Hölgyeim és uraim, mától apróbb változást kell bejelentenem a Zóna szerkesztésében. Természetesen továbbra is foglalkozunk Oroszország ukrajnai inváziójával, csak mostantól megváltozott formátumban, a helyzetre való tekintettel. Annyi harctéri és egyéb katonai vonatkozású hír érkezik ugyanis, hogy ezeket mostantól különválasztva közöljük.
Amikor elkezdtem alaposabban foglalkozni a jelen háború hadmozdulatainak krónikájával, még naponta maximum négy-öt oldalnyi kifejezetten ilyen jellegű anyaggal kellett számolnom, ehhez írt az ember még ugyanannyi nem katonai, de a helyzettel szorosan összefüggő egyéb hírt, információt és – így is túl hosszú lett, mármint az átlagos olvasói igényekhez képest, amely szerint minden (is) férjen bele az írásba, de azért ne legyen hosszabb két, maximum három szabványos gépelt oldalnál, amit „flekknek” hívunk és 1800 leütést tartalmaz.
Háború idején ennek lehetetlenség megfelelni, már a nyolc-tíz flekkes írások is kompromisszumot jelentettek, és alig győztem hessegetni a rengeteg érkező „tldr” benyögést azzal, hogy ha hosszúnak találják, ne tessék olvasni. A megélénkülő harci cselekmények miatt azonban mostanság már tizenöt-tizenhat flekkre duzzadtak a krónika napi részei (olyan is akadt talán, ami felment húszra) és emiatt egyre kevesebben olvasták. Hát hiszen belerakhatom és a világ legérdekesebb híreit is az írásba, ha félúton becsukják… tehát úgy döntöttem, hogy mától a harctéri hírek, vagyis az, ami eddig a kibővített ISW-jelentés volt (majdnem mindig bővíteni kellett, hiszen este zárják, és én másnap írom, ami közben történt, azt hozzá kellett és kell toldani), külön írásban jelenik meg és a háborúval kapcsolatos egyéb hírek egy másikban. Nem biztos, hogy ez örökké így is marad: kipróbálom, ha jó lesz az eredménye, így hagyom, ha nem, visszatérünk a korábbi módszerhez.
Akkor lássuk, mi történt a harctereken az ISW jelentése és más források alapján?
Ukrajna valószínűleg magához ragadja a stratégiai kezdeményezést, és arra kényszeríti Oroszországot, hogy az ukrán ellentámadásra válaszul átcsoportosítsa erőit és új prioritásokat határozzon meg. Az orosz haderő egyre több személyzetet és felszerelést helyez át Herszon és a nyugati Zaporizzsja területekre, a Szlovjanszk és Sziverszk elfoglalására irányuló erőfeszítéseik rovására, amelyeket a jelek szerint feladtak. Az orosz hadsereg katonai felszereléseket – különösen tüzérséget és repülőgépeket – is átcsoportosít a Krímbe Ukrajna más részeiből. Az orosz csapatok korábban kivonultak a Harkiv városára és a déli tengelyre irányuló támadó műveletekből vagy felfüggesztették azokat, hogy Luhanszk területének elfoglalását helyezzék előtérbe, de ezt saját kezdeményezésükre tették, parancsnokaik változó prioritásai alapján. Úgy tűnik, hogy az orosz alakulatok ebben az esetben inkább a Herszon Területen jelentkező ukrán ellentámadási fenyegetésre reagálnak, mintsem hogy szándékosan választanák ki azokat a célokat, amelyekre erőfeszítéseiket összpontosítják. Még azután is, hogy az ukrán erők a háború elején legyőzték a Kijev elfoglalására tett orosz kísérletet, az oroszok szabadon dönthettek úgy, hogy keletre összpontosítják műveleteiket. Ukrajna előkészületei a herszoni ellentámadásra és az ellentámadás kezdeti műveletei, valamint az orosz haderő drámai meggyengülése általánosságban úgy tűnik, lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy először kezdje el aktívan alakítani a háború menetét.
Az orosz főparancsnokság előtt álló dilemma súlyossága valószínűleg attól függ, hogy Ukrajna képes-e egyszerre több tengelyen jelentős ellentámadási műveleteket folytatni. Ha Ukrajna képes lesz erős nyomást gyakorolni Izjum körül, miközben folytatja az ellentámadást Herszonban, akkor az orosz hadsereg nagyon nehéz döntésekkel fog szembesülni. Valószínűleg el kell dönteniük, hogy vagy feladják az Izjum körüli nyugati állásaikat az északabbra és keletre lévő földi kommunikációs vonalaik (GLOC) védelmének javára, vagy pedig több személyzetet és felszerelést kell bevetniük, hogy megpróbálják tartani a jelenlegi frontvonalat. Ezeknek az erőknek azonban egy másik tengelyről kellene érkezniük, ami veszélyeztetné az orosz előnyöket.
