Oroszország Ukrajna elleni inváziójának hatvanegyedik napján semmi jóról nem lehet beszámolni. A frontvonalak ugyan mozdulatlanok, de a harcok tombolnak, most már mindkét hátországban is, és a békekötésre alig van remény. Szándék is kevés – de remény szinte semmi.
Régi mondás, hogy háborút elindítani egy ország is képes, a békekötéshez már legalább kettő kell. Épp ezért hangzik olyan elkeserítően a Financial Times analízise, mely szerint:
„Vlagyimir Putyin orosz elnök elvesztette érdeklődését az ukrajnai konfliktus diplomáciai rendezése iránt, és ehelyett úgy tűnik, hogy minél több ukrán területet akar elfoglalni. A háború kezdetén elszenvedett kudarcok után komolyan fontolóra vette a békés rendezés lehetőségét, de most már nem lát erre kilátást. Az orosz elnök álláspontját többek között a Moszkva cirkáló megsemmisítése is befolyásolta: ez feldühítette őt. Putyin valószínűleg az orosz parancsnokok beszámolói és az állami televízió riportjai miatt alkot torz képet a háborúról: a beszélgetésekben állítólag ragaszkodott ahhoz, hogy az orosz erők nem mértek csapást civilekre, a mariupoli Azovsztal ostroma során. „Putyin valóban elhiszi a tévében hallott ostobaságokat, és nagyot akar nyerni” – mondta a lap egyik forrása.”
Ha nem orosz erők mértek csapást az Azovsztal ostromakor a civilekre, akkor kik? A Krím annexiója óta tudjuk: kis zöld emberkék, azok szoktak orosz egyenruhában mindenfélét elkövetni. Viszont ez így nem lesz jó: ha és amennyiben orosz oldalon a Moszkva elsüllyesztését nem képes elfelejteni a vezetés, amiatt nem hajlandóak tárgyalni, mert az „megalázó” volt, mit szóljon az ukrán fél? És hogyan gondolja Putyin: elindít egy véres háborút, aztán, ha időnként veszteségek érik, akár komoly veszteségek is – megsértődik? Mit vár, hogy az ukránok udvariasságból hagyják magukat megverni a béketárgyalások kedvéért? Ad absurdum, ha ennyire udvariasan viselkednének, semmi szükség nem lenne béketárgyalásokra, ugyanis már veszítettek volna.
És ha Putyinnak fáj a Moszkva, igazán elképzelhetné, mennyire fáj Zelenszkijnek Bucsa, Borodjanka, Irpiny, Mariupol, Kramatorszk, és még rengeteg település, ahol tömegmészárlások zajlottak… Ha orosz oldalról ennyi az akadály, ukrán oldalról még sokkal több van, mégis minden nap jelzik, hogy tárgyalnának. Bár – egyre kevésbé lelkesen teszik.
A tegnap esti flechette-ügy még tovább rontott a helyzeten. Ugyanis több tucatnyi bucsai áldozat holttestében apró fémnyilakat, úgynevezett flechette-eket találtak a boncolásuk során, ami erősen elgondolkodtató. Ilyen fegyver létezik, több, mint száz éve, az első világháborúban még a kezdetleges harci repülőgépekről szórták a gyalogságra, különösebb hatás nélkül, később tüzérségi lövedékekben alkalmazták őket, aztán a Lazy Dog-bombákban, a ballisztikus mutatóik és a páncéltörő hatásuk miatt, sőt, kézifegyverek lövedékébe is kerültek, de a vietnami háború óta alig érkezett hír a használatukról. Illetve, nagyon ritkán előfordult az alkalmazásuk a Közel-Keleten.
Hogyan kerültek most Ukrajnába? És milyen formában használták őket? Csak találgatni lehet, nagyon kevés az információ az ügyben egyelőre. Mint a Guardian megtudta:
„A tömegsírokban talált holttestek boncolását végző patológusok és halottkémek elmondták, hogy az emberek fejében és mellkasában apró fémnyilakat, úgynevezett flechetteket találtak.
