Mikor tegnap kicsit bevilágítottam az „Elk*rtuk” című film ürügyén a 2006-os zavargások sötét hátterébe, azt hittem, jó időre letudtam az ilyen feladatokat. Nem így lett.
Most is hibának tartom a film leforgatását, illetve propagandaeszköznek magát a mozgófényképet is: de azt nem hittem volna, hogy már egy nappal később a folytatásáról kell beszámolnom.
Vagy mi a csodáról.
Nem, nem arról van szó, hogy leforgatják a „Megk*rtuk” és „Megk*rtak” című alkotásokat is a fideszes körök tavalyi erkölcsfutamairól, ahogy azt a Facebookon terjedő mém jósolta, de valami csak lesz. És távolról sem biztos, hogy nagyon fogunk neki örülni.
Elkezdték ugyanis forgatni a „Blokád” című filmet.
Igen, a taxisblokádról. Ami, ha lehet, még a 2006-os zavargásoknál is több városi legendával terhes. És mivel régebben volt, kevesebb a szemtanúja is, már csak olyan vén dinoszauruszoknak vannak róla személyes emlékei, mint én. De egyelőre hagyjuk az emlékeket, hagyjuk a szubjektivitást, hagyjuk most még a véleményemet is: lássuk, mit mond a dologról az MTI!
„Elkezdődött a Blokád című film forgatása
Budapest, 2021. október 25., hétfő (MTI) – Elkezdődött a Blokád című film forgatása; a taxisblokád idején játszódó alkotás központi alakja Antall József, a rendszerváltás utáni első, szabadon választott miniszterelnök.
1990. október 25-én robbant ki és bénította le négy napra az egész országot a taxisblokád. Most, 31 évvel később elkezdődött a viharos eseményeket feldolgozó nagyszabású mozifilm, a Blokád forgatása – olvasható a Nemzeti Filmintézet MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Mint írják, Antall Józsefet a kamerák előtt két színész alakítja, miután a két idősíkban játszódó történet betekintést enged a pályakezdő tanárként, az 1956-os forradalomban is részt vevő Antall József életébe, és beavat a taxisblokád idején a barikád túloldalán álló, a válság megoldásán dolgozó kormányfő érzéseinek, döntéseinek hátterébe is. A 24 éves Antallt ifj. Vidnyánszky Attila, míg az 58 éves énjét Seress Zoltán formálja meg.
A Nemzeti Filmintézet támogatásával készülő Blokád 48 naposra tervezett forgatása október 20-án kezdődött el, és a felvételek várhatóan 2022. január közepéig tartanak. A jeleneteket csaknem 40 budapesti és főváros közeli helyszínen rögzítik 70 színész és több mint 200 statiszta közreműködésével.
A filmhez többek között Budapesten a Szabadság- és az Erzsébet-hídon, a Magyar Tudományos Akadémián, a Parlamentnél, a BM Kórházban, a Budaörsi laktanyában és Százhalombattán rögzítenek jeleneteket, valamint a Bem téren, ahol az 1956-os forradalmi események pillanatait veszik fel.
A filmben a köztársasági elnököt, Göncz Árpádot Gáspár Tibor, Antall József kezelőorvosát Szacsvay László, a miniszterelnök feleségét Tóth Ildikó alakítja. (…) A Blokád producere Lajos Tamás, forgatókönyvét az Apró mesék, a Félvilág és az Örök tél című filmet is jegyző Köbli Norbert írta. A rendezői feladatokat az idén bemutatott Kittenberger – Az utolsó vadászat alkotója, Tősér Ádám látja el, míg a film egyedi képi világáért a Hurok, A játszma és a Post Mortem operatőre, Nagy András felel. A díszlettervező Pataki Tamás, a jelmeztervező Kemenesi Tünde.
