Zajlik az élet Herszonban, egymást kergetik az események és az alakulatok, azt viszont nem lehet pontosan megállapítani, ki kerget kit, annyi tűnik bizonyosnak, hogy ha egy háborút meg lehetne nyerni kizárólag kommunikáció és dezinformáció útján, Ukrajna már nem létezne. Szerencsére létezik, és ezért nem kizárt, hogy az orosz invázió kudarcot vall.
Viszont még nagyon korai az eseményekből bármiféle következtetést levonni, hagyjuk meg ezt Nográdinak, Spöttlének és a hozzájuk hasonlóknak, őket azért fizetik, hogy tendenciózusan tévedjenek, és ezt aztán szükség és igény szerint megismételjék, akár naponta is. A komoly szakértők, mint majd látni fogjuk, türelemre intenek.
De lássuk azt a sok harctéri hírt, amit emlegettem, és amelyeket ma is, mint minden nap, az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.
Az ukránoknak és a Nyugatnak nem szabad bedőlnie azoknak az orosz információs műveleteknek, amelyek az ukrán ellentámadást a Herszon területen szinte azonnal kudarcnak állítják be, vagy amelyek Ukrajnát a nyugati urak tehetetlen bábjának állítják be, amiért most indították el. Az orosz védelmi minisztérium szinte rögtön az augusztus 29-i bejelentés után megkezdte azt az információs hadműveletet, amely az ukrán ellentámadást határozottan sikertelennek állítja be. Több neves katonai blogger – még olyanok is, akik történelmileg kritikusak a Kremllel szemben – ezt az üzenetet népszerűsítik. Más katonai bloggerek ezen felül azt a narratívát is népszerűsítik, hogy Ukrajna nyugati irányítói „politikai” okokból, illetve azért, mert a Nyugat számított az ellentámadásra, arra kényszerítették Ukrajnát, hogy idő előtt és/vagy túl későn indítsa el az ellentámadást. A Kreml médiumai központilag felerősítették a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok közötti polgári-katonai konfliktusról szóló állításokat is, hogy alátámasszák azt a narratívát, miszerint Zelenszkij nem megfelelő politikai okokból igyekezett ellentámadást indítani, míg Zaluzsnij úgy értékelte, hogy az ukrán erők katonailag nem voltak felkészülve erre.
Az ellentámadás léptékével bíró katonai műveletek nem sikerülnek vagy buknak el egy nap vagy egy hét alatt. Ukrán illetékesek már régóta elismerték, hogy nem rendelkeznek a gépesített erők olyan puszta tömegével, amelyre szükség lett volna egy villámháborúhoz hasonló hadjárat lefolytatásához, hogy megsemmisítsék az orosz védelmet Herszon területen vagy bárhol máshol. Ehelyett hónapok óta az orosz földi kommunikációs vonalak (GLOC), az orosz parancsnokság és irányítás, valamint az orosz logisztikai rendszerek támadásával és megzavarásával teremtik meg a körülményeket a megszállt Ukrajna délnyugati részén. Az ellentámadás megkezdésének időzítése összhangban van az orosz képességek megfigyelt csökkenésével a nyugati Herszon területen, és azzal az igénnyel, hogy a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a megszállt ukrán területek és emberek felszabadítását. Nincs okunk feltételezni, hogy az időzítést nem megfelelő megfontolások vagy feszültségek befolyásolták volna. A most zajló ellentámadó műveletek nagy valószínűséggel az elkövetkező hetekben, esetleg hónapokban fognak kibontakozni, ahogy az ukrán erők kihasználják az általuk meghatározott feltételeket, hogy legyőzzék az általuk sebezhetőnek ítélt vonal egyes szakaszait, miközben azon dolgoznak, hogy visszafoglalják városaikat és településeiket anélkül, hogy közben elpusztítanák őket.
