Oroszország ukrajnai inváziójában megint minden másképpen van. Nem jobban és nem rosszabbul, mint tegnap, hanem másképp. Ettől még a harcok folynak, csak nekem kell majd megmagyaráznom azt, amit esetleg nem is kéne, mert bármikor kiderülhet, hogy az eredeti hír volt igaz. Ez egy ilyen szakma.
Egyébként az általános hadi helyzetet meglehetősen kiegyenlítettnek látom, így aztán mindenki higgyen a neki kedves fél győzelmében, a mi drukkolásunk szerencsére úgysem dönt el semmit, csak kissé fárasztó, mikor az embert megtalálják egyik vagy másik oldal elkötelezett hívei és nem tud dolgozni, mert pár percenként küldik a propagandaanyagot (és azzal kezdik a kommunikációt, hogy „én nem vagyok propagandista, de…”) – velem ma délelőtt történt ez meg, tehát itt szeretném leszögezni: senkit sem kívánok meggyőzni semmiről, és ezért cserébe elvárom, hogy engem se térítgessenek munkaidőben, az után meg főleg nem. Leírom az általam fellelt leghitelesebbnek tűnő híreket – kevés hibával, ma épp egy ilyesmiről lesz szó – aztán gondoljon mindenki, amit akar. De a morgolódást majd megejtem a szükséges helyen.
Egyelőre lássuk a harctéri híreket szokás szerint az ISW napi jelentése alapján.
Nyugati és ukrán hírügynökségek olyan – valószínűleg hamis – jelentést terjesztettek, amely szerint egy orosz tábornok állítólag Európa legnagyobb nukleáris létesítményének, az oroszok által megszállt Zaporizzsjai Atomerőműnek (Atomerőmű) a megsemmisítésével fenyegetőzött, ha Oroszország nem tudja megtartani az erőművet. Több hírügynökség megosztott egy képernyőképet a Vkontakte orosz közösségi oldalról, amely állítólag a zaporizzsjai megszálló helyőrség orosz vezetőjét, Valerij Vasziljev vezérőrnagyot idézte, aki azt állította, hogy Oroszország aláaknázta a zaporizzsjai atomerőművet, és az erőmű „vagy orosz föld vagy felperzselt sivatag lesz.” A képernyőkép egy olyan hírnek tűnt, amelyet a Lenta Novosztyi Zaporizzsja orosz hírügynökség által működtetett Vkontakte csoportban tettek közzé. Maga a csatorna azt állította, hogy a képernyőfotó egy hamisított csoportból származik, és tagadta a jelentés megírását. Az orosz védelmi minisztérium „hamisítványként” ítélte el a jelentést és a képernyőfotót, és azt állította, hogy Vasziljev Üzbegisztánban tartózkodott abban az időben, amikor állítólag a zaporizzsjai erőknek mondott beszédet. Függetlenül az eredeti poszt eredetétől (vagy létezésétől), a jelentés megbízhatatlan. Közvetett, és nem állítja, hogy hivatalos nyilatkozatot vagy bármely hivatalos orosz hír- vagy kormányzati honlapon tett nyilatkozatot idézne.
Na, itt jön a mordulás. Elsőre azt mondtam (erősen szelídítve), hogy „a kedves, ledér életű sanghaji bártáncosnő nénikéjüket az uraknak”. Tegnap ugyanis még a fél világsajtó közölte Valerij Vasziljev állítólagos beszédét, annyira, hogy magam is megtettem. Miért tűnt hitelesnek? Nem is amiatt, amit mondott, az egy kincstári szöveg. Hanem idézte a Guardian is, ami megbízható forrás, a teljes szöveget pedig leadta az egész ukrán sajtó (ami sokat nem jelent, nekik ez a dolguk), ellenben az elhangzottakat egyenesen az erőmű ügyeiben illetékes Energoatom honlapjáról szedtem, márpedig ha valakinek, nekik kötelességük tudni, mi zajlik a saját házuk táján.
Az is növelte a történet hihetőségét, hogy vezérőrnagyról volt szó: egy európai hadseregben adná magát a kérdés, hogy mit keres egy ilyen magas rangú tiszt a harctéren, de az orosz hadseregben az eltérő szervezési rendszer miatt bizony odakerülhet és oda is kerül. Azért is veszítettek az oroszok olyan sok tábornokot mostanában. Szóval ez nem, hogy cáfolta volna a dolog lehetőségét, hanem inkább a hitelét növelte.
