Oroszország inváziója Ukrajnában egyre különösebb, egyre vadabb, ugyanakkor mintha mindkét fél hadvezetése a szervezetlenség bizonyos jeleit mutatják, hogy így fogalmazzak – egyszerűbben mondva, mintha egyik oldalon se tudnák, hol a fejük, és ha megkerül, azt nem tudnák, mire használják.
A Zaporizzsjai Atomerőmű állapota kulcskérdéssé vált, és mivel mindkét oldal propagandacélponttá tette, félő, hogy ha „baj lesz vele” (de akkor mindannyiunkkal is „baj lesz”), az is vélemény és hit kérdésévé válik majd, kinek köszönjük meg a ránk szabaduló nukleáris szennyeződést. Ez számomra – magánvéleményt írok – azt jelenti, hogy az erőmű elleni aktuális és jövőbeli támadásokért mégis inkább az orosz fél lehet felelős, ugyanis nekik szokásuk, hogy ha készülnek valamire, azzal előbb megvádolják a velük szemben állókat, aztán megteszik, és a világ naivabb része az ellenfeleiket fogja hibáztatni a bekövetkező dolgok miatt.
Akkor lássuk is a harctéri híreket az ISW napi jelentése alapján.
Az orosz és az ukrán haderő augusztus 6-án az oroszok által megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű veszélyes bombázásával vádolta egymást, folytatva az ISW augusztus 5-i beszámolóját. Az ISW nem tudja függetlenül megállapítani, hogy melyik fél felelős az incidensért. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nyílt, arcátlan bűncselekményként” és „terrorcselekményként” ítélte el az állítólagos orosz támadást, felszólította a nemzetközi közösséget, hogy nyilvánítsa Oroszországot a terrorizmus állami támogatójának és szankcionálja Oroszország nukleáris iparát. Mindkét fél azt állította, hogy a lövések tüzet okoztak az erőmű hidrogénállomásán. A Zaporizzsjai Területi Megszállási Adminisztráció oroszok által kinevezett vezetője, Jevgenyij Balickij augusztus 5-én azt állította, hogy az ukrán erők „úgy döntöttek, hogy az erőmű elleni bombázással egész Európát egy nukleáris katasztrófa szélére sodorják”. A Zaporizzsjai Területi Katonai Adminisztráció ukrán vezetője, Olekszandr Sztarukh augusztus 6-án azt állította, hogy az orosz erők azért próbálják „provokálni” az ukránokat az atomerőmű bombázására, hogy a Nyugat habozzon fegyvereket biztosítani Ukrajnának.
Egy orosz ellenzéki orgánum arról számolt be, hogy az orosz erők robbanóanyagot és lőszert tárolnak az atomerőmű körül. A The Insider augusztus 5-én arról számolt be, hogy egy forrás szerint az orosz csapatok augusztus 2. körül aknázzák el az atomerőmű 1. energiablokkjának turbinatermét. Egy másik forrás azt állította, hogy mintegy 500 orosz katona, valamint páncélozott személyszállító járművek és légvédelmi ágyúk állomásoznak az erőmű területén, és hogy az orosz egységek elaknásították az erőmű környékét. A másik forrás szerint az orosz alakulatok „aknákat és lőszert tárolnak az energiablokkok közvetlen közelében, gerendák alatt, a lőszerek egy részét pedig az energiablokkon belül tárolják”. A második forrás nem volt biztos abban, hogy „az energiablokkot aláaknázták-e, vagy egyszerűen csak robbanóanyagok tárolására használják”. Az Insider arról számolt be, hogy az orosz erők Grad rakétaütegeket állítottak fel Vodjane falu közelében, körülbelül 4 km-re az atomerőmű reaktoraitól (és körülbelül 2 km-re az erőmű kiégett fűtőelemeket tároló egységeitől). Ukrán csatornák és tisztviselők július közepén arról számoltak be, hogy az orosz tüzérség Nikopolt – az atomerőművel szemben fekvő ukrán várost – a Zaporizzsjai Atomerőmű atomreaktorainak közeléből lövi. Ukrajna Déli Katonai Parancsnoksága ezt követően arról számolt be, hogy az orosz erők rendszeresen lőtték Nikopolt Grad rakétákkal, augusztus 5-én és 6-án 47 ház megrongálódott.
