Oroszország hadműveletei Ukrajnában tovább zajlanak, az invázió tart, a harcok nem lanyhulnak – annak dacára sem, hogy ma az Oroszországi Föderációban ünnep van, „Oroszország Napja”, amit aztán mindenki a maga szája íze szerint tartott meg.
Ma először, mint mindig, a harctéri helyzetet ismertetem az ISW jelentése alapján, aztán szót ejtek a mariupoli koleráról, amelynek kitörése elkerülhetetlennek tűnik, az orosz nemzeti ünnepről és arról, ki mit szól hozzá, végül pedig elővesszük Putyin legújabb, alig pár perce elhangzott beszédét.
De lássuk, mi újság a harctéren!
Tegnap szóba került, hogy a mostani orosz haditervek csak 120 napot irányoztak elő Ukrajna elfoglalására, és az orosz fél kezd kifutni az időből, lévén már csak tizenegy nap a határidőig, de most kiderült, hogy ez nem pontosan így van. Az ukrán hírszerzés úgy értékeli, hogy az orosz hadsereg kiterjeszti terveit egy hosszabb háború megvívására, bár az orosz haderőfejlesztés és a rendelkezésre álló tartalékok valószínűleg továbbra is gyengék.
Vadim Szkibickij, az ukrán fő hírszerzési igazgatóság (GUR) helyettes vezetője kijelentette, hogy a GUR megerősített információkat kapott arról, hogy az orosz erők meghosszabbították haditervüket a következő 120 napra, így az már 2022 októberéig terjed. Szkibickij szerint az orosz erők a donbászi sikereik függvényében fogják módosítani a tervet, és megjegyezte, hogy az orosz vezérkar szinte havonta módosítja inváziós terveit. Szkibickij nyilatkozata valószínűleg azt jelzi, hogy a Kreml legalábbis elismerte: nem tudja gyorsan elérni az ukrajnai céljait, és tovább módosítja katonai célkitűzéseit, hogy megpróbálja kijavítani az ukrajnai invázió kezdeti hiányosságait. Azt is állította, hogy az orosz erők további 40 taktikai zászlóaljcsoportot (BTG) tartanak tartalékban, miután már 103 BTG-t telepítettek Ukrajnába. Ez a jelentés nagy valószínűséggel nem jelenti azt, hogy az orosz erők 40 teljes személyzetű és hatékony BTG-t tartanak Oroszországban. Ezek a „BTG-k” valószínűleg legfeljebb más egységekből összeválogatott kis létszámú személyi állományt jelentenek. Az orosz hadsereg ráadásul nem valószínű, hogy erőinek ilyen jelentős részét tartalékban tartja a meglévő frontvonalbeli egységek folyamatos emberhiánya miatt.
Az ukrán tisztviselők megismételték a nyugati támadó és védelmi felszerelésekre vonatkozó kéréseiket, különösen az orosz tüzérségi fölény leküzdéséhez szükséges eszközök tekintetében. Dmytro Krasilnikov, az ukrán Északi Operatív Parancsnokság vezetője arról számolt be, hogy az ukrán erők hiányt szenvednek a nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerekből, ellenben az orosz tüzérség továbbra is nagy veszélyt jelent az ukrán gyalogság számára. Olekszandr Danyljuk ukrán minisztertanácsos kijelentette, hogy az orosz erők új, nem részletezett stratégiát fogadtak el, amely lehetővé teszi számukra, hogy óvatosabb manővereket hajtsanak végre. Danyljuk hozzátette, hogy az oroszok több erőforrással rendelkeznek, mint Ukrajna, ami egy elhúzódó konfliktusban előnyös lenne. Olekszandr Sztrjuk, Szeverodonyeck polgármestere elmondta, hogy az ukrán védőknek nagy hatótávolságú tüzérségi és légvédelmi rendszerekre van szükségük, hogy csapást mérjenek a Luhanszki Területen előrenyomuló orosz csapatokra. Az ukrán erőknek következetes nyugati támogatásra lesz szükségük, különösen a tüzérségi rendszerek tekintetében.
