Szele Tamás: Másik Magyarországok

Nos, ma, mint ígértem, kirándulást teszünk a minap lefogott „Magyarok Felelős Nemzeti Kormányának” szellemi közegébe, abba a politikai alvilágba, vagy inkább párhuzamos világba, ami már nagyon régóta itt létezik Magyarországon, a valódival azonos helyen és egy időben – és amiről nem sokan tudnak.

De először lássuk a friss híreket.

Csak egy ilyen van, és ez az, hogy az Index mai információi szerint:

A nyomozó bíró harminc napra rendelte el mindkét gyanúsított letartóztatását. A megalapozott gyanú szerint létrehozták a Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya nevű, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló szervezetet. K. Áront bírói hatalommal ruházták fel, míg Posta Imre feladata a végrehajtói hatalom megszervezése volt. A gyanúsítottak egy új alkotmányt is megfogalmaztak.” (Index)

Posta Imre a házkutatás idején

Mondtam én tegnap, hogy nem fognak kisétálni, de itt akad pár homályban feledett momentum, például az, hogy nem két gyanúsított került előzetesbe, hanem legalább négy. Bár inkább többen lehetnek, ezek közül legalább kettőről tudjuk, hogy szabadlábon védekeznek, csak ez is különösen néz ki, ugyanis – tiszteletben tartva a személyiségi jogokat, tehát nevét nem említve – egyikük a következőket osztotta meg Facebook-oldalán:

No…ma volt házkutatás nálam,15 órától 22,30 ig. A vád az emberölés előkészületének bűntette, mivel én készítettem és tettem fel a netre élőben is egy Posta Imre találkozót. Holnap kell csomaggal Budapesten jelentkeznem az ügyészségen. Csak hogy ne a hallomásokra kelljen hagyatkozni.”

Ez szeptember 28-i bejegyzés, egy nappal később, tehát tegnap jelezte a találkozó eredményét is:

Végeztem, most hazaengedtek. Életfogytiglant mondott az ügyész…”




Annyi talán nem lehet belőle, elvégre megakadt a cselekmény az előkészítési fázisban, de sok év még összejöhet. Bár mondjuk akire komolyan életfogytot kérnek, azt nem szokták kiengedni azzal, hogy később menjen vissza rabosításra. De ennél több friss információnk jelenleg nincs, ahogy megtudok valamit, közzéteszem.

Azonban honnan jött ez a mozgalom? Már, persze, ha mozgalom, de még leginkább annak nevezhető, pártnak vagy főleg „szektának” semmiképp sem. Meg kell állapítanunk: a magyar társadalom legmélyéről. És már nagyon hosszú ideje léteznek ilyesféle mozgalmak, akad köztük kevésbé veszélyes, akad köztük nagyon is az: a tagjaik, követőik azok közül kerülnek ki, akik már nem csak a rendszerváltás, de a NER és a Jobbik árvái, vesztesei is. Ez egy mindenben és mindenkiben csalódott réteg. Ide szorulhat a falusi közmunkás, a devizahiteles, akit elbolondítanak a színes UCC-hazugsággal, ide talál az az összes párt által elhanyagolt tömeg, akik valóban veszítettek, és nem csak 1989-90-ben, de 2010-ben is. Nem mindannyian jutnak ide, de azért sokan, És néhányan, mint láthattuk, radikalizálódnak is.

De mi adja a szellemi hátteret? Nos, az ezerféle, a gerince a UCC-elv, mely szerint Magyarország nem létezik, csak egy tőzsdei részvénytársaság, erre kerül egy nagyon erős, Szent Korona-tannal ötvözött szélsőjobboldali nemzettudat, és így vagy úgy, de valamennyire mindenképp hisznek ezek a perifériára szorult emberek a MAG-eszmében, aminek a neve egy rövidítés: „Mintaként Alkalmazott Gondviselés”.

Géczy Gábor

A Gondviselésben hinni nem bűn, de ez az ő gondviselésük nagyon más, mint amiről a templomban szoktak beszélni. Ezt az egész MAG-mozgalmat – nyugodtan hívhatjuk annak, mert van vallási jellege, méghozzá markáns, de nem szekta, van erős politikai jellege, de nem párt, ad életvezetési tanácsokat, de nem életmód, leginkább mégis mozgalomnak nevezhető – 2004. november 10-én éjfélkor alapította az azóta elhunyt Géczy Gábor volt fizikus. Nézzük az alapítólevelét. 

