Százhuszadik napja tart Oroszország inváziója Ukrajnában és ez a négy hónap megismertetett minket az Apokalipszis majdnem minden arcával: sajnos úgy néz ki, nem is fog egyhamar véget érni, ne várjuk a békét, messze van az még.
Ma az ISW napi jelentése alapján készült hírösszefoglaló után kicsit részletesebben írok a Kígyó-sziget elleni ukrán akcióról, a második világháborús német támadás évfordulójáról, arról, ki lehet Putyin örököse, Makszim Levin sajtófotós mártírhaláláról és végül azt vesszük górcső alá, hogyan sikerülhetett egy ukrán drónnal felgyújtani egy, a határtól elég messze fekvő orosz olajfinomítót.
De lássuk mindenekelőtt a harctéri híreket.
A Kreml nemrégiben leváltotta az orosz légideszant (VDV) erők parancsnokát, és lehet, hogy folyamatban van az ukrajnai orosz invázió parancsnoki struktúrájának radikális átalakítása, ami az ukrajnai kudarcokért felelőssé tett magas rangú tisztek esetleges tisztogatására utal. Több orosz hírügynökség megerősítette, hogy a Központi Katonai Körzet jelenlegi vezérkari főnöke, Mihail Teplinszkij vezérezredes váltja fel az orosz légideszant erők jelenlegi parancsnokát, Andrej Szerdjukov vezérezredest. Ukrán források korábban, június 17-én arról számoltak be, hogy a Kreml áthekyezte Szerdjukovot az invázió során nyújtott gyenge teljesítménye és az ejtőernyősök hatalmas veszteségei miatt. Több forrás emellett ellentmondásos állításokról számolt be: a jelenlegi déli katonai körzet parancsnokának – és az ukrajnai orosz invázió általános parancsnokának – Alekszandr Dvornikov hadseregtábornoknak a leváltásáról.
Oleg Marzojev orosz tartalékos tiszt június 21-én azt állította, hogy orosz katonai tisztviselők hamarosan Szergej Szurovikin hadseregtábornokot, az orosz légierő jelenlegi parancsnokát nevezik ki a Déli Katonai Körzet (SMD) parancsnokává, gyakorlatilag Alekszandr Dvornikov jelenlegi SMD parancsnok helyett.
A Bellingcat oknyomozó újságíró csoport korábban, június 17-én jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azt tervezi, hogy leváltja Dvornikovot az ukrajnai invázió parancsnokaként, Dvornikov túlzott alkoholfogyasztása és az orosz hadsereg iránta érzett bizalmatlansága miatt.
Az ukrán Conflict Intelligence Team (CIT) június 19-én jelentette, hogy Putyin Dvornikovot az ukrajnai hadművelet parancsnokaként Gennagyij Zsidko vezérezredesre, az orosz fegyveres erők katonai-politikai igazgatóságának vezetőjére cserélte le.
Egy nem hivatalos, de széles körben követett, az orosz légierőhöz köthető közösségi médiaoldal azt állította, hogy Dvornikovot előléptették, és Szerdjukov veszi át a helyét a testületen belül. Ez az állítás nagy valószínűséggel nem igaz, mivel Kreml-közeli források bejelentették, hogy Szerdjukov nyugdíjba vonul.
Ha ezek a jelentések mind helytállóak, akkor Szurovikin, a légierő korábbi parancsnoka váltotta fel Dvornikovot (akit talán nyugdíjba kényszerítettek) a Déli Katonai Körzet parancsnokaként, Zsidkót viszont az ukrajnai orosz műveletek parancsnokává nevezték ki, annak ellenére, hogy állandó szerepkörében nem irányít közvetlenül orosz harci csapatokat. Zsidko jelenleg az orosz védelmi minisztériumnak azt a szervét irányítja, amely az orosz hadseregen belüli morál és az ideológiai ellenőrzés fenntartásáért felelős, nem pedig egy katonai körzet parancsnoka. Dvornikov, mint a Déli Katonai Körzet parancsnoka volt a természetes választás Oroszország ukrajnai műveleteinek irányítására a kijevi csatában elszenvedett orosz vereséget követően, mivel az orosz támadó műveletek többsége a Déli Katonai Körzet felelősségi területén zajlik. Egy külön parancsnok kinevezése a Déli Katonai Körzet élére, és a körzet parancsnokának leváltása a nagyszabású harci műveletek közepette drasztikus lépés, amely súlyos válságot idézne elő az orosz főparancsnokságon belül, és valószínűleg a Kreml által elrendelt tisztogatást eredményezne. Az orosz hadseregen belüli ilyen drasztikus rotációk, ha igazak, nem egy jelentős siker küszöbén álló haderő intézkedései, és a Kreml folyamatos működési zavaraira utalnak a háború vezetésében.
