Ami Ukrajnában és Oroszországban zajlik, már nem háború, hanem valami abszurd őskáosz. Az események nélkülöznek minden logikát, képtelenség megérteni, miért történnek a dolgok, mondjuk néha azt is képtelenség megérteni, hogy mi történik.
Egy biztos: a harcok nem csitulnak. És a háborúellenes mozgalom sem lankad, viszont megjelentek az ultrapatrióták is.
Lényegében véve három főbb téma köré próbálom csoportosítani a mai beszámoló híreit, hogy legalább valamennyire átláthatóak legyenek. Ezek: a tárgyalások lehetősége (vagyis tárgyalások a tárgyalásokról), az „új népköztársaságok kialakításának kísérlete és végül az események krónikája. Kezdjük a tárgyalásokkal, mert azokra lenne a legnagyobb szükség.
Szóval, a múltkori tárgyalások Antalyában nem értek el semmit a világon, Lavrov képes volt még a 24 órás tűzszünet lehetőségét is elutasítani, mondván ő nem dönthet semmiről, a belavezsai helyszínen most egyetlen küldött, egyetlen bizottság sem tartózkodik, azonban mégis folynak valamiféle megbeszélések. A Meduza.io úgy tudja (Peszkov sajtószóvivőtől), hogy:
„Az ukrán és az orosz delegáció közötti tárgyalások videokapcsolaton keresztül folytatódnak – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Ezt később az ukrán delegáció egyik tagja, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Mykhaylo Podolyak is megerősítette.
A két küldöttség legutóbbi találkozójára március 7-én került sor Belovezsja Puscsában. Ezt követte a két ország külügyminisztereinek találkozója Antalyában; e tárgyalásoknak nem volt látható eredménye.
Az elmúlt napokban videokapcsolat útján folytatott megbeszélésekről először március 12-én jelent meg említés a Kreml honlapján, egy jelentésben, amely szerint Vlagyimir Putyin tájékoztatta a megbeszélésekről Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt.”
Ez mindenképpen haladás, még a végén felfedezik a hadviselő felek, hogy mi mindenre jó az internet a propaganda terjesztésén kívül is. De mit tudunk ezekről a megbeszélésekről? Mykhaylo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója a Kommerszantnak adott interjújában elmondta, hogy véleménye szerint az Oroszországgal folytatott tárgyalások a kompromisszum felé haladnak.
Elmondása szerint a felek most a tűzszünet feltételeiről, az ukrán infrastruktúrában keletkezett károk megtérítésének kérdéséről, az orosz csapatok országból való kivonásának folyamatáról és a békemegállapodás feltételeiről tárgyalnak.
Ez nem úgy hangzik, mintha Kijev megadni készülne magát. Még úgy sem, mintha vesztésre állna, de ne feledjük: Podoljak ukrán oldalról informál, mi van, ha az ukrán fél tényleg erről akar tárgyalni, csak az orosz fél nem veszi tudomásul? Mindenesetre Peszkov mondott még egy érdekeset az Interfaksznak:
„Senki sem zárja ki a Putyin és Zelenszkij közötti találkozó lehetőségét, de meg kell értenünk, hogy mit kell megvitatni, és mi lesz az eredmény.”
Az kétségtelen, hogy sokat használ egy találkozónak, ha előre megbeszélik, miről fog szólni és nem az időjárásról beszélgetnek a magas felek, de a tárgyalás előtt hogy lehetne tudni, mi lesz az eredménye? Igazi moszkvai elvárás ez, le sem tagadhatnák.
Ami a „fantomnépköztársaságok” létrehozását illeti, azzal valóban kísérleteznek az orosz erők az általuk megszállt területeken. A háború első napjaiban Oroszországnak sikerült több dél-ukrajnai várost – Herszont, Melitopolt, Berdjanszkot és más városokat – ellenőrzése alá vonnia. Később az ukrán médiában ezekből a városokból származó hírek jelentek meg sikertelen orosz kísérletekről, hogy oroszbarát gyűléseket szervezzenek a kamerák előtt, vagy humanitárius segélyt osszanak; arról, hogy a helyi hatóságok nem hajlandók együttműködni a megszálló erőkkel és Oroszország elleni tüntetésekről.
