Oroszország Ukrajna elleni inváziója változatlanul tart, a harci cselekmények zajlanak, és az egészen bizonyos, hogy nem csak a fronton, de a hátországban is mindenkinek nagyon elege van ebből a mocskos és értelmetlen háborúból.
Ma az ISW napi jelentésének szokásos elemzése után egy kicsit megmutatom, hogyan kéne az „orosz világot” látni a Ruszsztrat Intézet igazgatója szerint, beszámolok egy környezetvédő aktivista brutális bántalmazásáról, végül pedig arról, hogyan lett Putyinból Augustus Octavianus római császár és miért lett emiatt festékes, valamint hogyan sikerült visszavonni Moszkva alapítását, szóval unatkozni nem fogunk.
Lássuk tehát először is a harctéri híreket.
Az orosz erők június 18-án csekély előnyre tettek szert Szeverodonyeck külterületén, de az előrenyomulás más tengelyein nagyrészt megrekedtek. Az orosz csapatoknak valószínűleg egyre nagyobb veszteségekkel, valamint a csapatok és a felszerelés leépülésével kell szembenézniük, ami megnehezíti a más kritikus helyeken történő támadó műveletek felújítására irányuló kísérleteket, miközben a Szeverodonyeckért folytatott elhúzódó küzdelem tart. Az orosz erők valószínűleg képesek lesznek elfoglalni Szeverodonyecket az elkövetkező hetekben, de annak árán, hogy a rendelkezésre álló erőik nagy részét erre a kis területre koncentrálják. Más kelet-ukrajnai orosz hadműveletek – például a Szlovjanszk elfoglalására és a Bakhmutól keletre történő előrenyomulásra irányuló erőfeszítések – az elmúlt két hétben alig haladtak előre. Az orosz csapatok továbbra is azért harcolnak, hogy az ukrán csapatokat kiszorítsák a megszállt államhatárról Harkiv városától északra és a déli tengely mentén is aktívak, de nem értek el jelentős eredményeket, így sebezhetővé váltak az ukrán ellentámadással és partizánnyomással szemben.
Az orosz hadseregnek továbbra is kihívásokkal kell szembenéznie az ukrajnai csapatai moráljával és fegyelmével kapcsolatban. Az Ukrán Hírszerzési Főigazgatóság június 17-én és 18-án nyilvánosságra hozta az általa állítólag lehallgatott telefonbeszélgetéseket, amelyekben orosz katonák panaszkodtak a frontkörülményekre, a rossz felszerelésre és az általános létszámhiányra. Egy katona azt állította, hogy az egységekből nagyrészt kivonult a személyzet, és egyes taktikai zászlóaljcsoportok (BTG-k) csak 10-15 katonát tartanak szolgálatban.
A legfontosabb harci cselekmények, röviden:
Az orosz csapatok kisebb előnyöket szereztek Szeverodonyeck külterületén, és valószínűleg előrenyomultak Metolkine felé, de az orosz hadműveletek továbbra is lassúak.
Az orosz erők folytatták az ukrán kommunikációs vonalak megszakítására irányuló erőfeszítéseket a T1302 Bakhmut-Liszicsanszk autópálya mentén, és tüzérségi csapásokat hajtottak végre az autópálya mentén.
Az orosz alakulatok igyekeznek kiszorítani az ukrán erőket a Szlovjanszk felé irányuló orosz támadó műveletek ellátására használt, Harkiv város körüli vasútvonalak tüzérségi hatótávolságából.
Az orosz erők nem hajtottak végre megerősített akciókat a déli tengely mentén, és továbbra is partizánnyomásnak vannak kitéve Dél-Ukrajna megszállt területein.
Az orosz csapatok folytatták a szárazföldi támadásokat Szeverodonyeck és külvárosa ellen, és június 18-án kisebb előnyökre tettek szert a város délkeleti külvárosaiban. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz csapatok részleges sikert értek el a Szeverodonyecktől délre fekvő Metolkine támadása során, ahol az elmúlt napokban harcoltak. Az orosz erők valószínűleg Szeverodonyeck déli külvárosait kívánják elfoglalni, és a Sziverszkij Donyec folyó partjáig nyomulnak előre, mielőtt megtámadnák az ukrán ellenállás központját az Azot vegyi üzemben. Az orosz erők emellett Szeverodonyeck egy másik közeli elővárosa, Szjrotnye ellenőrzéséért is harcolnak. Az orosz erők folytatták Szeverodonyeck és Liszicsanszk tűz alá vételét.