A Blokád mozibemutatója a tervek szerint 2022. október 27-én lesz.” (MTI)
Az első gondolatom az volt, hogy ha rozsdás második világháborús robbanótesteket fűrészelgetnének üres óráikban a mi kedves kultúrpolitikusaink, az is valamivel biztonságosabb játék lenne, mint a közelmúlt homályos foltjait piszkálni aktuális politikai szempontok alapján. A második gondolatom meg az, hogy ugyan jókor jött a hír: épp most jelezte a Telex, miszerint:
„A benzin átlagára is átlépi az 500 forintos lélektani határt szerdán”
akkor is ilyesmivel kezdődött – most ötleteket akarnak adni?
Na jó, gondolkodjunk az eszünkkel. A szereplőket nem bántom, ők színészek, az a dolguk, hogy eljátsszák, amit rájuk osztanak, a rendezőt is hagyjuk békén, a producer és a forgatókönyvíró viszont nem az a tipikusan rebellis alkat, és a Nemzeti Filmintézet támogatása meg már bizonyosságot jelent arról, hogy a jelenlegi kormány álláspontját fogják filmre vinni.
De mi ez az álláspont?
Míg a 2006-os zavargások kapcsán világosan lehetett tudni, hogy azt a kormány valamiféle nemzeti-jobboldali népfelkelésnek tekinti, a taxisblokádot politikusok nem nagyon emlegették mostanáig. Illetve, foglalkozott vele az a raffaysta, a kormánytól is jobbra álló kör, amihez Borvendég Zsuzsanna is tartozik, és hazudozott azokról a napokról Stefka István a Pesti Srácokban több alkalommal. Én meg, mint az események szemtanúja, mindig megcáfoltam, aztán ment mindenki tovább a maga útján.
Ha a Borvendég-Stefka verziót viszik vászonra, akkor nagy a baj, mert az maga az őrület – de egyéb kormányközeli verzió nincs. Ez se verzió, inkább delírium, de hát ez bírták kiizzadni, mit tehetünk. Borvendég Zsuzsanna ugyanis ez év augusztusában érdekes interjút adott a vasarnap.hu-nak, mellbevágó címmel:
„A CIA is részt vehetett a taxisblokádban”
melyben azt állítja, hogy már a rendszerváltást is az előző rendszer szervezte. Természetesen kart karba öltve a dekadens, ármánykodó és kétszínű Nyugattal, annak érdekében, hogy megőrizhesse a hatalmát. Nem világos, miért tett volna így akár az előző rendszer, akár a Nyugat: hogy úgy mondjam, sokkal egyszerűbb lett volna megtartani azt a hatalmat, de történészünk jobban tudja. Annak ellenére, hogy ő a rendszerváltás idején kiskamasz volt, a blokád idején is csak 16 éves. Arról azt nyilatkozta:
„A taxisblokád még feltáratlan területe a történelmünknek. Az nem kérdéses, hogy provokátorok vegyültek az emberek közé és szították a hangulatot. Az is eléggé nyilvánvaló mára, hogy az SZDSZ vezetői közvetlen kapcsolatban álltak a provokátorokkal és a háttérből irányították az eseményeket. (…) A taxisblokádba már a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak. Itt nem feltétlenül az orosz titkosszolgálatra gondolok, hanem a nyugatira: elsősorban az amerikaira, hiszen geopolitikai és gazdasági értelemben talán nekik állt leginkább érdekükben a nemzeti érdekképviselet gyengítése. Úgy gondolom, hogy a CIA fedőszervezetei jelen lehettek a taxisblokád idején és szították a hangulatot, manipulálták az embereket.”
Ördögöt, kérem, ördögöt, ott voltam, sőt: újságíró voltam. Igaz, fiatal, pályakezdő, de már sajtómunkás. Egy baj volt ott: a benzináremelés, ami azonban egyáltalán nem volt titok, napok óta emlegették a Parlamentben, lehetett tudni, hogy valami ilyesmi következik. A kormány még tagadta is – a legtöbben pont ezen háborodtak fel. Ez robbantotta ki az eseményeket, meg az emelés mértéke.