Az elmúlt napokban azonban egészen újfajta hírek járnak – ami valószínűleg azt jelenti, hogy Moszkva mégiscsak át akarja venni a hatalmat az ukrán városokban. Ne feledjük, hogy a Kreml azt állítja: Oroszországnak nem áll szándékában Ukrajnát megszállni vagy „elpusztítani az államiságát”.
Herszonban például „népköztársaságot” próbálnak létrehozni.
Az ukrán hatóságok március eleje óta figyelmeztetik a helyieket az ilyen orosz szándékokra (maga a rövidítés pedig 2014 óta létezik, amikor az önjelölt DNK és LNK létrejött). Március 12-én, szombaton azonban a fenyegetés némileg kézzelfoghatóbbá vált: Szerhij Hlan, Herszon regionális tanácsosa azt mondta, hogy a régióban „népszavazást” készítenek elő, és a képviselőket felhívják, hogy megkérdezzék, készek-e együttműködni Oroszországgal. A regionális ügyészség ezután közölte, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
Végül Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország „kétségbeesetten próbál egy látszat-népszavazást tartani egy „népköztársaságról” Herszonban a 2014-es módszertant követve”. „A lakosság körében nulla ennek a támogatottsága, tehát ez egy szemfényvesztés. Kemény szankciókat kell bevezetni Oroszországgal szemben, ha ezeket a terveket végrehajtják. Herszon Ukrajna, és mindig is Ukrajna lesz” – írta Kuleba a közösségi médiában.
A szavazás, amelynek célja az volt, hogy a történéseknek a legitimitás látszatát keltse, a DNK és az LNK függetlensége 2014-es kikiáltásának egyik állomása volt. Az ott tartott „népszavazások” azonban nem feleltek meg az ukrán törvényeknek, megfigyelők és az eljárási rend betartása nélkül zajlottak; Kijev arra is rámutatott, hogy a donyecki és luhanszki területek lakóinak csak kis hányada vett részt rajtuk. Mindez nem akadályozta meg Oroszországot abban, hogy 2022-ben hivatalosan elismerje a DNK-t és az LNK-t független államként (közvetlenül ezután Moszkva csapatokkal támadt Ukrajnára).
Március 12-én este vált ismertté, hogy a herszoni regionális tanács 44 képviselője (a 64-ből) rendkívüli ülésen elfogadta azt a nyilatkozatot, hogy a herszoni régió Ukrajna szerves része. Ennek ellenére a népszavazás előkészületei haladnak.
Pedig Herszonban a Szabadság téren jelen pillanatban is több ezren tüntetnek a „Herszon Ukrajna” jelszót skandálva, és a „kvázi-népköztársaság” létrehozása ellen tiltakozva, hiszen tudják, hogy ez csak orosz bábállam lenne, semmi más. Amint elődei is.
Melitopol városi tanácsa felhívást fogadott el az ukrán elnökhöz, a főügyészhez és a „NATO-tagállamokhoz”. Különösen arra szólítottak fel benne, hogy tegyenek meg mindent az orosz katonaság által őrizetbe vett Ivan Fjodorov polgármester kiszabadítása érdekében, és hogy Galina Danilcsenko, az Ellenzéki Blokk képviselője ellen a hazaárulásról szóló cikkely alapján indítsanak eljárást „megszálló közigazgatás felállításának kísérlete miatt”. A képviselők arra is kérik a NATO-tagállamokat, hogy hozzanak létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett.
Lássuk a harcok híreit.
Legelőször arról kell beszámolnom, hogy az ukrán hatóságok az Ivano-Frankivszki repülőtér és a Lviv (Lemberg) melletti kiképzőközpont bombázását jelentették.
