Százhetvennégy napja folynak a harcok, zajlik Oroszország inváziója Ukrajna ellen, és egyhamar nem is lesz vége. Donyeckben egyre véresebbek az ütközetek, de ez nem jelenti azt okvetlenül, hogy ott dől majd el a háború sorsa – ez csak annyit jelent, hogy pillanatnyilag ott esnek el a legtöbben.
Herszonnál már defenzívába szorult az orosz hadsereg és menekülne, aki tud, de nem lehet, csecsen egységek zárnak el minden egérutat, ami kivezetne a területről. Ezt a háborút még nagyon sokáig fogják tanítani a katonai főiskolákon, az biztos… de térjünk a tárgyra.
Lássuk a harctéri híreket, melyeket ma is az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.
Orosz és ukrán források augusztus 16-án robbanásokról számoltak be egy krími repülőtéren és egy kritikus orosz ellátási csomóponton. Helyszíni jelentések és videók szerint robbanások sorozata történt egy orosz lőszerraktárnál és egy transzformátorállomásnál a Dzsankojszkij körzetben, valamint a krími Hvardiiszke közelében lévő repülőtéren. Ezek a robbanások mind jelentős károkat okoztak az orosz erőforrásokban, és komolyan megzavarták az orosz logisztikát. Az orosz hadsereg Dzsankojt vasúti csomópontként használta a csapatok és felszerelések szállítására a megszállt településekre a Zaporizzsjai terület déli részén, beleértve Melitopolt is. Az orosz hatóságok a támadást követően ideiglenesen felfüggesztették az Oroszországból a Krímbe irányuló vasúti személyszállítást.
Az ukrán hatóságok hivatalosan nem vállalták a felelősséget a robbantásokért. A The New York Times arról számolt be, hogy egy névtelenül nyilatkozó magas rangú ukrán tisztviselő a Dzsankojszkij körzetben történt robbanásokat „egy ellenséges vonalak mögött működő ukrán elit katonai egységnek” tulajdonította, de egyetlen ukrán tisztviselő sem jelentkezett nyilvánosan, hogy vállalja a felelősséget. Az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, amelyben a robbanásokat „szabotázs eredményének” nevezte.
Egy ukrán csapás a Krímben lévő logisztikai célpontokra, amely Ukrajna szuverén területe, nem sértené a nyugati partnereknek tett ukrán kötelezettségvállalásokat a nyugatról szállított fegyverek ukrajnai területen belüli használatára vonatkozóan, illetve az Egyesült Államok deklarált politikáját, amely szerint Ukrajnának joga van erőszakot alkalmazni az összes területe feletti ellenőrzés visszaszerzése érdekében, beleértve az Oroszország által 2014-ben elfoglalt területeket is. Nincs arra utaló jel, hogy az ukrán erők az Egyesült Államok által szállított fegyvereket használtak volna a Krímre mért legutóbbi csapások során, és nem is valószínű, hogy így tettek, mivel a célok jóval az Egyesült Államok által biztosított rendszerek hatótávolságán kívül vannak.
A Krímben és környékén lévő orosz állások elleni támadások valószínűleg egy koherens ukrán ellentámadás részét képezik, amelynek célja a Dnyeper nyugati partjának visszaszerzése. A Krímről induló orosz utánpótlási vonalak közvetlenül támogatják az orosz csapatokat a szárazföldi Ukrajnában, beleértve a nyugati Herszon területen lévő erőket is. Az, hogy Ukrajna a Krímben lévő orosz szárazföldi kommunikációs vonalakat, valamint logisztikai és támogató eszközöket veszi célba, összhangban van az ukrán ellentámadással, amely szintén a Dnyeper folyón átívelő hidakat és a megszállt Herszon területen lévő orosz logisztikai támogató egységeket vette célba. Ennek a hadjáratnak a végső hatása valószínűleg az lesz, hogy megzavarja az orosz haderő azon képességét, hogy gépesített alakulatokat tartson fenn a Dnyeper folyó nyugati partján, és a keleti parton lévő légi és tüzérségi eszközökkel megvédje azokat az ukrán ellentámadásoktól.
