Háborúban akkor is van hír, ha nincs hír, ez alaptétel, tehát hiába, hogy komoly csapatmozgások nem zajlanak jelenleg az Ukrajna elleni orosz invázió során, azért bőven van mit összefoglalni, mert ugyan lehet, hogy nem tombolnak a harcok, de attól még egyáltalán nincs béke.
Ma, mint mindig, először a harctéri-katonai híreket foglalom össze az ISW napi jelentése alapján, majd bemutatom az új orosz atomtengeralattjárót, ami azért nem olyan nagyon új, mert már három éve úszik, megerősítem a hét egyik hírét, mely szerint a Wagner-csoport valóban a büntetőintézetekben toboroz, kitérek az új Moszkvicsra, mely minden jel szerint kínai lesz és végül elmesélem, miért nincs Oroszországban sült krumpli. Illetve van, de nem mindenhol.
Mindenekelőtt azonban lássuk a harctéri híreket.
Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Terület közigazgatási vezetője kijelentette, hogy az orosz erők július 8-tól nem tartanak hadműveleti szünetet, folytatják a települések bombázását és további harckocsizó egységek telepítését Donbásszba. Hajdaj nyilatkozata valószínűleg zavartságot tükröz a „hadműveleti szünet” kifejezés jelentésével kapcsolatban, és annak értelmezésével, hogy egy ilyen „szünet” miképpen nyilvánul meg ténylegesen a háborúban, a terepen. Az amerikai katonai doktrína részletesen foglalkozik a hadműveleti szünetek szerepével a hadviselésben és a hadjáratokban, és megjegyzi, hogy „a hadműveleti szüneteket általában a harci erő regenerálására vagy az erők növelésére tervezik a következő fázisban”. Megjegyzi, hogy „A műveleti szünetek elsődleges hátránya a stratégiai vagy műveleti kezdeményezés elvesztésének kockázata”. Ezért azt ajánlja, hogy „Ha a szünetekre szükség van, a parancsnok a komponensek között váltogathatja a szüneteket, hogy biztosítsa az ellenségre vagy az ellenfélre gyakorolt folyamatos nyomást egyes komponensek támadó akciói révén, míg más komponensek szünetet tartanak”. A szovjet katonai elmélet hasonlóan tekintett a műveleti szünetekre – néha szükségesnek, de mindig veszélyesnek.
Röviden, magyarról magyarra fordítva:
„Meg kell állni néha, mert örökké senki sem bír harcolni, de ne pihenjen egyszerre mindenki és ne lehessen tudni, ki meddig pihen, mert jön az ellenség és szétrúgja a fenekünket!”
Akkor most folytassuk szaknyelven: az orosz katonai parancsnokság, amely július 7-én hadműveleti szünetet jelentett be, nyilvánvalóan felismerte a szünet szükségességét, tekintettel az orosz erők állapotára a hadjárat ezen szakaszában. A Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalását befejező orosz csapatoknak egyértelműen szükségük van a harci erő regenerálására és a támogató képességek kiépítésére, beleértve az utánpótlást is, mielőtt újabb nagyszabású támadó műveletet indítanának. A különböző forrásokból származó számos jelentés azt mutatja, hogy mindkét tevékenységgel foglalkoznak. Természetesen és szükségszerűen felhagytak a nagyszabású támadó műveletek végrehajtására irányuló erőfeszítéseikkel ebben a szektorban, amíg újjászervezik, megerősítik és feltöltik a megfáradt csapataikat – más szóval, műveleti szünetet tartanak ebben a szektorban.
