Ezekről esik szó mostanság: 1. A demokratikus ellenzék katasztrofális vereséget szenvedett. 2. MZP okozta a Fidesz újabb kétharmadát. 3. Az ostoba vidékiek konzerválták Orbán uralmát. 4. Az összefogás eleve esélytelen volt.
Egyikkel sem értek egyet.
- Az előző választáson a Jobbik, amely önmagát radikális nemzetinek definiálta, több mint egymillió szavazatot kapott, amivel messze a legerősebb nem Fidesz pártnak számított. A 2022-es összefogás alapvetően konzervatív-liberális demokrata orientációjú volt. Az átalakult Jobbik leszakította magáról a hívei egyharmadát adó szélsőségeseket, a maradék kétharmad azonban nem lett maradéktalanul konzervatív-liberális demokrata. Nekik a nemzeti maradt a lényeg. Nekik Horthy inkább hazafi mint Kossuth vagy Deák. Az előző választáson a Jobbik nélküli, – tehát konzervatív-liberális demokrata – listás ellenzéki szavazatok száma 1,57 millió volt. Most 1,95. A konzervatív-liberális demokrata ellenzék most 377 ezerrel több szavazatot kapott mint négy esztendeje. Ez 24 százalékos növekedés. Most a Fidesz is több listás voksot kapott. Ha csak a hazai (levélszavazás nélküli) számokat nézzük, akkor a Fidesz mintegy 8 százalékkal kapott több szavazatot most, mint 2018-ban. Vagyis, listán a konzervatív-liberális-demokrata ellenzék háromszor többet erősödött mint a Fidesz-KDMP. Igen, a végső eredmény nagy bukta, de a konzervatív-liberális-demokrata attitűd akkor is hatalmasat erősödött.
2. Volt esélye a tisztán konzervatív-liberális-demokrata összefogásnak? Nyilván nem. Látták a számokat: 2018 – ban Jobbik nélkül 1,57 millió szavazó, nagyon kevés. Mi valószínűbb, az, hogy egy liberális elfogadja a (szükségszerű) szövetséget a radikális nemzetivel, vagy fordítva? Annak nagyobb a realitása, hogy az összefogás baloldali beállítottságú többsége képes szövetséget kötni, és elfeledni a radikálisan, hazaárulósan jobbikos szövegeket, vagy annak, hogy a radikálisan nemzeti képes erre az oldalra állni, csak azért, mert amott a Fidesz van, amely a maga módján szintén nemzetinek mondja magát? Az előválasztás válaszolt. A konzervatív, keresztény Marki-Zajnál nincs jobb jelölt. Azt jelezte, balról kapcsolódnak jobbra, nem a jobb dörgölőzik a balhoz. Marki-Zay lett a legkisebb közös többszörös. Az, hogy nem lett a legnagyobb, nem kérhető számon rajta. Ő úgy járt, mint az a turista, aki bement abba a városrészbe, ahol sötétedés után már nem biztonságos. Nem tehetett mást, arra vezetett az útja. Hátulról leütötték, megrugdosták, elvették a pénzét. Vagyis, mocsok módon hazudtak róla, ocsmány vizuális üzeneteket égettek rá. Nem arról volt szó, hogy lejtett a pálya. Marki-Zajt egyszerűen nem engedték a pályára. Egyetlen helyen, Budapesten sikerült többé-kevésbé tisztességes verseny helyzetet kialakítani. Csak itt nem érvényesült a Fidesz véleményhegemóniája, csak itt nem sikerült trikoloros hazugságokkal lefedni a sokszínű valóságot. A Budapesten élőknek volt csak lehetősége arra, hogy mindkét oldal reális képét megismerve – szabadon – döntsenek. Hogyan lehetne Marki-Zayn számon kérni a Fidesz hazugságait? Sehogy. Tehet arról, hogy a Jobbikos hívek egyharmada az új szélsőséges pártra, a másik harmaduk a Fideszre, a harmadik harmaduk meg sehova sem szavazott? Talán, de ez más jelölttel sem lett volna másként. Annak idején, 2002-ben, amikor a Fidesz vesztett, Orbán azt mondta: a haza nem lehet ellenzékben. Ezzel kezdődött a manipulatív hazugságok áradata. Itt hintette el a magokat amelyek mára fává növekedtek, termésük pedig ez: aki hazafi, aki a haza üdvét akarja az fideszes. Mindenki más szégyen, hazaáruló, libernyák. Ebben az erdőben egy maroknyi ember azt tesz amit akar. Élvezi az erdő nyugalmát, tiszta levegőjét, ha kedve tartja kivágja a legszebb fákat, vadászgat, tetszés szerint. Sokan mások is sétálhatnak a turistautakon, még azt is elnézik ha quadoznak, időnként szamócát is szedhetnek.
