Tovább dühöng Oroszország megszálló háborúja Ukrajna ellen, már a száztizenkettedik napját írjuk ennek az őrületnek, és hiába minden békevágy, ömlik a vér, égnek a falvak, városok. A hírek is egyre zagyvábbak, mindennek több helyen is utána kell nézni, a közönség lassan szívesebben olvas a vágyairól, mint a tényekről.
Ma az ISW napi jelentésének szokásos elemzése után elhárítok gyorsan egy terjedő, ám velejéig hamis álhírt, megerősítek egy valódit, beszámolok Alekszej Navalnij sorsának rosszabbra fordulásáról, valamint arról, hogyan politizálnak a herszoni újszülöttek és a dalnyegorszki bloggerek.
De mindenekelőtt lássuk, mi újság a frontokon.
Nyugati tisztviselők június 15-én további katonai támogatást jelentettek be Ukrajnának. Joe Biden amerikai elnök 1 milliárd dollár értékű katonai segélyt ígért, többek között partvédelmi fegyvereket, fejlett rakétarendszereket, tüzérséget és lőszert az ukrajnai műveletek támogatására. A NATO-tagok emellett bejelentették, hogy továbbra is nehézfegyverekkel és nagy hatótávolságú rendszerekkel látják el Ukrajnát, és az ukrán védelmi minisztériummal folytatott konzultációkat követően terveznek megállapodni egy új segélycsomagról. A katonai segélyek ezen újabb köre felbecsülhetetlen értékű lesz az ukrán műveletek támogatására, különösen az orosz erők elleni, egyre elhúzódó és tüzérségi szempontból egyre nehezebb kelet-ukrajnai harcokban, bár Ukrajnának további tartós támogatásra lesz szüksége.
A legfontosabb harctéri események röviden:
Az orosz erők támadásokat indítottak Szeverodonyeck és a közelében fekvő települések ellen, de június 15-ig nem vették át a város feletti teljes ellenőrzést.
Az orosz alakulatok nagyrészt sikertelen támadó hadműveleteket indítottak a T1302 Bakhmut-Liszicsanszk autópálya körül, hogy elvágják az ukrán földi kommunikációs vonalakat (GLOC) Liszicsanszk felé.
Az orosz csapatok folytatták az E40-es autópálya mentén a Szlovjanszk felé és Izyumtól délkeletre történő előrenyomulást.
Az orosz és ukrán erők folytatták a harcot a Harkiv város körüli északkeleti településeken.
Az oroszok folytatták a tartalékállások megerősítését Zaporizzsja és Herszon területeken, miközben védelmi intézkedéseket tettek az orosz jelenlét megerősítése érdekében a Fekete-tengeren.
A Kreml és a proxy köztársaságok továbbra is ad hoc annexiós politikát folytatnak a megszállt területeken.
Az orosz erők folytatták a támadásokat Szeverodonyeckben és környékén, de június 15-ig még nem foglalták el az Azot ipari üzemet, és nem vették át a város teljes ellenőrzését. Az orosz alakulatok nagyrészt elszigetelték a szeverodonyecki ukrán csapatokat a kommunikációs vonalaiktól, és több irányból támadják Szeverodonyecket. Az orosz csapatok sikertelen támadást hajtottak végre Toskivkában is, valószínűleg észak felé haladnak Liszicsanszk felé ahelyett, hogy egy folyami átkelést hajtanának végre, miután megsemmisítették a Szeverodonyeckből Liszicsanszkba vezető hidakat. Az oroszok továbbra is tüzelnek a Szeverodonyeck környéki településekre, hogy elszigeteljék az ukrán csapatokat és megnehezítsék a visszavonulási vagy utánpótlási erőfeszítéseiket.
Az orosz csapatok folytatták a Szlovjanszk felé irányuló támadó hadműveleteket Izjumtól délkeletre, és június 15-én fokozatosan előnyökre tettek szert. Egy orosz Telegram-csatorna azt állította, hogy az orosz erők elfoglalták Dolinát, mintegy 20 kilométerre északnyugatra Szlovjanszktól az E40-es (más néven M03-as) autópálya mentén. Az oroszok emellett folytatták a harcokat Dolinánál Krasznopilljában, és valószínűleg a Bohorodicsnye körüli állásaikat használják arra, hogy délkeleti irányban, az E40-es autópálya mentén hadműveleteket indítsanak.
