Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem lanyhul, bár egyre több különös elmélet kering a harcterek ködében, jósok és névtelen bölcsek prófétálnak a homályban, közben pedig a különböző szolgálatok röhögnek a markukba és kiderül, hogy Oroszországban kevés a Polaroid.
Ma szokás szerint ismertetem a harctéri híreket az ISW adatai alapján, majd górcső alá veszünk egy olyan prognózist, ami végigrohant a fél világsajtón, megemlítem az Irpinyben fosztogató orosz hadfi esetét, majd kitérek Herszon határainak lezárására: szóval, vannak hírek, csak a legtöbb rossz.
De kezdjük a harcterekkel.
Az orosz erők május 27-én közvetlen támadást indítottak Szeverodonyeck ellen annak ellenére, hogy még nem vették teljesen körül a várost. Ez a hadsereg a háború eddigi szakaszában rosszul teljesített a beépített városi terepen folytatott hadműveletekben, és nem valószínű, hogy képesek lennének gyorsan előrenyomulni Szeverodonyeckben. Az orosz erők továbbra is folyamatosan és fokozatosan haladnak előre a város körül, de még nem kerítették be az ukrán védőket. Az ukrán erők továbbra is fenntartják a védelmet Kelet-Ukrajnában, és a legtöbb orosz előrenyomulást lelassították. Az orosz erők valószínűleg továbbra is fokozatosan fognak előrenyomulni, és az elkövetkező napokban sikerülhet bekeríteniük Szeverodonyecket, de az Izjum körüli orosz hadműveletek továbbra is megrekedtek, és valószínűleg nem lesznek képesek növelni előrenyomulásuk ütemét.
Úgy tűnik, hogy a limani orosz erők megosztják erőfeszítéseiket – délnyugatra támadnak, hogy támogassák a megrekedt erőket Izjumban, és délkeletre, hogy előrenyomuljanak Sziverszk felé; az elkövetkező napokban valószínűleg valamlyik cél eléréséért küzdeni is fognak.
A Popasznában lévő orosz erők észak felé igyekeznek előrenyomulni, hogy támogassák Szeverodonyesztk bekerítését ahelyett, hogy nyugatra, Bakhmut felé nyomulnának.
A Harkivtól északkeletre fekvő állások nagyrészt statikusak maradtak, és sem az orosz, sem az ukrán erők nem indítottak jelentősebb támadásokat. Az orosz erők továbbra is megerősítik védelmi állásaikat a déli tengely mentén, és folytatják a Herszon régiónak az orosz gazdasági és politikai struktúrákba való integrálására irányuló erőfeszítéseket.
Akkor most lássuk részletesebben, mi a helyzet Kelet-Ukrajnában?
Mint már mondtam, az orosz erők május 27-én közvetlen támadásokat kezdtek Szeverodonyeck beépített területei ellen anélkül, hogy teljesen bekerítették volna a várost és elvágták volna az ukrán védőket az utánpótlástól. Geolokációs videók megerősítették, hogy csecsen egységek május 27-én elfoglaltak egy Szeverodonyeck északi részén található szállodát. A szeverodonyecki katonai-polgári közigazgatás vezetője, Olekszij Sztrjuk arról számolt be, hogy az ukrán erők korábban, május 26-án visszaverték a szálloda elleni orosz támadásokat, de az orosz csapatok valamikor május 27-én mégis elfoglalták a pozíciót. Szerhij Haidai, a Luhanszki terület vezetője elmondta, hogy az orosz erők támadó műveleteket hajtottak végre Rubizhnétől délkeletre, Szeverodonyeck felé. Az orosz erők folytatták a nyomulást Szeverodonyeck felé Usztinkán és Boriszvszkén keresztül, a várostól mindössze 9, illetve 14 km-re délkeletre. A Luhanszki Népköztársaság (LNK) tévesen azt állította, hogy az orosz erők minden útvonalat elvágtak és bekerítették Szeverodonyecket, csapdába ejtve az ukrán egységeket a szeverodonyecki katlanban, bár ez nem igaz, és az orosz erők még nem kerítették be teljesen az ukrán védőket. Az ukrán források eltérően nyilatkoztak az orosz előrenyomulás mértékéről, Sztrjuk becslése szerint az orosz erők Szeverodonyeck kerületének körülbelül kétharmadát bekerítették, míg Haidai szerint az orosz erők csak a város külterületét érték el.
