Nyolcvanadik napja tombol Oroszország inváziója Ukrajnában, és lehet, hogy idén véget ér – legalábbis Kirilo Budanov ukrán hírszerzési vezető szerint – de még a fordulópontja is jó, ha augusztusra várható, szóval ne reménykedjünk közeli békében. Ellenben egyre több nemzetközi konfliktus várható, ezeket viszont boncolgatni fogom ma.
Végül pedig következik „Akikre nagyon nem vagyunk büszkék” rovatunk, ez eddig nem volt, most sem örülök annak, hogy kell legyen: a szégyenpadon a Századvég Intézet ül, akiknek áldatlan tevékenységére nem máshol kellett felfigyelnem, mint a TASZSZ hírügynökség oldalán. Azt értem, hogy a magyar kormány nem szállít lőszert Ukrajnának (illetve nem értem, de ez most mindegy), az viszont ellentmond minden háborúból kimaradásnak, hogy propaganda-munícióval viszont ellátjuk a Kreml politikáját és szócsöveit. De ezt majd később taglalnám, először lássuk a valódi híreket a valódi hadszínterekről, mint mindig, most is az ISW elemzése alapján.
Minden hiteles forrás egyetért abban – ez a nap híre – hogy Harkiv megszabadult az orosz támadásoktól. Az orosz hadsereg úgy döntött, hogy az ukrán ellentámadások és a korlátozottan rendelkezésre álló erősítés miatt teljesen visszavonul a Harkiv körüli állásaiból. Az orosz egységek az elmúlt napokban néhány kivételtől eltekintve általában nem próbálták tartani a terepet az ellentámadó ukrán erőkkel szemben. Nyugati tisztviselők jelentései és a Donyecki Népköztársaság (DNK) egyik tisztjének videója arra utal, hogy Moszkva a rendezett visszavonulásra összpontosít, és az oroszok hazatérését helyezi előtérbe, mielőtt beengedné a proxy-erőket Oroszországba ahelyett, hogy megpróbálná tartani a város közelében lévő állásait.
Meg kell jegyeznünk, hogy már tegnap érkezett néhány különös hír arról, hogy az egyes tapasztalt orosz alakulatokat áprilisban leváltó jóval kevésbé harcedzett luhanszki milícia tagjai – akik jelenleg Belgorod közelében állnak az orosz határon – telefonon könyörögnek segítségért az otthon maradt szeretteiknek, ugyanis az Oroszországi Föderációba őket, mivel nem orosz állampolgárok és nem tagjai az orosz fegyveres erőknek, egyszerűen nem engedik be. Ha ott maradnak, ahol vannak, végük, máshová meg nem mehetnek: egyszóval, érdekesen jártak ők ezzel az orosz zsolddal, orosz szövetséggel. A Luhanszkban maradt családtagok sem tehetnek értük semmit, a kérdés egyszerűen megoldhatatlan. Az ukrán hadifogság meg igen kellemetlen volna számukra, hiszen árulókként kezelnék őket. Más források szerint egy donyecki népköztársasági (DNK) katona is tanúsította, hogy az ukrán–orosz határon, a Belgorod felé vezető autópálya mentén álló orosz határőrség két napig nem volt hajlandó beengedni a Harkiv város környékéről kivont zászlóalját Oroszországba.
Mindenesetre úgy tűnik, hogy Ukrajna megnyerte a harkivi csatát. Az ukrán erők megakadályozták, hogy az orosz csapatok bekerítsék és elfoglalják Harkivot, majd kiűzték őket a város környékéről, ahogyan tették ezt a Kijev elfoglalására törekvő orosz erőkkel is. Az ukrán erők valószínűleg megkísérlik majd megszakítani legalább a legnyugatibb földi kommunikációs vonalakat (GLOC) Belgorod és az Izjum körül összpontosított orosz erők között, bár Oroszország több GLOC-ot is használ, köztük olyanokat is, amelyek távolabb vannak a jelenlegi ukrán állásoktól, mint ahová bármilyen ukrán ellentámadás a közeljövőben eljut. A jelenlegi ukrán állásoktól keletre fekvő terep szintén kedvezhet az oroszoknak, akik megpróbálják megvédeni GLOC-jukat, mivel a nagy vízfelületek akadályozzák a mozgást.