Az orosz alakulatok június 18-án Izjumtól délkeletre továbbra is támadásokat indítottak Szlovjanszk felé, de megerősített előrenyomulást nem hajtottak végre. A harcok folytatódtak Krasznopillja körül, amely egy falu az E40-es autópálya mentén, Szlovjanszktól kevesebb mint 20 km-re északnyugatra. Az orosz csapatok folyamatos tüzérségi tüzet zúdítottak az Izjumtól délkeletre és Limantól nyugatra fekvő településekre, hogy megteremtsék a feltételeket a Szlovjanszk elleni további előrenyomulási kísérletekhez. Az orosz erők Szlovjanszk elfoglalására törekszenek, hogy elvágják Ukrajna egyik kommunikációs vonalát Szeverodonyeck és Liszicsanszk felé, de csak fokozatosan haladnak a város felé.
Az orosz erők folytatták a szárazföldi és tüzérségi támadásokat Bakhmuttól keletre, hogy június 18-án megszakítsák az ukrán kommunikációs vonalakat a T1302 Bakhmut-Liszicsanszk autópálya mentén. Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Regionális Államigazgatás vezetője kijelentette, hogy az ukrán erők visszavertek egy orosz támadást Nyirkove településen, amely a Luhanszk-Donyecki Terület határán fekszik, a T1302 autópályától 5 km-re. Az orosz erők emellett sikertelen támadásokat hajtottak végre Hirske és Beresztove ellen, valószínűleg azzal a szándékkal, hogy megszakítsák az ukrán kommunikációs vonalakat a T1302-es autópálya mentén, és megnehezítsék az ukrán hadműveleteket a Szeverodonyeck-Liszicsanszk térség támogatására.
Bár az ukrán erők valószínűleg nem lesznek képesek gyorsan több tucat kilométert előrehaladni az oroszok által birtokolt területre a Harkivi területen, ami szükséges lenne ahhoz, hogy közvetlenül elvágják ezeket a vasútvonalakat, az oroszok valószínűleg igyekeznek visszaszorítani az ukrán csapatokat, hogy megakadályozzák, hogy tüzérségük megzavarja az orosz utánpótlási útvonalakat. Az orosz erők emellett folytatták a Harkiv várostól északra fekvő Dementijivka és Pitomnyik ellenőrzéséért folytatott harcot, és tüzérségi csapásokat mértek a Harkivi Terület északkeleti részére.
Az orosz csapatok lőtték az ukrán állásokat a déli tengely mentén, de június 18-án nem hajtottak végre megerősített támadásokat, ami szünetet jelentett az elmúlt hetek folyamatos helyi támadásaihoz képest. Az orosz erők folytatták a hadmérnöki tevékenységet az Inhulec folyó mentén. Egy orosz Telegram csatorna megjegyezte, hogy az orosz erők masszív, nem részletezett csapásokat indítottak a Mikolajiv-Herszoni terület határa mentén, valószínűleg válaszul a közelmúltbeli korlátozott ukrán ellentámadásokra a területen.
Az orosz megszálló hatóságok június 18-án továbbra is szembesültek a partizánok tevékenységével a megszállt területeken. Az Ukrán Ellenállási Központ arról számolt be, hogy ismeretlen ukrán partizánok június 18-án Herszon városában IED-támadást (bombatámadást) hajtottak végre Jevhen Szobolev, egy orosz kollaboráns ellen. Az ilyen partizánakciók valószínűleg továbbra is megnehezítik a megszállási tervek végrehajtását és az oroszbarát érzelmeket a megszállt területeken.
Áll tehát a háború, áll, mint a Sion hegye, nem mozdul semerre, az oroszok alig képesek előrehaladni valamennyit Szeverodonyeckben, máshol meg egyáltalán nem mozdulnak, az ukránok hihetetlen erőfeszítésekkel és véráldozatok árán tartják őket vissza: a mérleg egyik serpenyőjében az orosz nehéztüzérségi túlerő, a másikban az ukrán elszántság, kérdés, meddig bírja maga a mérleg, mikor törik ketté?
De térjünk rá az egyéb hírekre. Azt tudni lehetett, hogy nem ússzuk meg egyszerűen Putyin tegnapelőtti monstre beszédét – némi sajnálattal kell megjegyeznem, hogy aki képes száz oldalt felolvasni úgy, hogy meg sem bicsaklik a nyelve és meg sem tántorodik közben az nem beteg, sőt, kiváló erőben van – ugyanis az egy dolog, hogy ő elmondta a magáét, de most jönnek előbb a magasabb, aztán az alacsonyabb rangú papok és prédikátorok, akik elmagyarázzák a népnek, hogyan kell érteni azt, amit mondott!