Az orosz alakulatok folytatták a szárazföldi támadásokat Bakhmuttól keletre, és június 15-én csekély előnyre tettek szert a kritikus T1302 Bakhmut-Liszicsanszk autópálya mentén. A jelentések szerint áttörték az ukrán védelmet Vrubivkánál, és Mikolajivka, Jaszlivka, Jakovlikva és Beresztove ellenőrzéséért harcolnak, amelyek mind a T1302-es út 10 kilométeres körzetében fekvő települések. Az ukrán vezérkar emellett megjegyezte, hogy az oroszok egy taktikai zászlóaljcsoportot (BTG) telepítettek át Kupjanszkból Bakhmut térségébe, és a 8. Összhaderőnemi Hadsereg nem részletezett alakulatait telepítették a Komisuvakha-Popaszna térségébe. Ez a Bakhmut térségébe történő telepítés azt jelzi, hogy az orosz parancsnokság egyre inkább prioritásként kezeli a Bakhmut körüli csapatösszevonást annak érdekében, hogy ellenőrzésük alá vonják a T1302-es autópályát, így befejezzék Liszicsanszk és Szeverodonyeck bekerítését.
Az orosz erők talán hamis zászlós támadásokat rendeznek Donyeck város körül, hogy aláássák az ukránbarát érzelmeket. Donyeck város és Makijivka helyi lakosai mindkét városon belül az infrastruktúra heves ágyúzásáról számoltak be. A Donyecki Népköztársaság (DNK) hatóságai az ukrán erőket vádolták a tüzérségi csapásokért, de a közösségi média felhasználói és az ukrán dezinformáció-ellenes központ cáfolták ezeket az állításokat, és kijelentették, hogy ezeket valószínűleg orosz csapatok követték el, hogy elősegítsék az ukránellenes érzelmeket, vagy ösztönözzék a mozgósítást a proxy erőkbe. Ezek a potenciális hamis zászlós támadások válaszul szolgálhatnak a nyugati tisztviselők június 15-i nyilatkozataira, amelyekben bejelentették az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését.
Az orosz csapatok folytatták a támadásokat Harkiv várostól északkeletre, hogy az ukrán erőket kiszorítsák az orosz határ közelében lévő megszállt határokról június 15-én. Az orosz erők valószínűleg (a harkivi) Rubizsnye, Cupivka, Ternova, Sztarij Szaltiv és Verkhnij Szaltiv településeken folytatták a támadásokat.
Az orosz hadtestek továbbra is a védelmi műveletekre összpontosítottak, hogy felkészüljenek az esetleges ukrán ellentámadásokra a déli tengely mentén június 15-én. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz erők javítják a védműveket két település körül, Davidiv Bridtől délkeletre, ahol az ukrán erők még mindig korlátozott ellentámadásokat hajtanak végre. A Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság arról számolt be, hogy az orosz csapatok a Krímből származó felszereléssel erősítik meg állásaikat Dnyiprorudnében (a Zaporizzsjai Terület nyugati részén), és átcsoportosítanak Vasziljivka körül, hogy támogassák a Vasziljivka-Orikhiv-Huljajpole vonal mentén zajló műveleteket. Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők emellett egy elektronikai hadviselési komplexumot telepítettek Melitopolba, valószínűleg azért, hogy tovább támogassák védelmi jelenlétüket Zaporizzsjában és ellensúlyozzák a folyamatban lévő partizánakciókat.