Felismerve azonban annak veszélyét, hogy az ukránok megragadhatják a kezdeményezést és saját offenzívába kezdhetnek, az orosz hadsereg továbbra is folytatja a korlátozottabb támadó műveleteket ebben a szektorban és a frontvonal más pontjain. E műveletekben a Szeverodonyeck és Liszicsanszk elleni támadásoknál kisebb orosz erők vesznek részt, amelyek korlátozottabb és lokálisabb célokat követnek, a két városért folytatott harcok során tanúsított magatartásukhoz képest kisebb elszántsággal és áldozatvállalási hajlandósággal. Amikor az orosz katonai vezetés úgy ítéli meg, hogy megfelelően felkészült egy újabb nagyobb támadó hadműveletre, valószínűleg nagyobb léptékű szárazföldi offenzívákat fog folytatni, több csapattal és a jelenleg mutatottnál nagyobb elszántsággal. A hadműveleti szünetből való kilépés fokozatos lehet, és nehéz lesz azonnal észrevenni, ahogyan a szünetbe való belépés is fokozatosnak tűnik. Az ügyes hadjárattervezés pontosan ilyen hatást kíván elérni, hogy meggyőzze az ellenséget arról, hogy nem terveznek vagy nem tartanak szünetet, vagy hogy az túl rövid lesz ahhoz, hogy az ellenség számára előnyös legyen, és ezáltal meggyőzze az ellenséget arról, hogy nincs lehetősége arra, hogy megragadja a kezdeményezést és saját ellentámadásba menjen át. Az orosz hadjárattervezés, bár általában nem volt megfelelő, mégis elég ügyes ahhoz, hogy a hadművészetnek ezt az alapelvét érvényesítse.
Szóval: pihennek is, meg nem is.
Az orosz katonai bloggerek továbbra is bizonyos retorikai szembenállást mutatnak a Kreml irányvonalával szemben, mivel az orosz védelmi minisztériumot hibáztatják, amiért az orosz logisztikát az amerikaiak által biztosított HIMARS rakétarendszerek által sebezhetővé tette az ukrán csapásokkal szemben. Az orosz katonai bloggerek feltűnően kritizálják az orosz katonai vezetést ahelyett, hogy hazafias gyűlöletet fejeznének ki a HIMARS nyugati szállítóival szemben, ahogy az az ultranacionalista, háborúpárti Telegram-csatornáktól elvárható lett volna. Igor Girkin volt orosz katonai parancsnok, egy nyíltan vállalt orosz nacionalista, aki a 2014-es donbászi háború során a parancsnok is volt (sőt: donyecki hadügyminiszter is), kijelentette, hogy az orosz védelmi minisztérium logisztikai osztályának személyzetét bíróság elé kellene állítani, amiért nem sikerült szétszórni és álcázni a lőszerraktárakat. Az orosz milbloggerek, Starshe Eddy és Alekszej Szuronkin aktív tiszt hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg a HIMARS hatékonyságával kapcsolatban, és felszólították az orosz erőket, hogy alkalmazkodjanak az új fenyegetésekhez és csapjanak vissza az ukrán erőkre. A hazafias és háborúpárti orosz bloggerek kialakuló tendenciája, akik eleve a Kremlt hibáztatják a háborúban bekövetkezett kudarcokért és problémákért, valójában egy lojális ellenzéket kezdhet létrehozni, amely végül alááshatja a bloggerek jelentős közönségének bizalmát Oroszország győzelmi képességében.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az orosz erők továbbra is korlátozott támadó műveleteket folytattak Szlovjanszktól északra.
- Az orosz csapatok továbbra is megpróbáltak Liszicsanszkból Sziverszk felé előrenyomulni, de nem értek el megerősített területi nyereséget.
- Az orosz haderő támadást indított Dementivka ellen, hogy megzavarja az ukrán szárazföldi kommunikációs vonalakat (GLOC) a T2117-es autópálya mentén.
- Az orosz egységek továbbra is támadásokat indítottak a Herszon-Mikolajiv és a Herszon-Dnyipropetrovszk terület határa mentén fekvő települések ellen, hogy visszaszerezzék elvesztett pozícióikat.
