Az ISW-nél helyreállt a rend, ma már szokásos módon tudom közölni Oroszország Ukrajna elleni inváziójának harctéri híreit, nem kell rendőrkutyával keresgélni a böngészőben a napi jelentést, mint tegnap. Körülbelül ez is az egyetlen jónak nevezhető hír, a többi vagy rossz, vagy semleges: messze még a béke.
Az orosz erőfeszítések egyre vadabbak, az ukránok nem dicsekszenek hangosan, de érdekes dolgokat művelnek: most ők állnak valamivel jobban, de az biztosnak látszik, hogy a megszállt területeken és a szakadár népköztársaságokban megrendezendő ál-népszavazásokig talán csak Herszont foglalhatják vissza, márpedig ha azokat a referendumokat megtartják, egészen új politikai helyzet alakul ki, hiszen a területek, amikért Ukrajnának harcolnia kell, az Oroszországi Föderáció részeivé válnak, és így már háborúnak is lehet majd nevezni Moszkvában is azt, ami zajlik – annak minden hátulütőjével, általános mozgósítással és taktikai nukleáris fegyverek mutogatásával együtt.
De ne spekuláljunk, nézzük a szikár tényeket, az ISW napi jelentése alapján!
A Kreml állítólag megpróbálja mozgósítani az ipart, hogy támogassa az elhúzódó ukrajnai háborús erőfeszítéseket. Az Ukrán Katonai Hírszerző Főigazgatóság (GUR) jelentése szerint a Kreml augusztus elején kezdeményezte a védelmi vállalatok „ipari mozgósítását”, megtiltva egyes alkalmazottaknak és az orosz állami ipari konglomerátum, a Rosztec vállalat teljes vezetőségének, hogy szabadságra menjenek. A GUR hozzátette, hogy az Orosz Föderáció Katonai-ipari Bizottsága, amelynek elnöke Vlagyimir Putyin orosz elnök, szeptember elejére készül módosítani az állami védelmi megrendelési programot, hogy 600-700 milliárd rubellel (mintegy 10 milliárd dollárral) növelje a kiadásokat.
Az Ura orosz hírügynökség arról is beszámolt, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter augusztus 12-én valószínűleg meglátogatta az Uralvagonzavod gyárat, Oroszország legnagyobb harckocsigyártóját, az orosz T–72-es fő harckocsik gyártóját. A GUR korábban arról számolt be, hogy az Uralvagonzavod pénzügyi problémákkal küzd a nyugatiak által kikényszerített szankciók és az állami szerződéses kötelezettségek nem teljesítése miatt. Ha igaz, Sojgu látogatása arra utalhat, hogy a Kreml megpróbálja újraindítani vagy bővíteni a hadiipari komplexum működését. Az ISW korábban már beszámolt arról, hogy a Kreml az orosz gazdaság kriptomobilizálását hajtja végre azzal, hogy június 30-án az Orosz Fegyveres Erők ellátási ügyeiről szóló szövetségi törvények módosítását javasolta az orosz Állami Dumának. A módosítás az orosz vállalkozásokat tulajdonviszonyoktól függetlenül kötelezi az orosz katonai megrendelések teljesítésére, és lehetővé teszi a Kreml számára, hogy megváltoztassa az alkalmazottak munkafeltételeit. Putyin július 14-én írta alá a módosítást, ami azt jelzi, hogy a Kreml további intézkedéseket fog bevezetni annak érdekében, hogy közvetlen ellenőrzését kiterjessze az orosz katonai-ipari komplexum működése felett.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az orosz hadsereg támadásokat hajtott végre Sziverszktől keletre, valamint Bakhmuttól északkeletre és délkeletre.
- Az orosz csapatok támadásokat hajtottak végre Donyeck várostól délnyugatra és északnyugatra.
- Az ukrán erők lerombolták az utolsó működő hidat, amelyet az orosz alakulatok katonai felszerelés szállítására használtak a Kakhovka vízerőmű közelében.
- Ukrán illetékesek megerősítették, hogy további ukrán csapások érték az orosz lőszerraktárakat és egy logisztikai pontot Herszon területen.
- Az orosz regionális tisztviselők valószínűleg hamisan adják meg az újonnan alakult önkéntes zászlóaljak százalékos létszámát.
- Az ukrán partizánok valószínűleg az orosz megszálló tisztviselőket és ukrán kollaboránsokat veszik célba, akik a színlelt annexiós népszavazásra készülnek, hogy meghiúsítsák a megszállt Ukrajna orosz annexióját.