Az orosz hadvezetés valószínűleg megpróbálja megerősíteni jelenlétüket a Fekete-tenger északnyugati részén. A június 14-i műholdfelvételek az erődítések és a katonai felszerelések fejlesztésését mutatják a Kígyó-szigeten. Az oroszok által kinevezett herszoni megszálló közigazgatás közölte, hogy a herszoni kereskedelmi tengeri kikötő újraindította működését és megkezdi a munkát. Míg az ukrán erők még mindig ellenőrzik a Mikolajivi területen található Ocsakiv kritikus partvidékét, és esetleg meg tudják akadályozni az orosz hajóközlekedést, az oroszok valószínűleg meg kívánják erősíteni a fekete-tengeri kikötők feletti ellenőrzést a Kígyó-szigeten lévő megerősített haditengerészeti bázis védelmében. Azért én ennek a tervnek a sikerére nem fogadnék nagyobb összegben, ha megérkeznek a Harpoon rakétaütegek és használatba is veszik őket az ukránok.
A Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetője, Denis Pusilin folytatta a gazdasági partnerségek létrehozására irányuló kísérleteket a Donyecki terület megszállt területei és az orosz területek között. Pusilin találkozott a Cseljabinszki terület és a Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzet kormányzóival, hogy megállapodjanak a megszállt Volnovakhával és Jaszinuvata megszállt területeivel való együttműködés védnökségi keretéről. Pusilin emellett találkozott Szentpétervár kormányzójával is, hogy Mariupol helyreállításáról intézkedjen. Pusilin valószínűleg infrastrukturális segítséget akar szerezni a városok helyreállításához, de az orosz területi szervekkel kötött ad hoc megállapodások folyamatos követése a DNK hatóságai által követett annexiós politikák közötti általános következetlenségeket jelzi.
Az orosz hatóságok továbbra is nehézségekkel szembesülnek megszállási terveik megvalósításában a megszállt területeken az ukránbarát nyomás miatt. Az Ukrán Ellenállási Központ arról számolt be, hogy június 9-én és 11-én azonosítatlan ukrán partizánok az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának alkalmazottait vették célba Mariupolban. Az Ukrán Ellenállási Központ továbbá azt állította, hogy az orosz megszálló hatóságok nem tudják megnyitni az iskolákat a megszállt Berdjanszkban az ukrán tanárok ellenállása miatt, akik nem hajlandók az orosz tanterv szerint tanítani.
Eddig a harctéri hírek, kevesebb van, mint tegnap volt, mivel kevesebb dolog is történt. A háború stagnál, és ilyenkor a legdrágább, mikor annak fenntartása, hogy ne történjen semmi lényeges, hihetetlen összegekbe és rengeteg emberéletbe kerül mindkét fél számára: meglátjuk, holnapra történik-e valami fontos.
Ígértem viszont, hogy rendet teszek egy tegnapelőtt óta keringő álhír körül. Általánosságban véve elmondható, hogy 112 nap alatt viszonylag kiismertem mindkét harcoló fél kommunikációját, és arra jutottam, hogy az oroszok hazudozásban verhetetlenek, de időnként az ukránok is nagyot alakítanak. Míg az oroszoknak a megsemmisített ukrán katonai létesítmények és harcjárművek számát nem szabad elhinni, az ukránoknak az orosz halálos áldozatokét. Ha ezt tudomásul vesszük, már tisztábban látunk, de mindkét oldalon „becsúsznak” egyéb dezinformációk is (régebben az ukrán katonai hírszerzés oldala adott le pár tökéletes rémmesét, ezzel szemben orosz oldalon általános a hamis hírek terjesztése minden felületen, amihez köze lehet a Kremlnek). A mostani álhír kicsit kilóg a sorból, ugyanis történetesen ukrán: a Kijevben megjelenő Obozrevatel című online lap kiáltotta világgá tegnapelőtt este 21:37-kor, miszerint:
„Az OBOZREVATEL egy hírszerző ügynökségtől kapott információkat az orosz diktátor megromlott egészségi állapotáról – állítólag egy rákos daganat eltávolítására irányuló sikertelen műtét után Vlagyimir Putyin kómába esett. Hírszerző ügynökségek, Kreml-béli forrásokra hivatkozva, azt mondták, hogy Putyin környezete megkezdte az úgynevezett „hatalomátvétel” előkészítését. – hogy utódot keressenek a „trónra”. Hogy ez igaz-e vagy sem, hamarosan kiderül, amikor a Kreml kommentálja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások elnöki szintű elutasítását.”
