Oroszország Ukrajna elleni inváziója tart, a harcok nem enyhültek, de nem is következett be komoly fordulat a frontokon: mindeközben a politika és a gazdaság boszorkánykonyháján kezdenek összekeveredni a dolgok az üstben, Moszkvában szikra pattan, olthatatlan, ég a munka, forr a katlan. Csak a végeredmény lesz borzalmas, érezni azt már a szagából is.
Ma a harctéri hírek szokásos ismertetése után, melyhez, mint mindig, az ISW napi jelentését veszem alapul elmondom, mit lehet tudni a Vaszilij Beh vontató- és mentőhajó pusztulásáról, szót kerítek arra, hogyan is kerülnek a csecsen közlegények a Roszgvargyija állományába (többnyire nagyon nem önként) és végül bemutatom a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum eseményeit. Ha addig elhangzik, idézni fogom Putyin beszédét is, melyet most kéne mondania, de nem mondja, mert hackertámadás miatt elhalasztották egy-két órával.
Egyelőre azonban lássuk a harctéri híreket.
Németország, Franciaország, Olaszország és Románia vezetői június 16-án Kijevben tett látogatásuk során elkötelezték magukat az ukrán tisztviselők előtt, hogy a Nyugat nem követel engedményeket Ukrajnától Oroszország megnyugtatására, és a háború végéig támogatni fogják Ukrajnát. Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Franciaország, Németország, Olaszország és Románia „mindent megtesz azért, hogy Ukrajna egyedül dönthessen a sorsáról.” Macron hozzátette, hogy Ukrajnának „képesnek kell lennie a győzelemre”, és ígéretet tett arra, hogy további hat önjáró löveget szállít az országnak. Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Németország továbbra is pénzügyi, humanitárius és fegyveres segítséget nyújt „Ukrajna függetlenségi háborújához”. Macron, Scholz, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Iohannis román elnök emellett ígéretet tettek arra, hogy támogatják Ukrajna azon törekvését, hogy az Európai Unió hivatalos tagjelöltjévé váljon. Az Ukrajnának nyújtott folyamatos nyugati katonai támogatás elengedhetetlen ahhoz, hogy az ukrán erők felszabadíthassák az oroszok által megszállt területeket. Ide tartozik, hogy Ursula von der Leyen ma bejelentette: az Európai Bizottság hivatalosan is támogatja Ukrajna és Moldova európai uniós tagjelöltségét. Jelezném azonban, hogy ez inkább diplomáciai gesztus, mint bármi más: egyelőre nem jelent uniós tagságot, az még évekbe telhet.
Az ukrán véderő kifejezetten nyugati nehéztüzérséget, pilóta nélküli légi járműveket és rakéta-sorozatvető rendszereket kért, mivel úgy vélik: el fog húzódni a háború. Denys Sharapov ukrán védelmi miniszterhelyettes és Volodymyr Karpenko, a szárazföldi erők parancsnokságának logisztikai parancsnoka kijelentette, hogy az ukrán erőknek több száz tüzérségi rendszerre van szükségük, beleértve a gyalogsági harcjárműveket és harckocsikat is, mivel az ukrán erők 30-50%-os felszerelésveszteséget szenvedtek el az aktív harcokban. Sharapov és Karpenko megjegyezte, hogy az ukrán erőknek Predator drónokra és megfelelő lőszerekre van szükségük az orosz erők pontos támadásához.
