Tegnapról mára nem tört ki a béke, Oroszország ukrajnai inváziója továbbra is tart, a hadiszerencse mindkét fél számára forgandó, egyszóval nagy, sorsfordító híreket ma se várjon az olvasó, ellenben úgy néz ki, hogy az orosz fél mintha Herszon környékén több hangsúlyt fektetne a politikai harcra, mint a katonaira, és már ez is valami.
Ma a harctéri hírek után, melyeket, mint minden nap, most is az ISW napi jelentése alapján állítok össze, bemutatom az új orosz csodafegyvert, ami állítólag tíz másodperc alatt szedi le az égről a HIMARS-rendszer rakétáit, ezzel mintegy feleslegessé téve Belgorod kormányzójának vadonatúj páncélautóját, melyet pedig épp a minap vásárolt (hát hogyan nézne ki egy belgorodi kormányzó páncélautó nélkül?), aztán kis herszoni körkép következik, előbb a tervezett népszavazás kapcsán, majd elmesélem a legújabb orosz kémregényt, melynek semmi köze a tegnapihoz – lassan már napi rovatot kell nyitni az új orosz Stirlitzek és Mata Harik vagy inkább Matuska Hariskák kalandjainak.
De mindenekelőtt lássuk a harctéri híreket.
Az orosz hadsereg július 25-én csekély területi nyereséget ért el Bakhmut déli részén, de nagyrészt ugyanolyan alapvető problémák miatt szenvednek, amelyek korábban megakadályozták őket abban, hogy gyorsan jelentős területet szerezzenek a Luhanszki Területen folytatott offenzív műveletek során. A július 25-i, a közösségi médiában közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy a Wagner PMC csapatai előrenyomultak Novoluhanszkba, és orosz és ukrán források megállapították, hogy az orosz csapatok átvették az ellenőrzést a Novoluhanszk északi határán lévő Vuhledar erőmű területe felett, valószínűleg a területről történő rendezett ukrán visszavonulás eredményeként.
Az orosz Telegram-csatornák már május 25-én elkezdtek beszámolni a Novoluhanszk elleni orosz előrenyomulási kísérletekről, ami azt jelenti, hogy az orosz csapatok már két hónapja sikertelenül támadják ezt az egyetlen helyszínt. Novoluhanszke nem egy nagy település, és nem is jellemzi különösebb kihívást jelentő terep, mégis heteken keresztül feltartóztatta az orosz erők haladását.
Novoluhanszk és a Vuhledar erőmű elfoglalása nem fog olyan előnyös kiszögellést létrehozni, amely mentén az orosz csapatok képesek lennének észak felé, Bakhmut felé előrenyomulni. A Szeverodonyeck-Liszicsanszk térségének elfoglalására irányuló orosz hadjárat előnyére vált, hogy annak előzményeként már kialakítottak egy előretörési sávot, amelynek csúcspontja közelében volt ez a két város. Folyamatosan nyomást tudtak gyakorolni az ukrán védelmi állások szárnyaira, egészen addig, amíg Szeverodonyecket nem biztosították. Ezt követően igyekeztek kihasználni, hogy Liszicsanszk egy előretolt állás csúcsán maradt, amíg nem sikerült Popasznától délre kitörniük és észak felé haladniuk. Sziverszk jelenleg a megmaradt kiszögellés csúcsához legközelebb eső város, és az orosz erők nehezen tudtak ellene előrenyomulni. Novoluhanszke és a Vuhledar erőmű orosz elfoglalása viszont inkább kiegyenlíti az ukrán védelmi vonalat, mintsem állandósítaná a kiszögellést, és ezáltal korlátozza azt az előnyt, amelyet e területek elfoglalása jelent az orosz haderő számára.
