Sokféleképpen lehet értékelni a jelenleg is zajló kazahsztáni eseményeket, nevezhetjük őket felkelésnek, lázadásnak, forradalomnak, esetleg, ha a rezsim pártján állunk, zavargásnak, fosztogatásnak, ezt majd az idő dönti el annak függvényében, hogy ki győz az események végén, lehet ebből utólag bármi is – de nézzük inkább, miért történik, ami történik.
Az történt, hogy a kazah kormány feloldotta az üzemanyagként használt cseppfolyósított gáz árplafonját országon belül idén január elsejével. Tehát a közlekedni kívánó kazahok szembesültek azzal, hogy az üzemanyag ára több mint duplájára ugrott, 50 tengéről (36 forintról) 120 tengére (88 forintra). Ehhez nem árt tudnunk, hogy az ország ugyan dúsgazdag fosszilis energiahordozókban (és nem mellesleg uránban is), az olaj- és gázkitermelés a vezető gazdasági ágazat, de az átlagbér még manapság is körülbelül 150 ezer forint, és mivel hatalmas, gyéren lakott területről van szó, a gépjármű használata elengedhetetlen. Magánszemélynek, cégnek, mindenkinek. A kormány pár napja lemondott az elégedetlenségek miatt, de ez már kevés volt, nagyon kevés.
A tiltakozások egyik gyújtópontja nem véletlenül Zhanaozen. Ez a település – korábbi nevén Novij Uzen – ötvenezres város, bár 1999-ben még százezer lakosa volt, de mára kezd elnéptelenedni, a rossz környezeti viszonyok miatt. Nem is túl régi a település, 1968-ban alapították, kifejezetten olajfúrás céljaira, hiszen a környéken, ameddig a szem ellát, olajmezők terülnek el. Íme, a kazah bőség forrása – csakhogy az olajmunkásokat nem becsülték meg úgy, ahogy kellett volna. Már 2011 májusában sztrájkba léptek, éspedig az alacsony bérek, az elviselhetetlen munkakörülmények és az évek óta fizetetlen veszélyességi pótlékok miatt – ez is a kazah gazdaság mérhetetlenül korrupt voltát mutatja, hiszen az olaj bevételéből bőven futotta volna minden szükségesre, még ugyan többre is. A sztrájk elhúzódott, és Kazahsztán többi vidékein is mozgolódni kezdtek a kizsákmányolt munkavállalók. Hiszen másutt sem volt jobb a helyzet. A tiltakozás 2011. december 16-án érte el a csúcspontját, ugyanis az a kazah függetlenség napja – a főtéren ünneplő tömeghez szóló hivatalosságokat félretolták az aktivisták, gyújtó hangú beszédeket mondtak, míg a helyi OMON emberei – vagyis a kazah terrorelhárítók – tüzet nem nyitottak a tömegre. Nyolcvanhat sebesültről és több tucat halottról számoltak be hivatalosan, a helyi szemtanúk szerint azonban a halottak száma elérte a kétszázat is, főleg, mivel kigyulladt a harci cselekmények kapcsán az olajtársaság központja, kigyulladtak és porig égtek a városi hivatalok, de még egy hotel is.
Akkor tartóztatták le a kazah értelmiség nagy részét is, például Zhanbolat Mamay újságírót, Serik Sapargali és Vlagyimir Kozlov politikusokat vagy Bolat Atabaev színházigazgatót. Hogy egy színidirektornak mi köze lehetett az olajmunkások sztrájkjához, rejtély, de nem az első és nem is az utolsó arrafelé. Az Amnesty International jelentése szerint a „vizsgálat” során Roza Tuletaeva aktivistát a hajánál fogva akasztották fel, majd levágták, a fejére műanyag zsákot szorítottak, hogy fojtogatással kínozzák, megerőszakolták, de a vallomását csak akkor írta alá, amikor azzal fenyegették: megerőszakolják a tizennégy éves kislányát is. Végül öt év fegyházra ítélték. Bazarbai Kenzhebaev két nappal szabadlábra helyezése után, 2011. december 21-én halt bele a kínzás során szerzett sérüléseibe, ám halála előtt még részletesen be tudott számolni a vele történtekről egy külföldi újságírónak. A most hatvanegy éves Aron Atabek költő, újságíró, publicista a kazah börtönök régi ismerője – őt már 2006-ban két évre ítélték, melyet koromsötét magánzárkában kellett letöltenie, de 2012-ben újabb két év büntetést kapott a zhanaozeni események alkalmából, melyet az arqalyki speciális fegyintézetben kellett letöltenie, 1650 kilométerre az otthonától. Máig nem tudjuk, mi történt vele.
Szóval, bő tíz éve érik ott a helyzet, gyűlnek az indulatok.
