Szele Tamás: Seagal a fogolytáborban

Ma középsúlyos háttérhírekkel fogom borzolni az idegeket, melyek vannak olyan fontosak, hogy tudjunk róluk, de önmagában egyik sem annyira lényeges, hogy eldöntse a háború menetét. Viszont részei a nagy képnek, és a véleményünk kialakításához segítséget adhatnak.

Kezdjük azzal, hogy liftezett egyet a gyomrom, mikor ma délben megnyitottam a RIA Novosztyi oldalát. Mindig így járok, ha magyar vonatkozású a vezető hír és mindig azt mondom magamban: „mit bírtak művelni már megint”? Utóbbi időben kezd mindennapos lenni ez a jelenet.

Ma szerencsére nem volt nagy baj, arról szólt a hír, hogy újraindul a Barátság kőolajvezetéken az áruszállítás. Inkább azt érdemes megnézni, mit tud másképp a Kreml-közeli hírügynökség, mint az MTI? Azt írják:

PRÁGA, augusztus 10. – RIA Novosztyi. A magyar MOL vállalat és a szlovák Slovnaft finomító megállapodott az ukrán féllel a Barátság kőolajvezetéken keresztül történő szállítás folytatásáról – idézte Anton Molnárt, a finomító képviselőjét a pozsonyi TA3 televíziós csatorna.

Az ukrán fél pozitívan reagált a Slovnaft és a MOL azon javaslatára, hogy fizessék meg a tranzitköltségeket a Barátság kőolajvezeték déli ágán keresztül történő kőolajszállításokért. A Slovnaft finomító már átutalta a pénzt az ukrán félnek, és arra számít, hogy ennek alapján a következő napokban újraindulnak az olajszállítások” – áll a közleményben.

Megjegyzendő, hogy az orosz fél is beleegyezett ebbe a lehetőségbe.

A Transneft később a RIA Novosztyinak elmondta, hogy Ukrajna megerősítette a tranzitfizetés kézhezvételét, és ma 16:00 órakor tervezi a szállítás folytatását.

A „Transneft” előző nap megerősítette, hogy az „Ukrtransnafta” augusztus 4-én leállította az Oroszországból a Barátság vezeték déli ágán keresztül Magyarországra, Csehországba és Szlovákiába irányuló kőolaj szivattyúzását, mivel az orosz fél az EU szankciói miatt nem tudja teljesíteni a tranzitdíjat. (…) Májusban, miután Budapest bejelentette, hogy lehetetlen teljesen lemondani az orosz gázról, Elena Zerkal, az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója azt mondta, hogy Kijevnek a Drusba-tranzit formájában van befolyása Magyarországra, amivel „eshet valami baja”. Orbán Balázs magyar miniszterelnök tanácsadója a maga részéről azt mondta, hogy az uniós országok garantálták Budapestnek a tengeri kőolajszállítás lehetőségét Oroszországból, ha a Barátság vezeték leáll.”




Ehhez képest az MTI kicsit másképp fogalmaz:

Pozsony 2022. augusztus 10., szerda (MTI) – Még a szerdai nap folyamán újraindulhat a Szlovákiába irányuló kőolajszállítás a Barátság kőolajvezetéken – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség Richard Sulík szlovák gazdasági miniszter közlésére hivatkozva. A kőolajszállítás időközben már újra is indult – tájékoztatott néhány órával később a szlovák gazdasági tárca.

A szaktárca a miniszter sajtótájékoztatója után néhány órával már arról tájékoztatott, hogy „a fizetéssel előállt probléma eltávolítása után” helyreállt a Szlovákiába irányuló szállítás a Barátság kőolajvezeték déli ágán. A MOL-csoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi kőolajfinomító sajtószóvivője az MTI-nek megerősítette, a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezetéken a csütörtöki nap folyamán Magyarország irányában is helyreáll. „Az, hogy abbamaradt az orosz kőolaj szállítása nem az orosz fél hibájából történt, s a hiba nem is az ukrán fél részéről történt” – hangsúlyozta Sulík, aki szerint „a hiba valahol Nyugat-Európában történt”, mivel az oroszok által a tranzitért az ukrán félnek elküldött összeget a bankok nem engedték át, hanem visszaküldték. (…)A Barátság kőolajvezeték déli vonalán a múlt csütörtökön állt le a kőolajszállítás, miután az ukrán Ukrtransznafta leállította a tranzitot, mert nem kapta meg az azért járó térítést az orosz féltől. A tranzitdíjat az orosz fél ugyan időben elküldte, de az utalás az európai szankciók miatt visszakerült a Transznyefty számlájára.” (MTI)

Lehetett volna számítani arra, hogy így lesz, de akkor nem aggódjuk végig a tegnapi napot: itt egyetlen érdekes mozzanatot látok, éspedig azt, hogy a tengeri szállítás lehetőségét a RIA Novosztyi felemlíti, az MTI nem, miközben igaz, hogy nem az olaj, hanem a földgáz szállítása épp ma indult meg Magyarországra a Krk-szigeti terminálból.

