Szele Tamás: A Lumumba utcai frontvonal

Azért különös dolog ez a háború. A krónika tegnapi része rajtam kívül álló okok miatt elmaradt, a mai része is csak késve jön össze, de azért összejön: egy napra vettem le a szememet ezekről a betyárokról, és lám, mit műveltek? Hát, ez az. Semmit. Ma este egészen pontosan ott vannak, sok hókuszpókusz és komoly áldozatok árán, mint tegnapelőtt délben.

És ez a legrosszabb, ami egy háborúval történhet, hogy ugyanis állóháborúvá alakul, amiben a frontok fenntartása is állandó veszteségekkel jár. De hát a harcoló felek tudják, mit akarnak, illetve ebben azért nem lennék olyan nagyon biztos, mert lehet, hogy nem tudják…

Mindenesetre térjünk az események bemutatására, melyeket szokás szerint az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.

A Zaporizzsjai Terület orosz megszálló tisztviselői burkoltan kinyilvánították a régió Ukrajnától való függetlenségét azzal, hogy a megszállt területre belépő ukrán állampolgárokat hamis módon ideiglenes menedékkérőként azonosították. A Zaporizzsjai Terület megszálló közigazgatásának vezetője, Jevhenyij Balickij aláírta azt a rendeletet, amely a megszállt Zaporizzsjai Területre érkező ukrán állampolgárokat az orosz törvények alapján ideiglenes menedékkérőnek minősíti. A rendelet előírja az ukrán és orosz állampolgárok nyilvántartásba vételét a lakóhelyük vagy a Zaporizzsjai Terület oroszok által megszállt részein való megérkezésük helye alapján, és előírja az ideiglenes személyazonosító nyomtatványok kiosztását minden „hontalan személy” számára. Az ukránok és az oroszok akkor regisztrálhatnak, ha bemutatják az ideiglenes menedékjog iránti kérelmük igazolását. Ez a rendelet különböző következményekkel jár mind a nemzetközi jog, mind az orosz belső jog szempontjából. A nemzetközi jog szerint a menekült olyan külföldről származó (vagy hontalan) személy, aki az üldöztetés elől menekülve „ideiglenes menedéket” kér egy másik országban. Az orosz jog szerint a menekült olyan személy, „aki az állampolgársága vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országon kívül tartózkodik.” E státuszok egyike sem alkalmazható megfelelően a megszállt Ukrajnából a megszállt Zaporizzsja területére átkelő emberek többségére.

Az orosz megszálló hatóságok tehát tévesen az Ukrajnában üldöztetés elől menekülő menekültnek minősítenek minden ukrán állampolgárt, aki a megszállt területekre lép a Zaporizzsjai Területen. A rendelet de facto Ukrajnát a megszálló hatóság által meghatározott Zaporizzsjai Terület egységétől különálló országként azonosítja. Azzal, hogy minden ukrán állampolgárt menekültnek minősítenek, az orosz megszálló hatóságok egy új jogi kategóriát hoznak létre, amely saját korlátozásokkal járhat. Az orosz megszálló hatóságok a menekültstátuszt arra használhatják fel, hogy korlátozzák azokat az ukránokat, akik ideiglenesen visszatérnek a megszállt területekre, miután evakuálták őket onnan. A rendelet valószínűleg érinti azokat az ukrán állampolgárokat, akik a megszállt Herszon területre a Zaporizzsjai területen található Vaszilivka ellenőrző ponton keresztül utaznak, mivel a rendelet előírja a személyek regisztrációját a megszállt Zaporizzsjai területre való megérkezéskor, és Vaszilivka az az ellenőrző pont, amely mind Herszon, mind Zaporizzsja területeket kiszolgálja.

A legfontosabb hírek röviden:

      • Az oroszok által támogatott megszálló hatóságok a Zaporizzsjai Területen burkoltan kinyilvánították a terület megszállt területeinek függetlenségét azzal, hogy a nem megszállt Ukrajnából érkező ukrán állampolgárokat tévesen ideiglenes menedékkérőként azonosították.
      • Az orosz hadsereg helyi romboló támadásokat hajtott végre Izjumtól délnyugatra és délkeletre.
      • Az orosz csapatok folytatták a támadásokat Sziverszktől délkeletre, valamint Bakhmut északkeleti és déli részén.
      • Az orosz haderő folytatta a Donyeck város északi és nyugati külterületéről való előrenyomulásra tett kísérleteket, és korlátozott támadásokat hajtott végre Donyeck várostól délnyugatra.
      • Az orosz haderő csekély előnyre tett szert a Mikolajiv-Herszon vonal mentén.
      • Az ukrán hírszerzés közölte, hogy a Luhanszki Népköztársaság (LNR) szeptember 1-jén megkezdi az „általános mozgósítási” folyamatokat.
      • A Primorszki Terület bejelentette egy új javító és kiszolgáló önkéntes zászlóalj megalakulását.
      • Ukrán partizánok folytatták az orosz megszállók elleni támadásokat a megszállt Melitopolban.