Az orosz erők sikeresen nyomulnak délről Liszicsanszk felé ahelyett, hogy Szeverodonyeck felől egy ellentétes irányú folyami átkelést hajtanának végre, ami veszélyezteti az ukrán védelmet a térségben. Az ISW korábban azt jósolta, hogy az orosz erők délről fognak támadni Liszicsanszk felé, hogy semmissé tegyék azt a védelmi előnyt, amelyet a Siverskij Donyec folyó biztosítana az ukrán védőknek a Severodonyeck felől történő közvetlen támadással szemben. Úgy tűnik, hogy az orosz erők biztosítják ezt az előrenyomulást, és valószínűleg a következő héten megtámadják Liszicsanszk külvárosát. Ez az orosz előrenyomulás egyértelmű visszaesést jelent az ukrán védelem számára a Szeverodonyeck-Liszicsanszk térségben, de az orosz erőknek valószínűleg további elhúzódó harcokra lesz szükségük az ukrán erőkkel, hasonlóan a Mariupolban és Szeverodonyeckben látott blokkonkénti harcokhoz, hogy elfoglalják Liszicsanszkot.
Az orosz hadsereg továbbra is kihívásokkal küzd a haderőfejlesztés terén, és felkészületlen szerződéses katonákat küld az ukrajnai invázióba. A BBC orosz szolgálata június 20-án arról számolt be, hogy az új orosz újoncok mindössze 3-7 napos kiképzést kapnak, mielőtt „a front legaktívabb szektoraiba” küldik őket. A BBC arról is beszámolt, hogy a hagyományos orosz hadseregen belüli önkéntesek, a Rosgvardia egységei és a Wagner-csoport zsoldosai váltak Oroszország fő támadó erejévé, szemben a hagyományos katonai egységekkel. A kelet-ukrajnai orosz egységek gyenge gyalogsági kiegészítést, utánpótlást kapnak, ami lassítja a városi terep elfoglalására való képességüket. Az orosz hadsereg jelentős pénzügyi ösztönzőket kínál további újoncok megszerzésére, egyre kevésbé törődve azok korával, egészségi állapotával, büntetett előéletével és szolgálati képzettségével. Az ukrán vezérkar június 21-én arról számolt be, hogy az orosz légideszant (VDV) egységek a jelentős tisztveszteségek miatt kénytelenek tartalékos tiszteket toborozni rövid távú, három hónapos szerződésekkel, a BBC pedig arról számolt be, hogy az orosz védelmi minisztérium az önkéntesek hiteleinek és adósságainak kifizetését ajánlja fel az újoncok toborzása érdekében.
Fontosabb események röviden:
-
-
- A Kreml nemrégiben leváltotta az orosz légideszant (VDV) erők parancsnokát, és valószínűleg elbocsátotta vagy áthelyezte a Déli Katonai Körzet parancsnokát, valamint kinevezte az ukrajnai orosz erők új általános parancsnokát, ami a Kreml folyamatos működési zavaraira utal a háború vezetésében.
- Az orosz csapatok június 21-én több sikeres előrenyomulást hajtottak végre a Szeverodonyecktől délkeletre fekvő településeken, és az elkövetkező napokban talán képesek lesznek Liszicsanszkot fenyegetni, miközben elkerülhetik a Sziverszkij Donyec folyón történp nehéz átkelést.
- Az orosz erők továbbra is támadásokat indítottak a T1302 Liszicsanszk-Bakhmut autópálya mentén fekvő települések ellen, hogy megzavarják az ukrán földi kommunikációs vonalakat (GLOC).
- Az orosz hadműveletek az Izjum-Szlovjanszk tengely mentén egyre inkább elakadnak, mivel az orosz erők a Szeverodonyeck körüli műveleteket helyezik előtérbe.