Kazahsztán sajátos hatalmi rendszere is oka a lázadásnak. Nurszultan Nazarbajev, aki még a Kazah SZSZK miniszterelnökeként kezdte 1984-ben, lemondott ugyan 2019. március 19-én Kasszim-Jomart Tokajev javára (ő a jelenlegi elnök, bár ki tudja, meddig), azonban úgy mondott le, hogy nagyobb lett a hatalma, mint amikor hivatalában volt, ugyanis még 2010-ben kineveztette magát elbaszinak, a Haza Atyjának. Ejthető „elbasinak” is.
Ez azzal járt, hogy a parlament élete végéig különleges jogkörökkel ruházta fel az elnököt, a hatalomból való távozása után is beszédet intézhet a parlamenthez, utasítást küldhet az állami szerveknek és – nagyon fontos – ő és családja mentesül minden jogi felelősségre vonás lehetősége alól. Ő a nemzeti Biztonsági Tanács vezetője, az állampártként működő Nur Otan elnöke és az alkotmányos tanács tagja is maradt. Lemondása után különben Kazahsztán összes városának összes főutcáját és az összes megyeszékhelyet, nemkülönben Asztana városát is átnevezték Nurszultanra.
Érdekes lehet a kazah közigazgatás, de főleg a posta működése. Mindenesetre a mostani felkelők egyik jelszava:
„Öreg, takarodj!”
Ennek jegyében a mai nap folyamán felgyújtották Nazarbajev pártjának, a Nur Otanak székházát Almatiban, de ha csak ennyi történt volna, szolid teadélutánnak nevezhetnénk a programot. Következzen egy rövid, távolról sem teljes összefoglaló a mai eseményekről főként a Meduza.io és kis részben a TASZSZ jelentései alapján. Annyit még jegyezzünk meg előtte, hogy a főváros Nurszultan, vagyis Asztana, a legnépesebb város Almati, a lázadás pedig Zhanaozenben robbant ki.
A fővárosban, Nur-Szultánban egyelőre nyugodt a helyzet – írja még reggel a Sputnik Kazahsztán.
Az Interfax tudósítója jelenti, hogy Almati központjában a botokkal felfegyverzett tüntetők megverik az útjukba kerülő katonai alakulatokat, megfosztják őket a páncélzatuktól, elveszik a fegyvereiket és pajzsaikat.
A tüntetők új célpontja az almati elnöki rezidencia. Ezt elfoglalják és felgyújtják a városházával együtt.
Az almati egészségügyi minisztérium szerint a tüntetők megverték az egészségügyi dolgozókat és megrongálták a kórházakat. Öt mentős megsérült, és két autó megsemmisült.
Eközben Atyrau városában a biztonsági erők megkezdték a városi közigazgatási hivatal előtt összegyűlt tüntetők feloszlatását. Almatival ellentétben Atyrauban az akció békésen zajlott. A biztonsági erők egy része a tüntetők oldalára állt – jelentette a KazTag.
Rendkívüli állapotot hirdettek Nurszultanban.
Bajkonur városában a helyzet nyugodt, a rendvédelmi szervek a helyükön vannak – jelentette a Roszkozmosz.
A KazTag jelentése szerint ma már mintegy tíz üzleti repülőgép repült ki Kazahsztánból. „Az elit Kazahsztánból Európába menekül” – írják.
Az almati rendőrség és a város parancsnokának adatai a zavargások kimeneteléről:
-
-
- 120 autó égett le, köztük 33 karhatalmi jármű;
- 120 üzletet és kereskedelmi üzletet, 180 vendéglátóhelyet és mintegy 100 kis- és középvállalkozást vertek szét;
-
-
-
- Több mint 500 civilt vertek meg. (Ez délelőtti adat)
-
Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Moszkva szorosan követi a testvéri szomszédos országban zajló fejleményeket.
„Támogatjuk minden probléma békés megoldását az alkotmányos és jogi kereteken belül és párbeszéddel, nem pedig utcai zavargásokkal és törvénysértésekkel”
– hangsúlyozta a minisztérium. Hozzátette, hogy az orosz állampolgárok között egyelőre nincsenek áldozatok.
A Kreml részéről Dmitrij Peszkov szóvivő hangsúlyozta:
„Meggyőződésünk, hogy kazah barátaink képesek saját maguk megoldani belső problémáikat. Az a legfontosabb, hogy kívülről senki se avatkozzon be.”
Az Ateo Telegram-csatorna jelentése szerint Almatiban lekapcsolták a vezetékes internet- és telefonszolgáltatást. A KazTAG hírügynökség viszont arról számol be, hogy Nurszultanban is blokkolják az internetet.
Elkezdték felállítani a barikádokat Almatiban, jelenti a Mediazone tudósítója. Szerinte a tüntetők közül sokan részegek, agresszívan viselkednek, és nem engedik az újságírókat dolgozni.
A Sputnik azt írja, hogy a tüntetők elfoglalták az almati Köztársaság téren lévő irodákat, ahol az országos tévécsatornák irodái vannak. Az irodákat megrongálták. A tévécsatornák elkezdték leállítani adásukat – a KTK, az NTC és a First Channel Eurasia jelenleg a jelentések szerint leállt. A KTK szóvivője elmondta, hogy a televíziós központ épületét áramtalanították.