-
Az orosz csapatok augusztus 12-én korlátozott támadásokat hajtottak végre a Donyeck-Harkivi terület határa mentén. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán erők visszavertek egy orosz támadást Bohorodicsnye és Dolina (mindkettő 20 km-re északnyugatra Szlovjanszktól) irányában. Az orosz haderő légicsapásokat hajtott végre Zaliman közelében (30 km-re északnyugatra Izjumtól), rakétacsapásokat Kramatorszk (6 km-re Szlovjanszk déli külvárosától) ellen, és augusztus 12-én folytatta a települések bombázását a Harkiv-Donyeck határ mentén.
Az orosz hadsereg augusztus 12-én folytatta a támadásokat Sziverszktől keletre. Az orosz csapatok visszavonultak a Verkhnokamjanszk (Sziversztől 3 km-re keletre), Ivano-Darivka (Sziversztől 7 km-re délkeletre), Spirne (Sziversztől 12 km-re délkeletre) és Vjimka (Sziversztől 6 km-re délkeletre) irányában végrehajtott sikertelen támadó hadműveletek, valamint a Hrihorivka irányában (Sziversztől 7 km-re északkeletre) és Spirne közelében végrehajtott sikertelen felderítő hadműveletek után. Az orosz légierő nyolc légicsapást is végrehajtott, és folytatta a rutinszerű ágyúzást a Donyeck-Luhanszki terület határa mentén.
Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz haderő „részleges sikert” ért el egy támadásban Horlivka – Zajceve irányában. A Luhanszki Népköztársaság ( LNK) egyik tisztviselője azt állította, hogy az orosz vezetésű erők megvetették a lábukat Bakhmut északkeleti részén, de az ISW nem tudja függetlenül megerősíteni az orosz előrenyomulás mértékét Pokrovszkétől. Az ukrán vezérkar azt is közölte, hogy az orosz csapatok veszteségeket szenvedtek és visszavonultak az offenzívákból Jakovlivka (16 km-re északkeletre Bakhmuttól), Kodema (15 km-re délkeletre Bakhmuttól), Versina (12 km-re délkeletre Bakhmuttól) és Veszela Dolina (5 km-re délkeletre Bakhmuttól) környékén. Az orosz alakulatok valószínűleg az elkövetkező napokban is megpróbálnak majd előrenyomulni Bakhmut felé.
Az orosz csapatok augusztus 12-én folytatták a Donyeck város külterületéről délnyugat és északnyugat felé nyomuló támadásokat. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat Pavlivka közelében (Donyeck várostól 50 km-re délnyugatra). Az ukrán vezérkar azt is közölte, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat Szpartak, Piszki és Marinka közelében, amelyek mind Donyeck város nyugati külvárosától 5 mérföldön belül vannak. Orosz források azt állították, hogy az orosz erők „ellenőrzik” a „helyzetet” Piszikben. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy az orosz erők Piszki elfoglalásának befejezésénél tartanak. Harci felvételek és műholdképek azt mutatják, hogy a termobarikus tüzérségi rendszerekkel folytatott heves orosz tűz láthatóan a földdel tette egyenlővé Piszkit. Az orosz egységek továbbra is légicsapásokkal és ágyúzással támadták a Donyeck várostól nyugatra fekvő, ukránok által birtokolt területeket.
Az orosz hadsereg augusztus 12-én nem hajtott végre megerősített támadást Harkiv városa ellen. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők légicsapásokat hajtottak végre Verhnij Szaltiv, Ukrajinka és Bajrak ellen, amelyek mindegyike Harkiv városától északkeletre, valamint Rtishivka ellen, amely Harkiv várostól mintegy 50 km-re délkeletre fekszik. Az orosz csapatok folytatták Harkiv város és a tőle északra és északkeletre fekvő települések ágyúzását is, harckocsi-, cső- és rakétatüzérséggel.
Az orosz haderő folytatta a légi és tüzérségi csapásokat a Herszoni Terület közigazgatási határa mentén, de augusztus 12-én nem hajtott végre támadó műveleteket. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az oroszok légicsapásokat mértek Andrijivka, Lozove és Velike Artakove (az Inhulec folyó feletti hídfő közelében), valamint Blahodatne, Novohrihorivka, Bruszkinszke és Mirne (Herszon várostól északra) ellen. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők folytatták a polgári és katonai infrastruktúra bombázását harckocsi-, cső- és rakétatüzérséggel, valamint légi felderítést végeztek UAV-k (drónok) segítségével a teljes érintkezési vonal mentén.