Az orosz hadsereg augusztus 22-én korlátozott szárazföldi támadásokat hajtott végre Izjumtól délnyugatra és délkeletre, a Harkiv-Donyecki terület határa közelében. Ukrán források arról számoltak be, hogy orosz csapatok megpróbáltak előrenyomulni Dibrovne és Nova Dmitrivka felé – mindkettő Izjumtól 25 km-en belül délnyugatra fekszik. Ahogy az ISW korábban értékelte, az Izjumtól délnyugatra végrehajtott orosz támadások valószínűleg korlátozott és lokalizált romboló támadások, és nem összefüggő kísérletek egy meghatározott irányba való előrenyomulásra. Az ukrán vezérkar azt is közölte, hogy az orosz erők támadó hadműveleteket hajtottak végre Krasznopilljában, amely Izjum és Szlovjanszk között fekszik az E40-es autópálya mentén. Az orosz erők folytatták a bombázást az Izjum-Szlovjanszk vonal mentén, és gazdasági infrastruktúrát támadtak Kramatorszkban.

Az orosz erők augusztus 22-én korlátozott szárazföldi támadásokat hajtottak végre Sziverszktől délkeletre. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz csapatok megkíséreltek előrenyomulást indítani Spirne-től délnyugatra ( Sziverszktől 13 km-re délkeletre) Veszele felé (Sziversztől 15 km-re délkeletre). Ez a Spirne térségétől délre történő előrenyomulási kísérlet lehet, hogy északról Szoledar felé történő előrenyomulást és a Bakhmut felé irányuló támadások támogatását célozza Szoledar térségéből. Az orosz erők emellett folytatták a tüzérségi csapásokat Sziverszkre és környékére.

Az orosz csapatok augusztus 22-én folytatták a szárazföldi támadásokat Bakhmut északkeleti és déli részén. Az orosz csapatok folytatták erőfeszítéseiket, hogy a Bakhmuttól mintegy 10 km-re északkeletre fekvő Szoledaron keresztül nyomuljanak előre. Az orosz Zvezda tévécsatorna által közzétett harci felvételeken a Donyecki Népköztársaság (DNK) katonái állítólag tüzérségi tűz fedezékében haladnak át Szoledar lakónegyedein. Az ukrán vezérkar megjegyezte, hogy orosz csapatok Pokrovszke (10 km-re keletre) felől is megpróbáltak előrenyomulni Bakhmut felé, ezt a jelentést alátámasztják azok a kijelentések, amelyek szerint orosz csapatok ellenőrzik a Patrice Lumumba utca egy szakaszát, amely Pokrovszke felől Bakhmutba vezet. Az orosz erők folytatták továbbá a Horlivka térségében lévő állásoktól északra történő előrenyomulási kísérleteket, és harcoltak Hladszove (18 km-re délre Bakhmut-tól), Kodema (15 km-re délkeletre Bakhmut-tól), Vershyna (12 km-re délkeletre Bakhmut-tól) és Zaitseve (8 km-re délkeletre Bakhmuttól) körül. Az orosz erők folytatták a légi és tüzérségi csapásokat Bakhmut és a környező települések környékén.

Az orosz egységek augusztus 22-én folytatták a támadásokat Donyeck város északi és nyugati külvárosa közelében. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok megpróbáltak előrenyomulni Avdiivka felé Novoszelivka Druha és Krasznohorivka felől – mindkettő kevesebb mint 10 km-re északra Avdiivkától. Az orosz csapatok megpróbáltak nyugat felé nyomulni a Piszkiben* (Donyeck város északnyugati peremén) lévő állásokból Nyevelszke és Pjervomajszke felé, ahol a jelentések szerint harcok folynak. Az orosz Telegram-csatornák továbbra is arról számoltak be, hogy az oroszok megpróbáltak előrenyomulni az ukrán erődítményeken keresztül Marinkában, Donyeck város délnyugati peremén. A Donyeck városában élő közösségi média felhasználók emellett egy nagy robbanásról számoltak be egy orosz lőszerraktárnál Donyeck város keleti részén. Több orosz forrás is azt állította, hogy a robbanás ukrán csapás eredménye volt.