Erre fel most kiderül, hogy Vasziljev vezérőrnagy végig Üzbegisztánban volt. Mondjuk a technika mai állása lehetővé tenné, hogy onnan is elmondhassa a beszédét, azért egy atomerőmű nem a műszaki elmaradottság központja szokott lenni, de vagy elmondta, vagy sem, ez a helyzeten nem sokat változtat, a híreken annál többet. Ebben a háborúban minden eddiginél több dezinformációból, hazugságból, féligazságból kell kihalászni a valódi, helytálló híreket, hogyha most félresöpörjük mindkét oldal propagandáját, a sajtót úgy általában három esetben sikerült átverniük a tisztelt harcoló és hazudozó feleknek: az első ilyen a háború elejének veszteségeiről szólt, mikor az ukrán fél az orosz személyi állomány veszteségét szorozta fel igen sokkal, az orosz fél meg az ukránoknak okozott haditechnikai és infrastrukturális károkat, a második az állítólag elpusztult 35. Összhaderőnemi Hadsereg története (aminek még az ISW is hitelt adott), a harmadik ez. Tekintve a hazugságvihart, ami minden nap ránk zúdul, az a csoda, hogy csak háromszor sikerült elbolondítani (majdnem) mindenkit.
Mármost viszont az a helyzet, hogy ha én itt helyesbíteném a tegnapi írást, az se volna jó. Ugyanis tegnap úgy tudtuk, hogy Vasziljev vezérőrnagy az erőműben beszélt, most úgy tudjuk, hogy Üzbegisztánban volt. Hogy onnét beszélt-e vagy sem, és ha igen, akkor kivel, afelől nincsenek ismereteink, tehát semmi akadálya annak, hogy öt perc vagy egy nap múlva kiderüljön egy harmadik, negyedik vagy akárhányadik változat. Szóval csak annyit mondok: nem tudjuk, hol van a vezérőrnagy, beszélt, nem beszélt vagy beszélni fog-e, de utálom, ha hülyének néznek. Majd, ha előkerül, írok róla, csak előtte elkérem a személyi igazolványát, mert én lassan már senkiben sem bízok.
Ez fikarcnyit sem változtat a tényen, miszerint az erőmű területén továbbra is rakéta-sorozatvetők állnak és azokkal lövik például Nikopolt. De térjünk vissza a jelentéshez a morgolódás után. Mit mond tehát az ISW?
Ez a valószínűsíthetően félrevezető jelentés eltereli a figyelmet a Zaporizzsjai Atomerőmű oroszországi militarizálásának nagyon is valós kockázatairól, amely magában foglalhatja az erőmű aknásítását, és szinte biztosan magában foglalja a katonai fegyverek nem biztonságos tárolását az atomreaktorok és a nukleáris hulladéktárolók közelében. A Bellingcat geolokalizálta a Zaporizzsjai Atomerőműről készült drónvideót, amelyet augusztus 5-én osztott meg a The Insider orosz ellenzéki csatorna. A videó orosz katonai járműveket ábrázol, amelyek az erőműben és annak környékén mozognak, köztük teherautókat és páncélozott járműveket, amelyek az erőmű hat atomreaktora közül az elsőt tartalmazó épület körül és annak belsejében tartózkodnak. Az orosz erők árkokat is ástak az erőműben és annak környékén, és valószínűleg lőállásokat alakítottak ki. Orosz tisztviselők azt állítják, hogy Ukrajna többször is megtámadta az erőművet, míg ukrán tisztviselők azt állítják, hogy az orosz erők az erőmű belsejéből támadják az ukrán állásokat, megakadályozva az ukrán válaszlövéseket, és lényegében nukleáris pajzsként használják az erőművet. Az orosz csapatok július óta többször is lőtték a közeli, ukrán ellenőrzés alatt álló Nikopol várost, valószínűleg az atomerőműben vagy annak környékén lévő állásokból.
Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy az orosz haderő valószínűleg a nukleáris katasztrófa fenyegetését használja fel arra, hogy csökkentse a nyugati szándékot arra, hogy katonai támogatást nyújtson egy ukrán ellentámadáshoz.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Egy valószínűleg hamisított orosz nyilatkozatról szóló jelentés eltereli a figyelmet az ukrajnai Zaporizzsjai Atomerőműben bekövetkező, Oroszország által okozott nukleáris katasztrófa valós veszélyeiről. Az orosz egységek továbbra is támadásokat hajtanak végre az erőmű atomreaktoraiból, és katonai felszerelést tárolnak az erőmű közelében, valószínűleg azért, hogy a nukleáris katasztrófától való nyugati félelemre játszanak, és csökkentik a nyugatiak akaratát, hogy további katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának.
- Az orosz csapatok támadásokat hajtottak végre Szlovjanszktól északnyugatra, valamint Bakhmut északkeleti és délkeleti részén.
