Oroszország Ukrajna elleni inváziója tovább zajlik, és a jelek arra mutatnak, hogy nem is várható egyelőre fegyvernyugvás: ellenkezőleg, mindkét fél beveti az utolsó tartalékait is, ami persze járhat azzal, hogy előbb-utóbb kifogynak mindenükből, de ez nem várható egyhamar.
Ma szokás szerint beutatom a harctéri helyzetet az ISW elemzése alapján, majd a háború és a propaganda mocskos kis ügyeiről ejtek szót: a feltételezett (vagy inkább remélt) ukrajnai „sólázadásról”, a fosztogatások mértékéről és végül arról, hogy már tömegsírt is lopnak.
Mindenekelőtt lássuk a harctéri híreket.
Általánosságban elmondható, hogy az orosz erők az elmúlt napokban folyamatos és fokozatos előnyre tettek szert a kelet-ukrajnai súlyos harcokban, bár az ukrán védelem összességében továbbra is hatékony. Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes kijelentette, hogy a harcok jelenleg a korábbi orosz támadásokhoz képest „maximális intenzitásúak”, és valószínűleg tovább fognak eszkalálódni. Oleksandr Motuzyanyk, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője „átmeneti sikernek” minősítette az orosz térnyerést, és kijelentette, hogy az ukrán erők védelmi manőverekkel próbálnak nyomást gyakorolni az orosz előrenyomulásra a kulcsfontosságú területeken. Az orosz erők mostanra a Luhanszki Terület több mint 95%-a felett átvették az ellenőrzést, és valószínűleg a következő napokban folytatják az erőfeszítéseket Szeverodonyeck elfoglalásának befejezésére. Az elmúlt héten többször is előretörtek, de támadó műveleteik továbbra is lassúak, ez annak tudható be, hogy erősen leépültek, és nehezen tudják majd pótolni a további veszteségeket.
Az orosz csapatok sikertelenül próbáltak előrenyomulni Izjumtól délkeletre, a Harkiv-Donyecki Terület határa közelében. Folytatták kitartó előrenyomulásukat Popasznától délre és nyugatra, Bakhmut felé, de az orosz előrenyomulás üteme valószínűleg lassulni fog, ahogy közelednek magához a városhoz.
Az orosz erők a déli tengely megszállt területein a jelentések szerint „harmadik védelmi vonalat” készítenek elő a régió feletti hosszú távú ellenőrzés megszilárdítása érdekében és a valószínűsíthető jövőbeli ukrán ellentámadások visszaverésére való felkészülés jegyében.
Az orosz alakulatok május 26-án tovább kísérelték meg az előrenyomulást Izjumtól délkeletre, Szlovjanszk felé. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok megkísérelték megtámadni az Izjumtól mintegy 30 km-re délkeletre fekvő Bohorodicsnét. Az orosz erők emellett tüzérségi, rakéta-, aknavető- és harckocsitámadásokat hajtottak végre Csepil, Dovehenke, Kurulka és Studenok települések ellen, amelyek mind Izjumtól délkeletre, Szlovjanszk irányába helyezkedtek el. Ezek az offenzív akciók azt jelzik, hogy az orosz csapatok remélik, hogy folytatni tudják az előrenyomulásukat a Donyecki Terület határai felé, és egyesülhetnek a Liman körüli műveletekkel, amelyet az orosz erők május 26-án teljesen elfoglaltak.
Az orosz erők május 26-án folytatták a Szeverodonyeck bekerítésére irányuló erőfeszítéseket. A jelentések szerint megkísérelték átvenni az ellenőrzést a Szeverodonyecktől mintegy 15 km-re délkeletre fekvő Usztyinyivka felett. Orosz források ezen felül arról számoltak be, hogy az orosz csapatok Szeverodonyeck felé közelednek Vojevodivka és Szedricsev felől, és a város északkeleti része orosz ellenőrzés alatt áll. Egy orosz katonai tudósító azt állította, hogy akár 10 000 ember is csapdába eshet a Szeverodonyeck-Liszicsanszk katlanban. Az ukrán csapatok a jelentések szerint megerősítették állásaikat Zolote-Orikhiv térségében, ahol az orosz csapatok bekerítették őket.