- Az Orosz Föderációs Tanács jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely kötelezi a Kremlt arra, hogy veteránellátást fizessen az ukrajnai orosz invázióban részt vevő civileknek.
- Az orosz megszálló hatóságok folytatják a Donbász és Dél-Ukrajna annektálásának előkészítését.
-
Az orosz csapatok július 8-án folytatták a Szlovjanszktól északra folytatott támadó hadműveleteket. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők sikertelen támadást indítottak a Szlovjanszktól mintegy 20 km-re északra fekvő Bohorodicsnyénél, és a geolokációs felvételek szerint az ukrán tüzérség öt, a településre délnyugat felől előrenyomuló orosz tankot semmisített meg. Szlovjanszk polgármestere, Vadym Lyakh kijelentette, hogy az orosz erők július 7-re és július 8-ra virradó éjszaka lőtték Szlovjanszkot, és a NASA Fire Information for Resource Management System (FIRMS) távérzékelt adatai tüzeket mutattak Raihorodok környékén, mindössze 10 km-re keletre Szlovjanszktól. Az orosz erők továbbá lőtték Volubivkát, Huszarivkát és Csepilt Izjumtól északnyugatra, valószínűleg azért, hogy visszatartsák az ukrán ellentámadásokat a térségben.
Az orosz erők továbbra is támadásokat indítottak, hogy megpróbálják elérni Sziverszk területét Liszicsanszk térségéből, de nem értek el megerősített területi nyereséget. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán tüzérségi tűz visszaverte az orosz erőket a Verkhnokamjanszkban (kb. 8 km-re keletre Sziverszktől) újonnan kialakított állásokból. Az orosz alakulatok sikertelenül próbálták áttörni az ukrán védelmet Spirne és Ivano-Darjevka körül, hogy délkeletről elérjék Sziverszket. Az orosz erők továbbá folytatták Sziverszk és a Sziverszktől északkeletre és keletre fekvő települések bombázását. A brit védelmi minisztérium megjegyezte, hogy az orosz csapatok felszerelést összpontosítanak Sziverszk irányába, valószínűleg azért, hogy a közeljövőben folytassák a településen található ukrán állások elleni frontális támadásokat.
Az orosz hadsereg továbbra is tüzérségi tűzzel és a várostól délre és keletre folytatott támadó műveletekkel teremtik meg a feltételeket a Bakhmut felé való előrenyomuláshoz. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok támadást indítottak Veszela Dolina ellen, mintegy 7 km-re délre Bakhmuttól, és a településen jelenleg is folynak a harcok[. Az orosz egységek ágyúzták az ukrán állásokat Bilohorivkában, valamint Klinove, Beresztove, Novoluhanszke, Pokrovszke, Kodema, Opityne és Zajceve körzetében. Az orosz hadsereg légicsapásokat mért a Vuhlehirszka erőműre és Versinára is, Bakhmuttól délre.
Az oroszok nem hajtottak végre támadó hadműveleteket Avdiivka körül, bár továbbra is fenntartják a tüzérségi támadásokat és légicsapásokat hajtottak végre a térségben.
Az orosz haderő július 8-án nem ért el megerősített előnyöket Harkiv város közelében, de valószínűleg támadásokat kísérelnek meg az ukrán ellentámadások megakasztására. Az orosz csapatok valószínűleg megkísérlik Dementiivka közelében végrehajtani a zavaró támadásokat, hogy megzavarják a Prudjanka felől északra, a Cupivkában lévő orosz állások felé irányuló ukrán ellencsapásokat. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán erők visszavertek két orosz támadást Dementiivka ellen. Az orosz erők Mali Prokhodinál és Veliki Prokhodinál valószínűleg megpróbálnak nyugatra, Dementiivka felé támadni, hogy elérjék az ukrán földi kommunikációs vonalat (GLOC) a T2117-es úton, amely a prudjankai ukrán frontvonalbeli állásokat támogatja. Két víztározó Dementiivkától északra és délre megnehezíti a T2117-es út felé történő lehetséges orosz megközelítést, és valószínűleg az orosz erőket a dementiivkai ukrán védelmi állások felé terelik. Az orosz erők folytatták a heves ágyútüzet Harkiv város közelében és környékén.