Ukrán források jelentik, hogy az orosz hadsereg már mintegy 330 000 katonát szerződtetett az ukrajnai invázióhoz anélkül, hogy részleges vagy teljes körű mozgósítást végeztek volna Oroszországban. Az ukrán vezérkar fő műveleti főnökének helyettese, Olekszij Gromov kijelentette, hogy az orosz erők 150 000 katonát csoportosítottak taktikai zászlóaljcsoportokba (BTG) és más alakulatokba, valamit további 70 000 katonát vontak be a légi és tengeri fegyvernemektől, a fennmaradó személyzet pedig a nem harcászati támogató egységeket erősíti. Gromov megjegyezte, hogy az orosz erők a mozgósított tartalék több mint 80 000 katonáját, az orosz harcoló hadsereg tartalékosainak (BARS–2021) legfeljebb 7 000 tartalékosát, az orosz nemzeti gárda (Roszgvargyija) legfeljebb 18 000 tagját és a katonai magáncégek legfeljebb 8 000 katonáját kötötték le. Gromov nem pontosította, hogy az ukrán tisztviselők a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban (DNK és LNK) kényszerrel mozgósított katonákat is beleszámították-e ezekbe a számokba. Gromov megjegyezte, hogy a Kreml még mindig növelheti az Ukrajnában tartózkodó orosz katonai állomány létszámát a rejtett vagy teljes mozgósítás végrehajtásával. Gromov megjegyezte, hogy bár nem tudni, hogy a Kreml bejelenti-e a mozgósítást, az orosz erőknek még mindig időre van szükségük az új állomány telepítésének és kiképzésének végrehajtásához, függetlenül attól, hogy a Kreml mit jelent be.
A legfontosabb események, röviden:
Az orosz erők folytatták a támadásokat Szeverodonyeck és az ukrán földi összeköttetési vonalak (GLOC) mentén Liszicsanszk környékén fekvő települések ellen. Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy az orosz erők már nem konkrét taktikai zászlóaljcsoportokként (BTG) tevékenykednek.
Az orosz csapatok sikertelen támadó műveleteket hajtottak végre Szlovjanszktól északnyugatra, míg az ukrán erők a jelentések szerint újra megkezdték az ellentámadások előkészítését Izjumtól nyugatra.
Az orosz és ukrán erők összecsapásokat vívtak Harkiv városától északra és északkeletre, bár jelentős terület nem cserélt gazdát.
Az orosz erők tovább erősítették a védelmi állásaikat Herszon terület északnyugati részén, valószínűleg a térségben várható ukrán ellentámadásra számítva.
Denis Pushilin, a Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetője továbbra is tárgyalt és védnökségi megállapodásokat írt alá orosz regionális tisztviselőkkel.
Szeverodonyeck térségében az orosz csapatok prioritásként kezelik azokat a műveleteket, amelyek célja, hogy több irányból megzavarják az ukrán földi kommunikációs vonalakat (GLOC) Liszicsanszk felé. Valerij Zalyzsnij ukrán főparancsnok elmondta, hogy az orosz erők egyidejűleg kilenc irányból indítanak támadásokat Donbásszban, amit két irányként mutatott be, beleértve a fő helyszínt, ahonnan az orosz erők támadnak, és a tervezett célt: Popaszna-Komjuscsova, Popaszna-Mikolajivka, Popaszna-Beresztove, Bohorodicsnye-Szlovjanszk, Izjum-Szlovjanszk, Popaszna-Szvitlodarszk, Szeverodonyeck-Liszicsanszk, Szeverodonyeck-Metolkin, és Komuscsova-Toskivka. Az ukrán vezérkar fő műveleti főnökének helyettese, Olekszij Gromov megjegyezte, hogy az orosz erők inkább kisebb elemeket (század vagy szakasz méretű rohamcsoportokat), mint teljes taktikai zászlóaljcsoportokat (BTG-k) vetnek be a támadó műveletekhez. Gromov hozzátette, hogy az orosz erők nem hajtanak végre támadó műveleteket éjszaka. A brit védelmi minisztérium azt is kijelentette, hogy az orosz erők „egyre inkább ad hoc és súlyosan alulméretezett csoportosulásokban” tevékenykednek Donbásszban, amelyek jellemzően gyalogosan haladnak előre.
