Az Ukrajnában zajló háború kaotikus képet mutat. Egyfelől világosnak tűnik, hogy az offenzíva egyik fő célja Kijev elfoglalása (és talán egy bábkormány hatalomba segítése), másfelől azonban kissé érthetetlen, mik az egyéb célkitűzései.
Mindenesetre még a korábbiaknál is véresebb harcok folynak országszerte, talán csak Ukrajna nyugati részét kivéve, de ott sem teljes a nyugalom. Ma már nem ismertetek veszteséglistát egyik oldalról sem, egyszerűen azért, mert az orosz fél egyáltalán nem is hozott ilyesmit nyilvánosságra, de az ukrán fél is igen szűkszavúan emlegette az orosz veszteségeket – ők azért annyit elárultak, hogy a megszállóknak már 5700 főnyi veszteségük van, tehát az első csecsen háború veszteségét kevesebb, mint egy hét alatt sikerült túllépjék, de nem volna becsületes az ukrán veszteségekről szóló orosz adatok nélkül ezt tovább elemezni: ez már semmiképpen sem ér véget egyhamar.
Annyit tudunk, hogy az Orosz Föderáció területén már 6 500 háború ellen tiltakozó állampolgárt tartóztattak le, a rubel árfolyama kitartóan közelít a Föld középpontja felé, és ez ellen nem csak az orosz jegybank hozott példátlan intézkedéseket – húsz százalékra emelte az alapkamatot – de Putyin elnök is rendelettel próbálja megzabolázni a kitörő inflációt és felvásárlási lázat:
„Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet írt alá a különleges gazdasági intézkedések alkalmazásáról „az Egyesült Államok és a hozzájuk csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan akcióival összefüggésben”. A dokumentum szövegét a Kreml honlapján tették közzé.
Többek között március 1-jétől az oroszországi lakosok nem lesznek képesek:
– külföldi bankoknál és pénzügyi szervezeteknél nyitott számláikon és betéteiken devizát jóváírni;
– külföldi pénzforgalmi szolgáltatókhoz elektronikus fizetési eszközökkel történő pénzátutalásokat indítani (bankszámlanyitás nélkül)
– deviza átutalására nem orosz lakhelyű személyek részére kölcsönszerződések keretében.” (Meduza.io)
Rosszabb is jöhet még: Nyikolaj Arefjev, az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának (KPRF) Duma-képviselője szerint:
„Ha blokkolják az összes külföldön lévő pénzt, akkor a kormánynak nem lesz más választása, mint hogy lefoglalja a lakosság betétjeit, hogy kijusson a gazdasági krízisből.”
Idetartozik még az a pár perccel ezelőtti kormánydöntés is, mely szerint a nyugati cégek és befektetők nem adhatják el az orosz cégekben levő érdekeltségeiket. Ezt azzal indokolták, hogy féltik az üzletfeleiket, „nehogy rossz döntést hozzanak a politikai nyomás hatására”.
Folytatódik a propaganda-háború is, a magyar vonatkozásairól ma már írtam, de említésre méltó, hogy tegnap sor került az orosz Bloomberg-botrányra is. Mint ismeretes, a Bloomberg hírügynökség oldalára pár nappal a háború kitörése előtt tévedésből kikerült egy szalagcím (mögötte lévő írás nélkül), mely azt mondta: „Oroszország megtámadta Ukrajnát” és ebből diplomáciai botrány lett. Hasonló tévedés okozhatta, hogy tegnap a RIA Novosztyi felületére kikerült egy publicisztika, amit a győzelem utánra szánhatott részint a hírügynökség, részint a szerzője, Pjotr Akopov, Putyin elkötelezett híve és ideológusa. Lényegében véve arról szólt, mi a háború célja. Nem egyéb, mint egy „több pólusú” világ, amiben Eurázsiát Oroszország irányítja, a kicsiny, nyugati félsziget, Európa is részt vehet ugyan az „építő munkában”, de „a feltételeket és a szabályokat nem ő szabja meg”. Csak jelezném a kedves honi Putyin-rajongóknak, hogy Moszkvából nézve mi, magyarok is ehhez a lényegtelen, és a döntésektől távol tartandó Nyugathoz tartozunk, tehát a tulajdon elnyomásukat várják, követelik oly szívrepesve.