Azok a katonai erők, amelyeknek az ilyen műveletek sikeréhez általában szükséges számbeli előnyök nélkül kell támadó műveleteket végrehajtaniuk, gyakran támaszkodnak a félrevezetésekre és a cselekre, hogy a védőket eltérítsék a vonal azon szektoraiból, amelyekre az áttörési és kiaknázási erőfeszítések összpontosítanak. Az ilyen megtévesztések művészete kettős. Először is, kellő erővel kell végrehajtani őket, hogy hihetőek legyenek. Mivel azonban ezek inkább cselszövések, mint szándékos, várhatóan sikeres támadások, gyakran kudarcnak tűnnek – a támadó egységek visszavonulnak, amikor úgy érzik, hogy meggyőzték a védőt a komolyságukról. Másodszor, időbe telik, amíg hatni tudnak. Ha a csel célja az, hogy a védekező erőit eltérítse a tervezett áttörési szektoroktól, a támadónak meg kell várnia, amíg a védekező ténylegesen mozgásba hozza erőit. Így valószínűleg késedelem lesz a kezdeti fondorlatos műveletek és a döntő műveletek megkezdése között. A helyzet e késedelem alatt úgy tűnhet, hogy a támadás kudarcot vallott.
Az ukrán hadsereg és a kormány ismételten kéri, hogy az ukrán ellentámadásról ne készüljön semmilyen jelentés vagy előrejelzés, ami elengedhetetlenül fontos, ha az ellentámadás fináncokat vagy félrevezetéseket tartalmaz. Természetesen lehetséges, hogy az ellentámadás kudarcot vall, hogy bármelyik sikertelen áttörési kísérlet nem csel volt, vagy hogy az ukrán hadsereg olyan hibát követett el a tervezés, az időzítés vagy a végrehajtás során, amely aláássa a műveletek sikerét. Az a helyzet azonban, amelyben Ukrajna jelenleg van, egy ravasz és árnyalt ellentámadási műveletet igényel, amely jelentős félrevezetéssel és óvatos, szabályozott előrenyomulással jár. Ezért ezekben a nagyon korai napokban sokkal valószínűbb, hogy egy sikeres ellentámadás egy ideig akadozónak vagy sikertelennek tűnik, mielőtt a siker nyilvánvalóvá válna.
Az ISW és a háborút tanulmányozó más elemzők megfelelően óvatosak és körültekintőek voltak a nagyobb orosz támadó hadműveletek csúcspontjának vagy vereségének bejelentésében. Az ISW ugyanilyen óvatosan és körültekintően fogja értékelni az ukrán ellentámadás előrehaladását, és másokat is erre buzdít.
Az orosz hatóságok közzétettek egy listát a megszállt területeken lévő iskolák helyéről, pontos koordinátákkal együtt, állítólag figyelmeztetve az ellenük irányuló lehetséges ukrán támadásokra a szeptember 1-jén kezdődő tanév kezdetén. Ezt a bejelentés vagy az iskolák elleni orosz hamis zászlós támadások előkészítése, vagy a nagyon alacsony látogatottság magyarázatként, vagy valamilyen más cél érdekében tették. Az orosz védelmi minisztérium (Védelmi Minisztérium) augusztus 31-én közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az ukrán erők arra készülnek, hogy a megszállt Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Herszon és Zaporizzsja megyék iskoláit lövik.
Tehát az orosz Védelmi Minisztérium „a diákok és tanárok biztonságának garantálása” ürügyén közzétette az Ukrajna megszállt területein lévő összes iskola címének és pontos helyének listáját. Ez a közlemény, valamint a megszállt területeken lévő iskolák listája lehetett a szeptember 1-jei három lehetséges akcióhoz szükséges információs feltételek megteremtésének kísérlete. Az első és legveszélyesebb lehet az orosz csapatok előkészítése arra, hogy hamis zászlós támadást hajtsanak végre Ukrajna megszállt területein lévő oktatási infrastruktúra ellen, és az ukrán fegyveres erőket okolják a támadásért. A második forgatókönyv, amely valószínűbb, az, hogy az orosz hatóságok olyan feltételeket teremtenek, amelyek megmagyarázzák az orosz vezetésű iskolák nagyon alacsony beiratkozási és látogatottsági arányát a tanév kezdetén. Amint arról az ISW augusztus 30-án beszámolt, a tanév kezdetének közeledtével a gyermekes ukrán családok egyre nagyobb számban hagyják el Ukrajna orosz megszállás alatt álló területeit. Az orosz hatóságok az iskolák elleni ukrán támadások állítólagos fenyegetését próbálják felerősíteni, hogy ezzel magyarázzák az alacsony látogatottságot. A harmadik forgatókönyv az, hogy az orosz hatóságok megpróbálhatnak egy nyilvánosságra hozott, csapástól mentes listát létrehozni konkrét polgári infrastruktúrák azonosításával, ami később lehetővé teszi számukra, hogy az azonosított iskolákat katonai bázisként használják, azzal a reménnyel, hogy az ukrán erők nem fogják a kijelölt polgári infrastruktúrát célba venni.*
*Én hozzátennék egy negyedik lehetőséget. Még a háború második-harmadik hónapjában jelezték Szíriát járt veteránok, hogy ott az ENSZ átadta az orosz és szír erőknek az Idlib tartmoányban álló kórházak listáját, azért, hogy azokat ne bombázzák: azokat semmisítették meg legelőször, sőt, még később is mindent elpusztítottak, ami csak kicsit is hasonlított bármiféle gyógyintézetre. Szóval, lehet szó éppen az ukrán oktatási infrastruktúra megsemmisítésének tervéről is, úgy, hogy a rombolást végül az ukrán erőkre fogják.