- Az orosz alakulatok valószínűleg visszafoglalták az Inhulec folyó keleti partját a Herszon-Mikolajiv terület határának közelében található ukrán hídfőállástól.
- Az ukrán erők a jelentések szerint orosz állásokat támadtak a Fekete-tengeren lévő Kígyó-szigeten, valószínűleg azért, hogy megsemmisítsék a szigeten lévő orosz erődítményeket és felszereléseket.
- Az orosz megszálló hatóságoknak továbbra is nehézségekbe ütközik a helyi kollaboránsok toborzása, és valószínűleg orosz kormányzati személyzetre támaszkodnak, hogy megszilárdítsák a megszállt ukrán területek feletti társadalmi ellenőrzésüket.
-
Az orosz csapatok június 21-én több sikeres előrenyomulást hajtottak végre a Szeverodonyecktől délkeletre fekvő településeken, és az elkövetkező napokban képesek lehetnek Liszicsanszkot fenyegetni, miközben elkerülhetik a Sziverszkij Donyec folyó való nehézkes átkelést a szemben fekvő gázlón. Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy az orosz erők elfoglalták Pidlisne, Mirna Dolina és Usztyinyivka településeket, és kijelentették, hogy elfoglalták Bila Hora egy részét, mindhárom település a Sziverszkij Donyec folyó nyugati partján fekszik, 10 km-en belül Liszicsanszk déli külvárosától. A június 20-i geolokációs felvételek szerint az oroszok területet foglaltak el a vitatott Toskivkában, közvetlenül a T1303 Liszicsanszk-Hirske autópályától keletre. Az orosz erők részben sikeres támadást hajtottak végre Hirske ellen is, és valószínűleg megkísérelnek egy bekerítést végrehajtani Zolote körül. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat Szeverodonyeck délkeleti külvárosában, Szirotyin és Voronove településeken, ami valószínűleg megakadályozza az orosz előrenyomulást a Sziverszkij Donyec folyó keleti partja felé. Ukrán és orosz források arról számoltak be, hogy június 21-én még mindig folynak a harcok a szeverodonyecki Azot vegyi üzemnél.
Az orosz alakulatok továbbra is támadásokat indítottak a T1302 Liszicsanszk-Bakhmut autópálya mentén fekvő települések ellen, hogy megzavarják az ukrán földi kommunikációs vonalakat (GLOC). Megtámadták Mikolajivkát és elfoglalták Vrubivkát, mindkét település a T1302-es autópálya mellett fekszik. Az orosz erők szárazföldi támadásokat indítottak Versina és Semihirja ellen is, mintegy 12 km-re és 17 km-re délre Bakhmut-tól. Az orosz erőknek továbbra is el kell foglalniuk a T1302-es utat, hogy elvágják a Sziverszken keresztül haladó ukrán GLOC-okat, hogy megzavarják az ukrán GLOC-okat Lysychansk felé. Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz erők összevonták az 5. Összhaderőnemi Hadsereg taktikai zászlóaljcsoportjait (BTG-k), és visszavonták az 1. hadtest (a Donyecki Népköztársaság fegyveres erői) 1. Különálló Motorizált Lövészdandárjának egységeit, hogy helyreállítsák harci képességeiket, ami azt jelzi, hogy az orosz erők jelentős veszteségeket szenvednek a Luhanszki Területen folyó műveletekben.
Az orosz hadműveletek az Izjum-Szlovjanszk tengely mentén egyre inkább elakadnak, mivel az orosz erők a Szeverodonyeck körüli műveleteket helyezik előtérbe. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők sikertelen szárazföldi támadásokat indítottak Bohorodicsnye és Dolina (Szlovjanszktól északra) ellen, és nem kíséreltek meg támadó műveleteket végrehajtani a limani térségben. Az ukrán Stratégiai Kommunikációs Igazgatóság jelentése szerint az orosz erők több hadseregszintű parancsnoki egységet átcsoportosítanak az Izjum és iyman térségében lévő frontvonalakról Szvatove és Horose területére, mindössze 30-40 km-re keletre Szeverodonyecktől és Popasznától. A parancsnoki egységek átcsoportosítása tovább bonyolíthatja az orosz logisztikai útvonalakat és csapatirányítást Izjumban és Limanban, és azt jelzi, hogy ezek az egységek tovább tolódhatnak a szeverodonyecki tengely felé. Június 19-i műholdfelvételek azt is mutatták, hogy az orosz erők pontonhidat építettek Kupjanszkban, valószínűleg a Szvatove felé vezető utánpótlási útvonalak javítása érdekében. Az az orosz erők további felszerelést telepítenek a szvatovei GLOC-okon keresztül, hogy támogassák a Szeverodonyeck-Liszicsanszk térségében folyó támadó műveleteket.