A Novoluhanszk körüli hadműveletek azt jelzik, hogy az orosz csapatok ugyanazokkal a nehézségekkel küzdenek, ami a harctéri geometria hatékony kihasználására (mint például a hatékony előretolt állások létrehozása) való képességüket illeti, mint korábban, amit súlyosbít, hogy az orosz erőknek rendszeresen rendkívüli gondot okoz kis és viszonylag jelentéktelen területrészek elfoglalása a hetekig vagy hónapokig tartó harcok során. Ezek a nehézségek tovább fognak nőni, ahogy az orosz egységek folyamatosan leépülnek a kis falvak elleni támadások során. Az orosz erők valószínűleg nem lesznek képesek Novoluhanszk elfoglalását hatékonyan felhasználni Bakhmut elfoglalására, és a folyamatos taktikai és műveleti korlátok, amelyekkel a harctéren szembesülnek, valószínűleg hozzájárulnak ahhoz, hogy a donbásszi offenzíva elérje csúcspontját, mielőtt Bakhmut, Szlovjanszk vagy bármely más nagyobb város elfoglalására sor kerülne a Donyecki Területen.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az orosz csapatok Bakhmuttól délre csekély előnyre tettek szert, de nem valószínű, hogy képesek lesznek hatékonyan kihasználni ezeket az előnyöket, hogy átvegyék magának Bakhmutnak a teljes ellenőrzését.
- Az orosz hadsereg korlátozott támadásokat hajtott végre Harkiv városától északra, Sziverszktől keletre és Bakhmuttól keletre.
- Az orosz egységek folytatják az állások megerősítését és megerősítését Zaporizzsja és Herszon területeken az ukrán ellentámadásra számítva.
- Az ukrán hadsereg továbbra is támadja az orosz erődítményeket a déli tengely mentén.
- Az orosz csapatok folytatták a haditechnikai eszközök kivonását az omszki raktárakból, bár kihívást jelent számukra a sérült harcjárművek javítása.
- Az orosz megszálló tisztviselők továbbra is előkészítik a megszállt területek Orosz Föderációhoz való csatolásának feltételrendszerét, valamint Ukrajna megszállt területeinek közigazgatási ellenőrzésén dolgoznak.
-
Az orosz csapatok nem hajtottak végre megerősített támadásokat Szlovjanszktól északnyugatra, ezzel szemben július 25-én lőttek egyes településeket Izjumtól délkeletre és délnyugatra. Az ukrán vezérkar megjegyezte, hogy az orosz csoportosulás ezen a területen az ember- és eszközveszteségek pótlására összpontosít. Az orosz erők bombázták az Izjumtól délkeletre fekvő Bohorodicsnyét, Dibrovnét, Dolinát, Adamivkát és Mazanivkát, valamint az Izjumtól délnyugatra, Barvinkove irányában fekvő Karnaukhivát. Az orosz erők rakéta- és tüzérségi csapásokat mértek a Szlovjanszktól 10 km-re délre fekvő Kramatorszkra is.
Az orosz erők július 25-én sikertelen támadásokat folytattak Sziverszktől keletre. Ukrán források arról számoltak be, hogy az orosz csapatoknak nem sikerült Beresztove és Verhokamjanka felől Ivano-Darivka (kb. 10 km-re délkeletre Sziversztől) felé előrenyomulniuk. Az orosz haderő a jelentések szerint folytatta a szárazföldi támadásokat Spirne (15 km-re délkeletre Sziverszktől) és Verhokamjanszk (5 km-re keletre Sziverszktől) körül, valamint légi és tüzérségi támadásokat hajtott végre Sziverszk körül a folyamatban lévő szárazföldi támadások támogatására.