Az orosz alakulatok valószínűleg Liman felől észak felé igyekeznek előrenyomulni Szlovjanszk felé az Izjumtól délre elakadt hadműveletek miatt. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az oroszok két települést lőttek Izjumtól mintegy 30 és 35 km-re délkeletre, valamint korlátozott támadásokat hajtottak végre Limantól délre. Az ukrán vezérkar azt is megjegyezte, hogy az orosz erők a Harkivi Területen személyi állományt képeznek ki a gyalogsági, harckocsi és tüzérségi egységek feltöltésére, és a 29. Különleges Vasúti Dandárt Szmolenszkből Harkivi területére telepítették, valószínűleg azért, hogy új erőket hozzanak létre és helyreállítsák a logisztikát, najd megpróbálják folytatni a megrekedt támadó műveleteket Izjumtól délkeletre.
Az orosz csapatok Luhanszkban emellett délkelet felé, Sziverszk felé támadnak a városban lévő ukrán védők bekerítésére irányuló folyamatos erőfeszítések részeként. Valószínűleg megkísérlik majd elfoglalni a Szeverodonyeckbe északnyugatról vezető utakat, hogy elvágják az ukrán földi kommunikációs vonalakat (GLOC) Luhanszk területén. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az oroszok aknavetőkkel és rakétagránátokkal lőtték a Sziversztől északnyugatra lévő 20 km-es körzetben lévő településeket, és május 27-én légicsapást mértek Sziverszkre. A luhanszki orosz erők úgy tűnik, hogy megosztják erőfeszítéseiket – mind délnyugatra támadnak, hogy támogassák a megrekedt erőket Izjumban, mind délkeletre, hogy előrenyomuljanak Sziverszkbe.
Az orosz alakulatok május 27-én megkísérelték elfoglalni a Popasznától keletre és északkeletre lévő két autópálya környékét, folytatva ezzel a Szeverodonyeckbe vezető ukrán GLOC-ok részleges megszakítására tett erőfeszítéseket. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők folytatták a támadásokat a Bakhmutból Liszicsanszkba vezető T1302-es autópálya mellett fekvő falvak ellen, Popasznától északkeletre. Az orosz erők Popasznától keletre is támadtak, hogy biztosítsák a hozzáférést a Liszicsanszkba vezető T1303-as autópályához. Az orosz erők valószínűleg a Liszicsanszk irányába való előrenyomulás helyett a Bakhmut felé való előrenyomulást helyezik előtérbe, hogy támogassák Oroszország fő erőfeszítései műveleteit Szeverodonyeckben.
Az orosz csapatok május 27-én nem indítottak szárazföldi támadást az ukrán védők ellen Harkiv városától északra. Az orosz erők folytatták az ukránok által felszabadított falvak szisztematikus bombázását, hogy megőrizzék védelmi pozícióikat az ukrán–orosz államhatár közelében. Az ukrán biztonsági szolgálat arról számolt be, hogy egész orosz egységek lázadtak fel és megtagadták a támadó művelet végrehajtását Harkiv városa ellen.
Az orosz erők folytatták pozícióik megerősítését a déli tengely mentén. Az Ukrán Katonai Hírszerzési Igazgatóság (GUR) képviselője, Vagyim Szkibickij arról számolt be, hogy az orosz erők jelenleg egy harmadik védelmi vonalat építenek ki Herszon területen, és megszilárdítják ellenőrzésüket a vasútvonalak, repülőterek és kikötők felett.
Az orosz erők sikertelen szárazföldi támadást indítottak a Herszon-Mikolajiv terület határa közelében, és folytatták a tüzérségi és légicsapásokat egész Dél-Ukrajnában, ez volt az első támadás Herszon közelében több hete. Ez a támadás valószínűleg nem egy szélesebb körű támadó művelet része. Az orosz erők május 26-án rakétacsapást mértek a Zaporizzsja városában lévő Motor Szics üzemre is, de nem találta el a célt, ellenben megrongálta a közeli lakóépületeket.