Ezért aztán az orosz kormánymédiában mindenből a beszéd és annak értelmezése folyik, a tapasztaltabb vén sajtórókák sokkal többet idéznek belőle, mint amennyit magyarázzák, ugyanis az idézetből nem lehet baj, a magyarázatból esetleg igen. Persze sok függ attól, mennyire lelkesek, a sokat emlegetett, valószínűleg (tehát majdnem biztosan) SZVR-közeli Ruszsztrat geostratgéiai intézet vezetője, Elena Panina ma például két szentbeszédben is értelmezte az Úr szavát, az egyik a külpolitikára, a másik a belpolitikára vonatkozik, mi most a másodikból tudjuk meg, milyen lesz most már, a beszéd után az a bizonyos „orosz világ”, amit oly lelkesen építenek.
„Az országunk elleni példátlan nyugati szankciós támadás, amelyet az orosz társadalom elleni információs háború egészített ki, kudarcba fulladt. Ennek oka az összetartásunk és a szakmaiságunk, a saját erőnkbe és ügyünk igazságosságába vetett hitünk.”
Hát, ha ilyen tekintélyes ember mondja, elhiszem, hogy kudarcba fulladt, de tessék mondani, akkor miért nem lehet egész Oroszhonban olyan hétköznapi luxuscikkekhez hozzájutni, mint a szeg, a csavar meg a zsanér? Azért, mert azt bizony Európából vásárolták, utoljára ilyesmit a szovjet időkben gyártottak saját maguk.
„De ma az a feladatunk, hogy előrelépjünk, növeljük a termelést, fejlesszük a hazai keresletet – mondja Putyin. Ennek érdekében komoly intézkedéseket hoznak a polgárok és a vállalkozások támogatására.”
Ahogy az orosz termelésszervezést ismerjük, ez azt jelenti, hogy szeg továbbra sem lesz, viszont legyártják a világ legtöbb vodkáját és legnagyobb Matrjoska-babáját, így az össztermelés mérlege valóban növekményt mutat majd, csak senki sem fog tudni felakasztani egy képet, mert nem lesz mire.
„Háborúban állunk. Oroszország egy háborúban álló ország. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság teljes mozgósítására van szükség, minden erőforrásra, és a makrogazdasági politika teljes paradigmájának megváltoztatására.”
Értem: hadak idején ne nyafogjuk a szeg miatt, hanem mozgósítsuk az erőforrásokat és változtassunk a makrogazdaság paradigmáján. Légyen az akármi is.
„Most, hogy Oroszországot megfosztották a helyétől a „dollár birodalmában” – itt az ideje, hogy végre felépítse saját „rubelhatalmát”, amely a nyilvános irányítás, a stratégiai tervezés és a vállalkozói kezdeményezés kombinációján alapul.”
Miért van nekem az az érzésem, hogy ebből valami centralizált tervgazdálkodás lesz, csak szocialista nagyvállalatok helyett kapitalista gazdasági érdekcsoportokkal? Ami meg a „nyilvános irányítást” illeti, az valószínűleg úgy fog kinézni, hogy a kívánt célokat teljesen nyilvánosan hirdetik meg, aztán teljesülnek, ahogy teljesülnek. Bár az az igazi, ha meg sem hirdetik őket: akkor mindenképpen teljesülnek.
„Ki kell irtani az emberek tudatából a nyugati értékek és gondolkodásmódok elsőbbségét, a liberális gazdasági irányvonal hirdetését, a Nyugat imádatát és saját képességeik alábecsülését.”
Hogy is mondjam csak, az orosz államgpolgár eddig sem azért nem dolgozott heti kétszáz órát, mert alábecsülte tulajdon képességeit, hanem azért, mert egy hét összesen százhatvannyolc órából áll. Van, amikor nem elég a szorgalom, elszántság és önbizalom: egy vasdarabból a büdös életben nem varázsolnak pusztán ezek a tulajdonságok csavart, kell hozzá legalább egy satu és egy menetvágó is. De esztergával még jobban megy.
„Ez mindenekelőtt az orosz establishmentre vonatkozik: csak olyan embereknek van joguk vezetői pozíciókat betölteni, akiknek a tudata Oroszországra összpontosul, és életük célja a haza szolgálata.”
Jaj, az más, így már értem, nem nekik kell szeget kovácsolni, menetet vágni, ők majd irányítják a folyamatot! Hát jobb is, ha az elkötelezett káderek elkerülik a munkát, csak baj lenne abból, ha nekilátnának. Igen, ilyent már láttam, részt is vettem benne, úgy hívják, hogy szocialista államforma, nálunk speciel nem működött. Bár ami utána jött, az sem.