Az orosz hadsereg július 25-én fokozatos előrenyomulást hajtott végre Bakhmuttól délre. A Luhanszki Népköztársaság (LNK) belügyminiszter-helyettese, Vitalij Kiszelev felvételeket tett közzé a Wagner-csoport zsoldosairól a Novoluhanszk bejáratánál lévő tábla előtt, nagyjából 25 km-re délkeletre Bakhmut külvárosától, ami arra utal, hogy az orosz csapatok előrenyomultak Novoluhanszkba. Több orosz forrás emellett azt állította, hogy az orosz csapatok aktívan tisztogatják a Vuhledar erőmű területét, amely Novoluhanszke északi szélén fekszik. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz erők „részleges sikert” értek el a Vuhledar erőmű területén, ami arra utalhat, hogy az ukrán csapatok ellenőrzött visszavonulást hajtottak végre az erőműből. Egy orosz haditudósító, aki az Orosz Szövetségi Hírügynökségnek (FAN) jelentett, azt állította, hogy az ukrán csapatok csak Novoluhanszktól északnyugatra, Szemihirjára tudnak visszavonulni, ami tovább utal arra, hogy az ukrán hadsereg szándékos és ellenőrzött visszavonulást hajt végre az erőmű területéről. Az orosz erők Novoluhanszk környékén Versina és Mironivszkij környékén is folytatták a harcokat.
Az orosz csapatok emellett folytatták a korlátozott támadásokat Bakhmuttól keletre. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz erőknek nem sikerült előrenyomulniuk Klinove felől a Pokrovskéban elfoglalt állásokig. Az orosz Telegram csatornák azt állították, hogy az orosz erők Bakhmut északkeleti részén, Bakhmutszke és Szoledar környékén harcolnak, hogy Szoledar felől délnyugatra, Bakhmut felé nyomuljanak.
Az orosz haderő nem hajtott végre megerősített támadást Donyeck város környékén, hanem folytatta a tüzérségi csapásokat az Avdiivka-Donyeck város frontvonal mentén.
Az orosz haderő korlátozott rohamot intézett Harkiv városától északra július 25-én. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek, amikor sikertelen támadást kíséreltek meg a Cupivkától Dementivkáig tartó szakaszon. Az orosz csapatok folytatták a harci műveleteket annak érdekében, hogy fenntartsák a megszállt pozíciókat és megakadályozzák az ukrán erők előrenyomulását az államhatár felé. Az orosz haderő július 25-én légicsapásokat mért Petrivka, Prudjanka és Javirszke ellen, valamint hagyományos és rakétatüzérségi csapásokat mért Harkiv városára és az északra, északkeletre és délkeletre fekvő településekre.
Az orosz egységek folytatták állásaik megerősítését Zaporizzsja és Herszon területén az ukrán ellentámadásokra való felkészülés jegyében. A Zaporizzsjai Területi Katonai Adminisztráció vezetője, Oleksandr Starukh arról számolt be, hogy az orosz csapatok árkokat ásnak a Zaporizzsjai Atomerőmű (Atomerőmű) területén, és katonai felszerelést rejtegetnek a lakónegyedekben. Dmytro Orlov, az Enerhodar Városi Adminisztráció vezetője hozzátette, hogy az orosz egységek továbbra is a Zaporizzsjai Atomerőmű körüli védelmi állásokat használják a Dnyipropetrovszki Területen lévő települések bombázására. Az ukrán katonai főhadiszállás (GUR) megjegyezte, hogy az orosz hadsereg részben helyreállította egy melitopoli betongyár munkáját is, hogy megerősítse a védelmi vonalakat és a tüzelőállásokat, valamint újjáépítsen egy repülőteret a városban. A GUR pontosította, hogy az orosz kísérletek a repülőtér újjáépítésére legalább 21-28 napot vesznek igénybe, és valószínűleg nem teszik teljesen működőképessé. Ukrán források felvételeket tettek közzé arról, hogy az orosz haderő állítólag harckocsikat és páncélozott személyszállító járműveket szállít át a Melitopoltól délre és északra fekvő településeken keresztül, valószínűleg a Herszoni Terület irányába. A Herszoni Területi Katonai Adminisztráció tanácsadója, Szerhij Hlan arról számolt be, hogy az orosz erők megpróbálják befoltozni az Antonivszkij hidat, de nem valószínű, hogy helyre tudják állítani annak kapacitását a nehéz haditechnikai eszközök szállítására. Geolokációs felvételek azt is mutatták, hogy az orosz erők pontonhidat építenek az Inhulec folyó felett Darivka közelében, körülbelül 17 km-re északkeletre Herszon városától.