A fő orosz erőfeszítés továbbra is a Szeverodonyeck és Liszicsanszk északról és délről történő bekerítésére tett kísérlet. A Popaszna felől északra támadó orosz csapatok az elmúlt 24 órában nem értek el jelentős előrelépést. Az északról délre érkező orosz erőknek nem sikerült átkelniük a Sziverszkijj Donyec folyón, és pusztító veszteségeket szenvedtek a próbálkozásaik során. Az oroszok valószínűleg nem rendelkeznek elegendő további friss harci erővel ahhoz, hogy ellensúlyozzák ezeket a veszteségeket és folytassák az offenzívát elég nagy léptékben ahhoz, hogy befejezzék a bekerítést, bár valószínűleg továbbra is próbálkozni fognak ezzel.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők légicsapásokat indítottak és tűz alá vették az ukrán állásokat Izjum környékén, miközben folytatták a logisztikai utánpótlást. Az ukrán erők valószínűleg továbbra is fenyegették az Izjumtól északra fekvő orosz állásokat nyugat felől, tekintve az ukrán ellenőrzés alatt álló falvakra irányuló orosz tüzérségi tüzet – egy orosz támadó hadművelet ebben az irányban valószínűtlen, míg egy ukrán ellentámadás ebből az irányból valószínűsíthető. Az orosz erők ehelyett újabb sikertelen támadást hajtottak végre Oleksandrivka, egy Izjumtól mintegy 23 kilométerre keletre fekvő település ellen, valószínűleg a Sziverszkij Donyec folyón való átkelésre tett újabb kísérlet keretében.
Az ukrán erők valószínűleg súlyos veszteségeket okoztak az orosz erőknek, amelyek Kreminna közelében próbáltak átkelni a Sziverszkij Donyec folyón, és északnyugat felől bekeríteni Rubizsnye városát. Egy meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselő megjegyezte, hogy az ukrán tüzérség meghiúsította a Sziverszkij Donyec folyón való átkelésre irányuló nagyszabású orosz előkészületeket, és megakadályozta, hogy az oroszok tömörüljenek Észak-Donbásszban. Az ukrán csapatok május 13-án egy újabb pontonhíd megsemmisítéséről számoltak be. Az oroszbarát Telegram csatornák arról számoltak be, hogy az orosz tüzérség május 4-5-én „komoly előkészületekbe” kezdett a Sziverszkij Donyec bal partján, és az átfogó művelet állítólag már május 2-án megkezdődött.
Szerhij Haidai, a Luhanszki Terület közigazgatási vezetője figyelmeztetett, hogy az oroszok még mindig támadást indíthatnak Bilohorivka, a Kreminnától 20 km-re délnyugatra fekvő település ellen, a megfigyelt orosz kísérletek alapján, amelyek egy újabb pontonhíd építésére irányulnak. Az orosz erők azonban valószínűleg elvesztették a Sziverszkij Donyec folyón tervezett nagyszabású átkeléséhez szükséges lendületet. Haidai arról is beszámolt, hogy az orosz erők sikertelen kísérleteket hajtottak végre a Popasznától keletre fekvő települések elfoglalására, hogy hozzáférjenek a Szeverodonyeck és Liszicsanszk felé vezető T1303-as autópályához. Egy meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselő szerint Oroszország „fokozatos térnyerése” Popaszna körül nem jelentős, valószínűleg az ottani orosz offenzíva lassú üteme és korlátozott léptéke miatt.
Az orosz erők folytatták a széttagolt és sikertelen támadó hadműveleteket a Donyecki terület határa közelében. Az oroszbarát Telegram-csatornák azt állították, hogy az orosz erők állásokat építettek ki Horlivkától nyugatra. A térségben történt ukrán tüzérségi csapásokról szóló korábbi jelentések arra utalnak, hogy az orosz erők valószínűleg nem foglalták el teljesen ezeket a településeket. Az ukrán erők május 13-án megsemmisítettek egy tábori parancsnoki állást a Donyecki Terület határának közelében.
Herszon környékéról annyit tudunk, hogy az orosz erők nem hajtottak végre támadó műveleteket a déli tengely mentén, viszont május 13-án folytatták a felderítést és az ukrán állások tűz alá vételét. A Zaporizzsjai Területi Katonai Igazgatóság jelentése szerint az orosz erők növelték a katonai személyzet létszámát a Melitopoltól 20 km-re északra fekvő Mihalivka megszállt faluban. Az orosz erők valószínűleg tüzérségi állásokat próbálnak létrehozni a Zaporizzsja városába vezető E105-ös autópálya mentén, abban a reményben, hogy tüzérségi lőtávolságba kerülhetnek a várostól, ami elterelheti az ukránokat a Donyecki Terület határa mentén zajló műveletekről. A Zaporizzsjai Területi Katonai Igazgatóság hozzátette, hogy a helyiek orosz katonai teherautókat észleltek Berdjanszk és Melitopol közelében, ami valószínűleg a Donyecki Területről nyugatra irányuló katonai felszerelések és/vagy személyzet átcsoportosítása miatt történt.