A többség persze a pusztában él, hidegben. Ők a hullott gallyakból kapnak tüzelőt. Az egyik csapat hálás, mert mindene van. A másik reméli, hogy több lesz. A harmadig csapat fél: csak nehogy még kevesebb legyen. És mindhárom csapat hiszi, hogy ő, és csakis ő a nemzet. Van mire büszkének lenni. Hol fordulhat elő, hogy vesztes mérkőzés után a közönség mámorosan elénekli a himnuszt? Sehol máshol, csak itt, mert itt a haza nem lehet ellenzékben. Ha Orbánnal felmossák a padlót, a hívei akkor is éljeneznek, hiszen tőle lett szép tiszta a kövezet. Nálunk a legtöbb a Covid-halott, mi (a Fidesz) akkor is a legjobban kezeltük-kezelte a járványt. Iszonyú az államadósság, a költségvetési hiány, pokoli az infláció, csapnivaló a termelékenység, az egészségügy, a közoktatás romokban, akkor is, Magyarország a legjobb hely Európában. És tényleg, egy kicsi csapatnak valóban így van, mert neki is ugyanaz a Bentley-je van, de itt még mindig olcsóbban tankol bele, mint egy német, vagy francia. A nagyobb csapat volt már a horvát tengerparton, és busszal normandiai körúton is, de azért jó volt hazaérni, és remélni, hogy még a Loire menti kastélyokat is láthatják. (Alvás a buszon.) A többség? Ki az az Európa? Ja, az a gonosz Brüsszel! Mi csak köszönjük azt a kis fűteni való venyigét. Csak háború ne legyen, meg a gyerekből kislány. Szóval, az évtizedes agymosást, a masszív hűbéri viszonyok törvényeit hogyan változtathatja meg MZP hat hónap alatt?
3. Van vidéki értelmiség, van sikeres vidéki vállalkozói réteg. Az EU-s pályázatokból értelmes dolgok is épületek, jó tervek is kaptak támogatást. Nem loptak el minden eurót. Csak mondjuk felét, harmadát. De nem az látszik, hanem az, ami megmaradt. Nem a másfél méteres „kilátóra” büszkék, hanem a buszpályaudvarra, meg a támogatást kapott dobozüzemre. Okkal. A vidéken élők egy része jobban él, gyarapodik. Nem tudja, mi lenne, ha kevesebb euró tűnne el, ha kevesebb lenne a korrupció. Az elmaradt haszon megfoghatatlan, ami van, az van. Jó, időnként meg kell alkudni, vissza kell adni a táskás embernek, és ez tulajdonképpen lopás, de hát más is lop, megint mások meg még többet. Miért pont az én néhány millióm számítana? A nagy többség vidéken nem milliókban gondolkodik. Pláne nem milliárdokban. Ha a 12 órás műszak 8 órásra van bejelentve, és nem 4 órásra, az már jó. Ha megint van közmunka, az már jó, Ha az ajándék csomagban a krumpli mellett tészta is van, az már nagyon jó. A legjobb pedig, hogy amíg a Fidesz van, addig nem lesz rosszabb. Akkor sem, ha 20 százalékkal drágább a liszt meg az olaj. Infláció, az mi? Csak ne lőjenek! És bármi is van, én hazafi vagyok, rendes ember. Engem dicsér a TV. A vidéken élők felismerik az érdekeiket. Ha csak egy szervezet, a Fidesz van vidéken, akkor csak a Fidesz jutalmazhat és csak a Fidesz büntethet, akkor az érdek csak hozzájuk kapcsolódhat. A vidéki ember, akkor is ha tanulatlan, nem butaságból szavaz a Fideszre, hanem azért mert elég