Ivano-Frankivszk polgármestere, Ruszlan Marcsinkiv elmondta, hogy az orosz csapatok március 13-án reggel csapást mértek a város repülőterére. Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerint a csapást cirkálórakétákkal hajtották végre. Martsinkiv megjegyezte, hogy a város riasztórendszere nem lépett működésbe.
Maxim Kozitskij, a Lembergi Terület vezetője elmondta, hogy március 13-án éjjel az orosz csapatok nyolc rakétát lőttek ki a Lembergi Terület javorivi járásában, Sztaricsi faluban található Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központra. A központot javorivi katonai gyakorlótérként is ismerik. Lvivtől 30 kilométerre található.
A legfrissebb adatok szerint nem nyolc rakétáról volt szó, hanem harmincról (mindjárt más így a találati pontosság, de a támadás költsége is), és harmincöten hunytak el (eddig) miatta, 134 súlyos sebesültet ápolnak a kórházakban.
Ez bizony már Nyugat-Ukrajna, majdnem a lengyel határ – és Magyarországtól sincs messze…
Szombaton orosz támadás ért egy civil menekültekből álló konvojt Kijev közelében, Peremoha falunál. Hét nő és gyerek halt meg, amikor tüzet nyitottak rájuk. Az orosz erők később azzal magyarázták tettüket, hogy a konvoj nem az orosz–ukrán megállapodás szerinti humanitárius folyosón haladt. Ami azt illeti, ez nem is olyan egyszerű kérdés, ugyanis míg az orosz erők egyféle útvonalat jelölnek ki a menekülésekre (amely majdnem mindig az Orosz Föderáció területére vezet), az ukránok másfélét, a Nemzetközi Vöröskereszt pedig próbál egyeztetni közöttük, de ez vagy sikerül, vagy sem. Tökéletesen lehetséges, hogy mikor a menekültek elindultak, az útvonaluk még humanitárius folyosó volt, csak mire Peremohához értek, megváltozott az egyezség. Nagy, gonosz bűn volt asszonyokra, gyermekekre tüzet nyitni, erre nem lesz mentség.
Meglepő ugyan, de egyes ukrán és orosz Telegram-csatornák ma arról írnak, hogy állítólag Ukrajnába érkezett Ramzan Kadirov csecsenföldi vezető.
A jelentések szerint Ramzan Kadirov megérkezett a háborús övezetbe, és az előzetes információk szerint Ivankovo falu közelében tartózkodik. Nem sokkal korábban a helyi lakosok filmre vettek egy nagy járműkonvojt, amelyen az Orosz Föderáció és a Csecsen Köztársaság zászlaját viselték. Kadirov felnőtt ember, ő tudja, hova megy és mit művel, de halkan megjegyezném, hogy vesztett már Csecsenföld ebben a háborúban tábornokot is, Magomed Tusajevet, veszíthet akár elnököt is.
Nyikolajivban Vitalij Kim, a területi állami közigazgatás vezetője közölte, hogy a Zorja – Masprojekt gázturbinaépítő kutatási és gyártási komplexum rakétacsapás következtében megsemmisült – jelentette a Hromadske című napilap.
A kijevi városvezetés bejelentette, hogy a város kétmillió ember számára két hétre elegendő élelmiszerkészletet alakított ki ostrom esetére. A gyógyszertárakat gyógyszerekkel látják el, a nyugdíjakat és a juttatásokat pedig kifizetik.
Március 12-13-án éjjel az ukrán rendőrség részéről Olekszij Biloshijszkij elmondta, hogy az orosz erők „foszforlövedékekkel” lőtték az ukrán ellenőrzés alatt álló Popasna városát a Luhanszki területen. Március 13-án reggel a luhanszki katonai és polgári közigazgatás vezetője, Szerhij Haidai elmondta, hogy Popasznában öt ház gyulladt ki, és egy ház megsemmisült.
A Bellingcat kutatásai szerint „foszforlövedék” nincs sem az orosz, sem az ukrán tüzérségnél rendszeresítve, viszont a konfliktusban részt vevő felek arzenáljában lévő rakéták közül a Grad MLRS 9M22S hasonló hatással bír. A rakéta robbanófeje 180 gyújtófejből áll. Ilyen rakéták használatát korábban mind Donbászban, mind Szíriában észlelték.
