Az ukrajnai orosz invázió harcairól semmi váratlan hír nem érkezett, csak szomorúak és kellemetlenek, a katonai elemzők viszont gondterhelten vakarják a fejüket: sehogyan sem lesz jó, ha ez a háború elhúzódik, márpedig el fog húzódni. A hátországokból sem jön semmiféle kellemes újság, a perspektívák viszont elkeserítőek.
Ma a harctéri hírek ismertetése után – melyet, mint minden nap, az ISW jelentése alapján állítok össze, beszámolok a jelenyivkai katasztrófáról, mely kimaradt az elemzésből, ismertetek egy fontos elemzést Fehéroroszország nukleáris támadó potenciáljáról, melyet nem ártana a magyar illetékeseknek is megismerni, végül pedig elmesélem a legújabb orosz kémregényt, amiből utóbbi időben minden napra jut egy.
De mindenekelőtt lássuk a katonai és harctéri híreket.
A Donyecki Területen állomásozó orosz alakulatok valószínűleg a közelmúltban Bakhmuttól délkeletre elért csekély előnyökből próbálnak tőkét kovácsolni azzal, hogy tovább próbálnak előrenyomulni ezen a vidéken. Az orosz haderő lehet, hogy a Sziverszk elfoglalására tett kísérletekből enged, hogy Bakhmutra összpontosítson, de ezt még korai lenne állítani. Az orosz csapatok folytatták a Bakhmut felé történő északi előrenyomulást a Novoluhanszke és a Vuhlehirszka erőmű körül nemrégiben megszerzett állásokból, miközben a T1302-es autópálya mentén délnyugati irányban folytatták az előrenyomulást a Beresztovéban nemrégiben elfoglalt állásokból. Ezzel szemben az orosz csapatok csak nehezen tudtak konkrét előnyökre szert tenni Sziverszk környékén, és a Luhanszki terület közigazgatási határának július eleji elfoglalása óta nem tettek semmilyen megerősített előrenyomulást a város felé. Az orosz hadvezetés ezért valószínűleg arra törekszik, hogy fenntartsa a lendületet Bakhmut körül, esetleg a Sziverszkre gyakorolt folyamatos nyomás rovására. Az orosz hadsereg továbbra sem valószínű, hogy magát Bakhmutot is bevenné, annak ellenére, hogy a közelmúltban fokozatos előrenyomulás történt abba az irányba.
Putyin július 28-án leváltotta Gennagyij Zsidko vezérezredest a védelmi miniszter helyettesi posztjáról és a Katonai-politikai Főigazgatóság éléről. Putyin rendeletet írt alá, amelyben Viktor Goremykin vezérezredest nevezte ki Zsidko helyére, de nyilvánosan nem jelentette be Zsidko új pozícióba való kinevezését. Az ISW korábban arról számolt be, hogy Zsidko lesz az ukrajnai orosz erők főparancsnoka, ez a jelentés azonban úgy tűnik, téves volt.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A Donyecki Területen lévő orosz csapatok valószínűleg arra törekednek, hogy kihasználják a közelmúltban Bakhmut körül elért csekély területi nyereséget, és talán háttérbe szorítják a Sziverszk elfoglalására irányuló erőfeszítéseket.
- Az orosz alakulatok korlátozott támadásokat hajtottak végre Szlovjanszktól északnyugatra, valamint Bakhmut északkeleti és délnyugati részén.
- Az orosz haderő valószínűleg fokozza az Avdiivka körüli offenzív műveleteket, hogy csökkentse a Donyeck városában és környékén végrehajtott ukrán támadásokat.
- Az orosz hadsereg valószínűleg megteremti a feltételeket a Harkiv város felé irányuló újbóli támadó műveletekhez.
- Az orosz erők korlátozott offenzívát kíséreltek meg a déli tengelyen, de valószínűleg területi veszteségekkel kell szembenézniük Herszon területen.
- Az oroszok megpróbálják megőrizni a Dnyeper folyón átvezető szárazföldi kommunikációs vonalaikat, amelyek Herszon városát a keleti Herszon terület hátsó területeivel kötik össze.
