Jó lenne örömmel jelenteni az Ukrajnában zajló orosz invázióról, hogy csitulnak a harcok és csillapodnak a kedélyek, de sajnos erről nem beszélhetünk, egyszerűen csak a nagyobb szabású hadműveletek szünetelnek, azok is ki tudja, meddig.
Oroszországban viszont zajlik az élet, és emiatt az orosz átlagpolgár egyre pocsékabbul érezheti magát.
Pedig hát neki most büszkének kéne lennie a várhatóan győzelmes háborúra, ami nem háború és a rakétatámadások sikereire, például Vinnyicában – négy éves kislányok ellen. Mindenesetre ma a harctéri hírek ismertetése után, melyet szokás szerint az ISW napi jelentése alapján végzek, kitérek arra a kommunikációs akrobata-mutatványra, melyet az orosz hivatalosságok és az általuk vezényelt média mutatott be, elmondom, hogyan tiltják be a médiának azt a részét, amelyet nem sikerült megkaparintsanak, bemutatok néhány új orosz törvényt a százból, amit Putyin tegnap és ma aláírt, végül bemutatom a Wagner-csoportot, mint zenekart.
De mindenekelőtt lássuk a harctéri és katonai vonatkozású híreket.
Oroszország hadműveleti szünete nagyrészt folytatódott, korlátozott orosz támadásokkal a Szlovjanszk-Sziverszk-Bakhmut kiszögellés mentén. Az orosz hadsereg folytatta a heves ágyúzást, a rakétatámadásokat és a légicsapásokat a frontvonal mentén. Az oroszok valószínűleg hamarosan nagyobb léptékű és határozottabb offenzívát indítanak a Szlovjanszk-Sziverszk-Bakhmut vonal mentén, de egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy ez a támadás mikor kezdődik, vagy hogy pontosan hova fog összpontosulni.
A Vinnyica elleni július 14-i orosz rakétacsapás része volt az ukrajnai városok lakónegyedei elleni szisztematikus orosz támadó hadjáratnak. Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Kijlo Timosenko arról számolt be, hogy az orosz erők egy tengeralattjáróról Kalibr rakétákat lőttek ki Vinnyica városközpontjára. Az ukrán vezérkar közölte, hogy a csapás legalább 22 civil halálát okozta, mintegy 100 sebesülést és 39 eltűnt személyt eredményezett. Az orosz erők rakétákat lőttek egy szállodára, oktatási intézményekre, egy bevásárlóközpontra és a közlekedési infrastruktúrára is Mikolajiv városban.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Oroszország folytatta az ukrán városok lakónegyedei elleni szisztematikus támadó hadjáratát Vinnyica, Harkiv város és Mikolajiv város elleni csapásokkal.
- Az orosz erők folytatták a Sziverszk elleni előrenyomulást, de előrehaladásuk nem egyértelmű.
- Az orosz csapatok korlátozott szárazföldi támadásokat hajtottak végre Bakhmut és Szlovjanszk környékén, de nem értek el nyereséget.
- Ramazan Kadirov csecsen vezető azt állította, hogy az általa alakított négy új zászlóalj egyikét Ukrajnába vezényelték.
-
Az orosz egységek július 14-én sikertelenül próbáltak javítani taktikai pozíciókon Szlovjanszktól északnyugatra. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők sikertelen támadást indítottak Kurulka (Szlovjanszktól mintegy 27 km-re északnyugatra) ellen. Az orosz erők továbbra is lőtték az Izjumtól délnyugatra és délkeletre fekvő településeket, és légicsapást mértek a Szlovjanszktól mintegy 10 km-re északkeletre fekvő Majakijra.
Az orosz csapatok folytatták Liszicsanszk térségétől nyugatra az offenzív hadműveleteket, hogy Sziverszk felé nyomuljanak előre. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz egységek támadást indítottak Verhokamjanszk (kb. 8 km-re keletre Sziversztől) ellen, de az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat a térségben. A Luhanszki Népköztársaság (LNK) belügyminiszter-helyettese, Vitalij Kiszeljov megerősítette az orosz haditudósítók állításait, miszerint az orosz hadsereg július 14-én operatív ellenőrzést szerzett Sziverszk felett, miután július 13-án elfoglalta Verhokamjanszkét. A Rybar oroszbarát Telegram-csatorna azt állította, hogy az orosz erők még mindig harcolnak Verhokamjanszk külterületén. Az ISW nem tudja függetlenül ellenőrizni Kiszeljov vagy a Rybar állításait. Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz haderő július 14-én egész végig Sziverszket, Kramatorszkot és a környékükön lévő településeket lőtte.