Az orosz erők a jelek szerint szüneteltetik a Herszoni Terület annektálására irányuló erőfeszítéseiket, valószínűleg a terület elégtelen ellenőrzése és igazgatása miatt. Az oroszok által kinevezett Kirill Sztremouszov, a Herszoni Terület helyettes vezetője május 12-én azt mondta, hogy Herszon jelenleg nem törekszik az Oroszországgal való integrációra, ellentmondva ezzel az elmúlt napokban számos jelnek, miszerint Oroszország az annexióra készül – valamint saját, tegnapi nyilatkozatának is. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság és hírszerzés arról számolt be, hogy az oroszok „beleestek a jogalkotási csapdába” és megpróbálják rávenni a helyi hatóságokat, hogy orosz ellenőrzést hozzanak létre a régió felett.
Az ukrán erők megpróbálják visszaszerezni az ellenőrzést az Odesszától délnyugatra, a román partok közelében fekvő Kígyó-sziget felett. Egy meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselő szerint az ukrán erők az elmúlt napokban drónokkal sikeresen megsemmisítették az orosz föld-levegő rakétákat és partraszálló hajókat az orosz csapatok kiszorítására tett erőfeszítéseik során. Az ukrán katonai hírszerzési igazgatóság (GUR) vezetője, Kirilo Budanov szerint Ukrajna prioritásként kezeli a sziget visszaszerzését, hogy megakadályozza az orosz partraszállást. Külön felhívta a figyelmet annak lehetőségére, hogy Oroszország megpróbálhat csapatokat szállítani a tengeren keresztül Dnyeszteren túlra, mivel a határon fokozódnak a provokációk. A transznisztriai belügyminisztérium azt állította, hogy május 13-án ismeretlen személyek egy külföldi rendszámú autóból Molotov-koktélokat dobtak egy olajraktárra és egy katonai sorozó irodára Tiraszpolban. Az orosz erők valószínűleg nem használják a Kígyószigetet arra, hogy megkíséreljenek partraszállást végrehajtani Odessza közelében az orosz hajók elleni folyamatos hatékony ukrán támadások miatt. Oroszország folyamatos jelenléte a Kígyószigeten azonban nagyban megnehezítheti a Nyugaton javasolt erőfeszítéseket annak érdekében, hogy humanitárius tengeri összeköttetési útvonalat nyissanak Odessza felé.
Nagyjából ezek történtek, és elmondható: Harkiv környékéről érkeztek a legjobb hírek, de ettől még a háború nem dőlt el. Semmi újra nem számíthatunk, illetve talán készülődik egy offenzíva Zaporizzsja ellen, de ezt sem állíthatjuk bizonyosan.
Akkor lássuk a politikai híreket. Fontosnak számít, ha meglepőnek azért nem is, miszerint Anatolij Bibilov, Dél-Oszétia hivatalban lévő elnöke aláírta a rendeletet, hogy július 17-én népszavazást tartanak a köztársaság Oroszországhoz való csatlakozásáról.
„A Dél-Oszét Köztársaság népének azon történelmi vágyától vezérelve, hogy újraegyesüljön Oroszországgal, az Alkotmány 50. cikkelyének 16. bekezdésével összhangban, elrendelem: egy népszavazás kiírását a „Támogatja-e Ön a Dél-Oszét Köztársaság és Oroszország egyesülését?” kérdésről” – olvasható a rendelet szövegében.
Bibilov még március végén jelentette be az Oroszországhoz való csatlakozás „jogi előkészítését”, és azt ígérte, hogy azok az április 10-i dél-oszétiai elnökválasztás után befejeződnek. A május 8-i második fordulóban Bibilov alulmaradt a Nykhas politikai párt vezetőjével, Alan Gaglojevvel szemben. A megválasztott elnök szerint Dél-Oszétia készen áll a népszavazásra, „amint eljön az ideje”.
Addig már kevés idő van hátra, de annyi mindenképp, hogy csatlakozhasson Dél-Oszétiához a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság is – a herszoni azért nem, mert olyan nincs és lehet, hogy nem is lesz. De tény, hogy az Oroszországi Föderáció területe gyarapodni fog.