Ezek az alakulatok szárazföldi támadásokat hajtottak végre Szeverodonyeckben a város feletti ellenőrzés megteremtésére irányuló erőfeszítések részeként. Gromov arról számolt be, hogy az ukrán csapatok továbbra is ellenállnak az orosz támadásoknak Szeverodonyeckben, és megállították a Szeverodonyecktől délkeletre fekvő Metolkine és Szivrotyne elfoglalására irányuló orosz hadműveleteket. Az orosz csapatok valószínűleg Metolkine és Szivrotyne elfoglalását tervezik ahelyett, hogy szigorúan Szeverodonyeckre koncentrálnának, hogy visszaszorítsák az ukrán erőket a Sziverszij Donyec folyó nyugati partján, és biztosítsák a hozzáférést a keleti folyóparthoz. Gromov tisztázta, hogy az ukrán erők a Sziverszkij Donyec folyón átívelő négy híd lerombolása ellenére is megtartottak több logisztikai útvonalat Szeverodonyeckbe, ezzel cáfolva a közelmúltban előforduló médiajelentéseket és az orosz állításokat, miszerint az ukrán erők a városban teljesen el vannak vágva. Leonyid Pasecsnik, a Luhanszki Népköztársaság (LNK) vezetője kijelentette, hogy az ukrán erők továbbra is ellenőrzik az Azot vegyi üzem területét, de egyes orosz és proxy erők június 16-án behatoltak a létesítmény területére.
Az orosz csapatok június 16-án folytatták az ukrán GLOC-ok támadását Popaszna környékén. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat a T1302 Bakhmut-Liszicsanszk autópályán fekvő Beresztove ellen. Jevgenyij Poddubnij oroszbarát katonai blogger és orosz katonai újságíró azt állította, hogy az orosz erők ellenőrzik a T1302-es út nem részletezett szakaszait, és megakadályozták az ukrán tartalékok átjutását Bakhmutból. A Donyecki Népköztársaság (DNK) Területi Védelme emellett azt állította, hogy ellenőrzés alá vonta a Bakhmuttól délkeletre fekvő Novoluhanszkét, Luhanszkét, Rozsadkijt és Sahtarszkét.
Az orosz csapatok a jelentések szerint június 16-án továbbra is helyi összecsapásokat folytattak ukrán alakulatokkal, hogy fenntartsák az államhatár közelében elfoglalt állásaikat. Az oroszbarát Rybar Telegram-csatorna azt állította, hogy az orosz erők ukrán egységekkel harcoltak Dementijivkában és Ruszka Lozovában a Belgorod-Harkiv város közötti országút mentén, valamint (a harkivi) Rubizsnye és Ternova településeken, Harkiv várostól mintegy 45 km-re északkeletre. A NASA FIRMS adatai jelentős magas hőmérsékleti anomáliákat észleltek Dementiivkában, de nem erősítették meg az anomáliákat Ruszka Lozovában.
Az orosz csapatok folytatták a védelmi állások megerősítését a Herszoni és Mikolajivi Területen, valószínűleg válaszul a helyi ukrán ellentámadásokra. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy orosz mérnöki alakulatok javították a védelmi állásokat Bezvodnye és Iscsenka környékén, a vitatott Davidiv Brid várostól délkeletre az orosz szárazföldi kommunikációs vonalakon (GLOC) Herszon terület északnyugati részén. Az ukrán vezérkar fő műveleti főnökhelyettese, Olekszij Gromov megjegyezte, hogy az orosz erők beton öntözőszerkezeteket is lebontanak Herszon területen, hogy elrejtsék a nehéztüzérséget az ukrán csapások elől. Az orosz erők a jelentések szerint ukrán állásokat lőttek a Herszon-Mikolajiv és a Herszon-Dnyipropetrovszk terület határán, valószínűleg ellentámadásként, hogy akadályozzák az ukrán előrenyomulást. Szerhij Bratcsuk, az Odesszai Területi Polgári-Katonai Adminisztráció szóvivője azt állította, hogy az ukrán erők nem részletezett sikereket értek el a déli tengelyen.
Az oroszok hamis zászlós támadásokat rendezhetnek Herszon város körül, hogy elriasszák a civil támogatást az ukrán ellentámadó műveletekhez. Az Ukrán Déli Operatív Parancsnokság civil áldozatokról számolt be egy június 15-i robbanás során, amely egy helyi piacon történt Csornobajivkában, egy Herszon várostól északra fekvő településen, amely a térségben lévő orosz lőszerraktárak elleni ukrán csapásokról ismert. Az Ukrán Déli Operatív Parancsnokság szerint az orosz erők arra törekszenek, hogy destabilizálják a közvéleményt Herszon városban, és elérjék, hogy az ukrán erőket hibáztassa az utca embere a polgári infrastruktúrára mért csapások indításáért.