- A Kreml folytatta az ukrajnai tiszt- és emberveszteségek kompenzálására irányuló intézkedéseket.
- A Kreml folytatja megszálló közigazgatásának intézményesítését Ukrajna megszállt részein, hogy előkészítse a látszat-népszavazásokat, az annexiót és az Oroszországba való integrációt.
- Az orosz megszálló csapatok továbbra is nyomást gyakorolnak a megszállt területeken élő ukrán civilekre, hogy orosz rubelt és útlevelet használjanak, és orosz vezetésű iskolákba járjanak, megteremtve ezzel a megszállt területek hosszabb távú társadalmi ellenőrzésének feltételeit.
-
Az orosz haderő július 28-án korlátozott támadások sorozatát hajtotta végre Szlovjanszktól északnyugatra. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelen felderítési kísérletet hajtottak végre Brazhkivka közelében, Szlovjanszktól mintegy 25 km-re északnyugatra, vitatott területen. Az orosz egységek állítólag megkíséreltek előrenyomulni Dovhenke térségéből Mazanivkába, mintegy 20 km-re északnyugatra Szlovjanszktól, valamint Paszikából Dolinába, mintegy 20 km-re északnyugatra Szlovjanszktól. Július 27-én az ukrán vezérkar jelezte, hogy egy orosz felderítő csoport ukrán állások közelében tevékenykedett Paszikában, ami látszólag korlátozott ukrán ellentámadásra utal a térségben. A Paszikától délnyugatra, Dolina felé történő orosz előrenyomulási kísérletről szóló jelentések azonban megerősítik az ISW terepellenőrzéssel kapcsolatos értékelését, miszerint Paszika továbbra is orosz ellenőrzés alatt álló területen marad. Az orosz egységek emellett folytatták Szlovjanszktól északnyugatra a Harkiv-Donyecki terület határa mentén fekvő települések ágyúzását, valamint Szlovjanszktól északkeletre Prishib és Tetyanivka környékén.
Az orosz hadsereg július 28-án nem hajtott végre szárazföldi támadásokat Sziverszk térségében és Sziverszk város körüli ukrán állásokban.
Az orosz csapatok folytatták az erőfeszítéseket, hogy délnyugat felé haladjanak Bakhmut irányába a T1302-es autópálya mentén, és július 28-án támadásokat hajtottak végre Bakhmut délkeleti részén. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz alakulatok sikertelen felderítési kísérletet hajtottak végre Beresztove-Nahirne irányába, amely a T1302-es út mentén és Bakhmut-tól mintegy 20 km-re északkeletre található. Az orosz erők folytatták a harcot Szoledar külterületén (kevesebb mint 10 km-re északkeletre Bakhmuttól) és megkíséreltek előrenyomulni Volodimirivka és Sztrjapivka környékén. Az orosz erők emellett korlátozott szárazföldi támadásokat hajtottak végre Bakhmuttól délkeletre Versina, Vidrodzsennya, Szemihirja, Klinove és Mjronivszkij környékén, és valószínűleg megpróbálják kihasználni a Novoluhanszke és a Vuhlehirszke erőmű körül megszerzett területet, hogy támogassák az északi előrenyomulásra irányuló kísérleteket. Az orosz haderő folytatta a tüzérségi csapásokat Bakhmut környékén.