*Azért ezt a szegény Piszkit csak az elmúlt két hétben vagy ötször sikerült felszabadítani, először megtette az orosz tüzérség, termobarikus eszközök segítségével, aztán elfoglalta a Roszgvargyija, utánuk a DNK és az LNK milíciája, végül a csecsenek is, még az a szerencse, hogy míg 2001-ben kétezer lakosa volt, 2014-től már csak hatan éltek ott, információim szerint ők is elmenekültek, mire odaértek a harcok. Mindenesetre ez lehet a világ legalaposabban felszabadított települése, azt csodálnám, ha kő kövön maradt volna benne. Esetleg még felszabadíthatnák független kozák alakulatok is, akkor egészen biztos, hogy nyoma sem maradna.

Az orosz haderő augusztus 22-én Donyeck várostól délnyugatra, a Donyeck-Zaporizzsja terület határának közelében több támadást hajtott végre. Az ukrán vezérkar közölte, hogy orosz csapatok harcoltak Novomikhailivka közelében (Donyeck várostól 25 km-re délnyugatra) és Makarivka, Vremivka és Velika Novoszilka környékén, mindezek a Donyecki terület nyugati részén, a Zaporizzsjai terület határától 10 km-en belül. Az orosz erők folytatták az ukrán kommunikációs vonalak elvágására irányuló erőfeszítéseket Vuhledar körül, és lőtték Vuhledart és a környező területeket, hogy hozzáférést szerezzenek a Vuhledar-Marinka úthoz.

Az orosz haderő augusztus 22-én nem ért el megerősített területi nyereséget. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz csapatok megpróbálják javítani taktikai pozícióikat Harkiv város körül, meg nem határozott helyeken. A geolokációs felvételek orosz katonákat mutatnak Rubizsnyéban, a Pecsenyihi víztározó jobb partján, és az Izvesztyija orosz hírportál augusztus 21-én arról számolt be, hogy az ukrán erők 500 méterre Rubizsnyétől tartanak fenn állásokat. Az orosz erők légicsapásokat hajtottak végre Pitomnyik (Harkiv városától 15 km-re északra), valamint Sztarij Szaltiv és Verhnij Szaltiv (mindkettő a Pecsnyihij-víztározó jobb partján) ellen. Az orosz erők folytatták a bombáázst és az UAV felderítést az egész kontaktvonalon.

Az orosz erők több támadást hajtottak végre a Mikolajiv-Herszon vonalon, és augusztus 22-én valószínűleg elfoglalták a Mikolajiv területen lévő Blahodatne települést a frontvonalon, mintegy 35 km-re Mikolajiv városától. Orosz források arról számoltak be, hogy az orosz erők augusztus 22-én elfoglalták Blahodatnét, és az ukrán vezérkar látszólag megerősítette ezeket az orosz állításokat, kijelentve, hogy az orosz erők nem részletezett „részleges sikert” értek el Blahodatne közelében.


Az ukrán erők augusztus 21-22-én mindkét, a Dnyeper folyón átívelő közúti hidat megtámadták Herszon területen, valószínűleg mindkettőt használhatatlanná téve a nehéz szállítójárművek számára. Szerhij Hlan, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetőjének ukrán tanácsadója azt állította, hogy az ukrán erők ismét csapást mértek az Antonivszkij közúti hídra, amikor egy orosz konvoj lőszert szállított a hídon keresztül. Orosz források szerint az ukrán HIMARS csapás megrongálta az úttestet és 15 építőmunkást sebesített meg, akik a hidat javították. Az Antonivszkij közúti hídon keletkezett nagy tüzekről készült képek és felvételek összhangban vannak azokkal az állításokkal, amelyek szerint az ukrán csapások robbanóanyag-szállítmányokat találatk el a hídon. Az Antonivszkij hídra mért korábbi ukrán csapásokról készült felvételeken nem látszott olyan tűzgolyó és füst, mint ezen a csapáson. Az augusztus 21-22-i csapásokat megelőzően készült felvételeken az orosz csapatok ismét pontonhidakat és uszályokat használnak Herszon város közelében, hogy ellátmányt szállítsanak át a Dnyeper folyón. Az ISW korábban azt jósolta, hogy az ukrán erők valószínűleg ilyen infrastruktúrát fognak célba venni további HIMARS csapásokkal. Az ISW jelenleg nem tudja ellenőrizni azokat a jelentéseket, amelyek szerint az Antonivszkij közúti híd összeomlott az ukrán csapások után. Az augusztus 21-22-én közzétett felvételeken füst száll fel a Kakhovka Vízerőműből (HPP), miután az ukrán erők állítólag augusztus 21-én este elakasztották a hidat. Orosz források azt állították, hogy az ukrán csapások mind az úttestet, mind a vízierőmű infrastruktúráját megrongálták.