Az ISW korábban, augusztus 3-án úgy értékelte, hogy az orosz hadsereg valószínűleg arra használja az atomerőművet, hogy az ukrajnai nukleáris katasztrófától való nyugati félelemre játszva igyekszik csökkenteni a nyugati hajlandóságot arra, hogy katonai támogatást nyújtson egy ukrán ellentámadáshoz, miközben az erőművet hatékonyan nukleáris pajzsként is használja, hogy megakadályozza az orosz erőkre és felszerelésekre mért ukrán csapásokat.
A legfontosabb hírek röviden (mármint az erőművet érintőket kivéve):
- Az orosz csapatok támadásokat hajtottak végre Szlovjanszktól északnyugatra, valamint Bakhmuttól keletre és délre.
- Az orosz erők támadások sorozatát hajtották végre, hogy megpróbálják áttörni az ukrán védelmi vonalakat Donyeck városától északra, nyugatra és délre.
- Az orosz haderő nem hajtott végre támadó műveleteket Dél-Ukrajnában, és továbbra is védelmi intézkedéseket foganatosított.
- A folyamatos ukrán partizántevékenység és a civil ellenállás meghiúsítja az orosz megszálló erők tevékenységét, mivel az orosz megszálló hatóságok továbbra is készülnek a megszállt területek Orosz Föderációba való integrálására a közelgő látszat annexiós népszavazást követően.
- Az orosz állami média munkatáborokat, elnyomásokat és az ukrán partizánok és civilek kivégzését szorgalmazta, akik nem voltak hajlandóak együttműködni az oroszok által kinevezett tisztviselőkkel a megszállt ukrán területeken.
Az orosz haderő korlátozott támadást hajtott végre Szlovjanszktól északnyugatra, és egyébként augusztus 6-án az Izjum-Szlovjanszk vonal mentén fekvő településeket lőtték. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelenül próbáltak előrenyomulni a Szlovjanszktól mintegy 17 km-re északnyugatra fekvő Bohorodicsnye nyugati külterületén. Az orosz tüzérség továbbra is csapásokat mért településekre a Harkiv-Donyecki terület határán, köztük Mazanivka, Adamivka, Kurulka, Dibrovne, Dovhenke, Krasznopillja és Dolina településekre.
Az orosz egységek nem hajtottak végre megerősített támadást Sziverszk ellen, és augusztus 6-án folytatták Sziverszk és a környező települések bombázását. Az augusztus 5-én a Twitteren közzétett közösségi médiafelvételeken a jelentések szerint a Központi Katonai Körzet 41. Összhaderőnemi Hadseregének orosz 55. Motorizált Lövészdandárjának elemei Sziverszk irányában tevékenykedtek. Ez a képanyag látszólag megerősíti, hogy Alekszandr Lapin orosz vezérezredes „Központi Csoport” erőinek elemei még mindig az északkeleti Donyecki területen, a Luhanszki terület határának közelében állomásoznak, ahogy arról az ISW korábban már beszámolt.
Az orosz haderő augusztus 6-án szárazföldi támadások sorozatát hajtotta végre Bakhmuttól keletre és délre. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz csapatok megpróbáltak előnyösebb taktikai pozíciókat szerezni Sztrjapivka, Bakhmutszke, Szoledar, Jakovlivka, Volodimirivka és Pokrovszke környékén, amelyek Bakhmut keleti íve mentén fekvő települések, és Bakhmut külvárosától 12 km-en belül vannak. Az orosz csapatok emellett folytatták a helyi szárazföldi támadásokat Bakhmuttól délre Vidrozsennya, Versina, Kodema és Zajceve környékén, és egyébként bombázták Bakhmutot és a környező településeket a folyamatban lévő szárazföldi műveletek támogatása érdekében. A Donyecki Népköztársaság (DNK) milicistái által közzétett geolokációs felvételek szerint az orosz egységek valószínűleg elfoglalták Travnevét, egy kis települést Bakhmuttól mintegy 17 km-re délre.