Az orosz hadsereg valószínűleg fokozza a támadó műveleteket Avdiivka térségében, hogy csökkentse a Donyeck város térségére irányuló ukrán csapásokat. Az ukrán vezérkar fő műveleti igazgatóságának helyettes vezetője, Olekszij Gromov kijelentette, hogy az orosz csapatok a 2. hadtest (a Luhanszki Népköztársaság erői) elemeit és más, nem részletezett alakulatokat telepítenek Avdiivka térségébe, hogy támadó egységeket alakítsanak, ami arra utal, hogy az oroszok egyre inkább érdekeltek lehetnek abban, hogy harci erőt vonjanak be az Avdiivka elleni támadásokba. Az ukrán vezérkar megjegyezte, hogy az orosz csapatok folytatták a támadó műveleteket Avdiivka és Pisky irányában, Avdiivkától délnyugatra. Több orosz forrás arról számolt be, hogy az orosz alakulatok növelik a tüzérségi nyomást Avdiivkára annak érdekében, hogy támogassák a várost körülvevő ukrán védelmi vonalak elleni komolyabb támadásokat. Az orosz katonai bloggerek fokozatosan hangsúlyozzák az Avdiivka térségében zajló hadműveletek ütemének növekedését, és azt állítják, hogy az ukrán erők az Avdiivka körüli állásokat arra használják, hogy célba vegyék a Donyeck városában lévő orosz pozíciókat. Ez a közelmúltbeli orosz előrenyomulás valószínűleg az Avdiivka körüli orosz védelmi zóna kiterjesztését és az ukrán erők kiszorítását célozza a 2014 óta fennálló megerősített állásokból, hogy enyhítsék a Donyeck városában lévő orosz eszközökre nehezedő nyomást. Ez azonban valószínűleg nem azt jelzi, hogy az orosz hadsereg új offenzívát indítana a Donyecki terület délnyugati szektorában, amelynek célja, hogy messzire behatoljon a területre.
Az orosz haderő július 28-án nem ért el területi nyereséget a Harkiv-tengelyen, de lehet, hogy megteremti a feltételeket a Harkiv város irányába történő újbóli támadó műveletekhez. A Derhachi Városi Tanács jelentése szerint az ukrán és orosz csapatok folytatták a harcokat Kozacsa Lopany, Cupivka, Dementiivka és Veliki Prokhodi településeken, Harkiv várostól északra. A Rybar orosz Telegram-csatorna azt állította, hogy az orosz egységek sikeres támadásokat hajtottak végre az ukrán állások ellen Borscsova, Szosznivka és Petrivka közelében, ami később lehetővé teheti az orosz erők számára, hogy a Ruszka Lozova kiszögelléstől Borscsova felé, Harkiv várostól mintegy 28 km-re északkeletre, Harkiv város felé nyomuljanak. Az orosz hadsereg légicsapást mért a Harkiv várostól mintegy 25 km-re északra fekvő Ruszka Tyszkij közelében, és folytatta a csöves és rakétás tüzérségi csapásokat Harkiv városára és az északra, északkeletre és délkeletre fekvő településekre. A sikeres orosz támadó műveletek Harkivban rendkívül valószínűtlenek, de az oroszok valószínűleg megpróbálnak majd további területeket szerezni a területen a szeptemberi népszavazás előtt.
Az orosz hadsereg július 28-án korlátozott támadást kísérelt meg a déli tengelyen, de valószínűleg veszteségeket szenvedett el a Herszoni Területen. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán erők visszavertek egy orosz szárazföldi támadást Brukivka-Bikohirka irányába, a Herszon területen, és hogy az orosz csapatok a Krivorizij irányában, az északi Herszon területen az elveszített pozíciók visszaszerzésére összpontosítanak. 20. Az ukrán vezérkar fő operatív parancsnokságának helyettes vezetője, Olekszij Gromov dandártábornok jelentette, hogy az orosz egységek tartalékokat helyeznek át Harkiv és Luhanszk irányából Mikolajiv és Krivij Rih irányába. Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz és ukrán haderő tüzérségi párbajokat folytatott Novovoznyeszenszk, Potemkine és Viszokopillja környékén, Krivij Rih-től délre. Az orosz haderő lőtte az Inhulec folyó feletti ukrán hídfőállást a Herszon területbeli Lozove közelében, megerősítve, hogy az ukrán haderő megtartja az Inhulec folyó feletti hídfőállást. Az orosz csapatok folytatták a bombázást a teljes érintkezési vonal mentén.
Az ukrán erők július 28-án folytatták az orosz katonai infrastruktúrára mért csapásokat a déli tengelyen. Ivan Fedorov, Melitopol ukrán polgármestere arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg csapást mért a melitopoli repülőtérre, miután az orosz erők megkezdték a július 23-24-i csapások utáni helyreállítását. Fedorov kijelentette, hogy az orosz katonaság a repülőteret a fegyver- és felszerelésszállítások csomópontjaként használja. Az ukrán csapatok valószínűleg orosz katonai infrastruktúrát támadtak a Herszon város északi peremén lévő Csornobajivkában. A Csornobajivkáról készült felvételeken egy nagy füstfelhő emelkedik fel a városból, és az ukrán Herszon terület közigazgatási vezetője, Szerhij Hlan posztolt egy képet a füstfelhőről egy olyan felirattal, amely arra utal, hogy az ukrán erők sikeres csapást hajtottak végre.