A MAG program célja:

A MAG program célja a Föld és az emberiség gyógyítása. Ez a cél megegyezik a magyarság, mint nemzet vállalásával és küldetésével. A MAG segít abban, hogy emberként és magyarként kevesebb zsákutcával járhassuk végig Istentől rendelt utunkat. (…) Ha célunk eléréséhez azokat a mintákat és alapelveket követjük, melyeket a természet/teremtés is használ, nem tévedhetünk el (vissza a forráshoz, önszerveződés, az „ahogy fent, úgy lent” szabály stb.). Mintaként alkalmazva a gondviselést, hazatalálhatunk.”




Ezzel még sok baj nem lenne, bár kicsit abszurd a nemzeti szellemű környezetvédelem. Ugyanis Természet anyánk sehogy sem hajlandó tudomásul venni például az országhatárokat, amiből az következik, hogy ha a Duna magyarországi szakaszát védem, semmit sem ér, amennyiben nem védem az ausztriai vagy német szakaszát is – még az a szerencse, hogy ott vigyáznak a folyóra. De pont ebből a viszonylagosan nyitott alapeszméből, aminek a pillérei a nemzeti gondolkodás, a környezetvédelem, a természetközeli életmód és az önfenntartás következett, hogy gyakorlatilag bármi belefér ami a politikai középtől jobbra fekszik. Épp tán csak a hivatalos, állami jobboldaliság nem, hiszen az néha a környezetvédelemről se vesz tudomást. Géczy, szegény, biztos, hogy nem összefogott szélsőjobboldali eszmerendszert és ernyőszervezetet akart létrehozni, de mára erősen ilyen jellege lett a dolognak, pont azért, mert ennek a mozgalomnak nincs irányítása. Se központi, se helyi. Így aztán mindenki lehet MAG-hívő, az is, aki nem hisz semmiben.

A MAG és a PI-kör először a dusnoki gyermekelhelyezési ügyben került némiképp szembe egymással: akkor egy, azóta törölt posztban Géczy gyermekrablást emlegetett, Posta Imre pedig meg is kezdte szervezni az ellenálló akciókat, tüntetéseket, viszont ez a jóval meggondoltabb, kompromisszumokra hajlamosabb Géczynek már nem tetszett: kenyértörésre nem került sor, és Géczy nem sokkal később elhunyt, de az világossá vált akkor, hogy a mozgalom kicsúszott az alapító kezéből, és most össze-vissza hajlítgatja mindenki. Alapvetően az lehetett a hiba, hogy teljesen nyitottan akarták szervezni, így a legszélsőségesebbek is belefértek, akár azok is, akik a UCC-konteó hatására elkezdték megtagadni a magyar államot (főként a devizahitelek törlesztőrészletei miatt). Van annak egy pikantériája, amikor valaki nemzeti alapon tagadja meg tulajdon nemzetállamát, de ehhez gondolkodni is kéne, az pedig azokban a körökben extrém sport. Mindenesetre: a MAG mostani állapotában ugyan nem ideológiája a sodródó szélsőséges csoportoknak, de mondható a közös nevezőjüknek.

I. Levente király oldalának fejléce

Aki azt hinné, hogy csak efféle csoportok tagadják a magyar állam létét, az nagyot téved. Ott vannak például a royalista gittegyletek, az Apostoli Magyar Királyság és ellentéte, mostani nevén a Szuverén Magyar Kuruc Királyság.


Előbbiben korábban Borbély József apostoli kormányzó (majd király) uralkodott, csak detronizálta a Koronatanács, amely azóta a hivatalosan nem létező Szent Korona Bankból próbál pénzt kovácsolni, mármint forintot, nem a saját valutájukat, a szentkoronát, bár nem megy, a másik szuverén uralkodója Első Levente király, e néven szintén apostoli, de nyugalom, még így is maradt király nélkül tíz apostol a tizenkettőből, lehet még néhány másik magyar királyunk.

Ezek a körök sem ismerik el Magyarország kormányát, csakhogy ők azon az alapon, hogy Magyarország egyáltalán nem is köztársaság, hanem királyság, és már csak azt kéne eldönteni, ki legyen a nagyfőnök. No, de ártalmatlannak tűnnek, bár pénzt nem szabad nekik sem adni, sem mutatni, ők maximum egymást szednék szét, ha módjukban állna.