A RIA Novosztyi levette ugyan az írást, azonban ezer helyen megmaradt: legalább tudjuk, mihez tartsuk magunkat.
De lássuk a tegnapi harci cselekmények összegzését, ugyanis tulajdonképpen ezek határozzák meg, mi fog történni. Természetszerűen előbb a tegnapi, már lezajlott eseményeket foglalom össze, melyhez nagy segítséget nyújtott a Meduza.io és a TASZSZ hírügynökség (de furcsa ezt a kettőt így egymás mellé leírni, de ha így van, hát így van).
Február 28-án, a háború ötödik napján az orosz hadsereg offenzívája szinte minden irányban lelassult. Kivételt képez Donbassz, ahol a DNK és az LNK erőivel közösen tevékenykedik.
Ennek ellenére a mai nap fontos változást hozott: az orosz erők fokozták a tüzérségi támadásokat Harkiv lakónegyedei ellen, ahol február 27-én egy orosz felderítőcsapat vereséget szenvedett. Eddig az orosz csapatok korlátozottan alkalmaztak nehézfegyvereket lakott területeken (ez valószínűleg az orosz védelmi minisztérium eredeti tervének része volt).
Michael Kofman, a CNA amerikai katonai kutatóintézet orosz tanulmányokért felelős igazgatója szerint az orosz hadsereg nem azt teszi, amit mindig is tanítottak neki:
„Az orosz hadsereg elsősorban a tüzérségre támaszkodik, és ebben a háborúban eddig a rendelkezésre álló tűzerőnek csak egy részét használta fel. Mintha az orosz védelmi minisztérium teljes körű inváziót próbálna végrehajtani valódi katonai művelet nélkül”.
Kofman szerint elkerülhetetlen, hogy elvessék ezt a megközelítést, és növeljék a tüzérség alkalmazását, beleértve a lakott területeket is ha sikert akarnak elérni. Talán Harkiv „Grad” rakéta-sorozatvetőkkel való bombázása az első jele annak, hogy az orosz hadsereg készen áll arra, hogy „a tanult módon” harcoljon. Ez viszont elkerülhetetlenül több civil áldozathoz vezet.
A második változás, hogy egy modern orosz Szu–34-es bombázót észleltek Harkiv felett. Korábban, írta Kofman, az orosz hadsereg elsősorban Szu–25-ös támadó repülőgépeket használt a csapatok és a műveleti-taktikai rakéták támogatására. Most az orosz hadvezetés valószínűleg úgy érezte, hogy az ukrán hadsereg légvédelmét és légierejét eléggé aláásták ahhoz, hogy a harctér felett és az ukrán hátországban széleskörűen alkalmazzák a saját repülő egységeiket.
A február 28-án készült videofelvételek szerint az orosz erők északnyugat felől továbbra is folytatják Kijev lassú bekerítését. A harcok a várostól északra is folytatódnak, ahol február 27-én Bucsa és Irpen térségében (Kijev központjától mintegy 20 kilométerre) is harcok dúltak. Harcok folytak Borodjanka településen, ahonnan orosz harcjárművek próbálnak eljutni a Kijev-Zsitomir autópályára.
Harkivról a Pentagon egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az orosz erők megpróbálják bekeríteni a várost, hogy aztán „ostrom alá vegyék”. Ez meg is történt, a későbbiekben részletezem, miként.
Herszon és Mikolajiv térségében nincs változás: az orosz csapatok folytatták az erő- és utánpótlás-fejlesztést az Odessza elleni offenzívához. A helyi lakosok szerint február 28-án este támadás érte az egyik orosz konvojt.
Zaporizzsjában az orosz csapatok Energodarnál megközelítették a Dnyeper folyó feletti hidat, de még nem törtek át a folyón. Arról is beszámoltak, hogy a csoportosulás a város déli pereméhez közeledett. Úgy tűnik, az orosz védelmi minisztérium terve az, hogy a Zaporizzsjában előrenyomuló harccsoport végül csatlakozik a Harkiv és Akhtyrka közelében kemény (és eddig összességében sikertelen) harcokat vívó csapatokhoz. Ez esetben Ukrajna összes harcképes csapatát bekerítik a harkivi területen és Donbásszban.