Az orosz hadsereg megpróbálja megőrizni a Dnyeper folyó feletti szárazföldi kommunikációs vonalait, amelyek Herszon városát a keleti Herszon terület hátsó területeivel kötik össze. Az orosz csapatok kompátkelőt létesítettek az Antonivszkij híd alatt, hogy a személyforgalom átkelhessen a Dnyeperen, miután az ukrán csapások július 27-én használhatatlanná tették a hidat. Az orosz megszálló hatóságok a Herszon várostól keletre lévő Darivka hidat annyira megjavították, hogy a hidat újra megnyitották a személyforgalom előtt; lebontották a korábban jelzett pontonhidat, amelyet a hídra július 23-án mért ukrán csapások után emeltek.
Az orosz katonai hatóságok folytatták az ukrajnai személyi veszteségek kompenzálására irányuló intézkedéseket. Az Ukrán Hírszerzési Főigazgatóság (GUR) július 28-án arról számolt be, hogy az orosz katonai vezetés elkezdte a szükséges végzettséggel vagy tapasztalattal nem rendelkező altisztek (NCO) számára széles körben a tiszthelyettesi rendfokozatot, azaz alhadnagyi rangot adni. A GUR emellett arról is beszámolt, hogy az orosz katonai vezetés speciális orvosi bizottságokat alakít, hogy azonosítsák azokat a katonákat, akik betegséget szimulálnak a szolgálati követelmények alól való kikerülés érdekében.
Az orosz szövetségi alanyok továbbra is regionális alapú önkéntes zászlóaljakat alakítottak. A Bez Formata orosz média július 28-án arról számolt be, hogy az Oroszország keleti részén fekvő Szaha Köztársaságból (más néven Jakutföldről) 105 önkéntesen megalakult a „Bootur” zászlóalj, amelyet Ukrajnába telepítenek. A GUR különösen arról számolt be, hogy az olyan keleti régiókból, mint Jakutföld, származó katonák vonakodnak részt venni az ukrajnai háborúban, részben azért, mert ezek az önkéntes egységek nem hivatásos alapon szerveződnek. Az ISW frissítette az önkéntes zászlóaljak térképét a Szaha Köztársaságban történt fejlemények tükrözése érdekében.
A Kreml továbbra is kihasználja a katonai magáncégeket (PMC-k) az ukrajnai műveletek támogatására. Stephen Townsend tábornok, az USA Afrikai Parancsnokságának (AFRICOM) parancsnoka július 27-én kijelentette, hogy a Wagner Group PMC meghatározatlan számú erőt szállított át Líbiából, hogy Ukrajnában harcoljon. A Kreml egyre inkább támaszkodik a Wagner Groupra, mint első számú csapásmérő csoportjára, és a Wagner Group vezetése valószínűleg arra törekszik, hogy más műveleti területekről importált harcosokkal tartsa fenn ukrajnai jelenlétét (és ezáltal az orosz katonai vezetés pozitív megítélését).
A Kreml folytatja közigazgatásának intézményesítését Ukrajna megszállt részein, hogy előkészítse a látszat-népszavazást, az annexiót és az Oroszországba való integrációt. Andrej Klicsasz orosz szenátor július 28-án kijelentette, hogy „teljes mértékben elismeri”, hogy az orosz Állami Duma őszi ülésszakának elsődleges célja „az új területek integrálása az Orosz Föderáció jogi terébe.” Az őszi ülésszak a tervek szerint szeptember 12-én kezdődik, egy nappal a megszállt területeken tartandó annexiós látszat-népszavazások legvalószínűbb időpontja után. Eközben az orosz Belügyminisztérium (MVD) július 28-án bejelentette, hogy „ideiglenes osztályokat” hozott létre és MVD-alkalmazottakat telepített a megszállt Herszon és Zaporizzsja megyékbe, hogy támogassák a megszálló hatóságokat „az utcai rend biztosításában”, a helyi rendőrségek megalakításában, az operatív-felderítő tevékenységben, a szélsőségesség elleni küzdelemben és az orosz útlevelek „állandó kiadásában”.