Az orosz hadsereg július 14-én is folytatta a Bakhmuttól délkeletre fekvő települések támadását. Az ukrán vezérkar megjegyezte, hogy az ukrán csapatok visszavertek egy orosz támadást a Vuhlehirska hőerőmű, Kodema és Versina ellen Bakhmuttól 20 km-re délkeletre. Pavlo Kijelenko, a Donyecki Területi Adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy az orosz erők rakéta-sorozatvetővel (MLRS) lőtték Bakhmutot, és lőtték a Bakhmuttól nyugatra fekvő Csasziv Jar-t is őjból, valószínűleg azért, hogy megzavarják az ukrán logisztikát a Bakhmut-Kramatorszk-Szlovjanszk vonal mentén.
Az orosz csapatok újrakezdték a támadó hadműveleteket Avdiivkától északkeletre, valószínűleg az ukrán erődítések megkerülésére törekedve a térségben. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán haderő megállította az orosz előrenyomulást az Avdiivkától mintegy 6 km-re északkeletre fekvő Kamiankában, miután az orosz alakulatok a nap folyamán korábban részleges sikereket értek el a térségben. A Donyecki Népköztársaság (DNK) Területi Védelme azt állította, hogy az orosz egységek július 14-én elfoglalták Kamiankát, de nem szolgáltatott bizonyítékot az állítás megerősítésére. A közösségi média felhasználói azt állították, hogy az ukrán erők visszanyerték az ellenőrzést Jehorivka felett, a Donyeck-Zaporizzsja terület közigazgatási határától keletre.
Az orosz hadsereg a korábban elfoglalt vonalak és állások fenntartására összpontosított Harkiv város irányában. Az orosz erők továbbra is légi-, tüzérségi- és rakétacsapásokat mértek Harkiv városra és a környező településekre. A Rybar oroszbarát Telegram csatorna azt állította, hogy az ukrán haderő sikertelen offenzívát indított Dementiivka visszafoglalására, de más orosz haditudósítók azt állították, hogy a település továbbra is vitatott. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz erők légi felderítést végeztek Vaszilenkove és Sevcsenko településeken, ami arra utalhat, hogy az orosz csapatok nem tartották ellenőrzésük alatt a Pecsenyi-víztározó keleti oldalán lévő egyes területeket, de az ukránok sem szabadították fel ezeket a településeket.
Az orosz hadsereg folytatta a védelmi intézkedéseket az ukrán ellentámadások megakadályozása érdekében a déli tengely mentén. Az ukrán katonai főigazgatóság (GUR) jelentése szerint az orosz csapatok július 11. és július 12. között lőszerraktárt létesítettek a Herszon Városi Drámai Színházban. Az orosz haderő valószínűleg folytatja a lőszerraktárak történelmi nevezetességekhez történő áthelyezését, hogy megpróbálja megvédeni a felszerelést és az embereket az ukrán csapásokkal szemben. Műholdfelvételek azt is mutatták, hogy az orosz légierő július 11-től legalább hat Szu–25-ös repülőgépet telepítettek az észak-krími Dzankoi légibázisra, szintén valószínűleg az ukrán egységek elleni légicsapások előkészítése céljából.
Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere arról is beszámolt, hogy az orosz csapatok megkezdték a katonai felszerelések lakóházakban való elrejtését, és megerősítette, hogy az ukrán fegyveresek két hét alatt két lőszerraktárat semmisítettek meg Melitopolban. A Herszon területi adminisztráció megerősítette, hogy az ukrán haderő július 13-án két orosz parancsnoki állást és egy helikopter-leszállóhelyet támadott Nova Kakhovkában, és a közösségi médiában készült felvételek hatalmas robbanásokat mutattak a térségben. A GUR azt mondta, hogy megfigyelték, amint az oroszok mintegy 40 sebesült katonát szállítottak a Herszon városi mobil kórházba, de nem pontosították, hogy a katonák a városban lévő orosz lőszerraktárakra mért ukrán csapások során sebesültek-e meg.
Az orosz hadsereg továbbra is lőtte az ukrán állásokat a Herszon-Mikolajiv és Herszon-Dnyipropetrovszk megyei határok mentén, valamint a Zaporizzsjai Terület frontvonalán lévő településeket. Az orosz erők folytatták a rakéták kilövését Mikolajiv városára is, állítólag Sz–300-as légvédelmi rendszerekkel.