Oroszország után Kína, az ország másik nagy szomszédja is felszólalt a kazahsztáni helyzetről.
„Hisszük, hogy Kazahsztán képes lesz megoldani a felmerült problémákat. Kína támogatja a kazah fél erőfeszítéseit a közrend helyreállítására”
– közölte a kínai külügyminisztérium.
Tokajev elnök beszédet intéz a nemzethez. Első mondata: „a mai naptól kezdve a Biztonsági Tanács elnöke keményen fog fellépni”. A Biztonsági Tanács elnöke Nazarbajev. (Ez a kazah Biztonsági Tanács, értelemszerűen). Tokajev a beszéd folytatásában közli:
„Elnökként kötelességem megvédeni polgáraink biztonságát és nyugalmát, és aggódni Kazahsztán integritásáért. Az általam hozott intézkedések a soknemzetiségű Kazahsztán jólétét célozzák.
Az intézkedések azonban még nem elegendőek. Ami figyelmereméltó, az a huligán elemek magas fokú szervezettsége. Ez az összeesküvők alaposan átgondolt cselekvési tervéről tanúskodik, akiknek anyagi érdek mozgathat.
Ezért államfőként és a Biztonsági Tanács mai elnökeként a lehető legkeményebben kívánok fellépni. Ez polgáraink biztonságának kérdése, akik számos kéréssel fordultak hozzám, hogy védjem meg az életüket és családjuk életét. Ez államunk biztonságának kérdése. Bízom benne, hogy az emberek támogatni fognak.
Bármi is történik, én a fővárosban leszek. Alkotmányos kötelességem, hogy az emberekkel legyek. Együtt túl fogunk lépni Kazahsztán történelmének egy sötét időszakán. Erősen fogunk kijönni belőle.
Hamarosan új javaslatokkal fogok előállni Kazahsztán politikai átalakítására vonatkozóan. Fenntartom a következetes reformokra vonatkozó álláspontomat.
Szeretett városunkban tömeges támadások érik a rendvédelmi szervek tagjait. Halálos áldozatok és sebesültek is akadnak soraikból. Bandita elemek sokasága veri a katonákat, bántalmazzák a nőket és kifosztják a boltokat. A helyzet veszélyezteti az almatiakat. Ezt tűrhetetlen. Almatin kívül néhány más körzeti központban is feszült a helyzet. Ezért számos régióban szükségállapotot rendeltem el. Ez egy szükséges intézkedés.”
Beszéde előtt Tokajev elnök leváltotta Nurszultan Nazarbajevet a kazahsztáni Biztonsági Tanács elnöki tisztségéből.
A Kazakhtelecom az egész országban leállította az internetszolgáltatást. Sok városban a mobiltelefon-szolgáltatás is leállt.
Megpróbálják lebontani Nazarbajev emlékművét Taldikorganban.
Az Ekho Moszkvi főszerkesztője, Alekszej Venediktov egy külügyminisztériumi forrást idéz, amely szerint Nazarbajev „kész elhagyni Kazahsztánt gyógykezelés céljából”. (Akár Rákosi, teszem hozzá én).
Pillanatnyilag itt tartunk, a legutolsó hír 11 perccel ezelőtti. Reggelig folytathatnám, ugyanis folyamatosan érkeznek a jelentések, de akkor sosem jelenne meg ez az írás. Vonjunk mérleget.
Ha ez forradalom, akkor a lehető legkevésbé bársonyos: sokkal inkább hasonlítanám az 1989-es romániai eseményekhez. A felkelőket – hívjuk így őket – a konkrét szükséghelyzet elleni lázadáson kívül leginkább a Nazarbajev iránt érzett őszinte gyűlölet mozgatja (és ezért a diktátor nagyon alaposan meg is dolgozott). A továbbiakban megjósolhatatlan, mi történhet és mi nem: Moszkva nyilatkozata a „be nem avatkozásról” egy kopejkát sem ér, ha a bajkonuri űrrepülőteret támadás éri, minden áron meg fogják védeni, mellesleg, joggal, hiszen az az ő sok évtizedes munkájuk eredménye minden, ami ott van. Peking be nem avatkozása valószínűbbnek tűnik: nem érdekük egy intervenció és Afganisztán tavalyi példája számukra azt mutatja, hogy ez az ilyen típusú külpolitikai válságok kezelésének a legsikeresebb módja.
Ha Kazahsztánon belül Nazarbajev a Nagy Vesztes, világpolitikai szempontból Putyin az: amennyiben nem oldódik meg a válság nagyon rövid időn belül, mérsékelnie kell karácsonykor meghirdetett, a Nyugat zsarolására épülő politikáját, ugyanis Oroszország erőinek jelentős részét le fogja majd kötni az orosz érdekek védelme Kazahsztánban. Miféle orosz érdekekről beszélek?
Elsősorban kőolajról, földgázról, uránról.
Minden prognózis korai lenne, de annyi máris világosan látszik, hogy a kazah válságnak lesznek világpolitikai következményei.
Híradásainkat folytatjuk.