Az már valamivel népszerűbb vagy esetleg népszerűtlenebb hír lesz, hogy a The Moscow Times szerint  Steven Seagal Olenivkába látogatott, ahol megtekintette a szétlőtt fogolytábort. Azért ment Kelet-Ukrajnába, mert dokumentumfilmet forgat, amelynek célja, hogy „megváltoztassa az ottani háború megítélését”. Nofene. Lássuk a hírt!

A nagy nyilvánosságot kapott látogatás során Seagal, aki 2016-ban orosz állampolgárságot kapott, felkereste az Olenivka börtön elleni júliusi támadás helyszínét, amely során legalább 50 ukrán hadifogoly vesztette életét.

Vlagyimir Szolovjov Kreml-barát televíziós műsorvezető szerint Seagal „személyesen vizsgálta meg a bizonyítékokat – köztük az amerikai rakéták darabjait –, amelyek megerősítik Kijev kapcsolatát saját katonáinak tömeges meggyilkolásával”.

Kijev és Moszkva egymást vádolja az olenivkai börtöntámadás miatt, Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy azért vette célba az olenivkai börtönt, hogy elfedje az ukrán hadifoglyok kínzását és kivégzését, akik közül sokan Mariupol védelme után adták meg magukat.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, amely az Olenivkában lévő hadifoglyok biztonságát felügyelte, még mindig nem kapott hozzáférést a helyszínhez.

Az ENSZ közölte, hogy tényfeltáró missziót indít a börtönbe, de ehhez előbb Oroszországnak és Ukrajnának is bele kell egyeznie.

Szolovjov szerint Seagal találkozott ukrán hadifoglyokkal is, köztük az Azov-zászlóalj katonáival, akik a mariupoli Azovstal acélgyárban adták meg magukat.

Seagal beszélt az ukrán fegyveres csoportok tagjaival, és kényelmetlen kérdéseket tett fel nekik” – mondta Szolovjov.

Ugyanezen a napon egy hivatalos orosz küldöttség Leonyid Szluckij állami duma-képviselő vezetésével szintén ellátogatott az Olenivka elleni támadás helyszínére.

Szluckijt látogatásán „külföldi újságírók és nemzetközi szakértők” kísérték el, akiknek lehetőségük volt „beszélgetni a szemtanúkkal, köztük a rakétatámadás túlélőivel” – közölte Szluckij a Telegramján.

A Szluckijt kísérő „nemzetközi szakértői csapat” a jelentések szerint Franciaország, Olaszország, Németország, Szerbia, Nicaragua és Észak-Korea képviselőiből állt.

Ez egy meglehetősen reprezentatív misszió. Reméljük, hogy objektív következtetéseik segítenek a világnak, hogy lássa a kijevi ukrofasiszta kormány képmutatását, hazugságait és bűneit” – mondta Szluckij.”




Seagalnek már az előadóművészetével sem voltam soha kibékülve, mert szerintem nem színész, hanem sportoló, képzelem, mit művel, mikor még rendezni is kezd. Remélem, Szolovjov propagandista lesz a főszereplő, az észak-koreai és nicaraguai szekértők meg a statiszták. Szegény Nicaragua, Venezuela… az oroszbarát politikájuk miatt most kicsit úgy érezhetik magukat, mint annak idején Albánia, míg Enver Hodzsa és Mao Ce-tung jóban voltak. Aztán meg majd úgy fogják magukat érezni, mint Albánia, miután összevesztek.

Mindenesetre humanitárius szempontból mélyen elítélendő a vállalkozás, akkor is, ha Seagal egyébként Putyin „humanitárius különmegbízottja” (ismerjük az orosz elnök humánumát, tényleg jellemző, hogy ezt a feladatot egy harcművészre bízta), ugyanis a genfi egyezmény szigorúan tiltja a hadifoglyok kínzását.

Oppardon: sem Oroszország, sem a Szovjetunió nem írta alá soha a genfi egyezményt…

Mindenesetre most már felvetődik a kérdés, mire nem alkalmas még Seagal? Mert színésznek pocsék, rendezőnek csapnivaló, politikai érzéke nincs és most kezd kiderülni, hogy embernek is hitvány. Tényleg még Putyin környezetében van a legjobb helyen. Ott talán viheti valamire, a többi blatnoj között.