A Kreml továbbra is igyekszik meghamisítani valószínűleg maximalista céljait Ukrajnában. Az ISW értékelése szerint az orosz stratégiai célok változatlanok: a kijevi rendszer megváltoztatása és Ukrajna nagy része feletti területi ellenőrzés biztosítása. Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 15-én az ukrajnai orosz háború céljainak ismertetésekor kihagyta a Donbásszon kívüli területek említését. Putyin augusztus 15-én az Armija–2022 fórumon tett előzetes megjegyzéseit azzal zárta, hogy az orosz és a donbásszi erők „kötelességüket teljesítik”, hogy Oroszországért harcoljanak és „felszabadítsák” Donbásszt. Az orosz célok ilyen korlátozott kijelentése éles ellentétben áll az egész Ukrajna „denazifikálására” és „demilitarizálására” irányuló, korábban megfogalmazott orosz háborús célokkal. Putyin viszonylag korlátozott nyilatkozata emellett összeegyeztethetetlen az orosz intézkedésekkel, amelyek célja, hogy a megszállt Herszon és Zaporizzsja területek megszállt részeit integrálják az Orosz Föderációba.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az orosz hadsereg támadásokat hajtott végre a keleti tengelyen, de nem sikerült előrenyomulnia Szlovjanszktól északnyugatra és Sziverszktől keletre.
- Az orosz csapatok támadó hadműveleteket indítanak Bakhmut környékén, Avdiivkától délnyugatra és Donyeck várostól délnyugatra.
- Az orosz haderő sikertelen támadó hadműveleteket hajtott végre az északi és északnyugati Herszon területen.
- Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az ukrán erők Nikopolban provokációkat készülnek végrehajtani a Zaporizzsjai Atomerőműnél, esetleg információs feltételeket teremtve Nikopol további bombázásához vagy saját provokációkhoz.
- Állítólag csecsen egységek települnek át Herszon területére, hogy az orosz katonai dezertőrök rendőri felügyeletét ellássák.
- Az orosz hadsereg nehezen toboroz katonákat még a biztonságos, tekintélyes állásokra is.
-
Az orosz haderő augusztus 16-án korlátozott támadásokat hajtott végre az Izjum-Szlovjanszk vonalon. Az ukrán vezérkar már a második egymást követő napon jelentette, hogy az orosz csapatok egy sikertelen szárazföldi támadást követően visszavonultak Mazanivka közelében (Szlovjanszktól 24 km-re északnyugatra). Starshe Edy orosz katonai blogger azt állította, hogy az orosz erők úgy döntöttek, hogy Mazanivkából a településtől délre fekvő erdőbe vonulnak vissza. Starshe Edy megjegyezte, hogy az ukrán és az orosz erők heves tüzérségi harcokat vívnak Mazanivka térségében.
Starshe Edy azt is állította, hogy az orosz és ukrán csapatok „súlyos harcokat” vívnak a Szvjatij Hory Nemzeti Természetvédelmi Park erdeiben. Danyiil Bezsonov, a Donyecki Népköztársaság (DNK) információs miniszterhelyettese közzétette Starshe Edy jelentését, majd haladéktalanul törölte azt. Az ukrán vezérkar korábban azt közölte, hogy az ukrán erők július 26-án visszaverték az orosz támadásokat a Szvjatij Hory Nemzeti Természeti Park területén (Szlovjanszktól mintegy 20 km-re északkeletre) A Szvjatij Hory parkot a Sziverszkij Donyec folyó keleti partja határolja, és az ISW korábban úgy értékelte, hogy a területen csak akkor kerülhetett sor harcokra, ha az orosz vagy ukrán egységek a Sziverszkij Donyec folyón átkelnek a park területére, vagy ha a harcok a park általános területén zajlanak.