Az orosz alakulatok a jelentések szerint demonstratív támadásokat hajtottak végre a Zaporizzsjai Terület keleti részén lévő településeken, hogy rögzítsék az ukrán egységeket jelenlegi helyükön. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán erők június 16-án felszámoltak egy orosz szabotázs- és felderítő csoportot, amely a Zaporizzsja-Donyecki terület határán tevékenykedett.
A Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetője, Denis Pusilin június 16-án a szentpétervári gazdasági fórumon folytatta az ad hoc együttműködési megállapodások megkötését orosz regionális tisztviselőkkel. Puszilin együttműködési megállapodást írt alá Andrej Vorobjov moszkvai területi kormányzóval, amelynek értelmében a moszkvai terület védnökséget nyújt a Mariupoltól keletre fekvő Tel’manivszkij és Novoazovszk járásoknak. Pusilin egy másik memorandumot írt alá Alekszej Djumin tulai kormányzóval Mariupol bal parti kerületének helyreállításáról. Tárgyalt továbbá a megszállt Hrestivka (Donyeck városától északkeletre) feletti védnökségről Aisen Nyikolajevvel, a Szakhai Köztársaság vezetőjével, valamint Igor Rudenyával, a Tveri terület kormányzójával a Donyecki terület egyes, meg nem jelölt településeiről. Pusilin valószínűleg orosz pénzügyi támogatást próbál szerezni a Donyecki Terület megszállt településeinek helyreállításához, de az orosz helyi tisztviselőkkel kötött együttműködési megállapodásai továbbra is azt jelzik, hogy a DNK nem rendelkezik koherens annexiós politikával.
A Kreml további intézkedéseket vezet be a megszállt ukrán területek feletti állandó társadalmi ellenőrzés megteremtésére. A herszoni katonai-polgári közigazgatás önjelölt helyettes vezetője, Kiril Sztremouszov bejelentette, hogy minden gyermek, aki február 24-e után született és születik Herszon területén, automatikusan orosz állampolgárságot kap. Az orosz belügyminisztérium azt is bejelentette, hogy a megszállt területekről származó ukrán „menekülteknek” (akik közül sokan valószínűleg erőszakkal kerültek át Oroszországba) augusztus 17-e előtt megfelelő okmányokat kell kapniuk ahhoz, hogy Oroszországban maradhassanak. A Kreml valószínűleg arra törekszik, hogy az Oroszországba illegálisan deportált ukrán állampolgárokat arra kényszerítse, hogy elfogadják az orosz állampolgárságot, vagy visszatérjenek az orosz megszállás alatt álló ukrajnai területekre.
Ezek voltak a főbb hadmozdulatok vagy inkább hadmozdulatlanságok, mert lássuk be: sok minden nem történt tegnap óta. Sokkal érdekesebb a Vaszilij Beh nevű hajó sorsa. Mindig fontos, ha orosz flottaegységet semmisítenek meg az ukrán erők, ugyanis ezeket nagyon nehéz, illetve jelenleg lehetetlen is pótolni, ráadásul a Fekete-tenger kereskedelmi útvonalai égetően fontosak az ukrán gabonakivitel számára, így tehát üdvös lenne, ha az orosz flotta nem tartózkodna arrafelé. Ezt viszont az orosz flotta másként gondolja, mely nézet lám: konfliktusokhoz vezet.
Ma az történt, hogy az ukrán haditengerészet csapást mért az orosz Fekete-tengeri Flotta Rescuer Vaszilij Beh (SB–739) nevű mentő.vontatóhajójára, amelynek fedélzetén katonák is tartózkodtak – jelentette az ukrán haditengerészet sajtószolgálata a Facebook-oldalán. A vontatóhajó orosz tengerészeket, fegyvereket és lőszert, köztük egy Tor föld-levegő rakétarendszert (SAM) szállított az ideiglenesen megszállt Kígyó-szigetre.