„Ugyanez vonatkozik az egész orosz társadalomra. Nem nyerhetjük meg a Nyugat által ellenünk indított háborút, és nem válhatunk igazán szuverénné, hacsak nem változtatjuk meg alapvetően a gyermekek és fiatalok iskolai és egyetemi oktatását a hazafias program irányába, nem változtatjuk meg a kultúrpolitikát, nem teremtünk nemzeti televíziót és internetet.
Szó szerint életünk minden területét a nemzeti értékekhez és irányelvekhez kell igazítani. Hosszasan beszélhetnénk róluk, de az általános képlet nagyon egyszerű, és Vlagyimir Putyin elnök ezt hangoztatta beszédében:
Az igazi, tartós siker, a méltóság és az önbecsülés érzése csak akkor jön el, ha a jövődet, a gyermekeid jövőjét a hazádhoz kötöd.”
Érdekesen emlékeztet ez a puffogó, nacionalista szöveg Ceausescu Romániájára, szóval úgy látom, hogy a córesz garantált, a diktatúra is, a többit majd meglátjuk.
Hogy ebből milyen Oroszország lesz? Nem ide tartozik és egy kis nyelvtani magyarázatra is szorul, de ma láttam egy csodás mondatot a Cárgrád tévé egyik cikkében, az tökéletesen kifejezi a lényegét:
„A novoszibirszki polgároknak két napon át – június 21-én és 22-én – lehetőségük lesz Radonyezsi Szent Szergej ereklyéinek tiszteletére a Szovjetszkaja 91. szám alatti Mennybemenetel székesegyházban.”
Hát ilyen lesz, egész pontosan ilyen, székesegyházzal a Szojvetszkaja ulicában, Radonyezsi Szent Szergejjel (ő áldotta meg Dmitrij Donszkojt a kulikovói csata előtt) és hívő novoszibirszki polgárokkal, egyfajta cári-nemzeti kollektivizmus. A nyelvtani magyarázat azért szükséges, mert nekünk, magyaroknak más jut eszünkbe a „szovjet” szóról, mint az oroszoknak: nekünk a Szovjetunió, de nekik ez csak egy hétköznapi szó, azt jelenti, hogy „tanács” és orosz nyelvterületen azért sok a Szovjetszkaja utca, mert rendszerint azt hívják így, ahol a városi tanács van. Nekik mások a nyelvi asszociációik, mint nekünk.
Aztán van olyasmi is, amiből túltermelés mutatkozik, ilyen például a hatósági brutalitás. Ok sem kell hozzá: Adigeföldön (Adygeában) például a kisfia szeme láttára vertek rommá egy környezetvédő aktivistát, akit aztán meg is büntettek, perbe is fogtak. Csakhogy nem azért verték, büntették meg, mert a környezetvédelemre (és a cserkesz szolidaritásra) utaló zöld szalagot viselte. Utólag derült ki, hogy azért estek neki, mert a hét éves kisfiún sárga sapka és kék kabát volt.
Az esetet ráadásul videóra is vette a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, sőt, közzé is tették: látható, hogy Roman Taganov a tavaszi napsütésben tanítja rollerezni a kisfiát, mikor rárohan egy ember civilben, megüti – még jó, hogy ilyenkor visszaüt a megtámadott – az földre viszi, megérkezik a második pribék is és rúgják a földön, ahol érik… a videót az FSZB egyik tisztje készítette egy közelben parkoló autóból. Aztán megbírságolták harmincezer rubelre, házi őrizetbe helyezték és perbe fogták hatóság elleni erőszak miatt. A bíróságon tudták meg, hogy az egész a gyerek kabátja és sapkája miatt történt… Taganov felesége, Jekatyerina keserűen fakadt ki a Telegramon:
„Nem is tudtuk kitalálni, és semmiképpen sem hoztuk összefüggésbe a fiunk ruhájának színét a támadással, de kiderült, hogy ilyen egyszerű. Egy kék kabátot és sárga sapkát viselő gyerek hazafias rohamot váltott ki az opricsnyikokból. Most már világos, hogy a szadista támadók miért öntötték ki a lelküket a Donbasban meghalt barátaikról. Nekem úgy tűnik, hogy ez volt a legostobább dolog, ami történhetett, mert tényleg azt hitték, hogy a férjem szándékosan választotta így a fia öltözékét, pedig egyszerűen nem volt más ruha, amit felvehetett volna.”