Az orosz erők július 25-én folytatták a légi, rakéta- és tüzérségi csapásokat a Herszoni Terület közigazgatási határa, a Dnyipropetrovszki Terület és Mikolajiv város mentén. Az orosz tüzérség a jelentések szerint hat rakétát lőtt ki Mikolajiv városra és a közelében lévő településekre. Az ukrán vezérkar megjegyezte, hogy az orosz hadsereg egyre több légi felderítést is végez a térségben.
Az ukrán haderő a jelentések szerint július 24-én és július 25-én folytatta az orosz erődítmények támadását a déli tengelyen. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán erők megsemmisítették az orosz Roszgvargyija 785. Különleges Egységének megfigyelő- és parancsnoki állását, valamint két lőszerraktárt meg nem nevezett településeken. Ukrán támadó repülőgépek és helikopterek állítólag három orosz erődítményt támadtak a Beriszlavszkij és Herszonszkij körzetekben, és a Rybar orosz Telegram csatorna azt állította, hogy ukrán tüzérségi csapásokról számoltak be Herszon város külterületén, de az ISW egyik jelentést sem tudja függetlenül megerősíteni. A közösségi médiában közzétett felvételeken füst látható orosz vonatok körül a délkeleti Herszon területen lévő Novoolekszivkában, de a füst oka és a vonatokban keletkezett kár mértéke nem világos.
Az orosz haderő folytatta további haditechnikai eszközök kivonását az ukrajnai orosz invázió céljaira. Műholdfelvételek azt mutatták, hogy az orosz erők július 18-án 60 darab 2S7 Pion önjáró löveget vontak ki a 9. arzenálban lévő raktárból az oroszországi Omszkban. A műholdfelvételek korábban azt mutatták, hogy az arzenálban április elején 170, június elején pedig 135 önjáró löveg volt. A brit védelmi minisztérium arról is beszámolt, hogy az orosz hadseregnek továbbra is kihívásokkal kell szembenéznie a harcjárművek javításával, amiről tanúskodik, hogy legalább 300 sérült jármű (harckocsik, páncélozott személyszállító járművek és támogató teherautók) van a Belgorodi Terület Barvinok melletti felújító és javító létesítményben.
Az Ukrán Katonai Hírszerző Főigazgatóság (GUR) jelentette, hogy az orosz erők megkezdték az orvosok titkos mozgósítását Oroszország-szerte, hogy ellássák az egyre növekvő számú sebesült katonát. A GUR megjegyezte, hogy az orosz erők kifejezetten sebészeti személyzetet mozgósítanak, és más egészségügyi személyzetet szándékoznak bevetni a frontvonalakon és a megszállt donbásszi városokban való munkavégzésre. A GUR hozzátette, hogy az orosz erők mobil orvosi rendelőket is létrehoztak a Donyecki Terület megszállt településein, ahol állítólag arra kényszerítik a lakosokat, hogy vért adjanak az orosz csapatoknak.
Az orosz megszállási hivatalnokok folytatták a megszállt ukrajnai területeken az annexiós népszavazások meghamisításának előkészítését annak érdekében, hogy a területeket Oroszországhoz csatolják, valószínűleg szeptember közepe táján. A Szabadság Rádió július 25-én „Stratégia a Donyecki Népköztársaság (DNK) Orosz Föderációhoz való csatlakozásáról szóló népszavazás előkészítésére és megtartására” címmel egy orosz nyelvű dokumentumot tett közzé meg nem nevezett ukrán hírszerzési forrásokra hivatkozva. A dokumentum részletezi az orosz előkészületeket a DNK-ban a hamis népszavazások megtartására annak érdekében, hogy a DNK-t közvetlenül Oroszországhoz csatolják.