Az orosz haderő május 26-án folytatta kitartó előrenyomulását a Donyecki Területen Popasznától délre és nyugatra. A Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DNK és LNK) csapatai azt állították, hogy teljesen ellenőrzésük alá vonták Szvitlodarszk és Midna Ruda településeket az M03-as autópálya mellett, Bakhmutól 30 km-re délkeletre. Az orosz csapatok a jelentések szerint Komisuvakha, Nirkove, Beresztove, Belohorivka, Pokrovszke, Klinove, Lipove és Nahirne környékén harcolnak, és ezeket a területeket veszik igénybe a Bakhmut felé való előrenyomulásra. Ellenben sikertelen hadműveleteket folytattak Donyeck város körül Avdiivka közelében, és folytatták a lövedékeket Avdiivkától északra és északnyugatra.
Az orosz alakulatok május 26-án a Harkiv körüli állásaik megtartására összpontosítottak. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz csapatok Harkiv városától északra felderítették és tűz alá vették az ukrán állásokat, hogy megakadályozzák a további ukrán előrenyomulást ezen a területen. Az orosz erők lőtték továbbá Harkiv város központját és a környező településeket is.
Az oroszok május 26-án taktikai pozícióik javítására és a déli tengelyen lévő védelmi vonalak megerősítésére törekedtek. Ukrajna Déli Operatív Parancsnoksága kijelentette, hogy az orosz erők „harmadik védelmi vonalat” hoznak létre a megszállt Herszon területen, ami azt jelzi, hogy hosszan tartó konfliktusra készülnek ezen a területen, és beássák magukat a várható ukrán ellentámadások visszaverésére. Ez az értékelés összhangban van az ukrán fő hírszerző igazgatóság (GUR) kijelentéseivel, amelyek szerint az orosz csapatok megerősítik védelmüket a megszállt területeken, hogy hosszú távon megtartsák ezeket a zónákat.
Az orosz csapatok a jelentések szerint megpróbálnak előrenyomulni a Mikolajiv-Herszon közigazgatási határig, és május 26-án sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre Tavrijszke és Mikolajivka környékén. Erősen bombázták a zaporizzsjai területet, és megerősítették erőiket Vasziljivka és Polohi körül, hogy megújítsák a támadásokat Kamianszke, Orikhiv és Huljajpole irányába. Az ukrán vezérkar megjegyezte, hogy Zaporizzsjában, konkrétan Melitopol környékén lévő orosz csoportosítást egy zászlóaljjal erősítették meg, amely elavult T–62-es harckocsikat használ, ami megerősíti a korábbi ukrán jelentéseket, miszerint az orosz erők elavult harckocsikból állítanak össze zászlóaljakat, hogy kompenzálják a felszerelésveszteségeket.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma három műsorszóró teherautót telepített Mariupolba, hogy az államilag ellenőrzött propagandaműsorokat sugározzon a város lakosainak. Petro Andriuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója azt állította, hogy a megszállók átvették az ellenőrzést a mariupoli iskolák felett, és szeptemberig meghosszabbították a tanévet, hogy a gyerekek a nyáron szigorúan orosz tanterv szerint tanuljanak. A megszálló hatóságok Herszonban kijelentették, hogy a megszállt területeken kizárólag orosz mobiltelefon-szolgáltatók lesznek elérhetőek, és hogy a nyugdíjakat júniustól rubelben fogják fizetni. Herszon és Zaporizzsja lakosai emellett orosz útlevelet is kaphatnak az újonnan létrehozott hivatalokban, Vlagyimir Putyin orosz elnök május 25-i rendeletének megfelelően, amely egyszerűsíti az orosz útlevél megszerzésének folyamatát ezekben a megszállt régiókban.
Most van értelme egy óvatos prognózisnak a közeljövőt illetően: eszerint az oroszok valószínűleg megerősítik a Harkiv várostól északra lévő csoportosulásukat, hogy megakadályozzák az ukrán ellentámadás további előrenyomulását az orosz határ felé. Az orosz erők a közeljövőben az 1. páncéloshadsereg alakulatait vonhatják be Észak-Harkivba.
Az orosz erők prioritásként kezelik a Szeverodonyeck felé vezető két főútvonal elvágását, de lehet, hogy még azelőtt megkezdik a város ostromát, mielőtt sikeresen elvágnák a GLOC-okat.
Dél-Ukrajnában pedig hosszan elhúzódó hadműveletek és harcok várhatóak.