Orosz és ukrán források egy Enerhodarban lévő hőerőművet ért lövésekről számoltak be, amely körülbelül 5 km-re van a Zaporizzsjai Atomerőműtől (ZNPP). Az augusztus 22-én közzétett geolokációs felvételeken sérült vízvezetékek és egy elakadt autó látható egy elhunyt sofőrrel, miután az orosz erők állítólag lőtték a hőerőművet. Dmytro Orlov, Enerhodar polgármestere tagadta az orosz vádakat, miszerint az ukrán erők a hőerőművet a Nikopolban lévő állásaikból lőtték, amely a Dnyeper folyó túloldalán található a Zaporizzsjai területen lévő oroszok által elfoglalt állásoktól.


Az orosz haderő augusztus 22-én továbbra is a megszállt állások fenntartására, az ukrán erők előrenyomulásának megakadályozására és a veszteségek pótlására összpontosított a déli tengely mentén. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság jelentése szerint az orosz egységek folytatták a felderítést, és légi és rakétafegyverekkel távolról csapásokat mérnek a frontvonal mentén lévő ukrán állásokra. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz erők legalább nyolc légicsapást hajtottak végre, többek között Bila Krinyica és Andrijivka közelében, valószínűleg az ukrán hídfők és az Inhulets folyó melletti állomáshelyeket célozva. Az orosz erők továbbá folytatták a harckocsi-, cső- és rakétatüzérség bevetését a déli tengelyen a frontvonal mentén lévő települések bombázására. A déli tengelyen lévő településeket az orosz erők továbbra is lőtték. A déli tengelyen lévő településeken a harckocsi-, cső- és rakétatüzérség is folytatta a támadást.

Augusztus 22-én az orosz erők továbbra is tüzérségi és rakétacsapásokkal vették célba a Dnyipropetrovszki, Odesszai és Mikolajivi terület településeit. Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz erők Uragan rakéta-sorozatvetőkkel csapást mértek Zelendolszkra, és Nikopolt és más településeket is lőttek Dnyipropetrovszkban. Ukrán tisztviselők azt is állították, hogy az orosz erők két H–59-es rakétát indítottak Szu–35-ös repülőgépekről egy meg nem határozott infrastrukturális létesítmény felé Odessza területén. Orosz források azt állították, hogy az orosz erők csapást mértek egy hídra a Dnyeszter torkolatától délre fekvő Zatoka tengerparti településen. Az ukrán Déli Operatív jelentette, hogy az orosz erők augusztus 21-22-én éjjel négy Sz–300-as rakétát lőttek ki Mikolajiv városára, és folytatták más települések bombázását szerte a Mikolajivi Területen.

A mozgósítások hírei:

Az ukrán hírszerzés arról számolt be, hogy a Luhanszki Népköztársaság ( LNK) szeptember 1-jén megkezdi az „általános mozgósítási” eljárást. Az Ukrán Katonai Hírszerzési Főigazgatóság (GUR) augusztus 22-én jelentette, hogy Leonyid Pasecsnik, az LNK vezetője a Luhanszki terület elfoglalt Szvatove városában tartott rádióadás során bejelentette az általános mozgósítás első szakaszának megkezdését. A GUR megjegyezte, hogy az LNK tisztviselői a mozgósítás első szakaszában mozgósítani fogják azokat az ukrán állampolgárokat, akik orosz útlevelet kaptak és megfelelnek a katonai követelményeknek. A GUR azt is kijelentette, hogy a második szakaszban a 18 és 65 év közötti férfi lakosság többi részét mozgósítják. Az ISW nem tudta megtalálni az eredeti rádióadást nyílt forrásokban, és nem tudja függetlenül ellenőrizni ezt a jelentést. Az LNK azt is állította, hogy augusztus 20-án nem jelentett be mozgósítást, és nem folytat rejtett mozgósítást. Az LNK korábban február 19-én általános mozgósítást jelentett be, amely minden 18 és 55 év közötti jogosult férfit besorozott – a katonai toborzóközpontokban regisztrált és nem regisztrált férfiakat és tartalékosokat egyaránt – Az LNK korábbi februári mozgósítása azt is megtiltotta a férfiaknak, hogy elhagyják a megszállt Luhanszki terület területét, és háborús üzemmódra állította át a gazdaságot. Pasecsnik korábban azt állította, hogy az LNK március végén befejezte aktív mozgósítási időszakát. Az orosz törvények lehetővé teszik az orosz hadsereg számára, hogy az általános mozgósítás során mind a tartalékosokat, mind az újonnan besorozottakat aktiválja, beleértve a korábban a sorkatonai szolgálat alól mentesítetteket is.