Viszont éles pengeváltás zajlik Varsó és Moszkva között. Egyelőre még csak a diplomácia és a nyilatkozatok szintjén, de hideglelős, mekkora sértések hangzanak el mindkét oldalon: az egész azzal kezdődött, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök nyilatkozott a Daily Telegraphnak, és nem tett lakatot a szájára. Bizony, alaposan megmondta a magáét a putyini „orosz világnak”, ahogy nézem, megmondta ő a fél bolygóét is. Olyasmik hangzottak el részéről, hogy:
„Nem elég támogatni Ukrajnát a harcban, ki kell gyomlálni az orosz támadás mögött álló ideológiát, mert az ugyanolyan veszélyes, mint a nácizmus és a kommunizmus. Vlagyimir Putyin nem Hitler és nem is Sztálin, de veszélyesebb náluk, mert nemcsak több halálos fegyvert birtokol, hanem az új média is a rendelkezésére áll propagandája terjesztéséhez. Putyin ideológiája, az „orosz világ” doktrína a 20. századi kommunizmus és nácizmus megfelelője. Ez az az ideológia, amelynek alapján Oroszország kitalált jogokat és kiváltságokat követel országa számára. Ez az alapja az orosz nép „különleges történelmi küldetése” mítoszának is. Ennek az ideológiának a nevében Mariupolt és ukrán városok tucatjait tették a földdel egyenlővé, mert ez az ideológia küldte háborúba az orosz katonákat, meggyőzte őket felsőbbrendűségükről, és embertelen háborús bűnök elkövetésére bátorította őket. Az egyetlen esély a deputyinizáció. Az „orosz világ” doktrína egy rákos daganat, amely nemcsak az orosz társadalom többségét emészti fel, hanem halálos fenyegetést jelent egész Európára. Ha nem vállalkozunk azonnal erre a feladatra, nemcsak Ukrajnát, hanem a lelkünket, a szabadságunkat és a szuverenitásunkat is elveszítjük. Oroszország ugyanis nem áll meg Kijevnél. Hosszú menetelésbe kezdett Nyugat felé, és rajtunk múlik, hogy hol állítjuk meg.”
Nos, az aggodalmak minimum jogosak, ugyanis erre válaszul Morozov képviselő az Állami Dumában felvetette, hogy Lengyelországot vonják be a denazifikáció folyamatába. Ez háború nélkül lehetetlen, így aztán Morozov ép most próbál hadat üzenni egy NATO-tagállamnak. De lássuk a hírt pontosabban, ahogy a RIA Novosztyi írja:
„Moszkva, május 13. – RIA Novosztyi. A lengyel vezetés kijelentései Oroszországról, „mint rákos daganatról” és az Ukrajnához való hozzájárulásról arra ösztönzik az Oroszországi Föderációt, hogy „a denazifikációs listára helyezze” Lengyelországot – mondta Oleg Morozov, az Állami Duma ellenőrző bizottságának elnöke.
„Az Oroszországról mint „rákos daganatról” és az Ukrajnának fizetendő „kártérítésről” szóló kijelentéseivel Lengyelország arra ösztönöz minket, hogy Ukrajna után elsőnek írjuk a denazifikációs listára” – írta Morozov a Telegram-csatornáján.
Korábban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Telegraphnak írt rovatában azt mondta, hogy szerinte az orosz világ „rákos daganat, amely halálos fenyegetést jelent egész Európára”, szerinte „ki kell irtani”. Andrzej Duda lengyel elnök azt is mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz ellenszolgáltatást fizetni Ukrajnának.” (RIA Novosztyi)
Nos, felvetette, de még be nem terjesztette… a mai RIA Novosztyi viszont így is parázs hangú vezércikkben fenyegeti Lengyelországot is, Európát is. Az írást szeretettel jegyzé Pjotr Akopov, aki mindenféle logikai bakugrások után, melyekben szembeállítja a velikoruszokat az ukránokkal „rákos daganatnak” nevezi az Egyesült Királyságot, melyet az Európai Unió „lesz kénytelen több részre vágni”, nem teljesen világos, miért, a szerző ennek indoklása előtt lefagyott, most frissítik rajta a Windows 95-öt.
Mindenesetre sok mindent mondhatunk az Oroszországi Föderáció Állami Dumájáról, csak azt nem, hogy süket. Azt is meghallja, amit nem kéne.
Meg azt is, ha Budapestről fuvoláznak a fülébe, akár pénzért, akár ingyen, merő szívbéli szeretetből.
Azt hittem, kiugrik a szemem, mikor a tegnapi TASZSZ-hírek között megláttam a címet:
„A magyarok többsége ellenzi az orosz olajembargót – derül ki a felmérésből”
Ösztönösen ki is tört belőlem, hogy „Hát azt te meg honnét tudod, Szergej?” De a hír szövegéből kiderült: a magyar Századvég Alapítványtól, pártunk és kormányunk oszlopától tudják. Lássuk a hírt!