Az orosz erők folytatták Ukrajna déli régióinak hosszú távú megszállásának biztosítását, az orosz közigazgatás kiépítését. Az Ukrán Katonai Hírszerzési Igazgatóság (GUR) képviselője, Vagyim Szkibickij arról számolt be, hogy az orosz megszálló erők valószínűleg szeptemberben vagy októberben népszavazásra készülnek a megszállt területeken. Az orosz megszálló hatóságok megkezdték a zaporizzsjai terület átállítását az orosz időzónára és orosz rendszámtáblák bevezetését; ígéretet tettek továbbá arra, hogy a közeljövőben új támogatási és adórendszereket hoznak létre. Az orosz megszálló tisztviselők ezen felül állítólag megpróbálnak létrehozni egy, a Herszon terület polgári-katonai közigazgatásának alárendelt belügyminisztériumot a megszállási adminisztráció támogatására és esetleg az Oroszország saját belügyminisztériumával való integráció támogatására. A Zaporizzsjai Terület katonai közigazgatása arról számolt be, hogy az orosz hatóságok folytatták az orosz útlevelek kiadását Melitopol lakosainak, ami lehetővé teszi a Kreml számára, hogy mozgósítsa és ellenőrizze a megszállt területek lakóinak mozgását, és katonai szolgálatra sorozza be őket. Ezek az erőfeszítések azt is lehetővé teszik majd a Kreml számára, hogy azt állítsa, hogy orosz állampolgárokat védelmez, ahogyan azt a DNK-ban és az LNK-ban tette február 24-e előtt.
Az orosz megszálló tisztviselők küzdenek azért, hogy megfékezzék az ukrán partizántevékenységet délen. A GUR lehallgatta egy melitopoli lakos telefonbeszélgetését,, aki a Melitopoltól délre fekvő tengerparti városban, Kyrylivkában a nem részletezett partizántevékenység növekedését észlelte. A GUR képviselője, Szkibickij azt is állította, hogy az orosz erők elkezdték elkerülni a hidakat és az utakat, valószínűleg azért, hogy elkerüljék az ukrán partizánok támadásait.
Ennyit tudunk viszonylagos pontossággal, itt következne a prognózis, de inkább mellőzöm. Egyrészt a helyzet annyira bonyolult, hogy eleven ember meg nem mondja, mi várható, másrészt, mert előttem lebeg a Meduza tegnapi elemzésének példája.
Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a Meduza talán a legkomolyabb orosz nyelvű forrás, ami ezzel a háborúval foglalkozik, habár Rigában készül, de az információit orosz és ukrán területről szerzi. Méghozzá meglepő pontossággal és tárgyilagossággal kezeli őket: mivel pedig Moszkvában kezdték a munkatársai a szakmát (csak el kellett menekülniük), a Lenta.ru-ból váltak ki, nem is kérdés, hogy a Kremlben még ott ülhetnek a régi kapcsolataik, akik informálják őket.
Ezek a kapcsolatok szivárogtattak ki tegnap néhány tervet az orosz kormány és hadvezetés részéről, melyek a háború folytatásáról szólnak: a Meduza írását megpróbálom összefoglalni, de még így is hosszabb lesz, mint amennyire a magyar sajtó meghúzta a körülbelül négy oldalnyi szöveget, láttam olyan híroldalt is, ahol a négy oldalból négy sor maradt, így természetesen hitelét veszti az egész munka. Tehát mit írt tegnap a Meduza?
„Az orosz csapatok tovább nyomulnak előre Donbásszban. Az ukrán tisztviselők ezzel kapcsolatos nyilatkozatai egyre aggasztóbbak; néhányukból ítélve Kijev komoly vereségre számít. A Meduza forrásai szerint annak ellenére, hogy az orosz hadsereg eredményei egyértelműen nem felelnek meg Moszkva eredeti terveinek, a Kreml ismét egy esetleges Kijev elleni támadásról tárgyal – sőt, teljes körű győzelemben reménykedik.
Az orosz elnöki adminisztráció (AP) belpolitikai blokkja – az orosz csapatok donbásszi előrenyomulásának hátterében – ismét reményt keltett azzal kapcsolatban, hogy Moszkva néhány hónapon belül „győzelemre viheti” az ukrajnai háborút. Két, a Kremlhez közel álló forrás és az AP egyik tárgyalópartnere nyilatkozott a Meduzának erről.
A 2022. május végi „győzelem” minimumprogramjának a Kreml azt tekinti, hogy az orosz csapatok elfoglalják Donyeck és Luhanszk régiók teljes területét. Összességében elmondható, hogy az oroszok közel kerültek ehhez az eredményhez: jelenleg Luhanszk területének mintegy 5%-a, Donyeck területének pedig valamivel több mint 40%-a van ukrán ellenőrzés alatt.