Az ukrán média a Donyecki területen található Szvjatohorszki Lavra, az ukrán ortodox egyház (Moszkvai Patriarchátus) Szvjatohorszk városában lévő kolostorának bombázásáról számolt be.
Helyi idő szerint 22:00 óra körül egy légibomba robbant a Lavra bejáratánál – 50 méterre a Szeverszkij Donyec folyó feletti hídtól – írja az UNIAN.
A robbanás a kolostor majdnem összes ablakát kitörte, az ajtókat kirobbantotta, megrongálta a kolostor szerzeteseinek és a menekülteknek otthont adó helyiségeket, és a templom épületeit. A sebesültek közül többeket a városi kórházba szállítottak, a többieket azonnal ellátták. Az összes menekültet és szerzetest evakuálták a kolostor pincéjébe. A kolostorban 520 menekült él, köztük 200 gyermek.
Az Orosz Föderáción két különös hullám söpör át. Megjelent egy kevésbé jelentékeny, de annál nevetségesebb ultrapatrióta mozgalom a Putyin-féle Egységes Oroszország párt részéről, ami egészen különös dolgokat művel és ma is tüntetéseket tart a jóval jelentősebb háborúellenes mozgalom (a legfrisebb hírek szerint eddig hatszáz főt tartóztattak le).
Az első társaság érdemei közé sorolható, hogy megjelent a boltokban a „#ZaRossziju” pecséttel ellátott tojás, amelyet eredetileg a hadseregnek szántak, azonban reklámja szerint „minden hazafi asztalának méltó dísze”. Ezek szerint az orosz hazafiak nyersen eszik a tojást, ugyanis bármilyen más módon felhasználva vagy a felirat tűnik el róla, vagy a tojáshéj, mindenestől. Gratulálok az ízlésükhöz.
Szergej Kuznyecov, Novokuznyeck polgármestere („Egységes Oroszország”) felhívást intézett a város lakosaihoz, hogy találjanak ki új neveket a külföldi éttermek és termékeik átnevezésére. Ugyanis a McDonald’s például holnap hagyja el a várost (de ott marad a bolt is, a felszerelésük is). Kuznyecov javaslata szerint továbbra is hamburgereket kéne árulni a helyiségben, csak a nevüket kell megváltoztatni, éspedig „orosz kotlettnek” kéne hívni őket. Mivel más pályamű vagy javaslat valahogy nem érkezett, a hamburger neve holnaptól orosz kotlett. Leglábbis Novokuznyeckben.
Viszont Novoszibirszkben valószínűleg új jelképe született a háborúellenes mozgalomnak. A dolog úgy kezdődött a taiga.info szerint, hogy a város központjában őrizetbe vettek egy „Putyin mondjon le” feliratú plakátot tartó fiatalembert a béketüntetésen. Ez még viszonylag érthető. Az egyik akademgorodoki tüntetőt is őrizetbe vették. Utánuk pedig egy férfit vettek őrizetbe, akinél egy üres papírlap volt!
Üres lap, felirat nélkül! Megszédül a putyinista rendőr feje, ha belegondol, hányféle államellenes szöveg kerülhetne arra. A lehetőségek tárháza végtelen… sokkal veszélyesebb az ilyen, meg nem írt transzparens, mint az, amit megírtak, mert az már csak egyféle lehet, míg ez akármilyen!
És az első üres lapos tüntetőt mások követték, ezen a videón már egy fiatal hölgy letartótatása látható:
Oroszhonban az üres, fehér lap felmutatása hazaárulás, az asszonyok, gyermekek halomra lövése viszont patriotizmus. Még a tyúk is olyant tojik, ami a nagy Rogyinát dicséri és orosz kotlettnek hívják a hamburgert.
Remélem, nem csak én érzem úgy, hogy ez már a tomboló káosz és az eszelős őrület csúcsa.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!