A hír maga még hosszan folytatódik, de nem érdemes részletezni: érdekes is volna, fontos is, jó is, csak éppen – nem így van. Putyin nincs kómában, sőt, tegnap kitüntetett egy harckocsizó ezredet, ma is szerepelt a nyilvánosság előtt. Ha valaki most erre azt mondja: „honnan tudjuk, hogy nem a hasonmását látjuk?” annak azt kell válaszoljam, hogy sehonnan, de nem is ez a fontos. Nekünk jelenleg nem Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin moszkvai illetőségű orosz állampolgárral van dolgunk, hanem a politikai Putyinnal, az orosz állampolgár élhet is, halhat is, mindegy: míg a politikai Putyin akár saját személyében, akár máséban az Oroszországi Föderáció élén áll, lényegtelen, ki látja el ezt a szerepet. Bár mondom: az a legvalószínűbb, hogy az állampolgárnak sincs különösebb baja. Nem hinném, hogy a fennállásnak huszonegyedik évébe lépett Obozrevatel szándékosan hazudott volna, de azt hinném, hogy akár valamelyik titkosszolgálat, akár valaki más egy ilyen szerv nevében félrevezette őket, és rohantak elsőként közölni a szenzációt. Mindig mondtam, hogy a titkosszolgálati információkkal vigyázni kell, azok sosem véletlenül kerülnek a sajtóhoz.
Nem álhír viszont Patrusev felemásan békülékeny beszéde, amiről a Rosszijszkaja Gazeta számol be.
„Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára kijelentette, hogy Oroszország érdekelt az ukrajnai ellenségeskedések mielőbbi beszüntetésében. A Kijevvel való politikai és diplomáciai megállapodások megkötése mellett foglalt állást.”
Ne tessenek pezsgőt bontani, mert folytatta:
„Ugyanakkor megjegyezte, hogy Kijev befagyasztotta a Moszkvával folytatott tárgyalásokat. A Biztonsági Tanács titkára e mögött az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szövetségeseik „romboló akcióit” látja.
„Ugyanakkor a nyugatiak arra számítanak, hogy nyomást gyakorolnak Moszkvára azzal, hogy tovább növelik az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat és fokozzák a szankciós nyomást. Az ilyen intézkedések kontraproduktívak. Ezek csak mesterségesen meghosszabbítják a konfliktust, további emberi áldozatokat követelnek és pusztítást okoznak” – mondta Patrusev.”
Szóval békülne, de csak akkor, ha Kijev feladja a nyugati kapcsolatait. Ami jelenleg lehetetlen. Tehát nem békülne, de úgy tesz, mintha. No, ez sem az áhított béketerv, annyit mondhatok, de már az is nagy szó, hogy egy Patrusev-kaliberű orosz politikai szereplő egyáltalán szóba hozott valamit, ami tárgyalásokról szól, nem totális győzelemről.
Nagy sakkmesterek laknak a Kremlben, meg kell hagyni (dehogy laknak ott, csak dolgozni járnak be oda). Különösen érdekes, kétértelmű húzás volt a napokban Navalnij áthelyezése egy nagyon kellemetlen büntetésvégrehajtási intézetbe, ez vagy valamit jelent, vagy az ellenkezőjét, de hogy nem véletlen, az biztos. Lássuk először a hírt a The Insider nyomán:
„Alekszej Navalnij megerősítette, hogy átszállították a Vlagyimir környéki 6. számú, maximálisan őrzött büntetőtelepre. Navalnij közösségi oldalaira felkerült egy levél, amelyben az ellenzéki azt írja, hogy az ellenzéki most karanténban van a 6. számú büntetőtelepen, melynek neve „Melekhovo”. (…) Egy nappal korábban, június 14-én Szergej Jazsan, a regionális közfelügyeleti bizottság elnöke közölte, hogy Navalnijt áthelyezték egy szigorúan őrzött büntetőtelepre.