Az orosz megszálló erők továbbra is nyomást gyakorolnak a megszállt területeken élő ukrán civilekre, hogy ukrán hrivnya és személyazonosító okmányok helyett orosz rubelt és útlevelet használjanak. Dmytro Butrii, a Herszon terület megbízott ukrán vezetője július 28-án azt mondta, hogy az orosz megszálló csapatok betiltották a hrivnya használatát Herszonban, és hogy a megszálló rendőrök járőröznek a helyi piacokon, hogy megfenyegessék és megbüntessék a hrivnyát használókat. Butrii arról is beszámolt, hogy a megszálló tisztviselők elkezdték eltávolítani az ATM-eket a helyi piacokról, ami arra utal, hogy a Kreml nemcsak a hrivnya használatát próbálja megszüntetni, hanem a készpénzhez való hozzáférést is korlátozza a megszálló közigazgatással együttműködő civilek számára. A Kreml arra is kísérletet tehet, hogy a megszállt területeket a készpénz nélküli (és ezért jobban nyomon követhető) gazdaság felé terelje. Boris Rozhin orosz katonai blogger azt állította, hogy július 28-án a Zaporizzsjai terület lakosainak 10%-a kapott vagy kapott orosz útlevelet. Azt is állította, hogy a Harkivi terület megszállt részein folyamatban van az útlevélosztás, és azt mondta, hogy a harkivi megszállási adminisztráció lassú megalakulása magyarázza a harkivi lakosok eddig alacsony arányát az útlevélosztásban.
Az orosz megszálló hatóságok a jelentős ukrán ellenállással szemben is előremozdítják az iskolák és a tantervek befolyásolására irányuló erőfeszítéseiket a megszállt területeken. Ivan Fedorov, Melitopol ukrán polgármestere azt állította, hogy július 28-tól a Zaporizzsjai terület összes iskolavezetője megtagadta az együttműködést a megszálló hatóságokkal. Fedorov elmondta, hogy a megszálló tisztviselők úgy döntöttek, hogy a megszállt területeken négy, meg nem nevezett egyetemet egyetlen intézménnyé vonnak össze, és hogy 2000 diák tér vissza egy meg nem nevezett időpontban, szemben a békeidőben a területen mért 14 000-es hallgatói létszámmal. Az orosz Zaporizzsjai Megszállási Adminisztráció vezetője, Jevhenyij Balickij július 28-án azt állította, hogy a magas rangú megszállási tisztviselőkkel folytatott megbeszélés napirendjén nemcsak az árellenőrzés, a szociális kifizetések és az annexiós népszavazás megvitatása szerepelt, hanem az új tanévre való felkészülés is, ami azt mutatja, hogy a megszállási tisztviselők milyen mértékben helyezik előtérbe az ukrán oktatás ellenőrzését a megszállt területeken.
Mariupol polgármesterének ukrán tanácsadója, Petro Andrjuscsenko arról számolt be, hogy donyecki és mariupoli ukrán tanárok elvégeztek egy előképző tanfolyamot az „orosz propaganda megismerésére és tanítására” a megszállt területeken élő gyermekek számára. A megszálló tisztviselők valószínűleg orosz szakembereket hoztak be az ukrán tantervek megreformálására, és talán arra kényszerítik az ukrán tanárokat, akik remélik, hogy megtarthatják állásukat, hogy újra hitelesítsék oktatási bizonyítványukat, hogy megfeleljenek az orosz szabványoknak és tanterveknek. A Mariupol közelében lévő evakuáltak július 9-én az NPR-nek elmondták, hogy az orosz erők azzal fenyegették meg a gyerekeket, hogy elveszik őket a szüleiktől, ha nem orosz tanárokat alkalmazó iskolákba járnak, ami arra utal, hogy a megszállt területeken élő gyerekek nagyrészt arra kényszerülnek majd, hogy orosz ellenőrzés alatt álló oktatási intézményekbe járjanak. Ez az orosz erőfeszítés a Kreml kampányának egyik eleme, amely a hosszabb távú orosz társadalmi ellenőrzés feltételeit kívánja megteremteni Ukrajna megszállt részein.