Az orosz csapatok valószínűleg öt-hét, tisztázatlan méretű csapásmérő csoportban tevékenykednek Bakhmut körül, az ukrán vezérkar leírása alapján, amely a térségben végrehajtott orosz támadásokat ismerteti. Az ukrán vezérkari jelentések a közelmúltban leggyakrabban Versina, Szoledar, Kodema, Bakhmut és Jakovlivka területét jelölték meg a Bakhmut körüli helyi koncentrált orosz erőfeszítések ismételt célpontjaiként. Az ezeket a célpontokat támadó orosz csoportok a jelentések szerint egyelőre a közeli Pokrovszke, Sztreapivka, Roti, Szemihirja és Vidrozsnyija településekről kiindulva tevékenykednek.
A megszállt Donyeck városában augusztus 4-én robbanások történtek a Donyecki Drámai Színház és a 124. számú büntetőtelep közelében. Az orosz média széles körben közzétette a robbanásokat, és az ukrán tüzérséget tette felelőssé, de az ukrán elnöki hivatal tagadta, hogy Donyeck városát augusztus 4-én lőtték volna. Az Oroszország által a Donyecki Drámai Színház közelében történt ukrán támadás bizonyítékaként bemutatott videókon látható korlátozott károk nem tűnnek összeegyeztethetőnek a tüzérségi támadással. Az orosz hatóságok nem bocsátottak rendelkezésre felvételeket a 124. számú büntetőtelep elleni támadásról. Orosz katonai bloggerek széles körben közzétették az oroszok által rendelkezésre bocsátott felvételeket a Donyecki Drámai Színház melletti robbanás utóhatásáról, és kihasználták az alkalmat, hogy keményen bírálják az ukrán erőket a polgári célpontok elleni állítólagos csapások miatt. Ha a robbanások ukrán lövések következményei lettek volna, akkor további érzelmi súlyuk lenne a DNK támogatói körében, mivel a megszálló erők egyik augusztus 3-án elesett tisztjének búcsúztatásakor történtek. Az orosz hadsereg valószínűleg azt reméli, hogy a DNK közönségének az ilyen állítólagos ukrán támadásokra adott érzelmi reakcióját arra használja fel, hogy támogatást szerezzen az Avdiivka térségében elkövetett újabb támadásokhoz és további toborzási kampányokhoz.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Ukrajna valószínűleg magához ragadja a stratégiai kezdeményezést, és arra kényszeríti Oroszországot, hogy az ukrán ellentámadásra válaszul átcsoportosítsa erőit és átrendezze erőfeszítéseit.
- Az orosz csapatok megkíséreltek előrenyomulni Izjumtól északnyugatra.
- Az ukrán erők helyi ellentámadások sorozatát hajtották végre Izjum és Szlovjanszk között, valamint számos településen visszaszerezték állásaikat.
- Az orosz hadsereg folytatta a támadásokat Bakhmuttól északkeletre és délre.
- Az orosz egységek folytatták az előrenyomulást Piszki felé, és korlátozott támadást hajtottak végre Donyeck várostól délnyugatra.
- Az orosz haderő folytatta a felszerelés és a személyzet átcsoportosítását az északkeleti Herszoni és a nyugati Zaporizzsjai Területre.
-
Az orosz egységek augusztus 4-én megkíséreltek előrenyomulni Izjumtól északnyugatra. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelen támadást hajtottak végre Bairak és Huszarivka között, Izjumtól mintegy 35 km-re északnyugatra. Az orosz erők valószínűleg folytatják a kísérleteket, hogy mélyebben behatoljanak a Harkivi Területre, de nem valószínű, hogy jelentős előnyre tudnak szert tenni ebben a törekvésben.