„Több nagyon vékony, szögszerű tárgyat találtunk férfiak és nők holttestében, ahogyan a régióban élő kollégáim is” – mondta a Guardiannek Vlagyiszlav Pirovszkij ukrán törvényszéki orvos. „Nagyon nehéz megtalálni őket a testben, túl vékonyak. A holttestek többsége a Bucha-Irpin régióból származik”.
Független fegyverszakértők, akik a Guardian által látott, a holttestekben talált fémnyilakról készült képeket megvizsgálták, megerősítették, hogy flechettek voltak, egy olyan gyalogság elleni fegyver, amelyet az első világháborúban széles körben használtak.
Ezeket az apró fémnyilakat harckocsi- vagy tábori lövegek lövedékei tartalmazzák. Egy-egy lövedék akár 8000 flechettet is tartalmazhat. A lövedékek kilövés után akkor robbannak fel, amikor egy időzített gyújtózsinór végigég és egy töltet elindítja őket. (…) Neil Gibson, a brit Fenix Insight csoport fegyverszakértője szerint, aki átnézte a Bucsában talált flechettekről készült fotókat, a fémnyilak az orosz tüzérség által használt 122 mm-es 3Sh1 tüzérségi lövedékből származnak.”
Sajnos ez is csak vélekedés egyelőre: nem kizárt, hogy tüzérségi lövedékből származtak a nyilak, de ennek ellentmond, hogy 1. főként az áldozatok fejében és mellkasában találták őket, 2. kevéssé deformálódtak, törtek szét, és 3. viszonylag kevés roncsolást okoztak. Sajnos nem zárható ki az sem – bár nem is állítható egyelőre! – hogy az orosz hadsereg valamiféle új kézifegyvert vagy lőszert próbált ki.
Élő civileken. Több tucatnyin.
Már ez önmagában komoly pert jelent egyszer, valamikor, a jövőben. De lépjünk tovább: fontos hír, hogy minkét fél hátországának infrastruktúrájában komoly károk keletkeztek.
Az éjjel tűz ütött ki a Transneft Druzsba olajraktárának területén Brjanszkban. A jelentések szerint a tűz két olajtermék-tároló létesítményt is elborított. Az előzetes jelentések szerint senki sem sérült meg. Ez már a második tűz egy olajraktárban Oroszország ukrán határvidékén – április 1-jén Belgorodban gyulladt ki egy olajraktár.
Maga a tűz eredete elég kétséges, mert most szó sem volt titokzatos helikopterekről Brjanszk környékén, olyanokról, amilyeneket Belgorod környékén láttak annak idején, itt egyes felvételek tanúsága szerint rakétatalálat érte a tározót, bár az orosz sajtó egy része makacsul „dróntámadásról” beszél.
Ellenben arról már csak a moszkvai védelmi minisztérium reggeli jelentése ír, hogy:
„Kremencsuk külterületén nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyverek pusztították el az ukrán fegyveres erők finomítói létesítményeit és üzemanyagtárolóit.”
Ami viszont azt jelenti, hogy az orosz fél is képes ilyen találatra, álljon a célpontja akár ukrán, akár orosz területen.
Szintén tűzeset, ráadásul már több napos, de idetartozik, miszerint:
„Tizenhét ember vesztette életét az Orosz Légvédelmi Erők központi kutatóintézetének tveri tűzvészében. Erről a regionális kormány honlapja számolt be.
„Sajnos a halálos áldozatok száma mostanra 17-re emelkedett, közülük ötöt azonosítottak” – áll a közleményben.
A tűz április 21-én tört ki a tveri Repülésvédelmi Kutatóintézetben, amelynek szakemberei az Iszkander rakétarendszerek fejlesztésében vettek részt.
A tűz teljes területe 2,5 ezer négyzetmétert tett ki. Csak másnap oltották el. A tűz oltásában több mint 240 ember, több mint 60 jármű és egy MI-8 helikopter vett részt. Folytatódik a kiégett épületek bontása.