Korábban az ukrán haditengerészet parancsnoksága arról számolt be, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóit az ukrán partoktól 100 kilométerre vonták vissza. Ez két héttel azután történt, hogy amerikai Harpoon hajóelhárító rakéták Ukrajnának történő szállításáról érkezett hír. Kijev szerint Oroszország mintegy 30 hajót és tengeralattjárót tart a Fekete-tengeren, biztosítva a partok és az ukrán kikötők blokádját. Az orosz haditengerészet azonban elvesztette teljes ellenőrzését a Fekete-tenger északnyugati része felett. Alekszej Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint ezekkel a fegyverekkel fogják megerősíteni Ukrajna part menti védelmét.
Ne feledjük: Ukrajna már vetett be cirkálórakétákat az orosz haditengerészet ellen a Fekete-tengeren. Április 13-án jelentették be, hogy Neptun hajóelhárító rakétákkal csapást mért a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajójára, a Moszkva cirkálóra. Ezeket a rakétákat valamiért az orosz hadvezetés tiltott helyen dohányzó tengerészekként azonosította, de a lényegen nem változat az „eltérő” felfogás: a Moszkvában felrobbantak a lőszerek, leégett és ami maradt belőle, hamarosan elsüllyedt. Most valami hasonló történhetett a Vaszilij Behhel is, ami megint csak bizonyítja, hogy a Kígyó-sziget halálcsapda: az oroszoknak szükségük van rá, hogy onnan akadályozhassák a hajóforgalmat, az ukránok meg fürge kis drónjaikkal rendszeres időközönként simára borotválják a szirt felületét, aztán várnak addig, amíg az oroszok újra fel nem töltik fegyverrel, lőszerrel, állománnyal. És aztán jönnek megint. Most kicsit alaposabbat vágtak oda, de ha a Fekete-tengeri Flotta harminc egységéből egyet el lehetett süllyeszteni, ezzel a lehetőséggel élniük kellett.
A hír valószínűleg igaz, ugyanis az orosz védelmi minisztérium pontosan azt teszi, mint a Moszkvát ért találatok után: nem cáfol, hanem dacosan, sértetten hallgat.
Megrázó írást közöl a The Insider arról, hogyan kerülnek a csecsenek a Roszgvargyijába, és valljuk meg, ezt a kérdést még nem sokan tették fel. Valahogy mindenki azt hitte, hogy ők tényleg önkéntesek, és hát ilyenek, amilyenek, csak lezáró és fosztogató alakulatnak lehet őket használni, esetleg még martalócnak alkalmasok. Egyes csecsenekkel kapcsolatban lehet ez igaz, de a többségük bizony kényszer hatására került a harctérre. Valójában Csecsenföldön a férfiakat kényszerítik arra, hogy Ukrajnában harcoljanak – igazi önkéntesek szinte alig akadnak, a biztonsági erők pedig megfélemlítik a helyieket, megkínozva vagy büntetőfeljelentéssel fenyegetve őket. Sokan vállalják a háborúba vonulást, hogy megmentsék családjukat a megaláztatástól, magukat pedig a terrorizmus vádjától és a kínzástól.
Abubakar Yangulbajev ügyvéd és emberi jogi aktivista szerint a csecsenek nem sietnek meghalni a „padisahért”. Az orosz Szövetségi Gárdaszolgálat és a belügyminisztérium csecsen egységeiben a helyiek csak a személyzet mintegy felét teszik ki, a védelmi minisztérium egységeiben pedig még kevesebben szolgálnak.
Ezért, hogy a helyi lakosság rovására feltöltsék az orosz alakulatok létszámát Ukrajnában, a csecsen rendfenntartók a térségben megszokott elnyomó intézkedésekhez folyamodtak. Például a csecsen ellenzéki blogger, Khasan Khalitov testvérét a helyi rendfenntartók elrabolták és Ukrajnába küldték – mondta el maga az ellenzéki. A fenyegetés, a megfélemlítés, a zsarolás, a kínzással való kényszerítés és a szeretteik elrablása csak néhány a csecsen katonai toborzás eszközei közül.