Itt engedtessék meg nekem egy közbemordulás: szívesen foglalkoztam volna magával a dokumentummal, talán még külön írást is megérdemelt volna, elvégre kincset ér egy olyan irat, mai hónapokra előre látja egy népszavazás eredményét, méghozzá százalékra pontosan, de sajnos a Szabadság Rádió nem közli teljes egészében, csak három lapot mutat belőle, ezek alapján viszont nem igazán lehet róla véleményt alkotni. Majd, ha meglesz az egész, foglalkozom vele, egyelőre annyiból, amennyit látok, úgy nézem, nem egészen egyetemi tanárok számára írták. De hát az is igaz, mint Rejtő óta tudjuk, hogy szállásmesterben ritka az okos, és azt már én teszem hozzá, hogy kollaboránsok, muszkavezetők között sem gyakori a kiugróan magas értelmi szint.
Mindenesetre a dokumentum azt állítja, hogy az orosz megszálló tisztviselők 70%-os részvételi arányt és 70%-os jóváhagyási arányt szeretnének elérni a meghamisított DNK-referendumon. A megszálló hatóságok számításaikat a Donyecki Terület egészének lakosságára alapozták, de az irat nem helyénvaló módon megjegyzi, hogy a donyecki civileknek csak egyharmada maradt az orosz megszállt területeken – a megszálló erők nehezen tudnak majd hihető részvételi vagy helyeslési arányokat kialakítani az ál-népszavazásukhoz. Az oroszok által megszállt Donyecki Terület tényleges lakossága és a népszavazási eredmények kiszámításához használt számok közötti eltérés azt mutatja, hogy a Kreml már régóta tervezi a Donyecki Terület egészének megszállását és annektálását. A dokumentumot az orosz offenzíva megakadása előtt írhatták. Vagy a Kreml még mindig úgy gondolhatja, hogy az orosz erők el fogják foglalni Donyeck többi részét – erőik leromlott állapota és az ukrán erődítmények kiterjedése a jelenlegi frontvonalak mentén arra utal, hogy az orosz erők nagyon valószínűtlen, hogy az ősz előtt biztosítsák az oblaszt. Orosz jelentések továbbra is azt sugallják, hogy a Kreml azt tervezi, hogy szeptember 11-e körül a megszállt Ukrajna-szerte álnépszavazásokat tart. Folyamatos katonai kudarcaik arra késztethetik a Kremlt, hogy elhalassza az annexiós népszavazásokat Donyeckben vagy a megszállt ukrajnai területeken.
Egyszóval a népszavazáshoz majdnem minden adott, a népet kivéve.
A kiszivárgott dokumentum tartalmazott utasításokat arra vonatkozóan is, hogy a választásokon „szavazójelként” (ez egy három-négy napig lemosthatatlan festékfolt, melyeet a voksoló mutatóujján helyeznek el, miután leszavazott) tartós tintát használjanak a kettős szavazás megakadályozására, ami egy olyan alacsony technikai szintű megoldás, amelyet könnyen meg lehetne kerülni, ha a megszálló hatóságok úgy döntenének, hogy fizikailag megtömik a szavazóurnákat ahelyett, hogy egyszerűen kihirdetik a kívánt eredményeket a színlelt népszavazás után. A „szavazójelet” arra is fel lehetne használni, hogy azonosítsák és célba vegyék a megszállt területeken élő ukrán civileket, akik nem hajlandóak részt venni a látszatválasztáson. A legveszélyesebb forgatókönyv szerint a megszálló hatóságok ujjlenyomatvételt és biometrikus regisztrációt is beiktathatnak a „szavazójel” használatába, így a megszállt Donyeckben élő civilekről biometrikus adatbázist hozhatnak létre, amelyet később a megszállt területeken lévő ellenzéki csoportok és partizánhálózatok azonosítására és bomlasztására használhatnak fel.