Az orosz regionális hatóságok július 14-én folytatták új önkéntes zászlóaljak felállítását és bevetését az ukrajnai orosz háborúban való részvételre. Ramzan Kadirov csecsen vezető azt állította, hogy egy újabb, meg nem nevezett önkéntes csoportot telepítettek Ukrajnába. Az önkéntes csoport valószínűleg a négy Akhmat önkéntes zászlóalj egyikéhez tartozik, amelyet Kadirov június 26-án jelentett be.
Az orosz megszálló hatóságok továbbra is létszám- és munkaerőhiánnyal küzdenek a megszállt ukrán területeken. Az Ukrán Ellenállási Központ arról számolt be, hogy az orosz megszálló tisztviselők a Krímből és Oroszországból villanyszerelőket hoztak Mariupolba, hogy helyreállítsák az áramellátást, valószínűleg a városban lévő szakképzett munkaerő hiánya miatt. Az Ukrán Ellenállási Központ azt is megállapította, hogy az orosz hatóságok álláshirdetést tettek közzé Melitopol információbiztonsági osztályvezetői posztjára. A GUR arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok politikai személyzet érkezését várják a népszavazási eljárások megszervezésére Herszon városában. Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes kijelentette, hogy orosz tisztviselők megkezdték a kollaboránsok cseréjét a megszálló adminisztratív struktúrákon belül Herszon városban. Mármint: az eddig dolgozó, kollaboráns tisztviselőket cserélik oroszokra, tehát jaj neked, Sztremouszov!
Az orosz megszálló tisztviselők folytatták a „passzportálási” tevékenységet a megszállt dél-ukrajnai településeken. Az orosz megszálló hatóságok Melitopolban nyugdíjalapot is nyitottak, valószínűleg azért, hogy anyagilag ösztönözzék a megszállt Zaporizzsjai terület településein élő nyugdíjasok nagyobb részét az orosz állampolgárság elfogadására és a rubel használatára.
A DNK vezetője, Denis Pusilin bejelentette, hogy a DNK a mariupoli kikötőt szén, fém és gabona exportjára, valamint orosz építőanyagok és termékek importjára fogja használni. Az orosz megszálló erők valószínűleg továbbra is a mariupoli kikötőt fogják használni az ellopott ukrán gabona és anyagok Oroszországba történő szállítására.
Mint látható, kevés a harci cselekmény, de a civilek mészárlása csak nem maradt el. Hanem a vinnyicai támadásnak nem akármilyen utóélete támadt.
Először is, már a kínai sajtó is megírta, mire az orosz hivatalos, tehát Kreml-barát médiában egyáltalán meg merték említeni, gyakorlatilag tegnap estig úgy kellett volna tudja Oroszország, hogy Vinnyicában nem történt semmi, az is csak halkan. Egyedül a hírhedett Margarita Szimonyan tette közzé, hogy „az orosz hadsereg nácik átmeneti szállását semmisítette meg Vinnyicában”, ő azt állította, hogy ezt a hadügyminisztériumtól tudta meg.
Igen ám, de ezek szerint Jevgenyij Varganov, Oroszország ENSZ-missziójának vezető tanácstagja viszont nincs beszélő viszonyban a hadüggyel, mert ő meg azt mondta az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fórumán, miszerint:
„A Vinnyica elleni támadás a Tisztek Házát találta el, amelyet az ukrán fegyveres erők kiképzésre használtak.”
Akkor most döntsék már el, hogy ideiglenes szállás vagy kiképzőközpont? Egyik sem, ugyanis a moszkvai hadügy közben magára talált, és közzétette a harmadik magyarázatot:
„Az orosz hadsereg július 13-án nagy pontosságú, tengerről indítható Kalibr rakétákkal csapást mért az ukrán fegyveres erők helyőrségi tiszti házának épülete ellen Vinnyica városában. Ezt az orosz védelmi minisztérium képviselője jelentette be egy tájékoztatón.
A minisztérium szerint a rakétacsapás idején éppen egy megbeszélés zajlott a Tiszti Házban, ahol külföldi fegyverbeszállítók is jelen voltak.
„Megvitatták a repülőgépek következő tételének átadását, a megsemmisítés eszközeit, valamint az ukrán repülőgépflotta javítására vonatkozó intézkedéseket az Ukrán Fegyveres Erők számára. A csapás következtében a találkozó résztvevői megsemmisültek” – idézte az orosz védelmi minisztériumot a Zvezda tévécsatorna.”