Az orosz hadsereg továbbra is tüzérséggel és rakétákkal vette célba a Dnyipropetrovszki és a Mikolajivi területen lévő településeket. Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz erők 40 rakétát lőttek ki Marhanecre, és körülbelül 10 csöves tüzérségi lövedéket lőttek ki Nikopolra, mindkettőt a Dnyeper folyó túloldalán, az oroszok által elfoglalt állásokból vették célba, zaporizzsjai területről. Ukrán tisztviselők arról is beszámoltak, hogy az orosz erők Uragan MLRS rendszerekből rakétákat lőttek ki Mikolajiv város kikötői infrastruktúrájára, és folytatták a közeli települések rombolását.
Az ukrán erők továbbra is támadták az orosz logisztikai pontokat és lőszerraktárakat Herszon területen. Szerhij Hlan, a Khersoni terület közigazgatási tanácsadója arról számolt be, hogy egy ukrán csapás augusztus 12-én működésképtelenné tette az utolsó hidat, amelyet az orosz erők használtak a katonai felszerelés és lőszer szállítására a Nova Kakhovka vízerőműhöz. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság arról is beszámolt, hogy az ukrán egységek csapást mértek egy orosz lőszerraktárra Veszelében és a Herszon terület Beriszlav körzetében. Az ukrán légierő csapást mért egy orosz erődítményre Andrijivka közelében és egy orosz állomány- és eszközkoncentrációra Bruszkinszke közelében.
Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatóságának (GUR) szóvivője, Andrij Usov augusztus 12-én közölte, hogy a Wagner katonai magáncéghez tartozó erők tartózkodnak a Zaporizzsjai Atomerőműnél. Usov azt sugallta, hogy a Kreml megbízta a Wagner fegyvereseit, hogy aknákat helyezzenek el az atomerőmű területén, mert az orosz hadsereg vagy nem képes, vagy nem hajlandó ezt megtenni.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója augusztus 11-én kijelentette, hogy a NAÜ június óta kész fizikailag is megvizsgálni a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát, de „politikai és egyéb tényezők” lehetetlenné tették a missziót. Grossi hangsúlyozta, hogy a NAÜ előzetes értékelése szerint nem fenyegeti közvetlen veszély a nukleáris biztonságot, de „ez bármikor megváltozhat.” Amerikai tisztviselők felszólították Oroszországot, hogy demilitarizálja és adja át a Zaporizzsjai Atomerőművet az ukrán hatóságoknak, mert augusztus 5. óta többször is támadták a létesítményt.
Az orosz „önkéntes” egységek valószínűleg apránként telepítik a katonák csoportjait, hogy megerősítsenek bizonyos területeket, és nem a teljes szervezeti struktúrájukban vetik be őket. Az orosz szövetségi szubjektumok (régiók) továbbra is új önkéntes egységek megalakításáról számoltak be, azonban az orosz média valószínűleg félremagyarázza ezeknek az egységeknek a százalékos feltöltöttségét. A Mediazona orosz ellenzéki médium feltárta, hogy több szövetségi szubjektum hamisan mutatja be az önkéntesek toborzása terén elért előrehaladást. A Mediazona megállapította, hogy Dagesztán és Kalmükia köztársaságok júniusban bejelentették lövész- és motorizált lövészezredek megalakítását, de az eredeti bejelentést követően nem adtak további információkat, ami arra utal, hogy nem sikerült ezredméretű egységeket létrehozni. A jelentés kiemelte továbbá az önkéntes zászlóaljak megalakításának bejelentésével kapcsolatos ellentmondásokat a Tatár Köztársaságban, ahol a helyi tisztviselők azt állították, hogy június 23-án már 300 önkéntest toboroztak, és 400 leendő újoncot azonosítottak.
