánság nem lenne aktuális.

Hogy Karácsony Gergely a tizenkét pontot teszi ki, azt nagyon is megértem.

Azt nem értem meg, minek kell kitenni azt a preambulumot?

És előtte miért kellett a NENYI lógjon a falon?


Mire volt jó ez az egész?

Ez valami nagyon kifinomult tréfa kell legyen, aminek nem értjük a poénját. De a kitalálóján kívül senki sem érti ám.

Meg kéne most már magyarázni.

Bár attól tartok, ha megértenénk, nem lennénk tőle vidámabbak.

Hülye vicceik vannak ezeknek a mostani uraknak, annyit mondhatok.

Bár lehet, hogy ez most komoly részükről.

Viccnek pocsék is lenne.


Oszd meg másokkal is!