Az orosz csapatok augusztus 6-án támadások sorozatát hajtották végre, hogy áttörjék az ukrán védelmi vonalakat Avdiivka-Donyeck város térségében. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők sikertelenül próbáltak meg behatolni a Donyeck várostól északra lévő ukrán védelmi vonalakon a Szpartak-Avdijivka, Novoszelivka Druha-Krasznohorivka és Lozove-Nevelszke irányban. Az orosz csapatok megkíséreltek az Olekszandrivka melletti állásaiktól nyugatra, a Donyeck város Petrovszkij kerületétől mintegy 5 km-re nyugatra lévő Marjinka felé is nyomulni. Az orosz csapatok a Donyeck város Petrovszkij kerületétől mintegy 5 km-re nyugatra lévő Marjinka irányába is megpróbáltak behatolni. Ukrán források emellett cáfolták az orosz állításokat, miszerint az orosz erők teljes ellenőrzést gyakorolnak Piszki felett, és a Donyecki Népköztársaság (DNK) katonáiról készült geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz csapatok valószínűleg csak Piszki délkeleti külterületét ellenőrzik.
Az orosz hadsereg augusztus 6-án több korlátozott támadást hajtott végre Donyeck városától délnyugatra, a Donyeck-Zaporizzsjai terület határa irányába. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz egységek sikertelenül próbálták áttörni az ukrán védelmet Krilivka, Pavlivka, Novomajorszke és Precsisztivka környékén – mind Donyeck várostól délnyugatra és a Zaporizzsjai terület határától 30 km-en belül fekszenek. Az orosz haderő folytatta a légi és tüzérségi csapásokat a Donyeck város és a terület határa közötti területen.
Az orosz csapatok nem hajtottak végre megerősített támadásokat az északkeleti Harkivi területen, de augusztus 6-án Harkiv városát és a környező településeket lőtték.
Itt közbe kell szólnom: mostanra már részleteket is ismerünk egy későbbi, de Harkivot ért támadásról. Az Ukrinform jelenti:
„Az orosz erők ismét csapást mértek Harkivra: vasárnap kora reggel hatalmas robbanások hangzottak fel a városban. 04:40-kor az újabb ellenséges bombázás veszélye miatt légiriadót rendeltek el a városban. Az előző légiriadó alig 40 perccel korábban ért véget.
A szirénázással szinte egy időben a helyi lakosok erőteljes robbanásokat kezdtek hallani. Az orosz megszállók ismét rakétát lőttek a városra. Ezt az információt már Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere is megerősítette.
Terehov szerint az oroszok a régióközpont Novobavarszkij és Nyemiszlianszkij kerületeit támadták rakétákkal. Az áldozatokról és a károkról szóló információk tisztázása folyamatban van.”
Folytassuk a jelentést.
Az orosz erők nem hajtottak végre támadó hadműveleteket Dél-Ukrajnában, és arra összpontosítottak, hogy a megszállt állásaikat légi és tüzérségi eszközökkel védjék. Ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg folytatta a légicsapásokat Andriivka közelében, amely az Inhulec folyó keleti partján, az ukrán hídfő közelében található. Az orosz hadsereg folytatta a légi felderítést a hídfő közelében, és tüzérségi tüzet tartott fenn a kontaktvonal mentén Herszon területén. Az Ukrán Déli Operatív Parancsnokság közölte, hogy az orosz csapatok emberállományt váltanak és felszerelést osztanak szét nem részletezett irányokban Herszon területen, de megjegyezte, hogy az orosz egységek összetétele a térségben augusztus 5-től nem változott. Az orosz egységek rakétákkal támadták Nikopolt, Zaporizzsja várost és Mykolaiv várost MLRS rendszerekből. A közösségi média felvételei azt is mutatták, hogy az orosz erők egy Buk légvédelmi rendszert szállítanak a Melitopoltól délkeletre fekvő Prjazovszke közelében egy nem részletezett időpontban.
Ukrán katonai tisztviselők megerősítették, hogy több csapást mértek orosz erődökre és lőszerraktárakra Herszon egész területén. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság közölte, hogy ukrán rakétaegységek megsemmisítették a 76. légideszant támadóhadosztály és a 49. kombinált hadsereg két orosz irányítási pontját Csornobajivkában (Herszon városától mintegy 5 km-re északnyugatra), egy meg nem határozott taktikai zászlóaljcsoport (BTG) parancsnoki és megfigyelőállását Bruskinskében, a T2207-es országút mentén, valamint egy lőszerraktárt Oleskiben, Herszon várostól délkeletre. Ukrán helyi illetékesek megjegyezték, hogy az orosz erők továbbra is nagy mennyiségű katonai felszerelést halmoznak fel Oleskiben, valószínűleg a Herszon városba vezető logisztikai útvonalak védelmére és a Dnyeper folyó bal partján védelmi állások kialakítására készülve. A közösségi média felhasználói felvételeket tettek közzé egy nagy füstfelhőről, amely Szkadovszkból (Herszon várostól mintegy 62 km-re délre) származik, de ukrán illetékesek e cikk megjelenésének időpontjáig nem erősítették meg, hogy ukrán támadás érte volna ezt a helyet.