Az orosz egységek folytatták a települések támadását a Herszon-Mikolajiv és a Herszon-Dnyipropetrovszk területek határa mentén, hogy megpróbálják visszavenni az elvesztett pozíciókat. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán csapatok visszaverték az orosz támadást az Inhulec folyó nyugati partján fekvő Velike Artakovénál. Az orosz alakulatok valószínűleg megpróbálják kiszorítani az ukrán erőket a Lozove keleti partján lévő állásaikból. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság megjegyezte, hogy ukrán rakéta- és tüzérségi egységek visszaverték az orosz felderítési kísérleteket, és csapást mértek egy orosz lőszerraktárra a Herszon-Dnyipropetrovszk terület határán lévő Viszokopillja térségében. Az ukrán haderő a jelentések szerint más orosz lőszerraktárakra és gyűjtőterületekre is csapást mért Davidiv Brid, Pravdine és Nova Kakhovka közelében. Az ukrán légierő továbbra is sikeresen támadja az orosz állásokat a Herszoni Területen, ami arra utalhat, hogy az orosz csapatoknak nincs elegendő légvédelmi rendszere a térségben.
Az orosz erők folytatták Mikolajiv város és a közelében lévő települések ágyúzását, és július 8-án cirkálórakéta-csapást mértek az Odesszai Területre. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság jelentette, hogy orosz Szu–30-as repülőgépek H–31-es cirkálórakéta-csapást mértek az Odesszai Terület partvidékére, megjegyezve, hogy az orosz támadások továbbra is a tengerparti településeket vehetik célba, nem pedig a szárazföldi területeket.
Az Orosz Föderációs Tanács július 8-án elfogadott egy törvényjavaslatot, amely veterán státuszt biztosít az „ukrajnai különleges katonai műveletben” részt vevő civil személyzetnek. A törvényjavaslat az Orosz Fegyveres Erők, a szerelődandárok és az egészségügyi személyzet civil személyzetét veterán juttatásokra és nyugdíjra jogosítaná fel. A Kreml valószínűleg minél több orosz állampolgárt próbál arra ösztönözni , hogy részt vegyen a háborús erőfeszítésekben, de ezek az intézkedések az orosz költségvetést is megterhelik hosszú távon, hiszen több veteránt kell támogasson anyagilag.
Az orosz hadsereg a jelentések szerint június közepéig mintegy 140 000 katonát mozgósított Donbászban, miután 2021-ben megkezdték a tartalékosok mozgósítását a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságokban (DNK és LNK). 2021-ben az orosz fegyveres erők 48 000 mozgósított katonát telepítettek az ukrajnai kontaktvonalhoz, idézte a Meduza független orosz hírügynökség az orosz Eastern Human Rights Group megállapításait. Az Eastern Human Rights Group azt is megállapította, hogy az orosz katonai toborzók agresszív akciókat folytattak a DNR és az LNR katonakorú férfilakossága körében, és arra ösztönözték a hajléktalanokat és az alkoholistákat, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez.
A Meduza arról számolt be, hogy a DNK és az LNK sorkatonái a Belgorodi Terület Valujki városába érkeztek, mielőtt rossz felszereléssel Harkiv területére vezényelték volna őket. Az ISW korábban arról számolt be, hogy az orosz erők DNK katonákat telepítettek a Harkiv város körüli települések védelmére. Az orosz illetékesek állítólag nyolc mozgósítási központot is létrehoztak a megszállt donbászi településeken, hogy tartalékosokat toborozzanak. A DNK 109. ezredének 4. zászlóalja videót tett közzé, amelyben Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz és Denisz Pusilin DNK-vezérhez fordulva panaszkodott, hogy a katonai toborzók nem biztosították a mozgósított egység számára a szükséges felszerelést és a háborúban való részvételt igazoló dokumentumokat. A DNK 109. ezrede felhívásában azt is megjegyezte, hogy az egységből hiányoznak a magasan képzett tisztek.