Májusban maga Navalnij is azt írta, hogy esetleg a melekhovói 6. számú büntetőtelepre szállítják át.
A 6. számú büntetőtelep (IK–6) a rabok kínzásáról szóló jelentésekről ismert. Például 2021-ben Pavel Zotov, aki 2009 és 2021 között a vlagyimiri régió büntetőtelepén töltötte büntetését, azt állította, hogy megkínozták. Elmesélte, hogy a 6. számú büntetőtelepen rendőrruhát viselő rabok a földre fektették, levetkőztették, megkötözték a kezét és a lábát, és gumibottal ágyékon verték. 2021 decemberében a 27 éves Zsobir Zsurajev rab leírta, hogy az őrök és a vezetéssel együttműködő rabok rendszeresen verték, kínozták, éheztették és megerőszakolással fenyegették.”
A legelső, természetes reakciója mindenkinek az aggodalom: hiszen pokoli helyre került Navalnij. Az orosz belpolitika ismerői viszont felteszik a kérdést: miért került oda? Ugyanis ha baja esik, netán meghal, a mostani kritikus helyzetben Putyin nagyon komoly tiltakozásra számíthat, hiszen már Navalnij bebörtönzésekor tömegtüntetések törtek ki, most, háború idején, mikor sokkal nagyobb az általános elégedetlenség, ezek tízszer-százszor nagyobbak is lehetnének. Mármost vagy abban bízik a Kreml, hogy a jelenlegi, szigorúbb törvények értelmében a tüntetőkkel alaposabban tudnak elbánni, kiszűrve így az ellenzékieket az orosz társadalomból, vagy másról van szó. Tekintve, hogy jelen pillanatban is 15451 személy van ilyen vagy amolyan hatósági őrizetben háborúellenes tevékenység miatt, érdekes kérdés, mihez kezdenének százötvenezerrel vagy másfél millióval? Van egyáltalán ekkora kapacitása a legendás orosz büntetésvégrehajtásnak? Tudjuk: nincs. Egy ilyen méretű letartóztatási hullámhoz a hadsereget is be kéne vetni, annak pedig máshol van dolga most, új „kolóniák” sorát kéne létesíteni, ami tengernyi pénzt kóstálna: ráadásul veszélybe kerülne a tervezett általános mozgósítás is.
De mi van akkor, ha ellenkezőek a Kreml szándékai? Mi van, ha úgy okoskodnak: „Elvisszük a ti Navalnijotokat egy pokoli helyre, ahol bármikor, bármi történhet vele, aztán úgy mozgolódjatok, lázadozzatok galambocskáim, hogy ha sokat ugráltok, történni is fog!” Egyszerűen növelték a zsarolási potenciált – ez az orosz politika ősi, bevált módszere. Én erre a második változatra szavaznék, ha kérdeznének, de szerencsére nem kérdeznek.
Különben is, annyira jólelkű az orosz vezetés, hogy a herszoni újszülöttek egyenesen ajándékba kapják azt az orosz állampolgárságot, amiért például Gerard Depardieunek még Putyinnál is kilincselnie kellett. Mint a Meduza híre mondja:
„A február 24. után a Kherson régióban született gyermekek, valamint az árvák automatikusan orosz állampolgárságot kapnak. Ezt Kirill Sztremouszov jelentette be a RIA Novosztyinak, akit az orosz állami média „a Herszon régió katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetőjeként” emleget.
Azt állítja, hogy a régióban „rohamos kereslet” van az orosz útlevelek iránt, és már több mint tízezer kérelmet nyújtottak be a kiadásukra.
Március eleje óta a Herszon régió szinte teljes egészében az orosz csapatok ellenőrzése alatt áll. A régió „új hatóságai” többször kijelentették, hogy Oroszországhoz kívánnak csatlakozni. Május végén Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet írt alá arról, hogy az ukrajnai Herszon és Zaporizzsja régiók lakosai egyszerűsített eljárással igényelhetik az orosz állampolgárságot. Június 11-én jelentették, hogy ezekben a régiókban megkezdődött az első orosz útlevelek kiadása.”