Az orosz csapatok az ukrán ellentámadások akadályozására összpontosítottak Harkiv városától délkeletre és északkeletre. Az orosz erők a jelentések szerint továbbra is lőtték a Harkiv város körüli településeket, hogy akadályozzák az ukrán előrenyomulást az Izjumban és az államhatáron működő orosz erők felé. A geolokációs felvételek helyi harcokat mutattak a Harkiv várostól mintegy 61 km-re délkeletre fekvő Jucsenkove közelében, bár sem az orosz, sem az ukrán erők nem hajtottak végre nagyobb támadást.
Az orosz erők valószínűleg visszafoglalták az Inhulec folyó keleti partját a Herszon-Mikolajiv terület határa közelében található ukrán hídfőállástól. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők tüzet nyitottak az Inhulec folyó nyugati partján lévő ukrán állásokra, ami valószínűleg arra utal, hogy az ukrán erők elvesztették a hozzáférést a keleti folyóparton lévő hídfőhöz, amelyet május 28án elfoglaltak. Az Andrijivkában (az Inhulec folyótól keletre fekvő) orosz erőkre csapást mérő ukrán erőkről készült geolokációs felvételek szintén arra utalnak, hogy az orosz alakulatok a folyótól nyugatra szorították az ukrán erőket. Az orosz erők június 21-én folytatták a lőállások kiépítését, légi felderítést végeztek és településeket lőttek a Herszon-Mikolajiv és Herszon-Dnyipropetrovszk terület határán.
Az ukránok a jelentések szerint orosz állásokat támadtak a Fekete-tengerben fekvő Kígyó-szigeten, valószínűleg azért, hogy megsemmisítsék a szigeten lévő orosz erődítményeket és felszereléseket. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán erők folyamatos koncentrált támadást folytatnak a Kígyó-sziget ellen, és június 21-én nem részletezett károkat okoztak az orosz helyőrségnek (ezeket azért részletezni fogom). Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz légvédelmi rendszerek június 20-án több mint 15 ukrán drón támadását verték vissza a sziget ellen. Orosz tisztviselők azt is állították, hogy ukrán drónok gázkitermelő platformokat támadtak a Krím közelében, miután az orosz erők legyőzték a Kígyósziget elfoglalására tett ukrán kísérletet. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma azt is kijelentette, hogy az orosz hajók elleni ukrán támadások „semlegesítették” Oroszország képességét a tenger ellenőrzésére, és kisiklatták az orosz terveket, hogy elzárják az Odesszai Területet a Fekete-tengertől.
Az orosz megszálló hatóságok ad hoc annexiós politikát folytatnak Donbásszban és Dél-Ukrajnában. Az orosz megszállás alatt álló Herszoni Terület katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov újabb bejelentést tett, amelyben közölte, hogy a terület 2022 őszén népszavazást tarthat az Oroszországhoz való csatlakozásról. A Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetője, Denis Pusilin korábban azt állította, hogy a DNK népszavazást fog tartani az Oroszországgal való egyesülésről az ukrajnai „különleges katonai művelet” befejezése után, amely reményei szerint 2022 telén ér véget – ez újabb jele annak, hogy a Kreml és megbízottjai a háború elhúzódására számítanak. Nem világos, hogy a Kreml mikor fogja folytatni Donbász és a megszállt dél-ukrajnai területek teljes annektálását, de az orosz megszálló hatóságok továbbra is széttartó időkereteket és előfeltételeket gyártanak a népszavazásokhoz. A DNK Területi Védelmi Törzse arról is beszámolt, hogy a DNK a Mariupoltól keletre fekvő Lomakinét is hozzáadta a „DNK felelősségi övezetéhez”. Továbbra sem világos, hogy a DNR valójában felelős-e az összes újonnan elfoglalt településért.