A BBC közzétett egy jelentést, amelyben annak a 4515 orosznak a földrajzi származását és rang, szolgálat és egyéb tényezők szerinti megoszlását vizsgálta, akiknek a halálát Ukrajnában meg tudta erősíteni. A jelentés nem teljes körű. A BBC megerősítette, hogy az orosz erők legalább 773 tisztet veszítettek el az invázió kezdete óta. A BBC jelentése szerint legalább négy tábornok, 21 ezredes, 126 őrnagy és 568 altiszt halt meg július 7-ig. 29. A BBC azt is megállapította, hogy 890 motorizált lövész és 888 orosz légideszantos (VDV) katona halt meg a harcokban, az orosz fegyveres erők összesen 4515 halálos áldozatából, amelyet a BBC meg tudott erősíteni. Az Orosz Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) és a különleges erők 162, illetve 111 katonát vesztettek. A BBC megerősítette, hogy az Orosz Légierő 49 főnyi pilótát és személyzetet veszített.
Az orosz megszálló hatóságok folytatták a Dél-Ukrajna annektálásának feltételeit megteremtő intézkedéseket. Andrej Kelin orosz nagykövet kijelentette, hogy Oroszország nem szándékozik elhagyni Dél-Ukrajnát a Donbássz elfoglalása után, azt állítva, hogy a kivonulás provokációkat és civil életek elvesztését okozná. Az Ukrán Ellenállási Központ megjegyezte, hogy az orosz megszálló hatóságok ukrán kollaboránsokat cserélnek le orosz tisztviselőkre Herszon Területen és Melitopolban. A Kreml orosz tisztviselőket nevez ki a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságokba (DNK és LNK) is, valószínűleg azért, hogy személyzetet toborozzon a Donbássz és Dél-Ukrajna egyoldalú annektálásának megkönnyítésére. Az Ukrán Ellenállási Központ arról is beszámolt, hogy az orosz megszálló hatóságok 10 000 rubellel vesztegetik meg a megszállt területek lakóit, hogy orosz útlevelet kapjanak. A Kreml folytatja a „passzportálási” erőfeszítéseket a megszállt területek feletti állandó ellenőrzés biztosítása érdekében.
Az orosz megszálló hatóságok megpróbálják növelni a biztonságot a megszállt területeken, valószínűleg ukrán partizántevékenységtől vagy szabotázsakcióktól tartva. Az oroszok által kinevezett Vitalij Gancsev, a Harkivi Terület vezetője hadiállapotot vezetett be a megszállt Harkivi Terület településein. A hadiállapot bevezetése valószínűleg azt jelzi, hogy az orosz megszálló hatóságok nagyon aggódnak a partizántevékenység miatt, és tartanak az orosz földi kommunikációs vonalak (GLOC) ukrán szabotázsától a Harkivi Terület keleti részén. Az Ukrán Operatív Erők jelentették, hogy Volodimir Leontyev, a Kakhovka közigazgatási körzet oroszok által kinevezett vezetője beléptetési rendszert rendelt el a városban, amely előírja a lakosok számára, hogy engedélyt kell szerezniük bizonyos épületekbe vagy területekre való belépéshez. Az Ukrán Ellenállási Központ jelentette, hogy ukrán partizánok július 7-én autójában megölték Nova Kakhovka oroszok által kinevezett rendőrfőnök-helyettesét, Szerhij Tomkát.
Hát, kérem, ilyen az, amikor nincsenek nagy hírek, képzeljék el, milyen volna, ha még harcok is lennének! Lehet különben, hogy rövidek, mert a nagy ütközetekről vagy rengeteget lehet tudni, míg zajlanak, vagy nagyon keveset – mindenesetre ez a mostani „pihenőháború” sem eseménytelen.