A legfontosabb tudnivalók nagy vonalakban:
-
-
- Az orosz erők folytatták a szárazföldi offenzívákat Szeverodonyeck térségében, de az ukrán védők június 11-től továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a város ipari területét.
- Az orosz erők valószínűleg folytatták a T1303 Hirske-Liszicsanszk autópálya elvágására irányuló erőfeszítéseket, és sikertelen támadásokat indítottak a T1302 Bakhmut-Liszicsanszk autópálya mentén fekvő települések ellen.
- Az orosz csapatok folytatták az Izjumtól délnyugatra és délkeletre fekvő települések elleni támadásokat, hogy folytassák a Szlovjanszk elleni hadjáratokat.
- Az ukrán erők valószínűleg június 11-én folytatták az ellentámadásokat Herszon várostól északnyugatra, a korábbi hadműveleteiktől délre.
- Az orosz megszálló tisztviselők kiosztották az első orosz útleveleket Herszon városban és Melitopolban.
-
Kelet-Ukrajnában folynak a legelkeseredettebb harcok. Az orosz erők június 11-én szárazföldi támadást indítottak Szeverodonyeck és több környező település ellen. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán erők ellenállnak a Szeverodonyeck elleni orosz támadásoknak, és visszavertek egy orosz támadást a Szeverodonyecktől délkeletre fekvő Metolkine ellen. A Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövete, Rodion Miroshnik azt állította, hogy az orosz erők bekerítettek 300-400 ukrán katonát a szeverodonyecki Azot vegyi üzemnél, de ukrán tisztviselők fenntartották, hogy az ukrán erők a város egyharmadát ellenőrzik, beleértve az ipari övezetet is. Az orosz erők folytatták a Toszkivka elleni támadó hadműveleteket, valószínűleg a Sziverszkij Donyec nyugati partjának biztosítása érdekében.
Az orosz erők Popasznától keletre és nyugatra támadó hadműveleteket hajtottak végre, valószínűleg azért, hogy megszakítsák az ukrán földi kommunikációs vonalakat (GLOC) Liszicsanszk és Szeverodonyeck felé. Az orosz erők visszavonultak a korábban elfoglalt pozícióikba, miután sikertelen támadásokat indítottak Mikolajivka és Beresztove ellen (mindkettő a Bakhmut-Liszicsanszk T1302 autópálya közelében található). Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok megpróbálják elfoglalni Nyirokovét is (körülbelül 5 km-re keletre a T1302-től), és a térségben harcok folynak. Az ukrán erők állítólag meghiúsították az orosz felderítő műveleteket Volodymyrivka-ban, körülbelül 16 km-re keletre Bakhmuttól. Az orosz erők emellett folytatják a Popasznától keletre fekvő Hirske-Liszicsanszk T1303-as autópálya ellenőrzésére irányuló műveleteiket. Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Terület vezetője kijelentette, hogy az orosz erők behatoltak Orihove-ba (a T1303-tól mintegy 4 km-re keletre), és megerősítik állásaikat a település északi peremén. A geolokációs felvételek azt mutatták, hogy az orosz és csecsen egységek egy komisuvakhai (a T1303-tól mintegy 7 km-re nyugatra) vasútállomás felett is átvették az ellenőrzést, és valószínűleg megpróbálnak majd csatlakozni az Orihoveból előrenyomuló egységekhez.
Érdemes a popasznai orosz áttörést figyelemmel kísérni, ugyanis ha sikerülne elérniük Bakhmuton keresztül Jampilt, nagy létszámú ukrán erők rekednének a bekerített Liszicsanszk-Szeverodonyecki térségben, és sor kerülne arra a katlancsatára, amit az orosz fél már harmadik hónapja igyekszik elérni.