Ha a Starshe Edy jelentése igaz, akkor ez arra utal, hogy az ukrán erők behatoltak a Szvjatij Hory park területére, és a Sziverszkij Donyec folyó keleti partján tevékenykednek. Egy másik orosz katonai blogger egy olyan térképet is közzétett, amelyen Prisib (Szlovjanszktól kb. 20 km-re északkeletre és a Szvjatij Hory parktól északnyugatra) olyan területeken belül van jelölve, ahol folyamatban lévő harci műveleteket látnak, ami megfordítja azt a korábbi állítást, miszerint a település orosz területi ellenőrzés alatt áll. Az ISW olyan felvételekről is beszámolt, amelyeken az ukrán erők szabadon felhúztak egy ukrán zászlót a Sziverszkij Donyec folyó jobb partján Szvjatohirszkben, ami arra utalhat, hogy az orosz állások a területről keletebbre tolódhattak. Az ISW továbbra is figyelemmel fogja kísérni a Prisib, Szvjatohirszk és a Szvjatihory park körüli helyzetet, amint újabb információk válnak elérhetővé a nyílt forrásban.
Az orosz egységek folytatták a Harkiv-Donyecki terület határa mentén fekvő települések bombázását, és augusztus 16-án gyújtólövedékekkel bombázták a Nova Dmitrivka és Dibrovne (mindkettő Izjumtól 28 km-en belül délnyugatra) melletti területeket. Az orosz csapatok továbbá bombázták a polgári infrastruktúrát Szlovjanszkban és Kramatorszkban. Az ukrán erők továbbra is célba vették az orosz földi kommunikációs vonalakat (GLOC) a Harkiv város-Izjum vonalon. Az ukrán erők továbbra is támadták az orosz földi kommunikációs vonalakat (GLOC) a Harkiv város-Izjum vonalon. Augusztus 16-án a közösségi médiában közzétett felvételek egy lerombolt vasúti hidat mutatnak Hrusivka közelében, közvetlenül az orosz GLOC-októl nyugatra Kupjanszkban.
Az orosz hadsereg augusztus 16-án megkísérelt egy támadást Sziverszk közelében. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok támadó műveletet hajtottak végre Ivano-Darivka irányába (15 km-re délkeletre Sziverszktől) a liszicsanszki olajfinomítótól, de súlyos veszteségek elszenvedése után visszavonultak. Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Terület vezetője „masszívnak” minősítette az offenzívát. A Luhanszki Népköztársaság ( LNK) oroszországi nagykövete, Rodion Mirosznik azt állította, hogy az orosz vezetésű egységek három oldalról bekerítették Sziverszket, de nem szolgált bizonyítékkal erre az állításra. Mirosnyik abban reménykedhetett, hogy egy ilyen nagyszabású állítás emeli az LNK katonáinak morálját, akik állítólag nem hajlandóak folytatni a harcot a Donyecki Területen. Az ukrán haderő állítólag augusztus 15-én precíziós csapást mért és megsemmisített egy orosz lőszerraktárt a Luhanszki Területen lévő Rodakove városában, de a cikk megjelenésének időpontjáig hivatalosan nem erősítették meg a csapást. Az orosz erők folytatták a bombázást a kontaktvonal mentén. Az ukrán haderő a Donyecki Területen is folytatta a bombázást.
Az orosz haderő augusztus 16-án folytatta a támadó hadműveleteket Bakhmut déli, délkeleti és északkeleti részén. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelen támadásokat hajtottak végre Szoledar és Bakhmutske (Bakhmut északkeleti részén), valamint Majorszk és Zajceve (Bakhmut déli részén) irányába. Az ukrán tüzérség visszavert egy orosz felderítési kísérletet Versinánál (Bakhmut-tól 12 km-re délkeletre). A Luhanszki Népköztársaság (LNR) oroszországi nagykövete, Rodion Miroshnik azt állította, hogy orosz és proxy erők ellenőrzik Szoledar ipari övezetének nagy részét, és hogy Szoledarban harcok folynak, de nincs bizonyíték arra, hogy az orosz vagy proxy erők előretörtek volna a Knauf Gips Donbas gipszgyárnál (Szoledartól délkeletre) messzebbre. Az orosz hadsereg légicsapásokat mért Szoledarra és Jakolivkára (Szoledartól 6 km-re északkeletre). Az orosz csapatok erősen lőtték Bakhmutot és az északra, délre és délkeletre fekvő településeket.