Kérdés, ki bírja tovább fegyverrel, lőszerrel, emberrel – mint láthattuk, az orosz fél már a T–62-eseknél tart, bár tegnap bevetették az egyik „Buratino” típusú termobarikus rakétákat használó TOS1A eszközüket is, tehát nem véletlenül írtam, hogy minden a frontra kerül náluk, a legújabb technikától a muzeális eszközökig, a „Buratino” még ráadásul különlegesen aljas, kegyetlen fegyver, tulajdonképpen kiégeti, elszívja az oxigént a levegőből, hatása miatt rögtön a nukleáris fegyverek után szokás említeni.
Ezzel szemben a RIA Novosztyinál abban reménykednek, hogy a harcoknak az Ukrajnában kitörő sólázadás vet majd véget. Mármint, hogy fellázad az ukrán nép a só drágulása miatt, elkergeti a vezetését, és pár sósheringért a Kreml kebelére veti magát. Ezt a lehető legnagyobb komolysággal képes volt leírni Szergej Szavcsuk, sőt, még taglalja is a szörnyű helyzetet:
„Három-négy nappal ezelőtt a szokásos, egy kilogrammos zsákokért Ukrajnában 14 hrivnyát kértek, és ma már közel 100 hrivnya az ára. A Lemberg megyei Mostiskán a helyiek megdöbbenve tettek közzé a közösségi oldalakon olyan képeket, amelyeken a só kilogrammonkénti 95 hrivnyás ára látható, ami a jelenlegi árfolyamon közel 195 rubel. Ha ezeket az árakat az oroszországiakkal hasonlítjuk össze, a válság mérete még nyilvánvalóbbá válik. Jelenleg egy kilogramm őrölt konyhasó az orosz kiskereskedelmi láncokban 12 és 20 rubel között mozog, a legkiválóbb minőségű só pedig 35 rubel.”
Mondta nagyanyám annak idején, hogy háború idején gyertya, gyufa és só legyen a háznál, meg ezen kívül minden más is, de ennyire? Persze, a helyzet érthető, ha ránézünk a térképre: az orosz haderő épp Bakhmut felé nyomul (2014 előtt: Artyemivszk), és ott van Közép-Kelet Európa legnagyobb sóbányája, mely tavaly több, mint kétmillió tonna sót termelt ki. Nyilván nem szállíthatnak a frontvonalon keresztül, de erről azért talán mégsem a kijevi vezetés tehet: mindenesetre nem tartok a szerző által vizionált „sózendüléstől”. Szavcsuk mesternek kellett írnia valamit a fizetéséért, és akkor már jobb, hogy ilyen marhaságot írt (még Hérodotoszt is idézi benne), mintha nekiállt volna uszítani, ahogy a kollégái teszik.
Viszont hajmeresztő adatok kerültek napvilágra a Mediazona hasábjain az orosz katonák fosztogatásairól. Ezek nem viccelnek, nem aprózzák el a dolgot: három hónap alatt 58 tonna hadizsákmányt küldtek haza ukrajnai határvárosokból csomagküldő futárszolgálatok útján. Sőt, az egyik martalóc még egy lopott Orlan–10-es drónt is feladott csomagként! Hogy mire lesz jó az neki otthon, elképzelésem sincs, talán permetezni akar róla.
A történet azzal kezdődött, hogy április 3-án Anton Motolko blogger közzétett egy videót, amelyen orosz katonák csomagokat küldenek a fehéroroszországi Mazyr egyik futárszolgálati irodájából. Bár a katonákat nem mind sikerült azonosítani, és azt sem lehetett bizonyítani, hogy az általuk Oroszországba küldött felszereléseket és tárgyakat mind egy szálig Ukrajnában lopták volna el, a videó volt az első bizonyíték az orosz hadsereg fosztogatásaira. A Mediazona ekkor kezdte vizsgálni a csomagforgalmat, és miután 18,5 millió küldeményt elemeztek, az újságírók azonosították a gyanús csomagok kritériumait – általában olyan városokba küldték ezeket a csomagokat, ahol katonai egységek találhatók. Az ilyen gyanús küldemények összsúlya 58 tonna volt. Hogy megértsék, pontosan mit is küldtek bennük, az újságírók több tucat órán keresztül figyelték, hogy pontosan mit is küldenek az orosz katonai egyenruhát viselő ügyfelek a belgorodi régió Valuiki-i irodájából.