Körülbelül úgy történhetett a dolog, hogy a rendszerváltás kisvállalkozói elitjét adó taxisok már beszélhettek egymás között a várható áremelésről, ami őket nagyon érzékenyen érintette – igazából mindenkit, hiszen az ételt is autóval szállítják. Akkoriban, 1990-ben Magyarországon híre-nyoma nem volt internetnek vagy más, nyilvános szerveződési felületnek, platformnak, legalábbis az átlagpolgár számára: élénk is volt a társasági élet, a klubélet, a pártélet, ezek voltak az önszervezés fórumai. Ellenben a taxisoknak volt egy olyan eszközük, amin keresztül bármikor képesek voltak akárhányan is kapcsolatot tartani.
Igen, ez a CB-rádió volt.
Ennyi a titok. Nem kell titkosszolgálatokra gyanakodni, rejtelmes ügynökökre, provokátorokra: egyszerűen a CB-rádiók útján szervezték meg a lezárásokat. Nagy szó volt az a mobiltelefon meg az internet kora előtt. És az a szomorú igazság, hogy semmi mást nem is szerveztek, spontán és nagyon összevissza jellege volt az egésznek: sem vezérelv nem volt, sem ideológia, nagyjából mindenkit az érzelmei, indulatai vezettek – a mozgalom épp emiatt bukott el negyednapon.
Hogy Borvendég Zsuzsanna ebből a saját munkásságában kémregényt faragott, az az ő dolga. Nagyobb baj, hogy ezt a munkásságot történészinek tartják egyes körök, de ez már a társadalom baja és hibája, ha mindezt a lektűr műfajában tenné, nem volna vele semmi baj (igaz, ahhoz írni is tudni kéne). De ha ez a verzió kerül filmre, még egy hatalmasat hamisítunk a közelmúlt történelmén.
Épp elég baj az, hogy az elvileg „művészi” és fikciós „Elk*rtuk” cselekményét már most, pár nappal a bemutató után is történelmi tényként kezeli a kormánypárti közbeszéd és közvélemény, holott – mint tegnap be is mutattam volt – még az ellenkezője sem igaz. Ha még jobban megkavarják ezt a mocsarat a taxisblokád meghamisításával, tovább romlik a helyzet.
De honnan tudom én, hogy a Borvendég-verzió a forgatókönyv alapja?
Nem tudom, csak feltételezem, lévén, hogy más kormánypárti interpretálását a taxisblokádnak nem ismerjük. Igaz, ez is csak amolyan félhivatalos elmélet. Én leszek a legboldogabb, ha tévedek és valami másról szól majd a film, nem összeesküvésekről, de erre sajnos kevés az esély.
Viszont nagyon szeretném, ha most tévednék.
Ellenben lássuk csak a bemutató időpontját!
2022. október 27. Ejnye… messze a választások után. Akkor a producer dupla vagy semmit játszik a filmmel.
Ha ugyanis győznek jövőre a jelenleg kormányzó erők, egy, a világképükbe illő „történelmi” filmért nagy jutalom jár majd. Ha azonban veszítenek, nem jár semmi, csak amennyi minden filmért szokott: a honoráriumon felül némi részesedés a bevételből, nem több.
Meglátjuk, de rossz előéreztem van ezzel a filmmel kapcsolatban. Ugyanazt érzem, amit az „Elk*rtuk” forgatásáról szóló hírek idején: hogy ugyanis vagy dokumentumfilmet forgat az ember, de az nem lesz meg ilyen gyorsan és könnyen, vagy játékfilmet, de az meg nem lesz dokumentumértékű. Csak a közönség fogja annak tekinteni. Ez nem Amerika, ahol az ilyen alkotásokat nyugodtan lehet forgalmazni, mert mindenki ismeri a különbséget a film és a valóság között. Ez Magyarország, itt indulatok szabadulnak el és fognak elszabadulni.
Még egyszer mondom: remélem, tévedek.
De ha mégis igazam van, jelezném: riadó, emberek, lopják a múltunkat!
Már a közelmúltunkat is.