Az orosz hadsereg augusztus 16-án Avdiivkától délnyugatra támadó hadműveleteket hajtott végre. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz erők szárazföldi támadást indítottak Sztaromikajlovkából Nevelszke felé ( Avdiivkától kb. 15 km-re délnyugatra), ahol e cikk megjelenésének időpontjában az összecsapások még tartanak. A Donyecki Népköztársaság (DNK) milíciája azt állította, hogy a DNK 1. szláv brigádja nem részletezett előrenyomulást hajtott végre Avdiivkától nyugatra. Az orosz erők légicsapást hajtottak végre Mariinka közelében (Avdiivkától mintegy 27 km-re délnyugatra), és folytatták Avdiivka és a közelében lévő települések ágyúzását.
Az orosz hadsereg augusztus 16-án Donyeck várostól délnyugatra csekély területi nyereséget ért el. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok „részben sikeres” szárazföldi támadásokat hajtottak végre Novomikailivka felé (Donyeck várostól 30 km-re délnyugatra), ahol e cikk megjelenésének időpontjában is folynak a harcok. Az orosz erők légicsapásokat hajtottak végre Pavlivka ellen is, a Donyeck városába vezető T0524-es országúton. Pavlo Kyrylenko, a Donyecki Területi Katonai Adminisztráció vezetője kijelentette, hogy az orosz haderő rakétatámadást hajtott végre az energetikai infrastruktúra és helyi vállalkozások ellen Kurakhovában, Donyeck várostól mintegy 40 km-re nyugatra.
Az orosz haderő augusztus 16-án nem hajtott végre megerősített támadást Harkiv város tengelye ellen, de folytatta a heves ágyúzást. Egy orosz katonai blogger közzétett egy térképet, amely az orosz területi ellenőrzést Odnorobivkára (8 km-re az orosz határtól, 45 km-re északkeletre Harkiv városától) terjesztette ki, de nem szolgáltatott bizonyítékot erre az állításra. Harkiv terület tisztviselői arról számoltak be, hogy augusztus 15. és 16. között éjszaka orosz rakétacsapások értek ötöt Harkiv város kilenc kerületéből. Oleg Synegubov, a Harkivi Terület közigazgatási vezetője ezeket a csapásokat az egyik legnagyobb orosz bombázásnak nevezte Harkiv város ellen az utóbbi időben. Az orosz hadsereg légicsapásokat hajtott végre Harkiv várostól északkeletre fekvő települések ellen, foszfortölteteket dobott le Ruszka Lozovára, és továbbra is rakéta-, tüzérségi és harckocsitűzzel vette célba a Harkiv város közelében lévő településeket.
Az orosz hadsereg augusztus 15-én és 16-án több sikertelen támadó hadműveletet hajtott végre az északi és északnyugati Herszon területen. Ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz erők megpróbáltak előrenyomulni Novohrihorivka felé (kb. 36 km-re északnyugatra Herszon városától), de visszavonultak, miután nem sikerült javítaniuk taktikai pozícióikat a térségben. Az orosz csapatok sikertelenül próbálták meg javítani taktikai pozícióikat Bilohirka körül (az Inhulec folyó feletti ukrán hídfő közelében), és felderítő hadműveletet hajtottak végre Oszokorkivkában, a Herszon-Dnyipropetrovszk terület határának közelében. Az orosz egységek a jelentések szerint 14 légicsapást is indítottak az érintkezési vonal mentén a Herszon területen, amelyek többsége az Inhulec folyó hídfője körüli ukrán állásokra és Herszon városától északnyugatra összpontosított. Az orosz egységek folytatták az Uragan és Smerch MLRS rendszerekből rakéták kilövését Krivij Rih körzetben, illetve a Mikolajiv város körüli településekre.