Az ukrán hadsereg valószínűleg kihasználja az orosz erőknek a Szlovjanszk-tengelytől való átcsoportosítását, és augusztus 4-én helyi ellentámadásokat hajtott végre az Izjumtól délnyugatra és Szlovjanszktól északnyugatra fekvő területek visszaszerzése érdekében. Az ukrán vezérkar fő műveleti főnökének helyettese, Olekszij Gromov kijelentette, hogy az ukrán csapatok előrenyomultak az orosz védelmi vonalak felé Dmitrivka, Mazanivka és Szulhivka térségében – mindegyik település Izjumtól mintegy 15 km-re délnyugatra fekszik. Az ukrán 93. brigád ezen kívül azt is közölte, hogy csapatai visszafoglalták az Izjumtól 20 km-re délnyugatra fekvő Dibrovnét. Gromov kiemelte, hogy az ukrán csapatok felszabadították Mazanivkát és Dmitrivkát, mindkettőt Szlovjanszktól mintegy 20 km-re északnyugatra, a Harkiv-Donyecki terület határa mentén. Amint arról az ISW korábban beszámolt, az orosz hadsereg a Szlovjanszk tengelyről átcsoportosította bizonyos egységeit a déli Zaporizzsja és Herszon területekre, így megfosztva az északnyugati Donyecki területen tett orosz erőfeszítéseket az Izjum-Szlovjanszk vonal mentén elért győzelmek biztosításához szükséges harci erőtől. A közelmúltban az Izjum és Szlovjanszk között elért ukrán győzelmek azt jelzik, hogy az orosz csapatok délre történő átcsoportosítása kihasználható réseket hagy az orosz védelemben ezen a tengelyen.
Az orosz alakulatok augusztus 4-én nem hajtottak végre megerősített támadást Sziverszk térségében, ugyanakkor folytatták a légi és tüzérségi csapások mérését Sziverszk városára és környékére.
Az orosz csapatok augusztus 4-én folytatták a harcokat Bakhmut északkeleti és déli részén. Gromov megerősítette, hogy az ukrán csapatok a Szemihirja és Dolomitne (Bakhmut-tól 15, illetve 18 km-re délkeletre fekvő) városokban lévő állásokból Kodema felé vonultak vissza, ahol továbbra is védekeznek az orosz szárazföldi támadások ellen. Az ukrán vezérkar hozzátette, hogy az orosz egységek Travneve, Szemihirja és Versina környékén is harcolnak, mindhárom Bakhmut-tól 20 km-en belül délkeletre található. Az orosz haderő folytatja a támadásokat Szoledar környékén ( Bakhmuttól mintegy 6 km-re északkeletre) Jakolvika és Sztrajpivka területén, hogy délnyugat, vagyis Bakhmut felé nyomuljanak.
Az orosz erők folytatták a Donyeck város északnyugati pereméről a Piszki felé irányuló támadásokat, és emellett augusztus 4-én korlátozott támadásokat hajtottak végre Donyeck várostól délnyugatra. Gromov megerősítette, hogy az ukrán csapatok július 30-án kivonultak a butivkai szénbányából, és új állásokat foglaltak el Avdiivkától délre, ami összhangban van az ISW által a közelmúltban Donyeck város térségében a terep feletti ellenőrzésről végzett értékeléssel. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők sikertelenül próbáltak meg előrenyomulni Piszki felé a mintegy 1 km-re keletre fekvő Veszle és a 6 km-re délnyugatra fekvő Lozove felől. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelenül próbáltak meg előrenyomulni Piszki felé. Különböző orosz források, beleértve a Donyecki Népköztársaság (DNK) 11. ezredét is, azt állították, hogy az orosz és DNK erők teljesen ellenőrzésük alá vonták Piszkit, de ez az állítás valószínűtlen, tekintve, hogy ukrán források szerint az orosz egységek továbbra is frontális támadásokat és tüzérségi csapásokat mérnek Piszkire több irányból. Az orosz csapatok állítólag sikertelen támadást hajtottak végre Donyeck várostól északnyugatra, Marinka közelében is, és folytatták a bombázást az Avdiivka-Donyeck város vonal mentén.
Az orosz haderő nem hajtott végre megerősített támadást Harkiv várostól északkeletre, és augusztus 4-én folytatta a megszállt határok fenntartására irányuló erőfeszítéseket ezen a tengelyen. Az Ukrán Stratégiai Kommunikációs Központ jelentése szerint az orosz egységek négy rakétát lőttek ki Belgorodból Harkiv város délkeleti, Nemiszlianszkij kerületére. Az orosz csapatok folytatták Harkiv város és az észak, kelet, dél és délnyugat felé fekvő települések rutinszerű támadását aknavetőkkel, tankokkal, csöves és rakétatüzérséggel.