A GUR jelentése, ha igaz, azt jelezheti, hogy az LNK képtelen elegendő erőt létrehozni és motiválni ahhoz, hogy toborzási akciók vagy rejtett mozgósítás révén folytassa a harcot a donyecki területen. A GUR korábban arról számolt be, hogy az orosz erők 8000 embert terveznek behívni a megszállt ukrajnai területekről. Ukrán tisztviselők folyamatosan arról számoltak be, hogy az LNK hatóságai férfiakat rabolnak el az utcáról, és még orosz bányászokat is köteleznek a frontvonalakra.

Az orosz szövetségi szubjektumok (régiók) továbbra is új önkéntes egységeket alakítanak és önkénteseket toboroznak az orosz biztonsági szolgálatok számára. A Primorszki Terület augusztus 22-én bejelentette egy új javító és kiszolgáló „Arszenyevszkij” önkéntes zászlóalj megalakulását. A zászlóalj a sérült katonai felszerelések evakuálására, a sérült felszerelések javítására és a felújított felszerelések frontvonalra való visszaszállítására fog összpontosítani. A Kreml-közeli Kommerszant című lap arról számolt be, hogy a zászlóalj augusztus 22-ig a 280 tervezett önkéntesből már 140-et toborzott. A 18 és 60 év közötti újoncoknak a Primorszki Terület egyszeri 300 000 rubel (kb. 4980 dollár) besorozási bónuszt és havi 200 000 rubel (kb. 3320 dollár) fizetést ajánlott fel. Az ISW korábban már beszámolt arról, hogy Primorszkij Kraj megalakítja a „Tigr” tengerészeti gyalogsági önkéntes zászlóaljat, de csak 150 000 rubelt (kb. 2 490 USD) ajánlott fel egyszeri besorozási bónuszként. A Burját Köztársaság az eredetileg ígért 100 000 rubel (kb. 1 660 USD) helyett 200 000 rubelre (kb. 3 320 USD) emelte az egyszeri besorozási bónuszt. Az ISW korábban arról számolt be, hogy a Tatár Köztársaság is megemelte egyszeri toborzási bónuszát, és valószínű, hogy ezek a köztársaságok a toborzók hiánya miatt emelik a besorozási bónuszokat.

A Kreml valószínűleg utasította az orosz szövetségi szubjektumok hatóságait, hogy fokozzák a szerződéses katonai szolgálat hirdetését. Novoszibirszk polgármestere, Anatolij Lokot videót vett fel, amelyben arra buzdította a helyieket, hogy jelentkezzenek az orosz fegyveres erőkhöz, és a hivatalos toborzási hirdetést a polgármester hivatalos weboldalán tette közzé. A novoszibirszki NGS.RU hírportál arról is beszámolt, hogy a helyi tisztviselők szerződéses szolgálatra vonatkozó hirdetéseket osztottak ki a város lakóházainak bejáratain, és azonos toborzási információkat tettek közzé különböző közösségi médiacsoportokban. Nyikolaj Atlaszov, az Orosz Kommunista Párt tatárföldi államtanácsi parlamenti képviselője véleménycikket tett közzé, amelyben az etnikai állományból álló önkéntes zászlóaljak nyelvi előnyeit taglalta. Atlaszov véleménycikkében egyidejűleg olyan önkéntes zászlóaljakat megalakulását hirdette, amelyek jelenleg Csuvasföld, Szaha (Jakutföld) és Tatárföld etnikai köztársaságaiban alakulnak. A Kreml agresszív reklámkampánya a szerződéses szolgálatért némi visszatetszést válthat ki a helyiekből, mivel jelentősen eltér az ukrajnai háború rövid távú „különleges katonai műveletként” való orosz ábrázolásától.

Ezek voltak a harctéri hírek, de maradjanak a Zónán, mert jön a második rész, mely sajnos még mindig Darja Dugina halálával kell foglalkozzon. Ha ez a hír, hát ez a hír.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

Oszd meg másokkal is!