A „maximális program” célja továbbra is Kijev elfoglalása. Eközben az ukrán főváros elleni orosz offenzíva márciusban kudarccal végződött, és Oroszország kivonta csapatait ebből az irányból (számos háborús bűncselekmény bizonyítékát hátrahagyva). Katonai szakértők már az invázió kezdetén rámutattak, hogy Kijev elfoglalása kezdetben illuzórikus cél volt, mivel Oroszország nem összpontosított elég erőt ehhez.
Mindazonáltal a Meduza Kreml-béli beszélgetőpartnerei szerint Oroszország legfelsőbb vezetése még mindig nem mondott le erről a célról. Mindezek ellenére, ahogy a Meduza korábban megírta, a donbásszi harcokban elért viszonylagos sikerek előtt a Kreml óvatosabb volt az értékelésekben – és elismerte, hogy nem lát lehetőséget az ukrajnai harcok befejezésére és a minősítés fenntartására.
Hogy az orosz védelmi minisztérium vezetése hogyan értékeli most egy Kijev elleni offenzíva kilátásait, azt Meduza beszélgetőpartnerei nem tudják. Mint korábban írtuk, 2022. március végén az orosz katonai vezetés végre beletörődött abba, hogy Kijevet nem lehet „kevés véráldozat árán bevenni” – vagyis kizárólag a „különleges műveletben” már részt vevő erőkkel. (…)
A Kreml továbbá kételkedik abban, hogy a nyugati országok továbbra is nagymértékben támogatni fogják Ukrajnát anyagilag és fegyverekkel, ha a háború elhúzódik. „Előbb-utóbb Európa is belefárad a segítségnyújtásba – ez mind pénzbe kerül és fegyvergyártási kapacitást köt le, amire nekik maguknak nagyobb szükségük van. Őszre tárgyalniuk kell Oroszországgal a fűtési szezonra vonatkozó gázról és olajról” – sorolta az érveket a Meduza egyik tárgyalópartnere.”
Körülbelül ennyiről volt szó. Erősen rövidítettem, de távolról sem annyira, mint laptársaink, akiknél olyan címek kerültek elő az írás kapcsán, mint:
„Oroszország őszig teljes körű győzelmet tervez Ukrajnában”
vagy:
„Újra megtámadná Kijevet az orosz hadsereg, ha végzett keleten”
Senkit sem hibáztatok, aki akarja, épp ezt is kiolvashatja a leírtakból – csakhogy nem erről van szó. Szó arról van, hogy két, „a Kremlhez közel álló forrás” és az „elnöki adminisztráció egyik tárgyalópartnere” mit hallott a Kreml képviselőitől. Azt, hogy Oroszországnak mi a terve, tapasztalataim szerint maguk az oroszok tudják a legkevésbé, sőt, nem ritkán a Kreml értesül utoljára a tulajdon elképzeléseiről, szóval ősszel vagy meg akarják ostromolni Kijevet, vagy sem, a helyzettől függően.
Pillanatnyilag sem Moszkva, sem Kijev nincs abban a helyzetben, hogy előre tudja, ősszel mi lesz a véleménye és mik lesznek a tervei. Ezen kívül a kollégák figyelmét elkerülte – pedig fontos! – a forrásmegjelölés. Mármint, hogy a Meduza fontosnak tartotta legalább körülírni, milyen kaliberű információforrásai vannak. Tehát nem a takarítószemélyzet pletykálkodásaira alapozták, amit írtak: de még ebben az esetben is elképzelhető, hogy az illetők nem véletlenül, hanem teljesen szándékosan fecserésztek a lapnak, és ezek az információk nem „kiszivárogtak” a Kremlből, hanem maga a Kreml informálta így a forrásokat, teljesen szándékosan. Így „üzent” a Nyugatnak.
A Meduza gyanakvó, és jelezte, hogy körülbelül milyen szintűek a források (amennyire a leleplezésük nélkül megtehette), de a fél világsajtó gyanútlan volt – nem, nem csak a magyar kollégák – és továbbadták az információt, ami vagy igaz, vagy nem, vagy kiszivárgott, vagy kiszivárogtatták. Pedig ilyen ügyekben mindig érdemes élni a gyanúperrel, hogy akaratunkon kívül gyalogok leszünk egy mai Nagy Játszma sakktábláján. Bár mondjuk tétje a játéknak a sajtó számára nincs, azért senkit sem lehet megbüntetni, hogy félreinformálták (ha egyáltalán így volt), inkább csak a szakmai maximalizmus miatt csóválom a fejemet. Meg azért, mert egy csomó lap a lehető legostobább módon húzta meg az eredeti írást.