És az sem nevezhető békés hírnek, hogy átadták az „új” orosz atomtengeralattjárót. Lássuk, mit ír erről a TASZSZ.
„MOSZKVA, július 8. /TASZSZ/. A Szevmash hajógyár átadta az orosz haditengerészetnek a Projekt 09852-es számú, különleges rendeltetésű Belgorod tengeralattjárót, amely Poseidon nukleáris meghajtású víz alatti drónokat fog hordozni – jelentette be pénteken a hajógyár sajtóosztálya.
„2022. július 8-án a Szevmash Termelőszövetségnél (az Egyesült Hajógyártó Vállalat része), Oroszország legnagyobb hajógyártó vállalatánál külön ünnepségen írták alá a Belgorod kutató tengeralattjáró átvételéről/átadásáról szóló tanúsítványt a haditengerészet számára” – áll a sajtóiroda közleményében.
A tengeralattjárót változatos kutatási feladatok megoldására, kutatási és mentési műveletek végrehajtására tervezték, és fedélzetén mélytengeri mentő- és autonóm, pilóta nélküli tengeralattjárókat is szállíthat.
Mint Nyikolaj Jevmenov, az orosz haditengerészet főparancsnoka a tengeralattjáró átadási ünnepségén elmondta, a Belgorod új lehetőségeket nyit a kutatások elvégzésében.
„A Belgorod tengeralattjáró új lehetőségeket nyit Oroszország számára a különböző kutatások megtartásában, és segít a világtenger távoli területein különféle tudományos expedíciók és mentési műveletek végrehajtásában” – mondta.
A Projekt 09852 különleges célú Belgorod tengeralattjárót, a Poseidon nukleáris meghajtású víz alatti drónok első hordozóját 2019. április 23-án úsztatták ki. A tengeralattjárót eredetileg 2020-ban tervezték átadni a haditengerészetnek. A rendelkezésre álló adatok szerint a leszállítása azért késett, mert a kísérleti programja nem fejeződött be, ami a koronavírus-járvány miatt is történt.
Oroszország 2027-ig tartó állami fegyverkezési programja keretében a hajógyártók három különleges rendeltetésű, nukleáris meghajtású tengeralattjárót szállítanak az orosz haditengerészetnek.”
Mármost átadták a Belgorodot, azzal együtt, hogy már három éve úszik, ezt értem, de azért Moszkvában sem mindenki tud fogalmazni. A Poseidon ugyanis víz alatti drón, az kétségtelen, de hát igazából egy nagyon nagy, 20 méter hosszú, ezer méter mélységben is működőképes, tízezer kilométer hatótávolságú nukleáris meghajtású atomtorpedó, amiről nagyon kevés pontos adatot tudunk (épp ezért lehet vele remekül fenyegetőzni, igazi orosz „csodafegyver”). Annyit tudunk, hogy kísérleti fázisban van, gyártásba még nem került, az általa hordozott nukleáris robbanófejet az egyik forrás 2 megatonnásra becsüli, a másik 10 megatonnásra, ami már különbség, de a legszebben Dmitrij Kiszelev műsorvezető vetette el a sulykot a moszkvai tévében, mikor azt állította:
„Ezt a víz alatti drónt nem lehet megállítani. A rajta lévő robbanófej hatóereje akár 100 megatonna is lehet. Ennek a termonukleáris torpedónak a felrobbanása a brit partoknál akár 500 méteres gigantikus hullámot okozna. Egy ilyen szökőár egyben extrém dózisú sugárzás hordozója is. Ahogy áthalad a Brit-szigetek felett, radioaktív sivataggá változtatja azt, ami talán még megmaradt belőlük.”