A meglévő orosz katonai egységek és az Orosz Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) folytatja az önkéntesek toborzását a meglévő katonai egységek megerősítésére. A kaukázusi régióra összpontosító Kavkaz Uzel hírportál arról számolt be, hogy az orosz hadsereg szórólapokat osztogatott és egynapos toborzási akciót indított az Ingusföldi Köztársaságban található Nazranban, hogy önkénteseket toborozzon az 58. Összhaderőnemi Hadsereg meglévő 503. motorizált lövészezredébe. 2021 júliusában az orosz haderő újraalakította az 503. ezredet, miután azt 2009-ben a katonai reformok során feloszlatták. A Roszgvargyija az Ingusföldi Köztársaságban lövészek és sofőrök számára is hirdetett állásokat, amelyekben 45 000-50 000 rubel (kb. 750-820 dollár) kezdő havi fizetést ajánlottak, azzal a követelménnyel, hogy készen kell állniuk az ukrajnai „különleges katonai műveletben” való részvételre. A Dagesztáni Köztársaságban is hirdettek robbanóanyag-szakértői állásokat, ahol követelmény volt „az Orosz Fegyveres Erőkben való szolgálatra való hajlandóság”. Sztavropol és a Krasznojarszki Terület is több katonai állást, például UAV-operátori állást sorolt fel a foglalkoztatási portálokon, azzal a követelménnyel, hogy „üzleti utakra” kell utazni. Az ilyen toborzási akciók azt jelzik, hogy az orosz vezetők igyekeznek kihasználni a különböző biztonsági szolgálatokat, hogy több önkéntest generáljanak a „különleges katonai művelethez”.
Az ISW további orosz szövetségi szubjektumokat (régiókat) azonosított, amelyek önkéntes zászlóaljak számára toboroznak személyzetet az ukrajnai orosz invázióban való részvételre. A helyi média arról számolt be, hogy a Hanti-Manysi körzet, valamint a Voronyezsi és Szmolenszki Terület önkéntes zászlóaljakat alakít, és 100 000 – 250 000 rubel (kb. 1650-4 130 dollár) közötti egyszeri besorozási díjat kínál. A Szmolenszki Terület tisztviselői július 27-én létrehozták a „Fenik” önkéntes zászlóalj Telegram-csatornáját, és bejelentették, hogy 18 és 60 év közötti férfiakat toboroznak a régióban legalább hat hónapos szolgálati időre. A Hanti-Manysi körzet két meg nem nevezett önkéntes zászlóalj megalakítását jelentette be, amelyek szintén legalább hat hónapos szerződéses időt követelnek meg. A Voronyezsi terület egy meg nem nevezett önkéntes zászlóalj újoncainak legalább 256 000 rubel (kb. 4200 dollár) havi fizetést ígért, ha a katonák a harci övezetben teljesítenek szolgálatot.
Csak halkan jegyezném meg az összegeket elnézve, hogy az orosz hadseregnek az csapás, ha kevesen jelentkeznek, az orosz gazdaságnak meg az volna halálos, ha sokan lennének az önkéntesek, ugyanis ha tízezrével tódulnának, rubelt kéne nyomtatni, ami csodás inflációt okozhatna.
A folyamatos ukrán partizántevékenység és a civil ellenállás frusztrálja az orosz megszálló erőket, és a megszállt területeken élő civilekkel szembeni további kemény fellépésekhez vezethet. Ismeretlenek augusztus 5-én lelőtték és megölték a Herszon területhez tartozó Nova Kakhovkában az orosz közigazgatás lakás- és közüzemi ágazatért felelős helyettes vezetőjét, Vitalij Gurát, aki augusztus 6-án a kórházban meghalt. Daniil Bezsonov orosz katonai blogger azt állította, hogy ukrán partizánok voltak a felelősek. Szerhij Khan, a Herszon katonai közigazgatás ukrán tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy „Gura sorsa minden kollaboránst elér”, de nem tulajdonította közvetlenül a partizánoknak a támadást. A MariupolNow ukrán Telegram csatorna arról számolt be, hogy partizánok vállalták a felelősséget az orosz ellenőrzés alatt álló rendőrőrsön augusztus 6-án történt robbanásért a Zaporizzsjai területen található Berdjanszkban. Az Ukrán Ellenállási Központ augusztus 4-én arról számolt be, hogy az orosz megszálló erők zaklatták egy építőanyag-bolt személyzetét a megszállt Herszonban, de a személyzet megtagadta, hogy nekik dolgozzon. Az Ukrán Ellenállási Központ augusztus 6-án szintén mindkét támadásról beszámolt, és azt mondta: „A Nemzeti Ellenállás Központja megjegyzi, hogy a kollaboráció ártalmas az egészségre.”