Lassan napi gyakorlattá kezd válni a hadijelentés pontosítása, hiszen egyre sűrűbben következnek be váratlan események: ma kötelességem beszámolni a jelentésből kimaradt jelenyivkai támadásról, melynek túl sok részletét egyelőre nem ismerjük, amit tudunk, az a DNK-tól és az orosz hadseregtől származik, tehát könnyen meglehet, hogy még az ellenkezője sem igaz: ami viszont biztos, az annyi, hogy július 29-én éjjel rakétatalálat érte a jelenyivkai hadifogolytábort, melyben főként az Azovsztal magukat korábban megadó védőit őrizték. 53-an életüket vesztették, további 75 fogoly megsebesült, a tábor nyolc alkalmazottjával egyetemben.
Ennyi biztos, innentől minden bizonytalan. A DNK információs miniszterhelyettese, Daniil Bezsonov azt jelentette be, hogy:
„Éjszaka az ukrán erők csapást mértek, feltehetően HIMARS segítségével, a jelenyivkai börtönre. Közvetlen találat ért egy foglyokkal teli barakkot. Az eddigi eredmény: 40 halott, 130 sebesült. Még mindig a törmelékeket szortírozzák. A számok növekedhetnek.”
Az orosz védelmi minisztérium megerősítette a jelenyivkai kolónia elleni csapást, az ukrán fegyveres erők „nyilvánvaló provokációjának” nevezve azt, amely „az ukrán katonák megfélemlítésére és a megadásuk megakadályozására irányult”. Az ügynökség szerint 40 ukrán fogoly meghalt és további 75 megsebesült, valamint a fogolytábor nyolc alkalmazottja.
Ezzel szemben két perccel ezelőtt az Ukrán fegyveres Erők parancsnoksága is megszólalt, ők azt állítják:
„Jelenyivkát az orosz erők lőtték. Az Ukrán Fegyveres Erők nem indítottak rakéta- és tüzérségi csapásokat Jelenyivka falu közelében. Ukrajna fegyveres erői teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzetközi humanitárius jog elveit és normáit, és soha nem lőttek és nem is lőnek polgári infrastruktúrát, különösen nem olyan helyeken, ahol valószínűleg hadifoglyokat tartanak fogva.
Az ukrán fegyveres erők által a polgári infrastruktúra és a lakosság állítólagos bombázásáról szóló kijelentések mindegyike nyilvánvaló hazugság és provokáció, amelyért Oroszország a felelős.”
Innentől kezdve ez bármi lehet, tévedéstől hibáig, rossz irányzástól dezinformációs akcióig, baráti tűztől orosz propagandáig, a találgatások olyan tárháza nyílik meg előttünk, hogy én abba most bele sem nézek, az olvasókra bízom, higgyenek, amiben akarnak, azt viszont jelezni fogom, ha valami konkrétum is kiderül.
Fontosabb és minket is érintő kérdés a Fehéroroszországnak ígért Iszkander-M rakéták ügye, melyet a Moscow Times elemez. Úgy látom, a magyar politikusok sem a rakétarendszerek tulajdonságaiban, sem a térképismeretben nem járatosak, mert már nagyon hangosan kéne kiabálniuk, ha tudnák, mivel fog járni, amennyiben a Kreml betartja Lukasenkának tett ígéretét és ellátja Minszket ezekkel a fegyverekkel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök június 25-i bejelentése, miszerint beleegyezett az Iszkander-M rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták (SRBM) Fehéroroszországnak történő átadásába, nem meglepő. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök legalább 2016 óta törekszik e fegyverek átadására, hogy modernizálja és javítsa Fehéroroszország hagyományos földi indítású rakétaképességét. Emellett Oroszország megpróbálja tovább bonyolítani a NATO védelmi helyzetét a szövetség keleti szárnyán, különösen mivel a NATO az ukrajnai háborúra válaszul tovább erősíti ottani védelmi pozícióját.