Sztremouszov, megint Sztremouszov, az önjelölt próféta és haltenyésztő (nem viccelek: ez a szakmája), aki évek óta borzolja Herszon idegeit… megnézném azt a társaságot, aki vele most élet- vagy baleset-biztosítást kötne. Finoman szólva sem túl népszerű, az ilyen embereket szokta az éji homályban mindenféle kellemetlenség sújtani, melyek rendszerint örökkévalóságon túl gyógyulnak. Szegény újszülöttek nem nagyon tudnak tiltakozni az orosz állampolgárság ellen, az árváknak meg nem ajánlatos: igaz orosz módszer ez a statisztikai adatok növelésére. Hiszen minél több az orosz állampolgár, annál szebb eredményeket tud prezentálni Sztremouszov Kirijenkónak, más kérdés, hogy lefogadom: így is el fogják engedni a kezét. Kell a helye az orosz hivatalnokoknak a herszoni közigazgatásban. Már persze, ha az ukránok vissza nem foglalják Herszont, de ez az eset rá nézve még sokkal rosszabb lesz.
A végére hagytam egy tragikomikus esetet. Történt ugyanis, hogy az orosz Távol-Keleten, Dalnyegorszkban, mely város arról is nevezetes, hogy a világ legszennyezettebb helyei közé tartozik, a talaj ólomtartalma ott a legmagasabb a bolygón, és az ottani gyermekek vérében mért ólomszint 8-20 szorosa az USA lakosainál mért értéknek, szóval ebben a kies, 90 ezer lakosú városkában, Vlagyivosztoktól kelet-északkeletre tartottak egy ünnepélyt Oroszország Napja alkalmából.
Tartottak olyant máshol is, de ezen fordult elő, hogy a város vezetője, Alekszandr Terebilov sehogyan sem volt képes kimondani a „denácifikáció” szót. Mondjuk nehéz szó, még született oroszok számára is, nem is értik a legtöbben, mit jelent, de kimondani mindenképpen nyelvtörő vállalkozás. A Kreml mostanság már el is hagyja a propagandájából, nem bizonyult sikeres jelszónak, csak hát Terebilov távol Moszkvától, közel a Csendes-óceánhoz ezt nem tudta, és beleszőtte az ünnepi beszédébe. Vagy inkább szőtte volna, mert teljesen belegabalyodott. Innentől átadom a szót a Meduzának:
„Alekszandr Terebilov, a primorszki területhez tartozó Dalnyegorszk vezetője katonai kiképzésre szóló idézést próbált kézbesíteni egy helyi bloggernek, Daniil Kulikovnak, aki a közösségi oldalakon gúnyolódott rajta. Erről maga Kulikov számolt be.
Június 14-én Kulikov közzétett egy videót a Telegram-csatornáján, amelyen Terebilov egy Oroszország-napi rendezvényen az ukrajnai háborúról beszélt, és nem írta ki először a „denazifikáció” szót.
Kulikov szerint június 15-én Terebilov és a városi katonai nyilvántartási és sorozási hivatal vezetője eljött a munkahelyére, hogy átadjon neki egy katonai kiképzésre szóló behívót. Azt mondták nekik, hogy Kulikov szabadságon van, majd Terebilov személyesen ellenőrizte az összes irodát, „és mindezt úgy tette, hogy a telefonja kamerája be volt kapcsolva” – mondta a blogger.
„A katonai komisszár jelenlétét valahogy még meg is tudom érteni, (talán nem volt, aki utasításokat adjon), de városi vezető jelenléte nagyon szórakoztat. Köszönöm a megtiszteltetést, hogy a város első emberének figyelmével megtiszteltek. Bárcsak boldoggá tudnám tenni a jelenlétemmel” – írta Kulikov.”
Szóval Kulikov szökésben, Terebilov puffog, és már fél Oroszország röhög a polgármesteren, aki túlbecsülte verbális képességeit… ezért nem érdemes malomkővel hegyezni a ceruzánkat, apróságokért katonai-közigazgatási eszközökhöz kapkodni.
Mára ennyi hír jutott, holnap folytatódik a krónika.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!