Az orosz állami média a munkatáborok bevezetését, az elnyomást és az ukrán partizánok és azon civilek kivégzését szorgalmazta, akik nem hajlandók együttműködni az oroszok által kinevezett tisztviselőkkel a megszállt ukrán területeken. A Kremlhez kötődő Komszomolszkaja Pravda műsorvezetője, Szergej Mardan arra bátorított egy meg nem nevezett megszálló hatósági személyt, akivel interjút készített a műsorában, hogy hozzák létre újra a gulágokat (a hírhedt szovjet börtönök/munkatáborok rendszerét), kobozzák el a magántulajdont, majd végezzék ki a helyi tanárokat és partizánokat, mert nem hajlandók együttműködni az oroszok által kinevezett hatóságokkal. A Komszomolszkaja Pravda többségi tulajdonosa, Szergej Rudnov annak az Oleg Rudnovnak a fia, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök gyermekkori barátja. A meg nem nevezett megszállási tisztviselő azt is elismerte, hogy az orosz hatóságoknak komoly kihívásokkal kellett szembenézniük a partizántevékenységgel, konkrétan megemlítve egy olyan esetet, amikor partizánok hatástalanították egy fontos berendezés elektronikus vezérlőegységeit. Az interjú megerősíti az ukrán hivatalos beszámolókat a partizántevékenységről és arról, hogy az ukrán szakemberek nem hajlandók együttműködni a megszálló hatóságokkal.
Eközben az orosz megszálló erők tovább folytatják a megszállt területek Orosz Föderációba való integrálásának előkészítését a színlelt annexiós népszavazásokat követően. Az Ukrán Ellenállási Központ augusztus 6-án arról számolt be, hogy az orosz hatóságok lefoglalták a Suspline Herszon TV-ágazatot, amely valószínűleg oroszbarát műsorszolgáltatókat hoz létre a népszavazások előtt, és átnevezték Tavrija csatornára. A Tavrija (vagy Taurida) kormányzóság az Orosz Birodalom történelmi tartománya volt, és a megszállt Herszoni és Zaporizzsjai Terület egyes részeinek lehetséges közigazgatási struktúrája, amely egy orosz köztársaságba illesztheti őket, melybe az Oroszország által megszállt Krím is beletartozhat. A Központ arról számolt be, hogy a tévécsatorna személyzetének többsége megtagadta az együttműködést, ezért az orosz erők egy „takarítónőt” neveztek ki csatornaigazgatónak, és Szentpétervárról propagandistákat importáltak, hogy „médiaiskolát” nyissanak, melyben minden „készséges” embert megtanítsanak arra, hogyan lehet újságíró, operatőr és szerkesztő a megszállási adminisztráció által működtetett csatornánál. A TASZSZ orosz állami hírügynökség arról számolt be, hogy az orosz megszálló erők megkezdik az orosz rendszámtáblák kiadását a Herszon területen a 184-es régió kóddal, és megkövetelik a lakosoktól, hogy orosz útlevéllel rendelkezzenek a legális rendszámtáblák megszerzéséhez. Az ISW korábban arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok drámaian kiterjesztik a megszállt ukrán területek passzportálását azzal, hogy az ukrán civileknek orosz útlevelet kell szerezniük ahhoz, hogy részt vehessenek az alapvető mindennapi tevékenységekben. A zaporizzsjai megszállási adminisztráció orosz vezetője, Jevheny Balickij augusztus 5-én kijelentette, hogy a zaporizzsjai vasútvonalak „az orosz vasutak nagy hálózatának részévé válnak”, demonstrálva az orosz terveket az Orosz Föderációval való egyre nyíltabb integrációra.
Eddig tartottak a harcokkal kapcsolatos hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkeznek a háborúval kapcsolatos egyéb információk is.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!