Ettől függetlenül az orosz megszálló tisztviselők folytatták erőfeszítéseiket, hogy a megszállt területeken élő ukrán civileket arra kényszerítsék, hogy július 25-én orosz útlevelet igényeljenek és a rubelt használják fizetőeszközként. Prominens orosz katonai bloggerek azt állították, hogy a megszálló tisztviselők megkezdték az orosz típusú születési bizonyítványok kiállítását a megszállt Zaporizzsjai Területen született gyermekek számára, ami előfutára annak, hogy a gyermekeket orosz állampolgárként regisztrálják, ha a családjuk reméli, hogy elhagyhatja a területet. A Zaporizzsjai Megszállási Hatóság Oroszország által kinevezett vezetője, Jevheny Balickij azt állította, hogy július 25-én a Zaporizzsjai Területen összesen 12 útlevél- és okmányiroda működik, és hogy több mint 18 000 ember igényelt orosz útlevelet a területen. A herszoni megszállási közigazgatás Oroszország által kinevezett vezetője, Kirill Sztremouszov július 25-én azt mondta, hogy közigazgatása fokozatosan kivonja az ukrán hrivnyát a forgalomból, és orosz rubellel fogja helyettesíteni. Borisz Rozsina orosz katonai blogger július 25-én azt állította, hogy a megszálló tisztviselők a nyugdíjak, fizetések és juttatások részeként rubelt fognak adni, ami idővel a hrivnya árfolyamát lefelé szorítja. A megszállt területek passzportálása és rubelizálása a szélesebb körű orosz kampány összetevői, amelynek célja az ukrán kormányzási képességek és az ukrán identitás leépítése a megszállt területeken, még akkor is, ha az ukrán erők képesek lesznek visszafoglalni azokat.
Eddig tehát a harctéri és megszállási hírek, nagy csodák nem történtek – az ukrán oldal kisebb csodának látja a HIMARS-ok hatékonyságát, de állítólag az is a múlté. Mint annyi más érdekes – és hazug – információt, ezt is a RIA Novosztyiból kellett megtudjuk, mármint, hogy van olyan orosz csodafegyver, ami tíz másodperc alatt törli le az égről a nyugati rakétákat. Más országokban a csodafegyvereket kutatóintézetekben fejlesztik, de Oroszország ebben is élen jár: náluk hírügynökségek fedezik fel őket. Mégpedig a már létező arzenálban, hogy gyártani se kelljen a rendszert! Lássuk, mit mond a hír?
„LISZICSANSZK (LNK), július 26. – RIA Novosztyi. Az orosz légvédelmi erők megtanulták lelőni az amerikai HIMARS többszörös rakétavető rendszert, amelyet az ukrán hadsereg június vége óta használ Donbasszban – közölte a RIA Novosztyi tudósítójával az „O” („Bátor”) csoport egyik légvédelmi tisztje.
„A Buk M–3 föld-levegő rakétarendszert jelenleg a legjobb univerzális légvédelmi rendszernek tartom. Amellett, hogy sikeresen megbirkózik a gyár által meghatározott feladataival, rakétákat is kilő, bár ez nem volt a specifikációkban feltüntetve.” – mondta a tiszt.
Elmondása szerint az ő ütege már több HIMARS-ot is lelőtt a donbászi égbolton. Bár, mint a katona elismerte, ez nem volt könnyű feladat.
„A legnehezebb célpont, amelyen dolgoztunk, a HIMARS rakéták voltak. Ezek a lövedékek (…) nagyon nagy magasságban repülnek. Mi legalább 22 ezer méteres magasságig érzékeljük őket. A nehézséget az jelenti, hogy a választék kicsi, a döntési idő minimális. Harci legénységeink hősiesen megbirkóznak a feladattal, szó szerint tíz másodpercen belül. Ezeknek a lövedékeknek a hatékony szórási területe nagyon kicsi, mindössze nulla egy. Ezért a célpontot kis, nagy sebességű objektumnak tekintik” – mondta.”