„BÉCS, május 13. /TASZSZ/. A magyar állampolgárok túlnyomó többsége nem támogatja az orosz energiaszállítások betiltását, és úgy véli, hogy az Oroszország elleni szankciók magának az Európai Uniónak is ártanak. Ez derül ki a budapesti székhelyű Századvég Alapítvány felméréséből.
„A megkérdezettek háromnegyede nem támogatná, hogy az Egyesült Államok és Brüsszel nyomására blokkolják az orosz olaj- és földgázszállításokat Magyarországra, de 21 százalék nem ellenezné ezt” – közölték a tanulmány készítői a honlapjukon.
Megjegyezték azt is, hogy a magyarok 89 százaléka szerint az Oroszország elleni szankciók „ártanak az Európai Uniónak és az európai gazdaságnak”. A megkérdezetteknek mindössze 10 százaléka van ezzel ellentétes állásponton.
Az alapítvány megjegyzi, hogy ezek a nézetek nem függnek túlságosan a magyar állampolgárok politikai preferenciáitól: a kormány és az ellenzék támogatói egyaránt ellenzik az orosz olaj- és gázszállítások embargóját. A tanulmány szerint az orosz energiahordozók beszerzésének tilalmát nem támogatja a legutóbbi parlamenti választásokon a kormánypárti Fideszre (Magyar Polgári Szövetség) szavazók 92 százaléka, a Mi Hazánk Párt támogatóinak 91 százaléka, a hat ellenzéki pártból álló koalícióra szavazók 51 százaléka. A májusban végzett felmérésben több mint 1000 ember vett részt.”
Hej, Századvég, Századvég… de mielőtt nekik esnék, nézzük meg, egyáltalán van-e ilyen felmérés, vagy a TASZSZ találta ki (nem lenne az első eset…)? Jelentem: van. És tényleg ezt írják.
Mármost a Századvég egy nagyon komoly cég, épp ezen a héten történt meg, hogy a Pesti TV nézettségét az általuk mért adatok alapján közölték, és náluk az jött ki, miszerint ezt a csatornát a felnőtt népesség 19 százaléka nézte. Azonban alig dicsekedett el ezzel az eredménnyel a Pesti Srácok, beütött a ménkű: a televízió tulajdonosai még aznap megszüntették a csatornát (utolsó adásnap: 2022. július 10.), ugyanis az AC Nielsen valós, műszeres mérései szerint nem, hogy 19 százalék nem nézte a műsort, hanem tán 1,9 ezrelék sem!
A Századvég-felmérés valószínűleg porhintés volt, manipulált statisztika, megfelelően megbolondított módszertannal, de hát nem az első ilyent láttuk a cég részéről és nem is az utolsót. Van az a pénz náluk, amiért elkezdenek csúszkálni a tizedesvesszők és ugrálni a tízes-százas-ezres nagyságrendek, amiért meggondolják, kiket kérdeznek meg a felmérés során.
Szóval, ez a nagyon komoly Századvég hozta ki ezt az erősen oroszbarát eredményt is. Aminek magyar szempontból se haszna, se kára, ugyanis a közönségnek semmi befolyása arra, hogy veszünk-e orosz energiahordozókat, az ország vezetése meg úgyis eldöntötte, hogy veszünk, míg lehet, tehát ezt kizárólag orosz megrendelésre hamisíthatták össze. Ami viszont már távolabb mutat a magyar belpolitika zavaros vizeinél – ezek már a nemzetközi diplomácia legzavarosabb örvényei. Magyarországnak még komoly kára származhat ebből a manipulált „felmérésből”, akármennyit is fizettek érte, akármilyen pénznemben.
Hogy én sosem szerettem a Századvéget, az az én bajom, szerintem elvannak az én szeretetem nélkül is. Hogy azt gondolom róluk: pénzért mindenre képesek, az is mindegy.
De azt eddig nem gondoltam volna, hogy ez a kis budapesti Századvég – muszkavezető is.
Márpedig a jelek szerint az.
Ha olyan ember olvassa ezt az írást, akinek van befolyása a nemzetközi politikára, kérem, szükség esetén jelezze az illetékeseknek: ez a felmérés hamis, a cég komolytalan pecsovicsok gyülekezete, ez a vélemény nem a magyar népé, ez csak a Századvégé.
Ennyi hír jutott mára: holnap újból nekiesek ennek a szomorkás krónikának.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!