Az orosz erők folytatták a Dnyeper folyó jobb partján fekvő települések tűz alá vételét a megszállt Zaporizzsjai területen lévő állásokból. Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz erők 40 Grad rakétával lőtték Nikopolt, a szomszédos Marhanec települést pedig egy Pion önjáró nehéz tüzérségi rendszer által leadott tűzzel támadták. Az ISW korábban beszámolt olyan geolokációs felvételekről, amelyeken egy orosz Pion működik a Zaporizzsjai Atomerőműtől (ZNPP) nagyjából 11 km-re. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az ukrán erők Nikopolban nagyszabású provokációra készülnek a ZNPP-nél, de nem szolgáltatott bizonyítékot. Az orosz védelmi minisztérium információs feltételeket teremthet Nikopol további bombázásához vagy saját provokációhoz.
Ukrajna déli katonai parancsnoksága nem észlelt semmilyen változást az orosz csapatok összetételében. A Mikolajiv terület katonai közigazgatásának sajtószóvivője, Dmytro Pletenchuk kijelentette, hogy az orosz erők egyre több csecsen egységet telepítenek a Herszon területre rendfenntartó erőként, amelynek célja az orosz katonák dezertálásának megakadályozása. Az ISW nem tudja függetlenül ellenőrizni Pletenchuk állítását, de az összhangban van a korábbi ukrán hírszerzési jelentésekkel, amelyek szerint az orosz erők Roszgvargyija és csecsen egységeket telepítenek a Dnyeper folyó bal partjára, hogy megakadályozzák az orosz személyzet visszavonulását az északi Herszon területről.
Az ukrán hadsereg továbbra is támadta az orosz lőszerraktárakat és erődítményeket a déli tengelyen. Az ukrán Déli Hadműveleti Parancsnokság jelentése szerint az ukrán légierő csapást mért két orosz erődítményre és egy pár lőszer- és hadfelszerelés-raktárra Novopetrivkában és Makszimivkában, mindkettő Mikolajiv városától 53 és 40 km-re nyugatra állt. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek egy orosz utánpótlási pontot is megsemmisítettek Szuhij Sztavokban, az ukrán hídfő közelében, az északnyugati Herszon területen.
Az orosz hadseregnek továbbra is kihívásokkal kell szembenéznie a toborzás terén, valószínűleg még a legtekintélyesebb katonai egységekbe tartozó tartalékosok és önkéntesek toborzásakor is. A Novgorodi terület helyi kiadványai arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg korábbi katonai tapasztalattal nem rendelkező lakosokat toboroz a „Velikij Novgorod” tengeralattjáróra. Szergej Mihajlov, a „Velikij Novgorod” parancsnoka kijelentette, hogy a tengeralattjárón nyolc betöltetlen hely van (a 60 fős legénységből), és azt állította, hogy az újoncoknak „egyáltalán nem kell előzetes speciális képzéssel rendelkezniük, sőt, az az orosz erőknél szerzett szolgálati tapasztalat sem feltétel.” A „Velikij Novgorod” tengeralattjáró jelenleg az ukrajnai orosz inváziót támogatja, a Fekete-tengeren tevékenykedik.
Annyit azért megjegyeznék, hogy ezek szerint az orosz haditengerészet az egyetlen a világon, amely víz alatti egységeire kifejezetten tapasztalatlan és képzetlen legénységet toboroz, a „Velikij Novgorod” egy Kilo osztályú, dízel-elektromos tengeralattjáró, amiről nehezen tudnám elképzelni, hogy elvezeti saját magát, viszont az avatatlan kezek csodásan elronthatják…
A Novgorodi Terület illetékesei azt is bejelentették, hogy megkezdődött a toborzás a Novgorodi Rakétazászlóalj számára, amely a Leningrádi Területen lévő Lugában fog megalakulni. Luga ad otthont egy nagy tüzérségi gyakorlótérnek és a 6. Összhaderőnemi Hadsereg 9. Gárdista Tüzérdandárjának bázisául szolgál. Az ISW korábban már beszámolt arról, hogy Szentpétervár város és Vologda terület is alakít önkéntes egységeket Lugában. 250 000 rubel (kb. 4000 dollár) egyszeri bevonulási díjat is kínálnak a tisztviselők. A Novgorodi Terület lakói korábban arról számoltak be, hogy március elején leveleket kaptak, amelyekben szerződéses szolgálatot hirdettek Ukrajnában a jelenleg tartalékos férfiak számára, ugyanolyan napi 8 000 rubel (kb. 53 dollár) harci fizetéssel és havi 200 000 rubel (3250 dollár) fizetéssel. A márciusi hirdetésben nem ajánlottak egyszeri bevonulási bónuszt.