Az orosz erők augusztus 3-án és 4-én sikertelen támadásokat indítottak az Inhulec folyó melletti ukrán állások ellen. Ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz erők sikertelenül támadták Bilohirka, Lozove és Andriivka (az Inhulec folyó keleti partján), valamint Bila Krinyica irányában (az Inhulec folyó nyugati partján). Az orosz egységek valószínűleg folytatják a támadó műveleteket a térségben, hogy visszaszorítsák az Inhulec folyó feletti ukrán hídfőállást és megzavarják az orosz szárazföldi kommunikációs vonalakra (GLOC) irányuló ukrán fenyegetéseket a T2207-es autópálya mentén. Az orosz erők fokozták légitámadásaikat a kontaktvonal mentén a Herszoni Területen, és a jelentések szerint 17 településre mértek légicsapásokat. Az orosz erők továbbá folytatták több mint 25 település bombázását a Herszoni Terület közigazgatási határa mentén, 60 rakétát lőttek ki Nikopolra Grad MLRS-sel, és sikertelenül indítottak el egy Onyx hajó elleni rakétát az Odesszai Területen, amely a levegőben felrobbant.
Az orosz haderő folytatta a katonai személyzet és felszerelés átcsoportosítását más tengelyekről a jelenlegi dél-ukrajnai orosz állások védelmére. Az ukrán vezérkari főműveleti főnökhelyettes, Olekszij Gromov arról számolt be, hogy az orosz hadsereg három taktikai zászlóalj-csoportot (BTG), amelyek a Donyeck-Zaporizzsjai terület közigazgatási határa körül a frontvonalon tevékenykedtek, áthelyezett Herszon régió északkeleti részébe. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság hozzátette, hogy az orosz erők folytatták a 35. Összhaderőnemi Hadsereg meg nem határozott elemeinek átcsoportosítását, amelyek korábban Izjumban és a Kijevi Területen harcoltak, az északkeleti Herszon Területre. Gromov hozzátette, hogy az orosz erők a zaporizzsjai frontvonalat is megerősítették egy BTG-vel, és Melitopolban feltöltik a fegyver- és utánpótlási készleteket. Az orosz hadsereg valószínűleg a Melitopoltól északra fekvő elfoglalt állások védelmét helyezi előtérbe a Donyeck-Zaporizzsjai terület közigazgatási határvidékén lévő frontvonalakkal szemben. Ezek a BTG-k és a 35. Hadsereg alakulatai valószínűleg nem fogják megteremteni a további támadó műveletekhez szükséges harci erőt, tekintettel arra, hogy ezek az egységek valószínűleg más tengelyeken jelentős személyi és felszerelési veszteségeket szenvedtek. Gromov azt is megjegyezte, hogy az orosz csapatok nagy mennyiségű katonai felszerelést szállítanak át a Kercsi-szoros hídján keresztül a Herszoni Területre, és a Krímet „hídfőállásként használják a fegyverek felhalmozására”. Gromov kijelentette, hogy az orosz erők átcsoportosítják a Keleti Katonai Körzet (EMD) légi járműveit is a Krímben, és a közösségi média geolokációs felvételein látható volt az orosz katonai felszerelések mozgása a Kercsi-szoros hídján keresztül.
Az ukrán erők folytatták az orosz GLOC-ok, állások és katonai támaszpontok támadását a Herszoni Területen. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán légierő csapást mért két orosz erődítményre Blahodatne és Pravdinye térségében, mindkettő Herszon városától északnyugatra található. Az ukrán haderő a jelentések szerint megsemmisítette az orosz 22. hadtest parancsnoki állását is egy csapás során Csornobajivkában, szintén Herszon várostól északnyugatra.
Szerhij Hlan, a Herszon területi közigazgatás vezetőjének tanácsadója szintén robbanásokról számolt be egy orosz lőszerraktárnál Nova Majacska városában (kb. 48 km-re délkeletre Herszon városától), de nem pontosította, hogy az ukrán erők csapást mértek-e a raktárra. A közösségi média felhasználói arról számoltak be, hogy robbanások szemtanúi voltak az Antonivszkij vasúti híd közelében, de nem világos, hogy az ukrán erők megpróbáltak-e csapást mérni a hídra augusztus 3-án.