Száz megatonna pont kétszer annyi, mint a Cár-bomba volt, a valaha megépített legnagyobb erejű nukleáris fegyver. Szóval azért ez már a túlzás eltúlzása: és mielőtt elkezdenénk félni, jusson eszünkbe: egyrészt de bizony meg lehet állítani a Poseidont, csak eszköz kell hozzá, nem olyan láthatatlan valami, ami húsz méter hosszú, másrészt meg – nem is gyártják még. Akkor mit ünnepel a TASZSZ? Azt, hogy átadták a Belgorodot, amit átadtak már 2019-ben is, csak most ennek kapcsán szóba lehetett hozni a Poseidont. Kommunikációs háború ez, nem egyéb. Propaganda.
Az viszont már bizonyosnak tűnik, hogy akármilyen erős is az orosz hadsereg csodafegyverekben (ugyebár, ezek titkosak, ezért aztán nem tudhatjuk, mennyi van belőlük), igen nagy szüksége van emberre. Nem jönnek az önkéntesek, ezért pár napja a Wagner-csoport a „büntetőkolóniákon” kezdett toborzásba. Az első híradás után foglalkoztam is a kérdéssel a Vazsnije Isztorii írása nyomán, most érkezett a megerősítés a Gulagu.net-ről, ami egyébként be van tiltva, de attól még üzemel. Mint a Meduza írja:
„A Gulagu.net Telegram-csatornáján idézett jelentések szerint a foglyokat Nyizsnyij Novgorod régióban, Mordvinföldön és Krasznodari területen lévő kolóniákban toborozzák.
„A Nyizsnyij Novgorodi Terület Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálatának 5. büntetőtelepe”. Körülbelül 10 embert vittek el 6.07.22-én. A főnök reggel hívott, a VCSK és a tábornok este érkezett. Tíz perccel az idézés után összegyűjtötték őket a holmijukkal együtt. Volt, akit elvittek, volt, akit egyelőre kórházba zártak. Néhány volt katonát nem hívtak be” – áll az egyik jelentésben.
Egy másik jelentés szerint pár „civil ruhás” személy a mordvin FSIN osztály javítóintézeteibe is eljött, behívta a harci tapasztalattal rendelkezőket, és felajánlotta, hogy elmehetnek harcolni.”
Ha ezek után a TASZSZ is megcáfolja a hírt, egészen biztos lesz, hogy igaz, addig még mutatkozik némi kétség.
Az orosz gazdaság természetesen szárnyal, kicsit alacsonyan, kicsit bukdácsolva, de csodálatos eredményekről számol be a sajtó. Például a minap bemutatták az új Moszkvics-modelleket. Ehhez tudni kell, hogy a rendszerváltáskor a Moszkvics-gyárat megvásárolta a Renault, üzemeltette, fejlesztette, majd most, a háború hírére eladta egy rubelért az orosz államnak, az meg továbbadta a Kamaznak. Nem kellett neki. Most pedig már mutogatják az új kocsik látványtervét, azzal a szépséghibával, hogy a sajtóhoz kijuttatott fotóanyagban a szakújságírók felismerték a kínai JAC Motors termékeit. Meg is kérdezték, hogyan lehetséges ez, mire a Kamaz olyan oroszos választ adott, hogy az Bulgakovba illik:
„Nem erősítjük meg, hogy a bemutatott prezentáció az autó valódi jövőbeli kinézetét mutatta volna. Ez egy lehetséges példa volt arra, hogyan nézhetnek ki az autók.”
Hát, végül is valóban, az feltételezhető, hogy sokban fognak hasonlítani a Moszkvicsok a kínai járművekre, abban legalábbis, hogy négy kerekük lesz és nem fognak repülni. Így aztán fennáll a hasonlóság bizonyos mértékben. A valóság azonban a Vedomosztyi információi szerint az, hogy bizony, ezeket a JAC-autókat akarja gyártani a Kamaz Moszkvában, Moszkvics név alatt, bár egy másik kínai autógyárral is tárgyalásokat folytatnak a városi hatóságok, de az már kétségtelennek tűnik, hogy az új Moszkvics kínai lesz. Tulajdonképpen annyi történt, hogy Putyin vett Kínának egy moszkvai autógyárat és egy bejáratott nevet egy rubelért. Azért a kamatokra kíváncsi lennék.