Ennek a mostani háborúnak talán a legkülönösebb sorsú szereplője Marina Ovszjannikova. Róla majd, ha véget érnek a csaták, érdemes lenne írni valami komolyabbat, irodalmi igényűt is, nem azért, mert olyan rokonszenves volna, vagy mert akkora hős, hanem, mert nagyon érdekes, ellentmondásos emberi jellem. Dosztojevszkij tollára méltó. Sőt, inkább fordított Raszkolnyikov: ő volt az a tévés szerkesztő, aki március 14-én az orosz Egyes Csatorna „Vremja” című hírműsorában feltánt a bemondó mögött egy plakáttal, amin az volt olvasható:

Ne legyen háború! Állítsátok meg a háborút. Ne higgyetek a propagandának. Itt hazudnak nektek. Oroszok, tegyetek a háború ellen!”

Ez kétségtelenül bátorságra vallott, akkor is, ha sokat el nem ért vele, de legalább megmutatta, hogy nem minden orosz Putyin vérszomjas és ostoba szolgája. Persze, könnyen jutott be a stúdióba: hiszen ott dolgozott. És hát valljuk meg, a hölgy nem megkeseredett, konok, eltökélt ellenzéki, aki a hatóságokkal vívott száz csatán edződött: ellenkezőleg. A putyini rendszer haszonélvezője, valóságos kedvence volt egész mostanáig.


Marina Ovszjannikova 1978-ban született Odesszában, és házassága előtt a Tkacsuk vezetéknevet viselte a TASZSZ információi szerint. Édesapja ukrán, édesanyja orosz. Profi úszó volt, és az első junior bajnoki cím birtokosa; Ovszjannikova átúszta a Volga folyót és a Boszporuszt is. 1997-ben beiratkozott a Kubanyi Állami Egyetem (KubGU) újságíró szakára. Ugyanakkor kezdett dolgozni a „Kubany napja” című helyi hírműsorban az állami televíziós csatornán. A Russia Today főszerkesztője, Margarita Szimonjan főpropagandista egy osztályba járt vele. Érdekes osztály lehetett…

Ezért a kalandjáért hamincezer rubel büntetést kapott, valószínűleg Macron elnök személyes intervenciójának köszönhetően úszta meg a börtönt, és ezután jobbnak látta elhagyni Oroszországot, míg lehetett: a Die Weltnél kapott szerződést szerkesztőként, ami szakmai szempontból nagyon szép, mindenki büszke lehetne rá, de neki valahogy mégsem hozott szerencsét, sőt, egy kijevi útja botrányba fulladt – az ukrán sajtószakma szemtelenségnek találta, hogy pont ő akart előadást tartani az orosz propaganda természetéről, aki hosszú évekig szerkesztette az orosz propagandaadásokat.

Visszatért Moszkvába, ahol időről időre háborúellenes demonstrációkkal hallatott magáról – nem teljesen értem, miért nem szerkesztett a Die Weltnél inkább, azzal mindenki jobban járt volna – mígnem tegnap letartóztatták. Erről a The Insider így ír:

Az Egyes Csatorna volt alkalmazottját, Marina Ovszjannikovát „az Orosz Fegyveres Erők működésével kapcsolatos, tudatosan hamis információk nyilvános terjesztésével” vádolják – állítja Dmitrij Zahvatov ügyvéd. A vád 10 évig terjedő börtönbüntetéssel jár.

Fogvatartási jegyzőkönyvet állítottak ki, Marina a Petrovka utca 38. szám alatti fogdában tölti az éjszakát. Hogy milyen kényszerintézkedést fognak alkalmazni, még nem világos. Marina Vlagyimirovnát vádlottként hallgatják ki” – mondja az ügyvéd.

A mai nap folyamán korábban házkutatást tartottak Ovszjannikova otthonában.”





Rendben, de most mi a vád ellene? Mert az első demonstrációért járó bírságot kifizette, azóta még volt két bírsága, az egyik egy Facebook-bejegyzésért, a másik egy megjegyzésért a Baszmannij kerületi bíróság előtt, amelyet Ilja Jasin politikus pere után tett. Valószínűleg most a múlt hónap közepi demonstrációja miatt tartóztatták le. Július 15-én Ovszjannikova egyedül ment tüntetni Moszkva belvárosába. Egy plakátot tartott a kezében, amelyen az állt, hogy „Putyin egy gyilkos”, és amely az Oroszország által megölt ukrán gyerekekre utalt. A lábánál vörös festékkel bevont gyermekjátékokat tartott.

Úgy látszik ez lehet a baj, mindenesetre bonyolult lelket látunk vívódni: nagy orosz író kéne hozzá, nagy, orosz lélekkel, azt tán meg tudná alkotni róla a regényt. Más kérdés, hogy ki tudná elolvasni.

Mára ennyi hír jutott, hagyjunk holnapra is munkát.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

Oszd meg másokkal is!