Az orosz megszálló hatóságoknak továbbra is kihívást jelent a helyi kollaboránsok toborzása, és valószínűleg orosz kormányalkalmazottakra támaszkodnak a társadalmi ellenőrzésük megszilárdítása érdekében. Dmytro Orlov, Enerhodar polgármestere megjegyezte, hogy sok fiatal menekül Enerhodarból, és nem hajlandó együttműködni az orosz megszálló erőkkel. Orlov arról számolt be, hogy az orosz erők rosszul bántak a Zaporizzsjai Atomerőmű megmaradt alkalmazottaival, akik a városban maradtak, hogy minimalizálják egy nukleáris vészhelyzet kockázatát. Az ukrán MariupolNow Telegram-csatorna megjegyezte, hogy Mariupol közelébe orosz autókból és buszokból álló konvoj érkezett, amely valószínűleg orosz nem katonai személyzetet szállított. Az orosz megszálló hatóságok orosz televíziós hálózatokat telepítettek Herszon területen, és folytatják a vasútvonal helyreállítását Mariupolban, annak ellenére, hogy nem tudják megszilárdítani a társadalmi ellenőrzést az újonnan megszállt területeken.
Eddig a harctéri hírek, mint láthatjuk, most minden a keleti frontról szól, és az azt tehermentesíteni hívatott déli ukrán offenzíva is megtörni látszik: északon valamivel csendesebb a helyzet. A nyugati fegyverszállítmányok lassan érkeznek, de látványos orosz győzelemről sem beszélhetünk: vánszorgó, fáradt anyagháborúról annál inkább.
Ígértem, hogy részletezem a Kígyó-szigeten zajló harcokat. Ott a jelek arra mutatnak, hogy az orosz légvédelem komoly veszteségeket szenvedett. Mint az Ukrinform írja:
„Natalja Humeniuk, Ukrajna déli védelmi erőinek közös koordinációs központjának vezetője jelentette be a nemzeti tévéadóban:
„Valóban történt egy csapás. Sőt, több is, de mindez egy hadművelet része, amelyhez titoktartásra van szükség. Ennek ellenére megértjük a lakosság jogos aggodalmát, beleértve az odesszai régióban élőket is, akik saját fülükkel hallották a robbanásokat. Csapataink teszik a dolgukat, és ha nincs kégiriadó, akkor minden a legnagyobb rendben megy. A hatalmas csapás úgy történt, hogy különböző erőket alkalmaztak. Nem fedjük fel mindet, mivel az ellenség is figyel és olvas minket. A csapás okozott némi kárt. Azt már tudjuk, hogy a Pantsir légvédelmi rakétarendszer nagyon súlyosan megsérült, valószínűleg teljesen megsemmisült, tudjuk, hogy a radarállomás nagyon súlyosan megsérült, és vannak más ellenséges veszteségek, amelyeket ellenőrizzük, hogy figyelembe vegyük. A hadművelet folyamatban van, és azt hiszem, hogy nagyon hamarosan bemutatjuk az eredményt” – mondta Humeniuk.”
Úgy legyen: orosz részről persze nem említik a fentebb jelzett ukrán sikert, ellenben tartanak a Kígyó-sziget újbóli ukrán kézre kerülésétől, sőt, csapdától tartanak: a Nyezaviszimaja Gazeta szerint Igor Sztrelkov, a DNK volt hadügyminisztere (eredeti nevén Igor Girkin FSZB-tiszt) azt tette közzé Telegram-csatornáján, miszerint:
„Ha valóban úgy döntenek, hogy „megtorolják” az olajfúrótornyok elleni csapásokat és a Fekete-tengeri Flotta hajóit Odessza partjaihoz küldik, az óriási hiba, mert az ellenség tudatosan pont ilyen reakciót provokál ezekkel a lövésekkel: és akkor a flotta arra a területre megy, ahol türelmetlenül várják… Nagyon valószínű azonban, hogy a kérdés a Kígyósziget védelmének sürgős szükségességéről, a küszöbön álló támadásról szól, amelyről az elmúlt két-három napban írtak. De ebben az esetben is – az ellenség egyértelműen vár és provokál.”