Az orosz erők június 11-én folytatták a támadásokat Izjumtól délnyugatra és Szlovjanszk felé. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők sikertelen támadások sorozatát indították Brazskivka és Virnopillja ellen, hogy elérjék az Izjumtól mintegy 35 km-re délnyugatra fekvő Barvinkovét. Az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat Dolina település ellen is, amely az E40-es autópályán található Szlovjanszk felé. A geolokációs felvételek azt mutatták, hogy az orosz erők június 11-én behatoltak Bohorogyicsne (Izjumtól mintegy 25 km-re délkeletre) északi külterületére. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz erők üzemanyagot és lőszert töltöttek fel Liman térségében a Szlovjanszk és Sziverszk felé irányuló támadó műveletek előkészítése céljából. A geolokációs felvételek azt is mutatták, hogy az orosz erők új hidat építettek az orosz GLOC-ok mentén a Harkivi terület délkeleti részén lévő Izyumba, ami szintén arra utalhat, hogy az orosz erők folytatják a Szlovjanszk és Sziverszk elleni offenzív műveletek megerősítését.
Június 11-én nem történt jelentős fejlemény az északi Harkivi Területen. Az orosz erők lőtték Harkiv városát és a várostól északkeletre lévő ukrán állásokat. Az ukrán erők továbbra is támadták az orosz lőszerraktárakat a Harkiv várostól délre lévő elfoglalt településeken.
Az ukrán erők június 11-én valószínűleg újrakezdték az ellentámadásokat Herszon körzet északnyugati részén, fenyegetve az orosz állásokat Herszon városától északra. A Herszoni Városi Tanács arról számolt be, hogy az ukrán erők ellentámadásokat folytatnak Kiszelivkában, Szoldatszkában és Olekszandrivkában, amelyek mind Herszon városától 40 km-en belül fekszenek. A Herszon Városi Tanács hozzátette, hogy az ukrán erők felszabadították a Herszon várostól mintegy 39 km-re északnyugatra fekvő Tavrijszkét, de az ukrán vezérkar nem erősítette meg az ukrán ellentámadásokról szóló jelentéseket a területen. Roman Bocskala ukrán katonai újságíró korábban arról számolt be, hogy az ukrán erők június 8-án felszabadították Blahodatnét (Kiszelivkától északra), és az ukrán erők folytathatták az ellentámadást a térségben. Egy sikeres ellentámadás Kiszelivka ellen az ukrán erőket 15 km-re északra juttatná el Herszon város északi határától. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság közölte, hogy az orosz erők folytatták az állások megerősítését és betonépítmények felállítását az Észak-Krími-csatorna körül.
Az orosz erők június 11-én nem folytatták a támadó hadműveleteket zaporizzsjai területen. Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere megjegyezte, hogy az ukrán erők 5-7 km-t mozdították el a zaporizzsjai frontvonalat dél felé az elmúlt két hétben, valószínűleg a Luhanszk körüli offenzívák orosz prioritása vagy a személyzet rotációja miatt.
Az orosz megszálló hatóságok június 11-én osztottak először orosz útleveleket Herszon városában és Melitopolban. Ukrán források arról számoltak be, hogy 25 ukrán állampolgár kapott orosz útlevelet Herszon városában, valamint 30 lakos Melitopolban. Az első orosz útlevelet Vlagyimir Rogov, a Herszon terület önjelölt megszálló vezetője kapta meg. Ukrán tisztviselők azt állították, hogy csak orosz kollaboránsok és helyi megszálló hatóságok kaptak orosz útlevelet. A Redovka oroszbarát Telegram-csatorna arról számolt be, hogy a Herszon terület megszálló hatóságai a következő napokban elkezdik a nyugdíjak rubelben történő kiosztását. A Kreml valószínűleg a nyugdíjasok megcélzásával próbálja intézményesíteni a rubelt a megszállt területeken.
Lapzártakor érkezett: az orosz tüzérség megsemmisítette az utolsó hidat is, ami összekötötte Szeverodonyecket Liszicsanszkkal, az Azot védői el vannak vágva a külvilágtól.