Az egyenruhások tornacipőt, autógumit, mikrofont, tévékészüléket, kolbászt és konzervet, gitárt, sátrat és egyebeket küldtek. Egy katona még egy orosz Orlan–10-es drónt is küldött ismeretlen helyre.
A legtöbb csomagot az egyenruhások a kemerovói régióban fekvő Jurgába küldték, ahol három katonai egység bázisa található: a csomagok összsúlya 5,7 tonna volt. További 5,6 tonna Csebarkulba ment, ahol két harckocsiezred állomásozik.
Annyit azért érdemes megjegyezni, hogy a három jurgai egység a 106. logisztikai dandár, a 74. motorizált gárdista-lövészdandár és a 120. tüzérdandár. Miután az orosz csapatok kivonultak a Kijevi Területről, Volodimir Zelenszkij tanácsadója, Olekszij Arestovics közzétette a Bucsában, Hosztomelben és Irpinyben állomásozó egységek listáját; köztük volt a 74. motorizált lövészdandár Jurgából. Szóval fény derült a véráztatta zsákmány útjára…
Van ennél felháborítóbb hír is: tegnap Konsztantyin Ivascsenko, Mariupol új, megszállók által kinevezett „polgármestere” egy tömegsír felfedezéséről számolt be – természetesen az orosz udvari médiának. Állítása szerint az ukrán erők által kivégzettek holttestei fekszenek benne. Mármost ezzel csak egy baj van: az, hogy erről a tömegsírról a világsajtó március 9. óta tud, és nem, nem az ukránok által kivégzettek kerültek bele, hanem az orosz bombázások áldozatai. A Meduza még kronológiai sorrendbe is rendezte az erről szóló híreket.
„MÁRCIUS 9. Msztyiszlav Csernov tudósító és Jevhen Maloletka fotós egy tömegsír felfedezéséről számolt be Mariupolban. A sírról készült fotókat és videót az Associated Press ügynökség tette közzé, amellyel az újságírók együttműködnek.
Két nap alatt az újságírók legalább 70 holttestet számoltak meg az árokban. Köztük voltak olyan civilek, akik a város bombázása következtében haltak meg, vagy betegségben, illetve természetes okokból haltak meg.
Az AP egy héttel későbbi jelentése szerint a mariupoli hatóságok arra kérték a lakosokat, hogy a halottak holttestét hagyják közvetlenül az utcán, és ne próbálják meg maguk eltemetni szeretteiket, mivel ez túl veszélyes a folyamatos ágyútűz miatt. A holttesteket ezután tömegsírba temették.
Az ügynökség videója azt mutatja, hogy a temetést civil ruhás vagy védőruhás emberek végezték.
ÁPRILIS 6. Az önjelölt DNK vezetője, Denis Pusilin bejelentette, hogy Konsztantyin Ivascsenkót, az oroszbarát Ellenzéki Platform – Az Életért párt volt városi tanácsosát nevezte ki a megszállt Mariupol új „közigazgatási vezetőjévé”.
MÁJUS 16. A Schemes (a Radio Liberty projektje) újságírói a Maxar Technologies műholdfelvételeit elemezve megerősítették, hogy a mariupoli központi temető közelében egy tömegsírt találtak, amelyről március elején már beszámoltak.
A képeket tanulmányozva a Schemes legalább három további tömegsírt talált Mariupol közelében – Mangus, Vinohradne és Starij Krim településeken.”
A mangusira magam is emlékszem, mert írtam róla: de emlékszem a hírre erről a most „megtalált” tömegsírról is. Bizony, azért nem lehetett temetni – és a Drámai Színház romjai alól azért nem lehetett kimenteni az ott elevenen eltemetetteket – mert az orosz csapatok folyamatos tűz alatt tartották az utcákat. Amikor néha megálltak egy-egy órára, az önkormányzat emberei összeszedték az utcán heverő testeket és vitték, ahogy lehetett: ezt a tömegsírt akarja most az oroszbarát „polgármester” ellopni, de legalábbis kisajátítani és propagandacélokra használni.
Kevés ennél gyalázatosabb dolog van a világon, de reméljük, elnyeri majd méltó büntetését.
Mára ennyi hír jutott, holnap folytatódnak a híradások.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!