A Vaifond csecsen emberi jogi szervezet szerint a háború kezdete óta munkatársai több tucatnyi panaszt kaptak a köztársaságból arról, hogy illegálisan próbálnak férfiakat Ukrajnába küldeni. Ibrahim Jangulbajev, az 1ADAT csecsen ellenzéki mozgalom aktivistája szerint Csecsenföldön az embereket elrabolják, hogy ultimátum elé állítsák őket: vagy elmennek Ukrajnába harcolni, vagy börtönbe kerülnek koholt büntetőjogi vádakkal:
„Sok panaszunk van arra, hogy csecseneket erőszakkal küldenek háborúba. A fegyveres erőkkel való szerződéskötés lehetőségét kínálják fel azoknak, akiket koholt büntetőjogi vádak alapján már bebörtönöztek. Szabadulást ígérnek nekik, ha beleegyeznek.
Az egyes körzetek rendőrfőnökei parancsot kapnak arra, hogy minden eszközzel gyűjtsenek önkénteseket. Mindegyiküknek van egy listája a „szélsőségesekről” – vagyis az olyan emberekről, akik nem szimpatizálnak a helyi hatóságokkal. Beszélgetésre hívják őket, és büntetőjogi felelősségre vonással fenyegetik őket, ha nem hajlandók.”
A Vaifond egyik képviselője szerint Csecsenföldön nem lehet megtagadni a szerződéskötést, bevonulást: az emberek engedelmeskednek, mert úgy gondolják, hogy golyótól meghalni nem olyan szörnyű, mint kínzástól. A biztonsági erők egzotikusabb módszereket is alkalmaznak:
„Félelmetes, amikor egy ember becsületét vagy a felesége, nővére, lánya becsületét támadják. A rendfenntartók bejönnek a házba, elkezdik molesztálni a nőt, levetkőztetik. A mi mentalitásunk szerint ez a legrosszabb dolog. Jobb meghalni, mint elszenvedni ezt a megaláztatást. Ezután már nem is tekintenek téged férfinak. És a kadirovitáknál ez bevett gyakorlat. A kínzás és a gyilkosság számukra valami normális, rutinszerű dolog. Ha a háború megtagadásáért a munkahelyedről való elbocsátással vagy rövid távú bebörtönzéssel büntetnek, az nagy szerencsének számít. Sok szolgálatmegtagadó beleegyezne ilyen feltételekbe.”
Iszlam Belokiev csecsen blogger nemrég csatlakozott társaihoz a Sheikh Mansur csecsen zászlóaljban, amely Ukrajna oldalán harcol. Ő magyarázta el, mi ebben az üzlet. Mert bizony üzlet ez.
„Az illetőnek a szerződéssel együtt egy üres nyomtatványt is adnak aláírásra. Ez attól függetlenül történik, hogy az illető önkéntes-e vagy sem.
Ha később megsebesül vagy elesik a harcban, akkor ezzel a nyomtatvánnyal „leírhatják”, azaz visszamenőleg elbocsátják a szolgálatból. Mintha maga a harcos már jóval azelőtt felmondta volna a szerződést, hogy meghalt vagy megsebesült volna. Ebben az esetben sem ő, sem a családja nem lesz jogosult semmilyen kifizetésre.”
A blogger szerint a Moszkvából érkező pénzbeli kártérítés mégis eljut a köztársaságba, mert a tisztviselők valódi dokumentumokat küldenek a feletteseiknek. A sebesültek és a harcban elesett katonák családjai azonban nem kapnak semmit. A pénz Kadirov és környezete zsebében landol.
Így azért már árnyaltabb a kép. A Vaifond ezen kívül az etnikai alapú diszkriminációt látja a csecsenföldi kényszermobilizáció okának:
„Úgy tűnik, úgy döntöttek, hogy biztonságos feláldozni ezeket a sötét bőrű embereket. A kaukázusi zsoldosokat másodosztályúnak, vadembereknek tartják. Oroszországban nagyon erős az etnikai alapon történő megkülönböztetés. Kadirov a Kreml füttyszavára akar táncolni, hogy lojálisnak tűnjön. Szereti a hírnevet, dicséretet és pénzt akar, és meg is kapja. De Kadirov belső köre, az elit nem érintett. Amikor egy nap a kísérete egy részének mégiscsak Ukrajnába kellett mennie, nagyon boldogtalan volt”.