Az mindenkit váratlanul ért, hogy Oroszország az Iszkander „M” változatát fogja szállítani Fehéroroszországnak, nem pedig az export „E” változatot, amelyet Moszkva Algériának és Örményországnak biztosított. Az „E” változatnak csökkentett hatótávolsága és hasznos terhelése van, hogy megfeleljen a többoldalú rakétatechnológiai ellenőrzési rendszer (MTCR) irányelveinek. Ezen irányelvek értelmében az 500 kilogrammnál nagyobb hasznos teherbírású és 300 kilométert meghaladó hatótávolságú rakéták exportjára „erős elutasítási ajánlás” vonatkozik, és szállításukra csak kivételes körülmények között kerül sor.
Az 500 kilométeres hatótávolságú Iszkander-M-ek várható átadása négyszeresére növeli Fehéroroszország földi indítású ballisztikus rakétaarzenáljának hatósugarát. Míg az orosz rakéták a Kalinyingrádi Területről már most is képesek Lengyelország és a balti államok elérésére, az Iszkander-rakéták fehéroroszországi bázisa új célpontokat tarthat veszélyben Romániában, Magyarországon, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban, és fedezetet nyújthat a moldovai orosz megszálló erőknek.
Az Iszkander-M emellett fokozott precíziós csapásmérési képességeket is biztosít Fehéroroszország számára, mivel 5-10 méteres körkörös hibahatára – amely a fegyverrendszer pontosságának mércéje – mintegy 10-szer pontosabb, mint a Tochka-U hasonló paraméterei.
Igen, jól tetszik látni. Ha Minszk megkapja az Iszkander-M-eket, azok hatósugarába még Budapest is beleesik.
Egy dolgban reménykedhetünk, illetve kettőben: az első, hogy ha kap is Minszk rakétát, nem kap hozzá nukleáris robbanófejet, a második meg az, hogy Moszkvában már rengeteg dolgot ígértek meg, mióta hatalmi központ a város és ehhez képest alig néhány ígéretet tartottak be. Az is valószínű, hogy mostanság az amúgy is szűkös gyártási kapacitás miatt a teljes Iszkander-M-termelés az ukrajnai csapatokhoz kerül – de a lehetőség akkor is riasztó.
Mára már csak a szokásos kémregény maradt, előadja az FSZB, elhiszi a piszi, angolosan PC. Eszerint:
„Három ukrán állampolgárt vettek őrizetbe, akiket terrorcselekmény előkészítésével gyanúsítanak a Lipecki Terület Dobrovszkij körzetében található Goricsja faluban – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat.
A különleges szolgálat közölte, hogy az őrizetbe vett férfi és két nő „az ukrán biztonsági szolgálat égisze alatt működő, az Oroszországban szélsőségesnek számító és betiltott Jobboldali Szektor szervezet által létrehozott szabotázs- és felderítő csoport tagjai voltak”.
A RIA Novosztyi szerint az FSZB videójára hivatkozva a szabotőrök bevallották, hogy terrorcselekményt terveztek végrehajtani egy lipecki buszpályaudvaron.
Házkutatást tartottak náluk, és a telefonjaikban „a Jobboldali Szektor szervezet aktív tagjaival folytatott levelezést találtak, amely leleplezi bűnös szándékaikat” – közölte a különleges szolgálat.
A gyanúsítottak ellen terrorcselekmény előkészítése, szélsőséges tevékenységben való részvétel és robbanószerkezet birtoklása miatt indult büntetőeljárás.”
Igen, kérem, a kémek és szabotőrök már csak ilyenek: a telefonjukon leveleznek, nyíltan a parancsnokaikkal, minden kódolás nélkül. Legközelebb, ahogy ez kinéz, az FSZB a Fekete Macska Bandáját is elfogja, aztán következik Timur és csapata, utánuk az Ifjú Gárda.
Mára ennyi hír jutott, holnap folytatom a munkát.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!