Ki tudja, lehet akár ez is az ukrán terv lényege, majd meglátjuk. Oroszországban ünnepélyes külsőségek közepette emlékeztek meg a második világháborús német támadás 81. évfordulójáról, ami azzal kezdődött, hogy az orosz fegyveres erők főszékesegyházában éjfél után istentiszteletet és a háborúban elesett mintegy 27 millió szovjet katona és civil emlékére tartott megemlékezést tartottak, majd ezt követően a székesegyház előtt 1418 gyertyát gyújtottak meg – minden egyes napra egyet, amely a háborúban eltelt. Az egész országban az összes nagyobb településen ünnepségek zajlottak, de még Mariupol megszállt kikötővárosában is, amelyet hetek óta tartó orosz bombázások pusztítottak el, 10 000 gyertyát gyújtottak Moszkva-barát aktivisták, amelyeken az „Emlékezz 1941. 06. 22-re” felirat olvasható. Ez mondjuk megmagyarázná a város határában látott, titokzatos orosz konvojt, amiről korábban szó volt.
Eredményezett azonban olyan írásokat is, például a RIA Novosztyi hasábjain, amit én magam először rejtvénynek hittem, aztán szabadversnek, míg rá nem jöttem, hogy a szerző a megemlékezés alkalmából nehezményezi, hogy a második világháborús „Lend-Leasing Act” keretében folyósított kölcsönt vissza kellett fizetnie a Szovjetuniónak, és minden mostani gond gyökerét erre vezeti vissza. Ő tudja… vagy inkább: ezt kellett most írnia. Nem irigylem az illetőt.
A Moscow Times azonban érdekes elemzést közöl arról, mi történne, ha Putyin elnök hirtelen elhunyna. Jeleznem kell: nincs ok arra, hogy ezt várjuk, ismereteink szerint Putyinnak vannak betegségei, nem is egy, de egyik sem olyan súlyos, hogy belátható időn belül a halálát okozza. Mindenesetre ő sem élhet örökké: ha meghal, mi lesz?
A lap elemzője, Tatjana Sztanovaja borúlátó. Azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy:
„Minél „egészségesebb” a Nyugat-ellenes, antiliberális, konzervatív ideológia, amikor Putyin leteszi a lantot, annál valószínűbb, hogy az elit arra fog törekedni, hogy minden maradjon a régiben – vagy meghúzza a srófot, szigorít. Ha azonban a dolgok politikailag és gazdaságilag szétesőben vannak, az általános elégedetlenség növekszik, a rendszerszintű ellenzéknek sikerült újjáélednie, és a putyinizmus mint eszme hanyatlóban van, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy Oroszország következő vezetője egy gyenge, ám reformer elnök lehet.
Egyszerűen fogalmazva, a jelenlegi oroszországi politikai környezetet tekintve, minél hamarabb hal meg Putyin, annál nagyobb az esélye egy konzervatív revánsnak.”
Úgy látszik olyan Putyin, mint a pesti vicc szerint a kommunizmus – a legrosszabb benne az, ami utána jön. De azért a jelenlegi helyzet is pokoli. Bestiális tettről kell beszámolnom a The Insider tudósítása alapján:
„A márciusban Ukrajnában meggyilkolt ukrán fotóriportert, Maxim Levint az orosz hadsereg végezte ki – jelentette a Riporterek Határok Nélkül (RSF).
Az RSF munkatársai május 24. és június 3. között nyomoztak Levin és az őt kísérő katona, Alekszej Csernyisov meggyilkolása ügyében. Április 1-jén érkeztek a helyszínre, ahol a holttesteket megtalálták. Levin elszenesedett Ford Maverickje ott parkolt; az újságírók az autóban megtalálták Csernyisov személyi igazolványát. Magát az autót legalább 14 lövés érte.
Az RSF szerint ez március 13-án történt. Levin és Csernyisov akkoriban az orosz hadsereg által elfoglalt erdőben kereste az újságíró eltűnt drónját. Egyszer Levin mélyebbre ment a sűrűbe, míg Csernyisov az autóban maradt. Mindeközben az orosz katonaság követte őket. Egy vagy két lövéssel (fejbe és mellkasba) megölték Levint. Ezt hallva Csernyisov kiszállt az autóból. Az orosz katonák rálőttek az autóra, és az egyik golyó eltalálta Csernyisovot. Ezt követően a katonák felgyújtották az autót. Az is elképzelhető, hogy élve elégették Csernyisovot.