Gonosz egy bohóca Kadirov ennek a pokoli háborúnak: a saját népét küldi a vágóhídra, jó pénzért. De jön még kutyára dér.
Időközben Szentpéterváron zajlik a mérsékelten nemzetközi Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF). Ez tulajdonképpen Oroszország éves bemutató rendezvénye a külföldi befektetők számára, csak hát képzelhető, hogy most, szankciók és bojkottok idején meglehetősen kevés ország képviselteti magát a rendezvényen: a múltban francia és német üzletemberek, tőzsdecápák, valamint olyan nagyvállalati vezetők, mint Rex Tillerson, az Exxon Mobil és Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs részéről vettek részt a rendezvényen, az ukrán háború miatt azonban az idei díszvendégek kevésbé tekintélyesek: kelet-ukrajnai szeparatisták, Alekszandr Lukasenko fehérorosz vezető és az afganisztáni tálib vezetés küldöttsége. Eljött még Kassim-Jomart Tokajev kazah elnök és Vahagn Hacsaturjan örmény elnök, mindenki más, így Hszi Csin-ping is eltartott kisujjal, videokapcsolaton keresztül tette tiszteletét. A további vendégek között szerepel az orosz tréfamesterpáros, Vlagyimir Kuznyecov (Vovan) és Alekszej Sztoljarov (Lexus); Dzsamál Naszir Garwalasz, a tálibok moszkvai képviselője; valamint néhány alacsonyabb rangú tisztviselő az Egyesült Arab Emírségekből és Indiából. (A tréfamesterek már ki is tettek magukért: az éjjel felhívták telefonon Zelenszkij elnök nevében J. K. Rowlingot és mindenféle, Moszkvában kompromittálónak számító mondatokat húztak ki belőle – aztán ma bemutatták az erről készült felvételt, bár fogalmam sincs, mit keres ez a gyengécske humorkodás egy gazdasági fórumon).
Egyszóval, nem tombol a befektetni kívánt tőke és a vásárlóerő, a látnivalók is inkább sajátosak, mint érdekesek: a Bashkir Soda Company, egy nemrég újraállamosított vegyipari vállalkozás arra invitálta a résztvevőket, hogy lépjenek kapcsolatba ikonikus kabalájának – egy fehér, sárga és piros szódabikarbónás doboz – animált változatával. Az installáció legalább 7 millió dollárjába került a vállalatnak.
A Promobot robotikai vállalat pedig kiállította „Dunyasha” nevű pénztáros robotját, amely a kávé, tea és fagylalt eladásán kívül bókokkal halmozta el a fórum résztvevőit. Mondjuk van egy olyan érzése az embernek, mikor a Kreml sajtóját olvassa, hogy például a RIA Novosztyi munkatársait is a Promobot gyártotta.
Mindenesetre amondó volnék, hogy a feketetói vásárban több és érdekesebb az attrakció, de a hangulat is sokkal jobb. A fő attrakció – Putyin szenzációsnak beharangozott beszéde – Ddos-támadás miatt még mindig késik, mármint Peszkov szóvivő szerint nem Vlagyimir Vlagyimirovicsot érte Ddos-támadás, hanem a fórum akkreditációs szervereit, ami nagy kár, mert nem lenne hétköznapi látvány, amint az orosz elnök mondat közepén lefagy, esetleg szaggatottá válik a mozgása (laggol) majd hirtelen átveszik fölötte az uralmat a hackerek, egy mozdulattal az asztalra ugrik, megszabadul ruháitól és fergeteges kánkánt jár a jelenlévők szórakoztatására. Fájdalom, erre nincs esély, felszólal, ha elhárították a nehézségeket, éspedig, mint Peszkovtól tudjuk:
„ Az elnök beszélni fog a gazdaság helyzetéről, többek között arról, hogy „hogyan fog együtt élni a Nyugat ellenségeskedésével”, valamint a világban tapasztalható válság okairól.”
No, mindegy, kell az Origónak is a szalagcím és a szenzáció, én tovább nem várok rá.
Ennyi hír jutott mára, holnap folytatom ezt a kesernyés sorozatot.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!