Akkor a kérdés megoldva, bár ha elmélázunk azon, hogy a HIMARS-rakéta semlegesítéséhez voltaképpen a malomkő is elég volna, csak arról kell gondoskodni, hogy a megfelelő méretű és tömegű malomkő találkozzon a megfelelő helyen és időben az eszközzel, be kell látnunk: a feladat nem is olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Mindenesetre a Buk M–3 olyan, mint Tyutcsev szerint Oroszország: hinni kell benne, legfeljebb akkor sem működik. Aki nem hisz, az áruló.
Bizony, efféle hitetlenség nyomait érzem abban is, hogy a kies Belgorod kormányzója, Vjacseszlav Gladkov a minap 17,5 millió rubelért vásárolt egy Buran páncélozott autót, hogy a határ menti területekre utazhasson. Azt értem, hogy taligán mégsem tolhatják a kormányzót, a gyaloghintó is alkalmatlan a raszputyicában (sártengerben), de minek ez a pazarlás a páncéllal? Hiszen ott a Buk M–3, megvédi az mindentől. A területi katonai parancsnokság helyében én bizony behívnám a kormányzót a komisszariátusra és fejébe vésném a régi igazságot a Tanúból:
„Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.”
No, de hagyjuk Belgorodot, vár minket a napfényes Herszon. Ott ugyan a város határában dörögnek már az ukrán ágyúk, de a helyi kollaboránsok szelleme még töretlen, mint az a TASZSZ vezető híréből is látható:
„TASZSZ, július 26. A Herszon régió Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazást minden kijevi kísérlet ellenére megtartják, amely a régió lakóinak megfélemlítésére vagy információs terror szervezésére irányul – közölte kedden Kirill Sztremouszov, a régió katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője.
„Szeretném kommentálni az „ellentámadás” körüli helyzetet, (…) amelyet az ukrán hatóságok folyamatosan hirdetnek. (…) Azzal, hogy harcosokat, az ukrán népet a biztos halálba küldik, ezek az emberek (a kijevi hatóságok) nem értik, hogy az értelmetlen offenzívák az ukrán nép képviselőinek – a mi testvéreinknek – tucatnyi, sőt több száz életét veszik el. Ezért azt akarjuk mondani, hogy bármit is tesznek: büntetőjogi felelősségre vonás, megfélemlítés, információs terror, a Herszon régióban akkor is népszavazás lesz, amely egyértelműen az Orosz Föderáció részeként fogja meghatározni a régiót” – mondta Sztremuszov a Telegram-csatornáján közzétett videoüzenetében.
Hozzátette, hogy a népszavazást hamarosan megtartják. „A népszavazás megtartása után az Orosz Föderáció [részévé] válunk, ez egy másik történelem, egy másik ország lesz” – mondta a katonai-polgári közigazgatás helyettes vezetője.
Korábban Sztremouszov a TASZSZ-nek elmondta, hogy a Herszon régió hatóságai támogatták a Zaporozsjei régió hatóságainak ötletét, hogy ugyanazon a napon tartsák meg a népszavazást. Elmondása szerint már folynak az előkészületek, különösen a választási bizottságok felkészítése folyik.”
Sztremouszov szavai mindenben egybevágnak a Szabadság Rádió iratából származó információkkal: ha addig el nem foglalják a várost, el fogják csalni ezt a népszavazást, de elfoglalják, szóval a nyilatkozó úriember esetében inkább menekülési útvonalakat tervezgetnék, mert ez a rejtői figura minden volt már, oltásellenes propagandistától népnemzeti vallásalapítóig és haleledel-kereskedőig, valódi rejtői figura, akit én ruháztam fel a „herszoni Trebitsch” címmel, bár hasonlít Abu ben Pulloverre, a prófétára is, de hiába volt ő eddig minden, csak még akasztott ember nem, ha a bevonuló ukrán erők elkapják, az is lesz belőle, mégpedig hamarjában.
Herszon környékén különben is van valami a levegőben. Valósággal tapintani lehet a feszültséget, a TASZSZ is ott rendezte meg a legújabb orosz kémregényt, ami műfajának valóságos kis remeke, még ha kissé mesterkélten is hat a sztori. Lássuk, hogyan szól!