Az autótól nem messze az orosz katonaság nyomaira bukkantak, többek között élelmiszerek csomagolására és műanyag evőeszközökre, amelyek még tartalmazhatnak DNS-nyomokat. Az RSF elemezte a talált bizonyítékokat és a tetthelyen készült fényképeket. Az újságírók szerint a bizonyítékok egyértelműen arra utaltak, hogy Levint és Csernyisovot lelőtték. Mindkettőjüket kihallgathatták vagy megkínozhatták haláluk előtt.”
Nehéz kolléga aljas és kegyetlen meggyilkolásáról indulat nélkül írni, meg sem próbálom: ott ette volna meg a fene azt a rohadt drónt, ami miatt meghaltak, harctéri tudósítóknak nem lenne szabad anyagi gondot okozzon egy műszaki segédeszköz elvesztése. Remélem elkapják a gyilkosokat, és ezen a világon lesújt rájuk a Törvény: hogy a túlvilágon mit kívánok nekik, azt nem részletezném, de végtelen kínokat, az örökkévalóságig.
Dróntörténet a mai utolsó hír is, bár egyelőre nem látni tisztán, miről is van szó. Annyit tudunk, hogy a Rosztovi Területen található novosahtyinszki finomítót június 22-én reggel egy drón támadta meg, és a létesítmény kigyulladt. Sérülésekről nem érkezett információ.
A közösségi médiában elterjedt egy videó, amelyen egy drónszerű repülőgép támad az üzemre. A Shot olyan fotókat tett közzé, amelyeken állítólag a drón roncsai láthatók – a Telegram-csatorna szerint két jármű darabjait találták meg az üzem közelében.
https://www.youtube.com/watch?v=Rzke2BPX_Fc&t=1s
A TASS helyi hatósági forrása megerősítette a drónról szóló információkat. „A tűz előtt az üzem alkalmazottai észrevettek egy ukrán drónt. A gyár épületeinek ütközött, majd robbanás és tűz keletkezett” – mondta.
Frissítve. Vaszilij Golubev, Rosztov régió kormányzója megerősítette, hogy két drón darabjait találták meg az üzem területén. Az egyik verzió szerint az üzemben keletkezett tüzet egy dróntámadás okozta. Az üzem működését felfüggesztették. A vizsgálati intézkedések folyamatban vannak.
Az ukrán hatóságok hivatalosan nem erősítették meg az orosz olajfinomító elleni csapást.
A rendkívüli helyzetek minisztériumának regionális igazgatósága megerősítette, hogy tűz ütött ki a novosahtyinszki finomítóban. Eszerint a tüzet 9:25-kor jelentették, és 10:50-re eloltották. A tűz okát a rendkívüli helyzetek minisztériuma nem nevezte meg.
A novosahtyinszki finomító néhány kilométerre található az orosz–ukrán határtól; a határ túloldalán lévő területet a Luhanszki Népköztársaság ellenőrzi. A Kommerszant az üzemet a legnagyobb dél-oroszországi olajtermék-szállítónak és a Rosztovi Terület egyetlen működő finomítójának nevezi. A finomító 2018 és 2021 között Viktor Medvedcsuk ukrán politikus családjának tulajdonában volt, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjának tartanak, és akit az ukrán hatóságok hazaárulással vádolnak.
Voltaképpen csak egy dolgot nehéz megérteni az esetből: mivel a támadás a frontvonaltól 160 kilométerre történt, hogyan sikerült a két ukrán fejlesztésű, UkrSpecSystems PD–2-es drónt átnavigálni a teljes Donbássz felett úgy, hogy észre sem vette a légvédelem? Kínálkozna ugyan az a megoldás, hogy ukrán ügynökök indították őket, orosz területről, de ezek nem kis gépek, hogy vitték őket oda? Vagy feladták nekik postán keresztül, szétszerelve? Mert arra nem is gondolnék, hogy az oroszok szereztek két ukrán drónt és a helyzet súlyosbítása kedvéért megtámadták velük egy saját ipari létesítményüket.
Vagy de, gondolnék. Majd meglátjuk, mi derül ki.
Ennyi hír jutott mára, holnap folytatódik a krónika.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!