A tatárföldi tisztviselők továbbra is szerződéses szolgálatot hirdettek annak ellenére, hogy azt állították, hogy befejezték a zászlóaljak megalakítását, és bejelentették, hogy a zászlóaljból öt önkéntest Ukrajnába vezényelnek. Az ISW korábban rámutatott Tatarsztán következetlen jelentésére a toborzás és az Ukrajnába való telepítés időkeretéről, és valószínű, hogy az orosz haderő az újoncok kisebb csoportjait a szerződéskötésekkel egy időben telepíti a gyakorlóterekre és Ukrajnába. A Karéliai Köztársaság is azt állította, hogy a helyi önkéntes zászlóaljakba való toborzás július 15-én véget ért, de a Mediazona vizsgálata megállapította, hogy a régió még mindig aktívan toboroz a zászlóaljakba. Lehetséges, hogy Karélia az elesettek pótlására toboroz, bár erre nincs bizonyíték sem így, sem úgy. A Cseljabinszki terület tisztviselői azt állították, hogy 514 önkéntest toboroztak két önkéntes zászlóalj között elosztva, de aztán azt állították, hogy csak 125 újonc vonult be Ukrajnába. A Mari El Köztársaság eredetileg megkövetelte, hogy az önkéntesek előzetes katonai tapasztalattal rendelkezzenek, de a Mediazona kapcsolatba lépett a helyi katonai toborzóközponttal, és megállapította: a Köztársaság engedélyezi, hogy előzetes szolgálati viszony nélkül is kezdeményezzék a sorozási eljárást.
A Mediazona jelentése alátámasztja az ISW eredeti értékelését, miszerint a Kreml minden áron igyekszik erősítést találni az elhúzódó ukrajnai háború fenntartásához, de ezek az erőfeszítések nem valószínű, hogy harckész vagy összetartó erőt generálnak, ami szükséges a Kreml céljához, egész Ukrajna elfoglalásához. Az orosz szövetségi szubjektumok valószínűleg tévesen jelentik az érdeklődést ezek iránt az önkéntes egységek iránt, hogy több lakost ösztönözzenek arra, hogy jelentkezzenek a toborzó akciókba.
Az ISW további szövetségi szubjektumokat azonosított, amelyek új önkéntes egységeket alakítanak. A Mediazona arról számolt be, hogy az Ingusföldi Köztársaság létrehozott egy önkéntes motorizált lövész századot az 503. motorizált lövészezredben, amelynek székhelye Troiszkojéban van, és létrehozza a 34. Külön motorizált lövészdandár önkéntes lövész századát. A közösségi média felhasználói közzétettek egy brosúrát, amelyben 18 és 55 év közötti férfiakat hívtak fel, hogy szolgáljanak egy meg nem nevezett tartalékos zászlóaljban, amelynek székhelye Moszkva városában van, hat-tizenkét hónapig. A Moszkva városi katonai toborzóközpont havi 200 000 rubel (körülbelül 3200 dollár) fizetést ajánlott az önkénteseknek. Az ISW korábban már beszámolt arról, hogy Moszkva város hatóságai megalakítják a „Szobjanyinszkij Polk” ezredet, de nem világos, hogy a fent említett zászlóalj a „Szobjanyinszkij Polk” ezredtől eltérő katonai egység-e. A Mediazona megjegyezte, hogy a moszkvai városi katonai toborzóközpontok tagadták, hogy toboroznak a „Szobjanyinszkij Polk” számára.
Az orosz hadsereg továbbra is közvetlenül a harci zónákba küldi az újonnan toborzott önkéntes erőket. A Readovka orosz Telegram csatorna arról számolt be, hogy a Harkivi Terület irányában „Jermak” és „Kubany” önkéntes kozák osztagok tevékenykednek, míg a „Tavrida” és a „Zakharia Chepigi” a Zaporizzsjai Terület frontvonalán tart védelmi állásokat. A rosszul kiképzett önkéntesek bevetése alátámasztja az ISW korábbi értékeléseit, miszerint az orosz haderő nem kezeli prioritásként a Harkivi és Zaporizzsjai Terület frontvonalait.
Az orosz megszálló hatóságok Mariupolban folytatták a felkészülést az Azovsztal üzemben ejtett ukrán hadifoglyok látszatperére és esetleges kivégzésére, amint azt az ISW augusztus 11-én értékelte. Helyi források augusztus 12-én osztottak meg képeket egy mariupoli színházépület átalakításáról, amely a látszatperekre való felkészülést szolgálja. Mariupol ukrán polgármesterének, Petro Andriuscsenkónak a tanácsadója és a Mariupol Now helyi Telegram-csatorna is arról számolt be augusztus 12-én, hogy a megszálló erők „sietnek” Mariupol Kamara-Filharmóniai Színházát börtönné alakítani, és egy speciális „garázst/bunkert” építeni ketrecekkel bélelt folyosókkal, hogy az augusztus 24-re tervezett hadbíróságig foglyokat tudjanak fogadni. Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága (GUR) augusztus 12-én nyilatkozatot adott ki az ukrán biztonsági és védelmi erők nevében, amelyben felszólította „az egész civilizált világot, hogy akadályozza meg az ukrán honvédek hóhérok által Mariupolban meghirdetett bírósági tárgyalását.”