- Az orosz hadsereg folytatta a támadásokat Donyeck várostól északnyugatra és délnyugatra.
- Orosz illetékesek elhalasztották az Antonivszkij híd újranyitását, miután egy ukrán csapás megrongálta a hidat és a közelben lévő építőipari berendezéseket.
- Az orosz haderő kevésbé professzionális megszálló egységeket vet be, és növeli az ukrán lakosságra nehezedő nyomást a megszállt területeken.
-
Az orosz hadsereg augusztus 8-án nem hajtott végre megerősített előrenyomulást Izjumtól északnyugatra. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz hadsereg légicsapást mért az Izjumtól mintegy 30 km-re északnyugatra fekvő Zalimanra, és lövedékekkel bombázta az Izjumtól északra fekvő településeket, köztük Huszarivkát és Asiivkát.
Az orosz csapatok augusztus 8-án korlátozott támadást hajtottak végre Szlovjanszktól északnyugatra. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők sikertelen támadást hajtottak végre a Bohorodicsnye melletti állásaik megerősítésére. Az orosz erők továbbra is lőtték az Izjum és Szlovjanszk közötti településeket a Harkiv-Donyecki terület határa mentén, és emellett tüzérségi csapást mértek közvetlenül Szlovjanszkra. Jevgenyij Poddubnij orosz újságíró és katonai blogger augusztus 7-én azt állította, hogy az ukrán erők a folyamatos orosz csapások ellenére folyamatosan új dandárokat alakítanak Harkiv területen, és azt vetítette előre, hogy ez az erőfejlesztés azt mutatja: az ukrán csapatok egyszerre képesek előrenyomulni Herszon irányában és Harkiv területén.
Az orosz hadsereg augusztus 8-án támadásokat hajtott végre Sziverszk keleti részén. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz csapatok sikertelen támadásokat kíséreltek meg Verkhnokamjanszk (5 km-re keletre Sziverszktől) és négy másik meg nem nevezett település irányába, de veszteségek árán vissza is vonultak. Szerhij Haidai, a Luhanszki Terület vezetője arról is beszámolt, hogy az ukrán erők semlegesítették az orosz felderítő csoportokat bizonyos, meg nem nevezett települések közelében. Az orosz erők továbbra is lőtték Sziverszket és a közeli településeket harckocsi-, cső- és rakétatüzérséggel, és légicsapásokkal vették célba a szomszédos falvakat, Hrihorivkát és Ivano-Darivkát.
Az orosz haderő augusztus 8-án folytatta a támadásokat Bakhmuttól keletre és délre. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán egységek legyőzték az orosz felderítő csoportokat Bakhmutszke és Jakovlivka közelében – Bakhmuttól mintegy 15 km-re északkeletre fekvő falvak –, és hogy az ukrán erők visszaverték az orosz szárazföldi támadásokat Zajceve és Versina közelében – ezek viszont Bakhmuttól mintegy 10 km-re délkeletre fekvő falvak. Az orosz csapatok valószínűleg arra törekednek, hogy a Bakhmuttól északra fekvő Szoledar és a Bakhmuttól délre fekvő Zajceceve fölötti ellenőrzést megteremtsék, hogy ezáltal biztosítsák a feltételeket a T0513-as főútvonal feletti ukrán ellenőrzés megzavarására, amely az ukrán frontvonal állásait támogatja az északkeleti Donyecki területen.
Az orosz egységek augusztus 8-án folytatták a támadásokat Donyeck városától északnyugatra és délnyugatra. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok megpróbáltak előrenyomulni Avdiivka (Donyeck várostól 5 km-re északra), Piszki (Donyeck várostól 5 km-re északnyugatra) és Nevelszke (Donyeck várostól 12 km-re északnyugatra) felé. Az augusztus 7-én közzétett közösségi médiafelvételek korábban azt mutatták, hogy az orosz alakulatok magában Piszkiben nyomulnak előre, és az ukrán vezérkari jelentés homályos megfogalmazásával párhuzamosan az orosz haderő valószínűleg arra összpontosít, hogy a település központjában lévő állásokból északnyugat felé nyomuljanak. (No, szegény falu, annak már nem sok háza, lakója lehet). Az orosz csapatok emellett Donyeck városától délnyugatra, Marjinka és Sevcsenko közelében helyi szárazföldi támadásokat hajtottak végre.