A Kreml folytatta az ukrán termékek és gabona exportját a Krímbe és Oroszországba a megszállt ukrán területekről. A Luhanszki Területi Agroipari Fejlesztési Osztály arról számolt be, hogy az orosz erők 15 000 tonna napraforgómagot és 10 000 tonna gabonát szállítottak el Luhanszk területéről. Geolokációs felvételek azt is mutatták, hogy az oroszok június 11-én gabonát szállítottak a Szeverodonyecktől mintegy 45 km-re keletre fekvő Sztarobilszkból Oroszországba. Az orosz televíziók azt is ünnepelték, hogy az orosz megszálló hatóságok Melitopolból a Krímbe szállították az ukrán meggytermést.
Mariupolba pedig a jelek szerint tényleg megérkezett a kolera, márpedig ha oda megjött, elér az a Donbásszon belül bárhova. Főleg, mivel tudjuk: a szlavjanszk-kramatorszki vízmű romokban hever, pedig ez volt az a tározórendszer, amely a Sziverszkij Donyecből a Donbássz-csatornán keresztül a Donyecki-hátságra pumpálta a vizet. Ez egy hatalmas szerkezet volt, 4 szivattyúállomással, 5 tartalék tározóval és 26 km hosszú csőhíddal, amely folyókon, vasútvonalakon és mély vízmosásokon vezetett át. Ez volt az egyetlen vízforrás, ami az egész Donbásszt ellátta, Donyecktől Mariupolig. A víz Sztálinnal és az iparosítással érkezett ezekre a helyekre, és Donyeck csak azért volt ellátva vízzel mindvégig, mert onnan Mariupolba folyt a víz.
Donyeckben most lajtoskocsiról osztják az ivóvizet, de mi van Mariupolban? A The Insider megmondja:
„Kolerajárvány „és más fertőző betegségek” törtek ki az oroszok által megszállt Mariupolban, a várost karantén miatt lezárták – mondta Vadim Bojcsenko, a város polgármestere a BBC-nek adott interjújában. Ő március végén hagyta el Mariupolt.
„A kolera, a vérhas és más fertőző betegségek már a városon belül is burjánzanak, de ezt titkolják. Senkit nem engednek be és ki a városból” – mondta Bojcsenko.
Mariupol április óta az orosz csapatok ellenőrzése alatt áll. Dorit Nitzan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális sürgősségi igazgatója korábban a kolera és más betegségek veszélyére figyelmeztetett a városban: „Az ott dolgozó civil szervezetektől olyan információkat kaptunk, hogy a szennyvíz keveredik az ivóvízzel. Óriási a veszélye annak, hogy számos fertőzés terjed a városban, köztük a kolera” – mondta.
A másik ok, hogy a város márciusi és áprilisi bombázása több ezer helybéli halálát okozta, akiket nem megfelelő körülmények között temettek el.
„Kaptunk gyógyszereket Mariupol számára, de azokat még oda kell szállítani. Humanitárius folyosókat kell szerveznünk, és gyógyszereket kell szállítanunk Mariupolba” – tette hozzá Bojcsenko.
Mariupol oroszbarát „városvezetésének” vezetője, Konsztantyin Ivascsenko nem kommentálta az esetleges kolerajárványt és a karantént. Alekszandr Opriscsenko, a „DNK” megbízott egészségügyi minisztere június 6-án azt állította, hogy „Mariupolban és a Donyecki Népköztársaság más városaiban nincs kolerajárvány”, de megjegyezte, hogy a hatóságok figyelemmel kísérik a helyzetet. „Mintákat vesznek, a helyzetet figyelemmel kísérik” – mondta.”
Csak szólnék, hogy a kolera nem hit kérdése. A Covid sem volt az. Sok minden függhet attól, főleg a mai Mariupolban, hogy az ember az oroszoknak vagy az ukránoknak hisz-e inkább, de a kolera nem tartozik ezek közé. Ha van – és a jelek szerint van – pártállásra való tekintet nélkül pusztít. De, hogy egy klasszikust idézzek:
„Tudja mit, reb Sólem Aléchem? Beszéljünk valami vidámabbról. Mi hír az odesszai koleráról?”
