A háború újabb napjára virradtunk, a helyzet egyre reménytelenebbnek tűnik, annyi benne az újdonság, hogy mintha mindkét fél számára reménytelen volna.
A harctér ködében egyre nagyobb káosz alakul ki, ha vannak is haditervek, azok egymás után mondanak csődöt, és a humanitárius katasztrófák elkerülhetetlennek tűnnek.
De mielőtt az események ismertetésére térnék, engedtessék meg nekem pár szó ennek a kis háborús krónikának a módszertanáról. Éspedig abból az alkalomból, hogy a Magyar Nemzet egyik írása nyilvánosan felteszi azt a kérdést, amit nekem ismerőseim és ismeretleneim privát csatornákon szegeznek:
„Lassan képtelenség érdemben beszélni arról, mi történik Ukrajnában vagy milyen vezérlőelvek mentén hoz döntéseket az orosz elnök.
A Nyugat felé közvetített ukrán narratíva szerint egy meghülyült elnökkel az élen Oroszország hibát hibára halmozva már most elveszítette a háborút, a másik oldal szerint viszont az orosz hadsereg minden egyes lépése csupán Vlagyimir Putyin mestertervének egy-egy pontja. Siker és a kudarc egyaránt!
Mindkét nézőpontnak nagyjából ugyanakkora a megalapozottsága. Nulla! Fogalmunk sincs, mi történik valójában a harctéren vagy milyen események zajlanak a Kreml falai mögött. Az orosz kormány ötszáz elesett katonáról tud, az ukránok ennek tízszereséről. Kinek hiszünk? Miért? Hihetünk egyáltalán a nyugati sajtónak Oroszországgal kapcsolatban?”
Nem irigylem a Magyar Nemzet külpolitikai rovatának munkatársait, nekik ugyanis a legalább tíz éve nagy műgonddal építgetett, gránitszilárdságúnak hitt világképük dőlt össze a háború és a magyar kormány lépései miatt, de az átlagolvasó is majdnem belefullad az inkább vélemény- mint információ-özönbe (még ha sokan össze is tévesztik ezt a kettőt).
Akkor nézzük csak. Az nem igaz, hogy fogalmunk sincs arról, mi történik valójában a harctéren, az viszont igaz, hogy aránytalanul sok munkába kerül kideríteni. Ha az ember a helyszínen volna, akkor is csak egy részét látná az eseményeknek, és óhatatlanul valamelyik oldal szemszögéből: viszont ha egy településről mindkét fél harcokat jelent, az az általuk közölt számoktól függetlenül azt jelenti, hogy ott harcok is vannak. Ilyen volt a helyzet például a Kijevtől 60 kilométerre fekvő Borodjankában, amit már három nappal ezelőtt rommá bombáztak, aztán tegnap a Roszgvargyija csecsen erői megszállták az épen maradt pszichiátriai intézetet, ahol 640 beteget ápoltak. Ma reggel állítólag továbbmentek, de ez nem sokat segít azon, hogy az intézményben nincs ivóvíz és minden gyógyszer elfogyott. Ellenben 13 órával ezelőtt Olekszij Kuleba, a kijevi regionális állami közigazgatás vezetője bejelentette:
„Nincs ott víz és áram… Nincs Borodjanka. Szinte teljesen elpusztult. A városközpont egyszerűen szörnyű. Borodjanka az orosz csapatok befolyása alatt áll, ők ellenőrzik ezt a települést.”
Akkor tehát mit tudunk Borodjankáról? Tudjuk, hogy harcok voltak ott, több forrásból is, és tudjuk, hogy a település nagyjából elpusztult. Ennyi közölhető, a részletek homályosak, a lényeg nem. A Magyar Nemzet nem tudom, honnan veszi azt az állítását, miszerint
„A fősodratú média szinte csak a brit hírszerzés információi alapján tudósít az orosz előrenyomulásról”
mert én például szinte nem is használok brit forrásokat, sem hírszerzésieket, sem másokat. Azt tartom ugyanis, hogy többet tud az eseményekről a két érintett fél, ezért szinte kizárólag orosz és ukrán forrásokhoz folyamodok. Ráadásul több orosz forrás áll rendelkezésre, mint ukrán. Hogy az írások miért nem sikerülnek soha Moszkva-barátra? Arról a helyzet tehet, ez egy igazságtalan, hódító, hadüzenet nélküli invázió, ezt nem nagyon lehet szeretni. Abban igaza van a nemzetes írásnak, hogy fogalmunk sincs arról, mi történik a Kremlben vagy mit gondol Putyin (az követhetetlen is), de azt kell mondanom: talán nem is annyira fontos, az események kezdenek kicsúszni minden ellenőrzés alól. Már rég nem működik az utasítási-parancsnoki lánc, az utánpótlások is megszakadtak, gyakorlatilag zűrzavar uralkodik minden fronton. Szóval, elmélet helyett lássuk, mit tudunk!