Egy másik bekerítésre az Azovi-tenger partján kerülhet sor. De egyelőre megállt a Mariupol elleni támadás nyugatról (a krími oldalról) a várostól mintegy 50 kilométerre. Az orosz csapatok által február 27-én elfoglalt Berdjanszkban a helyiek tiltakozó gyűlést tartottak a városi tanács előtt, ahol dagesztáni harcosok állomásoznak.
Mariupoltól keletre az orosz csapatok és a DNK erői megközelítették a város északkeleti peremét, és északról megkerülték a várost.
A Luhanszki területen az orosz hadsereg és az LNK erői elfoglalták Schastye falut. A következő célpontjuk Szeverodonyeck, utána Szlovjanszk és Kramatorszk következik.
Akkor most térjünk rá Harkiv ostromára. Ez minden nemzetközi egyezményt és minden emberséget felrúgva zajlik, ugyanis civil lakónegyedeket lőttek már tegnap is Grad rakétavetőkkel, legalább három ötemeletes épületet találat ért, a polgári áldozatok számáról ellentmondásosak a jelentések. Az viszont egészen biztos, hogy a város főterét, ahol az önkormányzat épülete is áll, a téren abban az időpontban élénk volt a forgalom is. (Címképünk azt ábrázolja, ami az önkormányzat épületéből maradt). A támadást, melynek tíz áldozata volt, Zelenszkij elnök orosz állami terrorizmusnak és háborús bűnnek minősítette.
Hasonló cselekményekről érkezett hír Csernyhivből is: a hatóságok azt állítják, hogy az orosz csapatok Grad rakétavetőkkel lőtték a lakónegyedeket.
„Körülbelül egy órával ezelőtt a megszállók a Masany negyedet és a Béke sugárutat lőtték a Csernyihivből Repok felé vezető kijáratnál. A mentők jelenleg is ott dolgoznak. Aláaknázták a városba vezető utakat, ezért már nem lehet elhagyni a települést. Arra kérem a lakosságot, ne veszélyeztessék az életüket azzal, hogy megpróbálnak elmenni a városból. Készek vagyunk harcolni földünkért.”
– mondta Vjacseszlav Csaus, a csernyihivi területi közigazgatás vezetője.
Kijev felé közeledik egy rejtélyes és gigantikus orosz katonai konvoj, melyről először tegnap reggel hallott a világ, akkor még csak öt kilométer hosszúra becsülték, estére már 27 kilométerre, ma reggel pedig már 64 kilométer a hossza a Maxar Technologies műholdas felvételei szerint. Nem kizárt, hogy ezt az erőt szánják Kijev végső ostromára, de a méretek… az orosz fegyveres erők minden olyan járműve ott kell legyen, ami legalább valamennyire gurul. És néhány olyan is, ami nem. Mindenesetre valószínű, hogy ma Kijev legsötétebb éjszakája következik.
Délelőtt Lukasenka fehérorosz elnök bejelentette:
„A belorusz hadsereg semmilyen módon nem vett és nem is vesz részt a harci cselekményekben. Ezt bárkinek bármikor be tudjuk bizonyítani. Mi több, az orosz vezetés ezt a kérdést fel sem vetette, nem akartak bennünket bevonni a konfliktusba. A továbbiakban sem készülünk szerepelt vállalni ebben az akcióban, erre nincs is szükség.”
Ismerve az állami vezető szavahihetőségét, senki sem csodálkozott, mikor beszéde után pár perccel egy 33 egységből álló belorusz hadoszlop bevonult a Kijevtől északra fekvő régióba, ahol a mobilkommunikációt azonnal elvágták. A belorusz egységek jelenleg Szlabin, Pakuly és Mihajlo-Kacubenszkij térségében tartózkodnak.
Egyszóval a harci helyzet egyáltalán nem szívderítő.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak – minél előbb.