Opricsnyikot ír, és igaza van: így hívták Rettegett Iván őrjöngő, szadista magánhadseregének tagjait, akik elől az alájuk tartozó országrész lakossága inkább a bojárokhoz menekült, mert azok csak kizsákmányolták, de meg nem kínozták és ölték őket. Ez Putyin tragédiája: Nagy Péternek képzeli magát, de csak Iván cár lesz belőle, akárhogyan is erőlködik.
Vagy Augustus Octavianus. De hogy lesz a cár atyuskából az első római imperátor? Nagy a sora annak (azzal együtt is, hogy a „cár” szó a „Caesar”-ból ered). Szóval, még 2019-ben épült egy „Europa” nevű pláza, bevásárlóközpont Szentpéterváron, aminek a homlokzatát kilenc klasszicizáló stílusú szobor díszíti, amelyek állítólag kilenc európai várost jelképeznek. Az egyik ilyen szobor Augustus Octavianust ábrázolja, aki mondjuk lehetne szimbóluma Rómának, igaz, ami igaz, hiszen halála előtt elmondhatta, hogy „vályogból épült várost kaptam, márványból épültet hagyok utódaimra”, de kicsit ront az összképen, hogy Augustus tógában, páncélban áll, pajzsára támaszkodva, de a nyakán Putyin fejét viseli.
Ez már akkor botrányt okozott, mikor átadták a bevásárlóközpontot, de annál, aki római császárnak öltöztetett Putyin-szobrot állít, csak egy bátrabb ember elképzelhető orosz földön: az, aki el meri mozdítani Putyin akármilyen szobrát. Tehát ott maradt, mert senki sem vállalta a bontást. De tegnap emeltek egy kicsit az alkotás fényén.
Létezik arrafelé egy aktivista kör, akik magukat „Szocialista Republikánusok Bizottságának” nevezik, és úgy gondolták, a most tartott gazdasági fórum zárónapjának megünnepléseként kicsit célba lőnek a szoborra. Nem éles lőszerrel, nem is valódi fegyverrel: sokkal szebb lesz az úgy, ha paintball-fegyvert használnak, festéklövedékkel. Zöld is lett a rómainak öltözött Putyin, kizöldült körülötte minden, most meg a rendőrség vakarja a fejét.
Ugyanis ha Putyinra lőttek, azért nehéz éveket lehet kapni, az politikai bűncselekmény, akkor is, ha csak a szobrát célozták meg.
Azonban már a szobor átadásakor kitört közvitában úgy döntöttek a városi hatóságok, hogy azt mondják: a szobor Augustust ábrázolja, csak a véletlen műve, hogy hasonlít Putyinra. Még egy csomó más antik szobor képét is előásták, bizonyítandó, hogy lám: a rómaiak közül sokaknak volt ilyen feje.
Azonban Augustusra lőni festékpatronnal már nem felségsértés, csak szabálysértés, amiért minimális pénzbírság jár.
Egy megoldást látok az ügyre: át kell adni az ókori Róma szenátusának, majd ők kiküldik a lictorokat a Szocialista Republikánusok Bizottsága ellen.
Lapzártakor érkezett: Kijevben reagáltak Jevgenyij Fjodorov orosz Állami Duma-képviselő törvényjavaslatára, mely azt tartalmazta, hogy vonják vissza a Litvánia függetlenségét elismerő határozatot, ezáltal az Oroszországi Föderáció annektálja a balti országot. Az első reakció egy nem hivatalos határozat volt, amelyet a Kijevi Városi Tanács hozott volna, mémként terjed és azt tartalmazza, miszerint az illetékes szerv visszavonja a Kijevi Rusz uralkodójának, Jurij Dolgorukijnak „Moszkva város alapításáról” szóló, 1147-ben kiadott rendeletét, az orosz főváros lesz szíves magát érvénytelennek tekinteni és minél előbb elköltözni.
A másik reakció litván földről érkezett, Matas Maldeikis litván képviselőtől, aki a Twitteren közölte:
„Ha Oroszország visszavonja Litvánia függetlenségének 1991-es elismerését, Litvánia visszavonja az 1634-es poljanovkai szerződést, és követeli Putyintól, hogy engedelmeskedjen IV. Władysław fennhatóságának, és adja vissza az összes megszállt területet a nagyhercegségnek. Szmolenszk márpedig Litvánia!”
Kicsit szürreális manapság az „orosz világ”, mintha időviharba került volna… egyszerre kavarog benne Nagy Péter, Rettegett Iván, Augustus és Radonyezsi Szent Szergej, mulatságos volna a kavalkád, ha nem halnának miatta ezrével az emberek a háborúban, nem tombolna a zsarnokság a hátországban.
Már ennyi hír jutott, holnap folytatom a Végtelen Történetet.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!