Azt tudjuk, hogy a mai nap nagy kérdése és feladata a mariupoli evakuáció lesz, ami tegnap kudarcot vallott. A félmilliós városból kétszázezer lakost kellett volna már tegnap kijuttatni, ami nem sikerült. Nem sikerült azért, mert erre a feladatra összesen ötven autóbuszt sikerült összeszedni, mely autóbuszokat még üres állapotukban miszlikbe is lőtte az orosz tüzérség (tűzszünet idején), húsz maradt használható belőlük, de nem sikerült azért sem, mert a DNK alakulatai egészen sajátosan fogták fel az evakuáció fogalmát: Ukrajna azt tervezte, hogy Zaporizzsja felé irányítja a kimenekített embereket, míg a DNK keleti irányba (azaz a szeparatisták által ellenőrzött területre) nyitott folyosókat, mivel Zaporizzsja felé szerintük „nem volt biztonságos” menni. Zaporizzsjában az erőmű ostroma óta nincsenek harcok, tehát valamiféle túszejtő akció hiúsulhatott meg – mivel el sem indulhattak a buszok, este az orosz védelmi minisztérium bejelentette a „támadó műveletek” folytatását. Melyek különben a tűzszünet időtartama alatt végig folytak. Volnovakából viszont kijutott 400 ember, az ő sorsukról egyelőre semmit sem tudunk.
Mariupolban ma újból megpróbálkoznak az evakuációval, a városi tanács reggeli közleménye azt mondja, hogy:
„A Donyecki Regionális Katonai-Polgári Adminisztráció vezetője, Pavel Kijrilenko által irányított koordinációs központ tájékoztatása szerint ma, március 6-án 10:00 és 21:00 óra között tűzszünet lesz érvényben.”
„Helyi idő szerint délben (magyar idő szerint 11-kor) indulhatott meg a menekülő polgárok konvoja. A helyi tanács tájékoztatása szerint a konvojt a Vörös Kereszt gépkocsija vezeti fel, azt az önkormányzat által biztosított buszok követik, azok mögé sorolhatnak be személygépkocsijaikkal a menekülő polgárok. A Telegramon közzétett felszólításukban kérték, hogy aki saját járművel hagyja el a várost, ha csak teheti, vegyen fel utasokat is, hogy minél több polgárt tudjanak kimenekíteni. Arra is figyelmeztettek, hogy a várost csak a konvojban, és csak a kijelölt útvonalon – Mariupol-Portovszkoje-Mangus-Respublika-Rovovka-Bilmak-Polohij-Orekhov-Zaporizzsja – lehet elhagyni.” (444)
Akkor tehát mégis Zaporizzsja felé mennek. Lássuk mindkét fél hivatalos jelentését a tegnapi veszteségekről, következzék a „Ki mond nagyobbat” vetélkedő mai fordulója!
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz csapatok a „különleges művelet” során 2203 „katonai infrastrukturális létesítményt semmisítettek meg Ukrajnában”. A minisztérium szerint 69 repülőgépet semmisítettek meg a földön és 24 repülőgépet a levegőben, valamint 778 harckocsit és más páncélozott harcjárművet.
Az ukrán vezérkar a maga részéről arról számolt be, hogy az orosz hadsereg harci veszteségei a háború során több mint 11 000 főre rúgtak. A vezérkari jelentésből nem derül ki egyértelműen, hogy ez a szám kifejezetten a halottakra vonatkozik-e, vagy a sebesülteket és a hadifoglyokat is tartalmazza.
Az orosz hadsereg veszteségei az ukrán fél szerint szintén 285 harckocsit, 985 páncélozott járművet, 44 repülőgépet és 48 helikoptert tettek ki.
Az orosz védelmi minisztérium nem számol be az orosz hadsereg veszteségeiről. Egyedül március 2-án közölt áldozatokról szóló adatokat. A minisztérium szerint 498 orosz katona halt meg és 1597 sebesült meg.
Azt magam is kis kétkedéssel fogadom, hogy az orosz fél szerint tehát az elmúlt három napban egyetlen katonájuk sem vesztette életét és nem is sebesült meg ebben a véres, kaotikus háborúban, én mindig tudtam, miszerint a Vörös Hadsereg verhetetlen, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire, tehát hogy még sérthetetlen is.
A tegnapi nap folyamán több Ukrajnában elfogott orosz pilótáról érkezett jelentés. Egyikük, akinek a gépét az SZBU szerint Csernyihiv közelében lőtték le, részt vett a szíriai katonai akcióban, és állítólag Vlagyimir Putyinnal és Bassár el-Aszad szíriai elnökkel együtt szerepel egy fényképen. Más pilótákat Mikolajiv közelében fogtak el. A foglyok véres, brutális kihallgatásairól készült videók nyilvánosságra kerülése után Olekszij Arestovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója felhívást intézett az ukrán hadsereghez, amelyben követelte, hogy tartsa tiszteletben a genfi egyezményt, és ne adjon okot arra, hogy Ukrajnát háborús bűnökkel vádolják. „Mi egy európai állam európai hadserege vagyunk. A foglyokkal való barbár bánásmód kategorikusan tilos” – mondta.