Annyi megjegyzéssel élnék, hogy ha az orosz megszálló hatóságok képesek lesznek nyilvános kivégzéseket rendezni, annak nagyon komoly következményei lesznek.
Az ukrán partizánok valószínűleg orosz megszálló tisztviselőket és ukrán kollaboránsokat vesznek célba, akik az annexiós látszat-népszavazásra készülnek, valószínűleg azért, hogy megzavarják a megszállt Ukrajna orosz annexióját. Az Ukrán Ellenállási Központ arról számolt be, hogy a partizánok augusztus 12-én Melitopolban a Vlagyimir Putyin orosz elnök Egységes Oroszország pártjához tartozó helyi választási központ vezetőjét támadták meg. A tisztviselő, Oleg Sosztak, tisztázatlan állapotban került kórházba. Az orosz hírügynökségek Sosztakot a Zaporizzsjai terület megszállási adminisztrációjának PR-vezetőjeként és a „humanitárius központ” vezetőjeként emlegették. Az orosz megszálló tisztviselők az Egységes Oroszország párt tagjait használják fel humanitárius segélyek szétosztására a megszálló hatóságokkal való együttműködésért cserébe, beleértve a személyes adatok átadását, amelyeket fel lehet használni a látszat-népszavazások manipulálására, ahogy arról az ISW korábban beszámolt. A Luhanszki Területi Katonai Adminisztráció ukrán vezetője, Szerhij Haidai augusztus 12-én jelentette, hogy partizánok autóbombát robbantottak a Luhanszki Területen, a megszállt Sztarobilszkban a körzetközi regisztrációs és vizsgáztatási osztály vezetője ellen.
Ukrán tisztviselők és partizánok az elmúlt napokban elkövetett támadásokat az „ál-referendumot előkészítő kollaboránsok utáni hajtóvadászat kezdetének” minősítették. Az ukrán stratégiai kommunikációs központ augusztus 12-én arra figyelmeztetett, hogy „az ellenállási mozgalom szorosan figyelemmel kíséri a kollaboránsokat, mindenkit látásból és névről ismer, és senkit sem hagy megfelelő figyelem nélkül.”
Az ukrán partizánoktól való félelem nagyon is alakíthatja a megszálló erők viselkedését. Mariupol polgármesteri tanácsadója, Petro Andriuscsenko azt állította, hogy az orosz proxy Donyecki Népköztársaság (DNK) erői lelőttek egy orosz helikoptert a Mariupol külterületén lévő Sztarij Krim településen, állítólag azért, mert a DNK erői „az ellenállástól való félelem miatt idegesek voltak.” A Mariupoli Városi Tanács a lövöldözésről szóló jelentéseket a megszálló vezetésen belüli viszálykodásról szóló állításokkal hozta összefüggésbe.
A GUR szóvivője, Andrij Usov augusztus 12-én arról számolt be, hogy az orosz erők nem szabtak végleges időpontot a megszállt ukrán területek annektálására irányuló ál-referendumaikra, mert az orosz erők „nem uralják a helyzetet”, és már nem érzik magukat biztonságban Ukrajnában. Azzal érvelt, hogy két tényező akadályozza az orosz megszállókat a referendum megtartásában: Az ukrán csapatok továbbra is felszabadítják a megszállt területeket, és a megszállt területeken élő ukrán civilek nem támogatják a népszavazásokat. Az orosz megszálló hatóságok azonban továbbra is népszavazáspárti propagandát folytatnak. A Herszon terület megszállási adminisztráció orosz helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov augusztus 12-én videókat osztott meg a Telegramon a Herszon terület polgáraival folytatott találkozóiról, azzal az állítással együtt, hogy a találkozói azt bizonyítják, hogy a Herszon terület lakói „egyöntetűen” Oroszországhoz akarnak csatlakozni, hogy elérjék a „gazdasági stabilitást, a társadalmi egyenlőséget és a biztonságot”.
Itt tartunk tehát: majdnem minden egy olyan, valamikor tartandó népszavazástól függ, amihez semmi szükség népre.
Ezek voltak a harctéri hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik a hírösszeállítás második fele is.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!