Lépjünk tovább, egy tragikomikus hír következik: sikerült megtalálni egy fosztogató orosz katonát, ráadásul sajtó útján. Mint a The Insider írja:
„Azonosították azt az orosz katonát, aki a Kijev megyei Irpinyben kifosztotta egy lakos lakását, polaroid-képet készített magáról és a fényképet a szőnyeg alatt hagyta. Ő a 25 éves Pavel Pilantov – írja a Vazsnije Isztorii. A kiadvány ezzel cáfolja Mihail Fedorovnak, Ukrajna digitális átalakulásért felelős miniszterének szavait, aki május 26-án azt állította, hogy a fényképen szereplő férfi a rosztovi Nyikita Tretyakov volt.”
A történet bohózatba illő. A lakás tulajdonosa, bizonyos Valeria szerencsére nem volt otthon, mikor a martalóc megérkezett, magát a fotót is csak május 14-én találta meg. A szekrényből hiányzott mintegy tíz arany ékszer, és a Polaroid fényképezőgép is megrongálódott – mint kiderült, a rabló maga felé fordította, kipróbálta, de azt már nem tudta, hogy a Polaroid-kép nem készül el azonnal, eleinte fekete marad, kell pár perc, míg „előhívja magát”.
Földhöz vágta a gépet, a képet, zsebre vágta az aranyat és ment tovább. Erről megjelent egy tudósítás május 26-án az Ukrajinszkaja Pravdában, minek nyomán Fedorov miniszter nekiállt kerestetni az elkövetőt – arcképe alapján, mesterséges intelligencia segítségével. Akkor úgy tűnt, hogy a rosztovi Nyikita Tretyakovval azonosítható, csak Tretyakov jelenleg nem szolgál az orosz hadseregben. Kapóra jött tehát a sajtó segítsége, akik rájöttek, hogy a 25 éves Pavel Pilantov a keresett személy, aki Kandalakszából (Murmanszki terület) származik. Ezt alátámasztja, hogy Pilantov jelenleg pszkovi lakos és a 104. gárdista légideszantos rohamezredben (32515-ös katonai egység) szolgál: márciusban ez az ezred többek között Irpiny, Bucsa és más települések megtisztításában vett részt a Kijevi területen. Az arcképére azonban egy bírósági végrehajtói adatbázisban bukkantak rá, ugyanis egy tartozás miatt évek óta keresik… Az a lényeg, hogy tisztázódott a félreértés, amit az okozott, hogy Tretyakov és Pilantov arca meglepő módon valóban csak annyiban tér el egymásétól, hogy Pilantovnak sötét a szeme, Tretyakovnak világos.
Ha a Polaroid-gép fekete-fehér lett volna, most Tretyakov kéne magyarázkodjon.
Ha foglalkoztunk haramiával, foglalkozzunk szélhámossal is. Igen, zárásképpen a politikai svindlerek herszoni királya, a mi jól ismert Kiril Sztremouszovunk érte el, hogy a tartomány határait, ahol ő most már a második ember, lezárják. Mint a RIA Novosztyinak nyilatkozta:
„A határátkelés Nyikolajev és Dnyipropetrovszk térségéből nagyon veszélyes, a herszoni lakosoknak nem javasoljuk, hogy Ukrajnába utazzanak, semmilyen ürüggyel. Sok jelentést kapunk arról, hogy férfiak tűntek el, és azonnal a hadseregbe vitték őket „ágyútölteléknek”. Viszont most már lehet utazni a Herszoni Régióból a Krímbe vagy a Zaporizzsjai Régió azon részébe, amely az orosz csapatok ellenőrzése alatt áll.”
Bezzeg ezeken a békés területeken az utazót nem fenyegeti az, hogy besorozzák az ukrán hadseregbe (amely különben nem is ismeri a kényszersorozás intézményét). Maximum az orosz hadseregbe sorozhatják be, de melyik herszoni ukrán ne halna meg boldogan Putyinért?
Ja: egyik sem. Sztremouszov ezért a határzárért külön fog fizetni, ha eljön az ideje.
Mára ennyi hír jutott, holnap írom tovább a krónikát.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!