Jön viszont egy újabb, és általam nem is teljesen felderített államtagadó kör, a Magyar Köztársaság Képviselete, mely, mint a neve is mutatja, republikánus oldalról tagadná a jelenlegi magyar államot. Ők az Alaptörvényt tagadva alapították meg saját országukat, mármost az az Alaptörvény tényleg gyanús egy portéka, azt bizony át kéne fésülni alaposan, mert akad benne igen sok dolog, ami nem odavaló, de amit ezek az emberek helyette kínálnak, az sem jobb, csak másként rossz. Saját korlátaikkal ugyan tisztában vannak minden kivonulásuk ellenére, mert írnak olyant, miszerint:

A Magyar Köztársaság Képviselete – az állampolgárok felhatalmazása hiányában – jogszabályokat nem alkothat, nem módosíthat, és nem helyezhet hatályon kívül, továbbá szerződéseket a Magyar Köztársaság nevében és/vagy terhére nem köthet, a meglévőket nem módosíthatja, és nem mondhatja fel.

Joga van viszont Magyar Köztársaság Képviseletének fellépni annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság jogának érvényt szerezzen, valamint annak érvényes szerződéseit a másik fél vagy felek részéről betartassa.”

A Magyar Köztársaság Képviseletének személyi igazolványa

de közben ők is alapítottak legfelsőbb bíróságot, közigazgatási hivatalt, sőt, saját állami rendőrséget is. Ami még érdekesebb, hogy okmányokat bocsátanak ki, személyi igazolványt, korlátlan közterület-használatra vagy ingyenes parkolásra jogosító kártyát, persze nem ingyen, de igazából – mint egy iratukból kiderül, ugyanolyan szuverén polgároknak tartják magukat, mint a UCC-hívők vagy a PI-kör, rájuk sem vonatkoznak az állam és a világ törvényei. Sőt ők a Magyar Állam Tulajdonosainak Társulása (MATT) is. Ugyanis bejelentették rá az igényüket és onnantól az övék. Idézzük ennek indoklását is.

Milyen jogi aktussal lehet a Magyar Államot tulajdonba venni?

Az ismert tulajdonos nélküli Magyar Államot a tulajdonjogra irányuló igény kinyilvánításával lehetett tulajdonba venni. Az első tulajdonos kinyilatkozta, hogy várja a magyar társadalom valamennyi tagját teljes jogú társtulajdonosnak, így a társadalom tagjainak elegendő bejelenteni az erre vonatkozó igényüket, és valamennyien az állam társtulajdonosai lehetnek.

Mi a Magyar Állam tulajdonosainak jogállása?

A Magyar Állam tulajdonosai szabad emberek, nem jogalanyai a Magyar Állam (és semmilyen más állam) jogrendjének, valamint kötelezettséget szabad akaratukból vállalnak.

Mi a Magyar Állam tulajdonlásának a lényege?

Az államtulajdonlás lényege az, hogy a tulajdonosok a tulajdonukban levő állam működését meghatározhatják (alkotmánynál is magasabb rendű jog, de lehet a kettő egyben is), valamint beleavatkozhatnak a tulajdonolt állam működésébe, és felülírhatják annak jogi rendelkezéseit.”





Szóval ebben az országban nem egy ilyen államtagadó, magát törvényen kívülre (bár szerintük inkább a törvény fölé) helyező társaság működik, hanem sok, én most csak a jelentősebbeket említettem, minden teljesség igénye nélkül.

Közös nevezőjük a MAG-os irányzaton belül az ál-ősmagyar vallási misztika, és a természethit, azon kívül a UCC-elv és az összeesküvés-elméletek általános elfogadása, a törvényen kívüliség romanticizálása és a nem túl korrekt pénzügyi tranzakciók (gondoljunk a Szent Korona Bank illegális ügyleteire és a saját, minden fedezet nélküli deviza kibocsátására, amiből komoly forinthaszon keletkezhetett). Mostanában már az oltásellenesség is. Érdekes viszont, hogy baloldali jellegű egy sincs.


Ezért jelezném még most, míg nem késő: nem egy Posta Imrénk van nekünk (bár ő volt a legveszélyesebb) és nem egy PI-körünk vagy árnyékkormányunk, hanem sok, nagyon sok. A híveiket a nyomor és a kétségbeesés kergeti hozzájuk, elszántak és könnyen fanatizálhatóak: ha ezek a szervezetek egyszer agresszívvá válnak, legalább ne csodálkozzunk, ne kérdezzük, hogy „ezek honnan kerültek elő?”

Sehonnan. Mindig is itt voltak.

Itt éltek közöttünk.

Csak a maguk párhuzamos világában, buborékjában.

Ahogy mi a miénkben.

Holnap, ha lesz mivel, folytatjuk az események elemzését.


Oszd meg másokkal is!