De ígértem, hogy elmondom: miért nincs Moszkvában sült krumpli. Először is: Moszkvában van sült krumpli, mármint abban az esetben, ha az ember megveszi a krumplit, hazaviszi, meghámozza és megsüti. Akkor nincs, ha a McDonald’s éttermeket átvevő „Vkuszno i tocska” („Finom és pont”) gyorsbüféiben próbál rendelni – de akkor egy falat sincs. A sajtó megkérdezte a vállalatot, miért vették le az étlapról, és egészen értelmes választ kapott:
„Ez annak köszönhető, hogy 2021-ben rossz volt a betakarítási év Oroszországban a burgonyafajták tekintetében, amelyeket a sült krumpli előállításához használnak az üzletlánc létesítményeiben. Az elmúlt nyolc évben a vállalat orosz beszállítókra összpontosított, és orosz beszállítóktól vásárolt termékeket. Ráadásul lehetetlenné vált az import olyan piacokról, amelyek ideiglenes burgonyaszállítók lehetnek az oroszországi vállalkozások számára.”
Persze, ezek még a McDonald’s-tól örökölt szerződések! Annak a cégnek elég komoly minőségi szabványai vannak, mindenhol helyi alapanyagból dolgoznak, ha lehet, de nem akármilyenből. Meg van szabva, mit használhatnak fel. Most meg ezek szerint nem termett elég jó minőségű krumpli, van ilyen. Őszre ígérik, hogy megint lesz hasábburgonya.
Dehogy van. Azt mi csak hisszük.
Ugyanis az orosz mezőgazdasági minisztérium meglátta ezt a közleményt és úgy megcáfolta, hogy a fal adta a másikat.
„Az orosz piacot teljes mértékben ellátják burgonyával, beleértve a feldolgozott burgonyát is. Ráadásul most érkeznek az új növényi termékek, ami kizárja a hiány lehetőségét. A Burgonya Unió szerint jelenleg nincs kereslet az importált chipsre.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a szervezett ágazatban a termőterület idén nőtt. Az előzetes adatok szerint meghaladta a 290 ezer hektárt, ami 4%-kal több, mint tavaly. Jelenleg már 105 ezer tonna burgonyát termesztettek, a munka mértéke 3,3%-kal magasabb, mint tavaly.
Az orosz mezőgazdasági minisztérium arra számít, hogy az idén a szervezett ágazatban a burgonya bruttó betakarítása növekedni fog. Ez lehetővé teszi a hazai igények teljes körű kielégítését, beleértve a feldolgozó vállalatok igényeit is.”
Ha van, akkor jó, csak akkor miért nincs mégsem? Na, ezt nem illik feszegetni, de a legszebb akkor is a cáfolat címe. Ugyanis válasznak szánták a „Finom, és pont” étteremhálózat közleményére:
„Van krumpli, és pont!”
Akkor pedig tényleg pont… megoldották, hatalmi szóval. Nem tehetek róla, a régi szovjet vicc jut eszembe, mikor Móricka elalszik tudományos materializmus-órán, és a tanár gúnyosan felébreszti:
– Szundikálunk, szundikálunk, Moric Moricovics? És mi szépet álmodtunk?
– Jaj, tanár elvtárs, valami gyönyörűt álmodtam… egy hatalmas krumplihegyről, ami akkora volt, hogy felért az Égig, egészen a Jóistenke lábáig!
– De Moric Moricovics, Jóisten nincs!
– Miért, krumpli van?
Ennyi hír jutott mára, holnap folytatom.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!