Az orosz hadsereg nem hajtott végre megerősített támadást Harkiv városától északkeletre, és augusztus 8-án a jelenlegi vonalaik fenntartására összpontosított. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz haderő légicsapásokat és UAV felderítést hajtott végre Harkiv várostól északkeletre. Az orosz egységek Harkiv városának központja közelében lakóövezeteket is támadtak rakéta-sorozatvetőkkel (MLRS), és folytatták Harkiv város és a környező települések támadását S–300 rakétákkal, aknavetőkkel, tankokkal, valamint tank-, cső- és rakétatüzérséggel.
Az orosz haderő augusztus 8-án továbbra is arra összpontosította erőfeszítéseit, hogy fenntartsa jelenlegi pozícióit és megakadályozza az ukrán előrenyomulást a déli tengely mentén. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok folytatták a polgári és katonai infrastruktúra bombázását harckocsi-, csöves és rakétatüzérséggel, és fokozták a légi felderítést UAV-k segítségével az érintkezési vonal teljes hosszában. Az orosz erők a déli tengely mentén továbbra is a polgári és katonai infrastruktúrát lőtték tankokkal, csöves és rakétatüzérséggel. Az orosz hadsereg légicsapásokat mért Lozovéra és Andrijivkára, (mindkettő az Inhulec folyó keleti partján fekszik), valamint a T2207-es autópálya északi szakasza mentén fekvő Olhinére is. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők légicsapásokat mértek Precsisztivkára, Volodimirivkára, Novomikhailivkára és Poltavkára is.
Az orosz csapatok továbbra is tüzérséggel és rakétákkal bombázzák a Dnyipropetrovszki, Mikolajivi és Odesszai Területen lévő településeket. Ukrán illetékesek arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg két H–59-es cirkálórakétát lőtt ki Kamjanszkénál, és folytatta Nikopol, Zelendolszk, Marhanec és Velika Kosztromka (Dnyiprotrovszki terület) ágyúzását. Az orosz erők szintén folytatták a Mikolajiv város külterületén lévő települések ágyúzását, de közvetlenül Mikolajiv városára nem mértek csapást. Odesszai illetékesek arról számoltak be, hogy az ukrán légvédelmi erők lelőttek négy, a Fekete-tengerről kilőtt orosz Kalibr rakétát.
Az ukrán erők továbbra is támadták az orosz katonai állásokat és lőszerraktárakat Zaporizzsja és Herszon megyékben. Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere arról számolt be, hogy az ukrán nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszer (HIMARS) csapásai augusztus 7-8-án éjszaka „jelentős mennyiségű” orosz katonai felszerelést és embertömegeket semmisítettek meg Melitopol ipari körzeteiben. Fedorov azt is megjegyezte, hogy az orosz csapatok a július 31. és augusztus 7. közötti héten a légvédelmi rendszereik jelentős részét Melitopolból Herszonba szállították. Ukrán tisztviselők megerősítették, hogy az ukrán egységek augusztus 7-8-án éjszaka csapást mértek az Antonivszkij és Kakhovka hidakra. Kirill Sztremouszov, a Herszoni Terület orosz megszállási adminisztrációjának helyettes vezetője bejelentette, hogy az orosz illetékesek elhalasztják az Antonivszkij híd augusztus 10-re tervezett újranyitását a híd közelében lévő építőipari berendezésekben keletkezett károk miatt. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság szóvivője, Vlagyiszlav Nazarov arról számolt be, hogy ukrán légicsapások két orosz erődítményt rongáltak meg Herszon és Beriszlav körzetekben, és hogy ukrán közvetett tűzzel augusztus 7-én megsemmisítettek egy orosz lőszerraktárt a Herszon várostól mintegy 65 km-re északkeletre fekvő Csarivnyében.
Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető kijelentette, hogy az orosz különleges erők egy önkéntes csoportja kéthetes gyorsított taktikai és tűzvédelmi kiképzést teljesített a csecsenföldi Gudermeszben található orosz speciális egységek egyetemén. Kadirov kijelentette, hogy augusztus 8-án egy önkéntesekből álló járat indult el a grozniji repülőtérről, hogy egy meg nem határozott ukrajnai területre vezényeljék őket.
Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága (GUR) augusztus 8-án jelentette, hogy az orosz hadsereg kevésbé professzionális megszálló erőket telepít és növeli a helyi lakosságra gyakorolt nyomást. A GUR arról számolt be, hogy az orosz megszálló alakulatok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a civilekre az ellenőrző pontokon a Herszon területen, különösen Hola Prisztanban. A GUR arról számolt be, hogy az orosz hadsereg egy újonnan mozgósított, elítélt orosz bűnözőkből álló (valószínűleg a szolgálatukért kegyelmet kapott) zászlóaljat telepített a Harkivi területhez tartozó Balakliába, és hogy a kegyetlenség, az „erkölcstelen viselkedés” és a helyi lakossággal szembeni agresszív hozzáállás „meredeken megnőtt” érkezésük után. Ez a jelentés mutatja az oroszok széleskörű kísérletének egyik hatását, hogy minél több oroszt mozgósítsanak, függetlenül a szolgálatra való alkalmasságtól. A GUR arról is beszámolt, hogy a különböző etnikumú orosz megszálló egységek közötti rasszista jellegű konfliktusok fokozódnak, ami kihat a civilek biztonságára a megszállt területeken. A GUR azt állította, hogy az orosz erők etnikai indíttatásból lelőtték egy zaporizzsjai egység csecsen parancsnokhelyettesét. A GUR arról is beszámolt, hogy a Luhanszki területen található Zelenopillyában egy páncélozott személyszállítót (APC) vezető, ittas orosz katona kidöntött egy villanyoszlopot, és ezzel elvágta a város áramellátását.
Az újonnan mozgósított orosz zászlóaljak valószínűleg rosszabbul képzettek, kevésbé professzionálisak és brutálisabbak a megszállt lakossággal szemben, mint a hivatásos orosz katonák vagy akár azok a sorkatonák, akik hivatalos katonai kiképzést végeztek a bevetésük előtt. Az orosz haderő egyre gyakrabban vethet be rossz minőségű, rosszul kiképzett alakulatokat, például elítéltekből álló egységeket, hogy ellenőrizze a lakosságot Ukrajna megszállt részein. Az ilyen bevetések csökkenthetik a megszálló hatóságok és a partizánellenes műveletek kompetenciáját, és növelhetik az orosz megszállással szemben ellenálló mozgalmak ukrán támogatását.
Az orosz megszálló tisztviselők kezdik kiadni a hivatalos utasításokat a színlelt annexiós népszavazások előkészítésére. A Zaporizzsjai Terület megszállási adminisztrációjának vezetője, Jevheny Balickij augusztus 8-án azt mondta, hogy utasította a terület központi választási bizottságát, hogy „kezdjen el dolgozni a Zaporizzsjai Területnek az Orosz Föderációval való egyesítéséről szóló népszavazás megszervezésének kérdésén.” Balickij azt állította, hogy a parancsot azután írta alá, hogy 700 küldött „egyhangúlag” szavazott a „Együtt Oroszországgal” rendezvényen, amelyet augusztus 8-án tartottak a Zaporizzsjai Területen. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy a Kreml valószínűleg azért alapította, koordinálja és támogatja a „Együtt Oroszországgal” szervezetet, hogy a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz való csatolásának és integrációjának nyilvános támogatásának látszatát keltse. Más orosz megszálló tisztviselők felerősítették Balickij népszavazási előkészületeit, és gratuláltak neki, amiért „a Krím útját követi.”. A herszoni megszállási adminisztráció orosz helyettes vezetője, Kirill Sztremousov videofelvételt tett közzé a Telegramban, amelyen állítása szerint a herszoni terület lakói azt állítják, hogy készek részt venni az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazáson. Sztremousov azt állította, hogy Herszon „már felszabadult a rabszolgaság és a kollektív Nyugat gyarmati rendszere alól”. Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára augusztus 8-án bejelentette, hogy Herszon és Zaporizzsja lakói népszavazást akarnak tartani az Oroszországhoz való csatlakozásról, és azt állította, hogy „nem mi (a Kreml) tartjuk a népszavazást”.
Persze, hogy nem, Peszkov elvtárs, ti csak a dudát fújjátok, táncolni már a helybélieknek kell – de arra, amit ti fújtok.
Az orosz megszálló tisztviselők megpróbálják ösztönözni az ukrán együttműködést az orosz adatgyűjtési erőfeszítésekkel, amelyeket a megszálló tisztviselők valószínűleg arra fognak használni, hogy meghamisítsák a látszat-csatlakozási népszavazások eredményeit, de ellenállásba ütköznek. Az Ukrán Ellenállási Központ augusztus 8-án arról számolt be, hogy az orosz megszálló egységek Herszonban bővítik az „egyszeri pénzügyi támogatás” helyszíneinek számát, ahol a megszállt területeken élő civilek 10 000 rubelt (kb. 165 USD) kaphatnak az útlevéladataikért cserébe. Az Ellenállási Központ arról számolt be, hogy ez a módszer nem hozott annyi adatot, mint amennyit a megszálló tisztviselők terveztek, ezért a megszállt Herszon terület egészén bővítik a helyszínek számát.
Eddig tartottak a harctéri hírek, de maradjanak velünk, nemsokára következnek az egyéb, ám mégis a háborúval kapcsolatos információk.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!