értelmes ahhoz, hogy felismerje az érdekét. És egyáltalán nem hálátlan a vidéki ember. Pont az ellenkezője igaz. Hálás a megkapott jóért, és ha az nincs, hálás, hogy nem lett még rosszabb. Ha csak a Fidesz van a TV-ben, a rádióban, a helyi lapokban, a polgármester, az iskolaigazgató-, a munkaadó-, a gazda fejében, akkor a Fidesznek hálás. Ha mindazok, akikkel kegyesebb volt a teremtő, akik rendesen tanulhattak, mert pl. nem putriba születtek, és kötelességük az okosság, nos, ha ők buta bunkónak bélyegzik a tanulatlan (helyi érdektől vezérelt) vidékieket, akkor ők, az okosak, a tájékozottak viselkednek bután. Sőt, már korábban is azok voltak (voltunk), mert nem láttuk, hogy a Fidesz legnagyobb fegyvere a helyi érdekek kisajátítása. A méltányos élet illúziójának megteremtése. Magyarország giccs-ország. Fröccsöntött, műanyag kereszténység, hazafiság és európaiság, demokráciának látszó autokrácia. Amikor kultúráról beszélünk, egy bizonyos szint felett, operára, kiállításokra, regényekre gondolunk. Pedig ez csak a világ kicsi szelete. Minden kultúra, amit a természet magától nem tesz. A képzetlen, vidéki szegény embernek, a seftelő kisvállalkozónak, a szorongó tanító néninek is kulturált az élete, csak másként. Ők is ugyanarra vágynak: méltányos életre, befogadó csoportra. Ennek giccsét kínálja a Fidesz. És sok helyen nincs más.
4. 1990 tájékán az újságírók szabadon járkálhattak az Országházban. Én is bekopoghattam a házelnökhöz, a folyosókon megállíthattuk a képviselőket. Azóta egyre rosszabb lett a helyzet. Ma már én is csak egy „kalitkában” álldogálva remélhetném, hogy valaki hajlandó arra jönni, esetleg szóba állni. Vagyis, ha akarnék sem találkozhatnék képviselőkkel. Vagy három éve már, hogy legutóbb ilyesmi történt. Mondom az ellenzéki képviselőnek: ez így nem lesz jó! Amíg a baloldali, liberális-konzervatív milliárdosok nem finanszíroznak egy szerény kivitelű, de országosan, ingyen terjesztett újságot, addig nem lehet változás. Addig marad az egyoldalú információkból, hazugságokból létrejövő érdek.
Hát, igen – mondta, és hümmögött. Van egy csodálatosan felépített terjesztői hálózat, a Nyomtass te is. A sikeres, olvasott újságnak nem az a titka, hogy abban géniuszok négyszögesítik naponta a kört. A siker titka a jelenlét, ehhez pedig terjesztés kell. A legolcsóbb és legbecsületesebb. Nos, ilyenek a „Nyomtass te is” emberei. A többi csak pénz. A hatalmas vagyonokhoz képest nem is sok. Ha van újság, arra már szervezni lehet személyes találkozásokat, abban már megjelenhetnek a vidéki emberek problémái, lózungok, hazugságok nélkül. Abból már látható, hogy nem a Fidesz az egyetlen, hogy lehet más érdek is. De nem született meg ilyen kiadvány, pedig az lett volna az esély. Vagyis, ha konzervatív-liberális baloldali vagy, ne szórj hamut a fejedre, ne Márki-Zayt okold, ne mondd, hogy buta és hálátlan a vidék. Inkább kopogtass be egy vidéki ajtón, köszönj illedelmesen, és kérdezd meg, hogy vannak?