Az orosz katonai hatóságok folytatták az ukrajnai személyi veszteségek kompenzálására irányuló intézkedéseket. Az ukrán vezérkar főműveleti főnökének helyettese, Olekszij Gromov augusztus 4-én arról számolt be, hogy az orosz erők további tartalékokat képeznek az Ukrajnában veszteségeket szenvedett egységek pótlására, megjegyezve, hogy az orosz hadvezetés fontolgatja egyes csapatok Szíriából történő átcsoportosítását a hadsereg feltöltésére. Gromov arról is beszámolt, hogy az orosz vezetés olyan törvénymódosításokat készít elő, amelyek megtiltják a katonák elbocsátását, ha hadiállapotot hirdetnek, hogy ezzel próbálják megállítani a katonai személyzet eláramlását. Gromov hozzátette, hogy hiány van kadétokból az orosz katonai intézményekben, és „alacsony az aktivitási mutatója” a katonai szerződéseket aláíró civileknek.
Az orosz szövetségi szubjektumok folytatták további önkéntes zászlóaljak felállítását, hogy Ukrajnába telepítsék őket. A Karéliai Szociális Védelmi Minisztérium meghirdette a „Ladoga” és „Onyega” egységek önkéntesei számára, hogy a bevonuláskor megkapják az ígért 100 000 rubel (kb. 1612 dollár) díjazást. Vlagyimir Kudrik petrozavodszki katonai biztos június 27-én bejelentette, hogy a Karéliai Köztársaság több mint 300 önkéntesből álló „Ladoga” és „Onyega” egységeket fog alakítani ukrajnai bevetés céljából. A Luhanszki Népköztársaság (LNK) vezetője, Leonyid Pasecsnik bejelentette, hogy az orosz különleges erők egyetemének 200 önkéntese a csecsenföldi Gudermeszben lévő kiképzőhelyükről „az elkövetkező napokban” a Donbásszba települ. Ezek az önkéntesek valószínűleg a csecsenföldi kiképzésen átesett, meg nem nevezett önkéntes zászlóaljak újoncai.
Az orosz hatóságok folytatták az ukrajnai megszállt területek hosszú távú orosz ellenőrzésének feltételeinek megteremtését. Az Ukrán Katonai Hírszerző Főigazgatóság (GUR) augusztus 4-én jelentette, hogy az orosz Építésügyi, Lakásügyi és Kommunális Minisztérium kiadta a „Mariupol város fejlesztésének főterv-koncepciója” című dokumentumot. A jelentés szerint az orosz megszálló hatóságok Mariupolt teljes mértékben integrálni kívánják a Donyecki Népköztársaságba (DNK), kilátásba helyezve az Oroszországhoz való csatlakozást, és a minisztérium „a következő néhány éven belül” a közlekedési és szociális infrastruktúra helyreállítását tervezi. A jelentés előrejelzése szerint Mariupol lakossága 2025-re 200 000 főre nő. A lakossága a legutóbbi ukrajnai orosz inváziót megelőzően mintegy 500 000 fő volt.
A megszállt területek lakói augusztus 4-én folytatták az orosz megszállási törekvésekkel szembeni ellenállást. Az ukrán belügyminisztérium tanácsadója, Vadym Denyiszenko arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok nehezen találtak önkénteseket a szokásos 15 fős választási bizottságok megalakításához, és ehelyett egy 7 fős bizottságot hoztak létre Herszon városában. A korábbi Herszon megyei választásokon 10 000 bizottság volt, míg az orosz tisztviselők csak 1500-at terveznek megalakítani, azoknak is legnagyobb részét a televíziós propaganda érdekében fogják mutogatni.
Az Ukrán Ellenállási Központ arról számolt be, hogy az orosz hatóságok illegálisan lefoglalják az üzleteket Herszon városában, és hogy az ukrán alkalmazottak nem hajlandók az orosz ellenőrzés alatt álló vállalatoknál dolgozni. Dmytro Butrii, a Herszoni Terület közigazgatási vezetője arról számolt be, hogy az orosz hatóságok augusztus 3-án elrabolták Dmytro Ljahnot, Hornosztyiv község vezetőjét és Oleksandr Szlisarenko helyi önkéntest, mert állítólag nem voltak hajlandók együttműködni a megszálló hatóságokkal.
Ennyi harctéri hírünk van, és lám: ez is kilenc flekk lett, így külön közölve.
Meglátjuk most már, hogy hányan olvassák ezek kedvéért a Zónát és hányan a többi érdekesség miatt – ígérem, beszámolok a kísérlet eredményéről.
Ahogy a tévében mondanák: „Maradjanak velünk, ne menjenek sehova”, mindjárt érkezik a többi hír is.
Addig is: békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!