Tegnap ukrán források szerint az orosz csapatok megpróbáltak áttörni a Dnyipropetrovszki területre a Harkivi területhez tartozó Balakleja térségében, de megállították őket. Állítólag egy orosz felszerelést szállító konvojt megsemmisítettek.
Harkivban folytatódott a lövöldözés.
A szumi régióban harcok folytak. Állítólag az ukrán hadsereg itt is megsemmisített egy orosz utánpótlást szállító konvojt.
Kijevben viszonylag csendes volt az éjszaka, de a város szélén orosz alakulatok állnak nagy számban.
Irpenben, Bucsában és Gosztomelben nagyon nehéz a helyzet.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a maga részéről arról számolt be, hogy március 6-a reggele óta az ukrán hadsereg védi Mariupolt, és védelmi harcokat folytat Tavria keleti részén. Harcok folynak Csernyihiv közelében is, míg Mikolajiv régióban az ukrán hadsereg szerint „az ellenség páncélozott járműveinek és járműveinek jelentős részét foglalták el”.
Szintén az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerint az orosz csapatok egy fontos infrastrukturális létesítményt, a Kanevszkaja vízerőmű gátját kívánják elfoglalni.
Zsitomirban az orosz bombázás megsemmisített egy tankgyárat, melyben természetesen egyéb harci járművek előállításával és karbantartásával is foglalkoztak: az épületből romok is alig maradtak.
Oroszországból ellátási gondokról érkezett híradás. A Lenta kiskereskedelmi lánc korlátozta az egy vásárló által egyszerre megvásárolható áruk számát az üzleteiben és az interneten egyaránt. A korlátozások a gabonafélékre, teára, kávéra, cukorra, lisztre, instant élelmiszerekre, fűszerekre, szószokra, hús- és halkonzervekre, olajokra, kozmetikumokra, mosószerekre, WC-papírra, háztartási vegyszerekre és pelenkákra vonatkoznak (TASZSZ).
Itt hívnám fel a kedves, külpolitikai téren újonc kollégák figyelmét, hogy az orosz nyelvű és az angol nyelvű TASZSZ tartalma távolról sem azonos: a legtöbb orosz sajtótermékkel, például a Meduzával is ez a helyzet, az orosz nyelvű változatot tessék olvasni, ha mással nem, fordítóprogrammal, mert az a részletes, az angol nyelvű inkább csak „kirakat” a nagyvilág számára.
Jelen pillanatban hatalmas tömegtüntetések zajlanak az Orosz Föderáció minden nagyobb városában, ezekre Navalnij szólította fel szimpatizánsait egy, a börtönből kijuttatott üzenetében. Szibériában és a Távol-Keleten kezdődtek a demonstrációk – hiszen ott korábban kel a Nap, korábban van dél is, a tüntetések meghirdetett időpontja – és ott kezdődtek a letartóztatások is. A vlagyivosztoki és habarovszki gyűléseken legalább 15 embert vettek őrizetbe – jelentette az OVD-Info. Egy másik személyt Irkutszkban fogtak le.
Az OVD-Info arról számol be, hogy Krasznodarban őrizetbe vettek egy aktivistát, aki a közösségi médiában háborúellenes kampányt hirdetett.
Ugyancsak az OVD-Info szerint február 24-e, az ukrajnai háború kitörése óta összesen 8 349 embert vettek őrizetbe a háborúellenes tüntetéseken Oroszországban. Ez a szám várhatóan nagyon meg fog növekedni ma estére, mivel moszkvai idő szerint 15:12-ig több mint 1600 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe országszerte.
Szentpéterváron a Nyevszkij Proszpektet több helyen lezárták a háborúellenes tüntetés miatt – számol be a Rotonda. A biztonsági erők szétválasztották a tüntetők csoportjait, és tömeges letartóztatások zajlanak.
A rendőrség Moszkva központjában is megkezdte a háború ellen tiltakozó emberek őrizetbe vételét. Az Avtozak Live szerint a tüntetőket a Manyezsnaja téren és a Mokhovaja utcában vették őrizetbe. Az őrizetbe vettek között van a Polgári Segítségnyújtási Bizottság elnöke, Szvetlana Gannushkina. Az újságírókat kiszorították a Manyezsnaja térről.
A legutolsó hírek szerint az irpeni evakuáció megszakadt: az orosz alakulatok aknavetőkkel lőtték szét azt a romos hidat, melyen keresztül a lakosság menekülni próbált. Jelenlévő sajtótudósítók szerint legalább 15 aknát lőttek ki két-három perces időközönként. Négy halálos áldozatról érkezett jelentés.
Egyszóval: van mi ellen tüntetni.
Egyelőre itt tartunk 2022. március hatodikán, budapesti idő szerint 13:18-kor. Ennyit azért igenis lehet tudni, ha utána jár az ember. Igaz, időbe telik és munkával jár.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!