Ez már egy kémfilm, esküszöm. Mellesleg, ha azok a „külföldi fegyverbeszállítók” és repülőgép-szerelők (valamint elvetemült balett-táncosok és megátalkodott kőfaragók) a csapás következtében megsemmisültek, honnan tudja a moszkvai hadügy, miről beszéltek közvetlenül a haláluk előtt? Lehallgatták őket? És hogyan, Stirlitz tette, sztetoszkóppal? Arról már nem beszélve, hogy épeszű szolgálat nem megsemmisíti az ilyen tárgyalásokat, ha már le tudja hallgatni, hanem úgy vigyáz rájuk, mint a szeme fényére, mert csodás információbányát jelentenek. Ha Vinnyicában, a Tiszti Házban ilyen tárgyalások zajlanak (és be is van mikrofonozva) azt semmiképpen sem szabad eltalálni.
Egy magyarázat létezik: vaktában lőttek, vaktában találtak és most vaktában hazudoznak.
No, de mi a helyzet az orosz ellenzéki sajtóval? Mert azt látjuk, hogy a kormánysajtó szánalmasan hazudik. Az ellenzéki orgánumok már percekkel a támadás után beszámoltak az eseményekről, folyamatosan frissítették a híradásaikat, ahogy az a tisztességes sajtónak dolga is. Ezt – és általában életművüket – az orosz főügyészség ma délelőtt külön honorálta a TASZSZ híre szerint:
„MOSZKVA, július 15. /TASS/. Az orosz főügyészség nemkívánatosnak ismerte el a Bellingcat, a The Insider (mindkettőt külföldi ügynöknek nyilvánították Oroszországban) és két másik szervezetet – közölte a hivatal pénteken a TASZSZ-szal.
„Döntést hozott az orosz főügyészség a Bellingcat Ltd. elismeréséről. (Nagy-Britannia), a Stichting Bellingcat (Hollandia), a The Insider (Lettország) és a Közép- és Kelet-európai Jogi Kezdeményezések Intézete (CEELI Intézet, Csehország) Oroszország területén nemkívánatosnak nyilvánítását” – közölte a hivatal.
Megállapítást nyert, hogy a fent említett szervezetek tevékenysége veszélyt jelent Oroszország alkotmányos rendjére és biztonságára – pontosított a főügyészség.
Az ügynökség tájékoztatta az orosz igazságügyi minisztériumot a döntéséről, így ezek a civil szervezetek felkerülnek a nemkívánatos szervezetek listájára. A listán jelenleg 56 nemkívánatos szervezet szerepel.
Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője, Szergej Nariskin korábban azt mondta, hogy a The Insider (külföldi ügynökként megjelölt), a Proekt (Oroszországban nemkívánatos szervezetként elismert), a Important Stories (külföldi ügynökként megjelölt) és Alekszej Navalnij blogger szervezetei kapcsolatban állnak a Bellingcat nevű, volt hírszerzőket foglalkoztató szervezettel, amelynek információit arra használják, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra.”
Ezek után én már csak egy dolgot hiányolok: az orosz főügyészség törvényhatósági jogkörével élve ruházza fel Margarita Szimonyant, valamint Szegejcev és Szolovjov urakat az állandóan viselt „Igazmondó” előnévvel, és onnantól kezdve már minden rendben lesz az orosz médiában. Vagy nem? Nem.
Említettem, hogy külön visszahívták a szabadságukról az Állami Duma képviselőit, nincs henyélés a dácsán, ráadásul „készenléti állapotot” rendeltek el számukra, hogy ha hamarjában kell a voksuk egy új törvényhez, azonnal be lehessen rendelni őket törvényhozni. Tegnap már mutattam két új törvényt a százból, amit tegnap és ma szignált Vlagyimir Vlagyimirovics, ma megint mutatok kettőt.
Az első a kínzásról szól:
„A törvény különösen súlyos bűncselekménynek minősíti a vallomásra kényszerítést és a kínzással járó hatalommal való visszaélést. Az ilyen bűncselekményekért akár 12 év börtönbüntetés is kiszabható, és nyolctól 15 évig terjedő szabadságvesztés, ha az áldozat meghal. A dokumentum bevezeti a „megfélemlítés” fogalmát is. A büntető törvénykönyvben nem szerepel külön cikk a kínzásról, ami miatt az emberi jogi megfigyelők bírálták a dokumentumot.”