Összesen 54 embert mentettek ki az épületből, további 98 embert pedig evakuáltak. A tűzben mintegy 30 ember sérült meg.” (Meduza)
Mindeközben az orosz fél az ukrán vasúti hálózatot támadja (amelynek jelenleg kulcsszerepe van a civil lakosság evakuálásában). Makszim Koszickij, a lvivi (lembergi) területi állami közigazgatás vezetője elmondta, hogy a régiót ért rakétacsapások egyike a Krasznojevszkij vasútállomás vontatási alállomását célozta – közölte a Suspilne hírügynökség. Korábban az ukrán vasút vezetősége közölte, hogy öt közép- és nyugat-ukrajnai vasútállomás került tűz alá, és legalább 16 vonat késett emiatt. A helyi hatóságok szerint különösen a Rivne régió vasúti infrastruktúrája szenvedett kárt.
Oroszország azonban a saját lakosságát sem kíméli, ha harc, hát legyen harc, az öntudatos orosz ember háború idején nem jár akármiféle lábbeliben! Nem viccelek: a The Insider szerint a minap azért tartóztattak le egy moszkvai polgárt, mert kék-sárga (ukrán nemzeti színű) cipőben közlekedett.
„Moszkva központjában őrizetbe vettek egy 40 éves, kék-sárga tornacipőt viselő férfit azzal a váddal, hogy részt vett egy nem engedélyezett gyűlésen. Mint ügyvédje, Ilja Utkin a The Insidernek elmondta, a rendőrség a lábbelit „agitációs eszköznek” tekintette.
A férfit március 6-án vették őrizetbe. Utkin szerint ügyfele egy belvárosi bevásárlóközpontban járt, hogy ajándékokat vásároljon feleségének és lányának. A rendőrök a Tyeatralnaja téren tartóztatták le, és a Ljanozovo belügyi osztályra vitték. Ott a Büntetőtörvénykönyv 20.2. cikkének 5. része (gyűlés szervezésére vonatkozó szabályok be nem tartása) alapján rendőrségi jegyzőkönyvet állítottak ki, amelyben az állt, hogy a férfi egy nem engedélyezett gyűlést tartó csoportban jelszavakat kiabált. A bíróság 10 000 rubel pénzbírsággal sújtotta. A férfi fellebbezni fog az ítélet ellen.
Az Ukrajna elleni háború kezdete óta Oroszország-szerte a rendőrség mindenkit őrizetbe vesz, aki így vagy úgy, de felszólal a háborúról, a békéről és Ukrajnáról. Április 2-án Moszkvában őrizetbe vettek egy tüntetőt, akinél egy csomag Miratorg sonkát tartottak, amelyen a márkanév második felét áthúzták. („Mir” annyit jelent, hogy „béke” Sz. T.) Március 28-án a moszkvai Lubjanka metróállomás közelében őrizetbe vettek egy Mir bankkártyával rendelkező tüntetőt. Április 18-án az izsevszki rendőrök a „Legyen mindig napfény” című dalra járt körtáncot nyilvánítottak háborúellenes tüntetésnek. Három bírósági eljárást indítottak egy novoszibirszki lakos ellen egy plakát miatt, amelyen az állt, hogy „Putyinnak le kellene mondania”. Ivanovóban őrizetbe vettek egy férfit, akinek a plakátján az állt, hogy „*** ****”. A bíróság szerint a csillagok a „Nemet a háborúra” szlogenre hasonlítottak, az ötágú csillag pedig a Vörös Hadsereg fontos ideológiai szimbóluma.” (The Insider)
Odafigyelhetnének azért a frissen megszállt területekre is ezek a bíróságok, rendőrségek, ugyanis legújabban a bevonuló orosz erők bizony vörös, ötágú csillagos, sarló-kalapácsos lobogókat tűznek ki. Használnak jelvényként. Vagy csak orosz földön tilos az ilyesmi, Ukrajnában kifejezetten ajánlott?
Mindenesetre ezek voltak a mai nap eddigi fontosabb hírei az ukrajnai orosz megszállással kapcsolatban. Röviden az belőlük a tanulság, hogy nem jó orosznak lenni Oroszországban, ukránnak lenni Ukrajnában, de ha helyet cserélne a két ország, az sem oldana meg semmit, ameddig Putyintól függ, kinek jó és hol.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!