Odesszában még nincs kolera, ne is legyen, de mi lehetne vidámabb egy orosz nemzeti ünnepnél? Ha úgy veszem, elég sok minden, de aki olyan alkatú, annak is tud örvendezni, hogy ma van Oroszország Napja, amit sokáig az Orosz Függetlenség Napjának hívtak, aztán átkeresztelték, mert senki sem tudta megmondani, mitől vált függetlenné Oroszország a Szovjetunió felbomlásával. Jobban mondva mindenki tudta, hogy a gyarmataitól, csak ezt még régebben sem volt tanácsos hangoztatni, ma meg már egyenesen életveszélyes is.
De lássuk ki, hogyan ünnepelte ezt a jeles napot!
Az orosz minisztériumok például kétféleképpen. Az első az volt, hogy ismeretlen kezek a moszkvai Frunzenszkaja rakparton, az orosz védelmi minisztérium épülete előtt egy orosz zászló formájú háborúellenes transzparenst függesztettek ki a „Ez a mai nem az én napom” felirattal Oroszország napján.
Ezt azért nem lehetett így hagyni, tehát legalább online szépített a külügyminisztérium, ha már Sojgu fiai hagyták, hogy bohócot csináljanak belőlük: Lavrov emberei azzal gratuláltak honfitársaiknak a RIA Novosztyi szerint, hogy:
„Telegram-csatornájukon egy képet tettek közzé, amely egy esetleges „keleti terjeszkedés” várható kimenetelére utalt.
„Udvariasan megkértük őket, hogy ne terjeszkedjenek kelet felé…” – áll a feliratban.
A képen az orosz állam különböző korszakokban legyőzött ellenségeinek fejfedői láthatók: az Alekszandr Nyevszkij által a Csud-tónál legyőzött livóniai lovagok sisakja, a Minyin és Pozsarszkij milíciája által Moszkvából kiűzött lengyelek fejfedője, Napóleon kalapja és a Wehrmacht sisakja. Az utolsó, ötödik helyen egy üres négyzet.
„Boldog Oroszország Napját!” – áll a bejegyzésben.”
Kincstári humorkodás, tudnak az orosz emberek jobbat is, csak az nem tetszene egy minisztériumnak sem.
Hanem volt komolyabb ünnep is a Kreml megszentelt falai között, melynek során Putyin elnök átadta a „Munka hőse” kitüntetést azoknak, akik szerinte kiérdemelték. Ez is „szocialista munka hőse” volt rég elmúlt lánykorában, csak a szocializmus lekopott róla, de az intézményt megtartották. A ma kitüntetettek közül mifelénk egyedül Nyikita Mihalkov neve cseng ismerősen, aki utóbbi időben nem annyira filmjeivel, mint inkább kormánybarát és háborút támogató megszólalásaival hívta fel magára a figyelmet. De nem is az a fontos, ki kapja a plecsnit, hanem az, hogy mit mondott ebből az alkalomból Putyin, akinek a jelek szerint majdnem teljesen elmúlt tegnapi, állítólagos rosszulléte. De csak majdnem.
A beszéd hosszú, inkább csak egyes részeit idézném:
„Ma még inkább megértjük, hogy mennyire fontos a haza, a társadalom és a népünk számára, hogy egységesek legyünk. Ezt az egységet, a haza iránti odaadást, a hazáért való felelősséget őseink hagyták ránk.
Tudjuk, hogy ezeknek az évszázados hagyományoknak, erkölcsi értékeknek és erkölcsi alapoknak milyen nagy erejük van. Oroszország történelmének évezredes történelme során ápolták és erősítették őket, és egyesítik soknemzetiségű népünket, amely számára az őszinte és mély hazaszeretet mindig is szent volt és marad.
Büszkék vagyunk őseink teljesítményére és katonai győzelmeire, mindazokra, akik törekedtek és képesek voltak előrehaladni, új dolgokat felfedezni, elérni a haza fejlődését, harcokban megvédeni a hazát és érvényesíteni a minket megillető szerepet a világban.”