Örök kár, hogy nem volt kéznél ez a paragrafus még a bucsai mészárlás idején, ahol bőven akadt kínzás… de, hogy még szebb legyen a jog paródiája, született törvény a fegyveres konfliktusban való részvételről is.
„Az új törvény értelmében a fegyveres konfliktusban való részvétel felér a hazaárulással, ami 12-től 20 évig terjedő büntetőtelepi büntetéssel büntetendő. Ugyanilyen szabadságvesztésre ítélhetők azok az orosz állampolgárok és lakosok, akik „az ország érdekeivel ellentétes” célú katonai akciókban vesznek részt. A külföldi hírszerző szolgálatokkal való „bizalmas együttműködésért” háromtól nyolc évig terjedő börtönbüntetés járna.”
Sírva kérem: tessék szó szerint venni, mert azonnal béke lesz. Megszűnik a fegyveres konfliktus, amely egyébként is olyan katonai akció, amely ellentétes Oroszország érdekeivel, hiszen az egész világ borzadva nézi miatta ezt az államot. És persze szankcionálja is, mi ez, ha nem az orosz érdekek sérelme?
Nos, de megígértem, hogy elmesélem, hogyan muzsikál a Wagner-csoport. A műfaj még nem tisztázott, de Jekatyerinburgban már zenekarként toboroz. Mint a betiltott The Insider írja:
„Jekatyerinburgban a Wagner PMC-t, más néven Wagner-zenekart reklámozó transzparenseket függesztettek ki. A Blucher utcai plakátról készült fotót Szergej Koljasnyikov, egy jekatyerinburgi propagandablogger tette közzé a ZERGULIO nevű Telegram-csatornáján.
A Whois szolgáltatás szerint a hirdetésben említett wagner2022.org weboldalt idén tavasszal regisztrálták Dél-Hollandiában, Hollandia nyugati részén található tartományban. (A gyakorlatban viszont nem elérhető – a szerző) A 66.ru szerint a városban az Uralmash területén és a Permszkij Trakton is vannak hasonló hirdetőtáblák.
A PMC honlapja tehát katonai személyzet toborzását hirdeti Ukrajnában.
„A PMC Wagner már Ukrajnában van, és ismét győzött. Szeretné beírni a nevét a katonai dicsőség történetébe, de nem akar a bürokráciával és az ellenőrzésekkel küzdeni? Akkor jó hírünk van számodra – a zenekarnak szüksége van zenészekre Ukrajnában!”
Májusban a Telegram hírcsatornákon közzétettek egy fotót a PMC harcosairól az elfoglalt szeverodonyecki közigazgatási épület előtt. A hangszereket tartalmazó keret, amelyet a harcosok állítólag a szeverodonyecki zeneiskolából loptak el a hangszerekkel együtt, a „Wagner-zenekar” feliratot viselte.
Közben július 14-én Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely növeli a zsoldosok felelősségét. A zsoldos toborzása, kiképzése, finanszírozása vagy egyéb anyagi támogatása, fegyveres konfliktusban vagy ellenségeskedésben való felhasználása 12-től 18 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Korábban a büntetés négytől nyolc évig terjedő börtönbüntetés volt.”
Azért nem nagyon hiszem, hogy a Wagner tulajdonosának, Jevgenyij Prigozsinnak különösebb félnivalója volna az orosz bíróságoktól, ahhoz túl jó barátja ő Putyinnak, azért is nevezték „az elnök séfjének”, mert kalandos ifjúkora után (melynek folyamán lopásért, csalásért és kiskorúak bűncselekményekbe való bevonásáért is elítélték) Putyin környezetének tagjaként a Kremlben tartott díszvacsorák szervezésében árult el különös tehetséget. De azért nem egy Nagy Levin, inkább bűnöző, mint szakács: neki „köszönheti” az emberiség részint a Wagner-csoportot (PMC, private military company), részint az olginói Internetkutató Intézetet, a világ legelső trollfarmját, mely minden korábbinál nagyobb eredményeket ért el a világ lakosságának elbutítása és egymás ellen hergelése terén.
Ahol a Wagner egy zenekar, ott haláltáncot járnak a bálon, annyit bízvást mondhatok: a hirdetés különösen cinikus.
Mindegy, mára ennyi hír jutott, hagyjunk munkát holnapra is.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!