Az orosz szövetségi szubjektumok (régiók) továbbra is folyamatosan hirdetik új önkéntes egységek megalakítását, de nem valószínű, hogy teljesítik a kvótájukat. A Brjanszki Terület 350 fős új, meg nem nevezett önkéntes egységet alakít, amely állítólag eddig 77 embert sorozott be. A Brjanszki terület tisztviselői 210 000 rubel (kb. 3400 dollár) egyszeri bevonulási díjat ajánlanak fel három hónapra elosztva, viszont pontosították, hogy a toborzás december 31-ig tart. Az ukrán Stratégiai Kommunikációs Központ arról számolt be, hogy a Nyizsnyij Novgorod területi székhelyű „Kuzma Minyin” önkéntes harckocsizászlóalj csak 30 újoncot toborzott a kívánt 160-ból, ami, ha igaz, tovább sugallja, hogy az orosz szövetségi szubjektumok nem képesek teljes létszámú önkéntes egységeket létrehozni. Az orosz erők ugyanakkor kevésbé érdekeltek a nők toborzásában, csak néhány orvosi pozíciót kínálnak fel az újonchiány ellenére.
Lássuk a megszállt területek híreit is.
Az orosz megszálló hatóságok nehezen tudják biztosítani az alapvető szolgáltatásokat a megszállt területeken. A Zaporizzsjai Terület megszállási adminisztrációjának vezetője, Jevheniy Balitskiy augusztus 16-án arról számolt be, hogy a helyi megszálló hatóságok minden szociális szolgáltatást – beleértve a nyugdíjak és az orosz útlevelek átvételét – Berdjanszkban összpontosítottak, így ezekhez a szolgáltatásokhoz a városon kívüli civilek nehezen férnek hozzá. Petro Andriuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója augusztus 16-án arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok nem javították meg a mariupoli szennyvíz- és szűrőrendszert, hanem ad hoc, gravitációs meghajtású szűrőrendszereket hoztak létre, amelyek láthatóan tiszta vizet termelnek, de a szennyvizet a talajba engedik. A mariupoli városi tanács arról számolt be, hogy a mariupoli boltokban vagy nincs élelmiszer, vagy magas felárral árulják az élelmiszereket, valószínűleg azért, mert az orosz megszálló hatóságok korlátozott mennyiségű humanitárius segélyt nyújtanak a kiszolgáltatott mariupoli lakosságnak. A mariupoli újjáépítési erőfeszítésekről készült felvételeken állítólag olcsó és gyorsan felépített lakóházak építése látható, amelyeket a megszálló hatóságok propagandaként használhatnak, hogy azt állíthassák: az egész várost újjáépítik.
Az ukrán partizánok a jelentések szerint továbbra is folytatják az orosz infrastruktúra elleni támadásokat a megszállt Dél-Ukrajnában. Ivan Fedorov ukrán melitopoli polgármester augusztus 16-án két robbanásról számolt be egy melitopoli alállomás közelében, és utalt arra, hogy partizánok voltak a felelősek. Fedorov arról számolt be, hogy a robbanások után leállt az orosz televízió helyi adása.
Eddig tart a mai összefoglaló, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik a hírek második része is, benne néhány egészen figyelemreméltó történettel.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!