„HERSZON, július 25. /TASZSZ/. Az orosz különleges szolgálatok leleplezték az ukrán haditengerészet 73. tengeri különleges műveleti központjának kémhálózatát, amely a Dnyeper torkolatában lévő Kinburn-félszigeten működött – közölte hétfőn a TASZSZ-szal az orosz rendvédelmi szervek egyik forrása. A különleges katonai művelet kezdete óta felderítő tevékenységet folytatott a Dnyeper-torkolatban lévő Kinburn-félsziget területén. A hálózat tagjai ukrán szabotázscsoportok fogadásával, befogadásával és szállításával foglalkoztak, terrortámadások sorozatát eszelték ki az orosz védelmi minisztérium és a polgári infrastruktúra létesítményei ellen a Herszon régióban. Mára a hálózat minden tagját őrizetbe vették. Vallomást tesznek és együttműködnek az orosz biztonsági szolgálatokkal.
A forrás szerint egy alvó sejtről volt szó, amelyet egy speciális, Ukrajnából érkező jelre aktiváltak. „Az orosz biztonsági szolgálatok már fontos adatokat kaptak az ukrán haditengerészet 73. tengeri különleges műveleti központjának csatornájáról, formátumairól és működési módszereiről” – mondta.
Az őrizetbe vettek egyike Alekszej Zagrai, fedőnevén Ocsakovszkij, Ocsakov város lakosa, aki korábban rablás miatt büntetett előéletű volt, és aki tartotta a kapcsolatot Szergej Kiricsenko kapitánnyal a 73. központból, aki márciusban megbízta a férfit, hogy menjen beteg testvéréhez a Kinburn-félszigeten lévő vadászfarmra. „Az volt a feladatom, hogy felvegyem a kapcsolatot az orosz katonákkal és a helyi lakosokkal, és elnyerjem a bizalmukat, hogy ne gyanúsítsanak semmivel. A vadászfarmon tartózkodtam, és adatokat küldtem az orosz csapatokról – hány ember, hány autó stb. egy Sharik fedőnevű ügynöknek Ocsakovba. Sharik volt a kapcsolat köztem és az ocsakovi főhadiszállás között” – mondta a letartóztatott férfi a TASZSZ-nek. „Egy másik, Miron fedőnevű ember volt a vezetőm. Én csónakokkal találkoztam, Miron pedig biztonságos helyre vezette őket. Két csoport volt, öt-tíz emberből állt”.
Igor Konasenkov orosz védelmi minisztériumi szóvivő korábban hétfőn közölte, hogy az orosz erők meghiúsították az ukrán hadsereg kísérletét arra, hogy az ukrán hadsereg támadó hajóiról partra szálljon egy felforgató csoport Herszon térségében, és megsemmisítették az ukrán haditengerészet két ágyúnaszádját.”
Különös, hogy az ukrán források sehol sem említik, miszerint hiányozna két flottaegységük, és sokat lendítene a történeten, mármint megfilmesítés szempontjából, ha volna benne szerelmi szál, kutya, ló (hajó már van), kisgyerek és ha Kiricsenko kapitány azért küldte volna a Kinburn-félszigeti vadászfarmra Ocsakovszkijt, hogy szülje meg a saját beteg testvérét, ezekkel a módosításokkal hajlandó vagyok megvenni és filmre is vinni a forgatókönyvet. Így már minden közönségnek megfelelne, de a mostani formájában még kicsit gyengécske, fakó a sztori, tessék még dolgozni rajta. Ja: és legyen benne bárzongorista is, mint a Casablancában. Ocsakovszkij pedig ne felejtse ki a töredelmes vallomásából a békaembereket, akikkel találkozott. Aztán kössék ürgebőrbe egy csőszkunyhóban.
Mára ennyi hír jutott, a krónika holnap folytatódik.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!