Ez eddig nem jelent semmit, panelrengeteg, halandzsa. De most jön Putyin rögeszméje: Nagy Péter cár!
„Mindezen területeken a Nagy Péter cár különleges és kiemelkedő érdemekkel büszkélkedhet. Idén ünnepeljük születésének 350. évfordulóját. Pétert joggal nevezik a nagy reformátornak. Gyakorlatilag az élet minden területén sikerült alapvető reformokat elérnie, elsősorban az államigazgatás, a gazdasági fejlődés, valamint egy erős, legyőzhetetlen hadsereg és haditengerészet létrehozása terén. Nagy áttörés történt az oktatás, a felvilágosodás, az egészségügy és a kultúra terén. Ahogy Puskin írta: „Hol akadémikus, hol hős, hol tengerész, hol ács, örökös munkás volt a trónon.”
Nagy Péterről és reformjairól még mindig lehet vitatkozni, de el kell ismernünk, hogy ez alatt az uralkodó alatt Oroszország elérte az erős, nagy világhatalom pozícióját. Ma tiszteletünket fejezzük ki erőteljes személyisége, feddhetetlensége, egyedülálló tudása, céljai elérésében tanúsított rettenthetetlensége és kitartása, és természetesen a haza iránti határtalan, aktív, óriási odaadása előtt.”
Aztán elkezdte osztani az érmeket. Hogy kerül ide Nagy Péter, azt ember meg nem képes mondani, de plecsniosztás közben is visszatért rá még egyszer:
„Kedves barátaim!
Különleges érzelmekkel köszöntöm az állami díjak nyerteseit.
Közel három évszázaddal ezelőtt Nagy Péter elrendelte a Tudományos Akadémia létrehozását. Azóta tudósaink munkája, kutatásai és felfedezései nemcsak Oroszország, hanem az egész emberiség fejlődését szolgálják.”
Azt én nem állítom, hogy beteg volna ez az ember, míg nem tudok róla biztosat, de utóbbi időben mintha kezdene kicsit beszűkülni, két témája van: a háború és Nagy Péter. Ahol lehet, a háborúról beszél, ahol nem, ott a cárról…
Sőt, szomorú, de a nemzeti ünnep alkalmából elmaradtak a külföldi állami vezetők gratuláló táviratai is. Egyetlen politikus küldött ilyent, Kim Dzsongun, ő is szerintem rutinból tette, vagy a csoda tudja (emlékezzünk: Kim Dzsongun akkor is szokott gratuláló táviratokat küldeni mindenféle, barátinak vélt politikusoknak, szervezeteknek, amikor egyébként el van tűnve és senki sem tudja, hol jár: szerintem a titkársága intézi ezt, bár lehet, hogy a mostanit tényleg ő fogalmazta). Azt írta az észak-koreai „rocket man”, miszerint:
„Az Ön vezetése alatt az orosz nép, bátran megfelelve minden kihívásnak és nehézségnek, az észak-koreai nép teljes támogatásával nagy előrelépést tett az ország méltóságának, biztonságának és fejlődési jogainak védelmét szolgáló igazságos ügy megvalósításában. Bízom abban, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás védelme és a globális biztonság szavatolása érdekében a két ország közötti taktikai-stratégiai együttműködés még szorosabbá válik. Észak-Korea szilárdan eltökélt abban, hogy ápolja a régóta fennálló és hagyományosan baráti koreai-orosz kapcsolatokat, és hogy azokat átfogóan bővítse és fejlessze.”
Az azért szerintem még Putyinnak is meglepetést okozhatott, hogy észak-koreai támogatással sikerült idáig jutni. Sőt, a korpulens diktátor még bővíteni és fejleszteni is kívánja a kapcsolatokat!
Két, csak két legény van talpon a vidéken, meddig a szem ellát messze földön, égen: Kim és Putyin.
Megérdemlik egymást, két összeillő ember, legyenek kettecskén nagyon boldogok.
Ennyit az Oroszországi Föderáció nemzetközi presztízséről.
Mára ennyi hír jutott, holnap folytatom.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!