Az orosz hatóságok ráadásul az új tanév kezdetét arra használják fel, hogy fokozzák az ukrán identitás felszámolásának intézményesítésére irányuló erőfeszítéseket. Az orosz hatóságok folytatták az orosz oktatási anyagok terjesztését Ukrajna megszállt területein lévő iskolákban. Az orosz támogatású hatóságok Szevasztopolból érkeztek a Luhanszki területhez tartozó Sztarobilszkba, hogy hátizsákokat és az Oroszországi Föderáció hivatalos állami szimbólumait adják át a helyi iskoláknak. A Krím oroszok által kinevezett vezetője, Szergej Akszjonov hasonlóképpen felszólította a krími pedagógusokat, hogy fokozzák a hazafias programokat a krími iskolákban, nevezetesen, hogy oktassák a gyerekeket Vlagyimir Putyin orosz elnök azon döntéséről, hogy „különleges katonai műveletet” hajt végre Ukrajnában. A Sztrana ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy az első lecke, amelyet a megszállt Donyeck és Luhanszk megyék iskoláiban tanítanak majd, egy olyan leckevázlat alapján tájékozódik, amely Putyin „Az oroszok és ukránok történelmi egységéről” szóló cikkéből, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DNR és LNR) elismeréséről, valamint a „különleges katonai művelet” megkezdéséről szóló beszédeiből merít. ” Ezekben a beszédekben Putyin elutasította az ukrán identitás legitimitását, kijelentve, hogy az „teljes egészében a szovjet korszak terméke… a történelmi Oroszország földjein alakult ki.” Többször kijelentette azt is, hogy Ukrajna Oroszország része, és nem lehet önálló állam. Az ukrán iskolákban az oroszok által előírt tantervek és ezek a beszédek vagy írások közötti kifejezett kapcsolat része annak az erőfeszítésnek, hogy az ukrán identitást az ukránok által megszállt ukrán területeken az oktatás ellenőrzése révén eltöröljék.
A G7 atomsorompó-ellenes igazgatói csoport kijelentette, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének az erőműben tett látogatása előtt „elfogadhatatlanok” az orosz kísérletek a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) lekapcsolására. A G7 atomsorompó-ellenes igazgatói csoport megjegyezte, hogy a ZNPP-t nem szabad katonai tevékenységre vagy katonai anyagok tárolására használni. A Maxar által korábban rendelkezésre bocsátott műholdfelvételeken orosz harcjárművek látszottak, amelyek a ZNPP infrastruktúrája alatt, az egyik reaktortartály közvetlen közelében menedéket találtak.
Orosz és ukrán források augusztus 31-én ismét egymást vádolták az Enerhodart ért lövésekkel és lőszerrel végrehajtott csapásokkal. A Kreml által támogatott források azt állították, hogy az ukrán erők pilóta nélküli légi járművel (UAV) csapást mértek az enerhodari városi tanács épületére, ukrán tisztviselők pedig azt állították, hogy az orosz erők azért lőtték az épületet, hogy az ukrán erőket a NAÜ látogatása előtt besározzák.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az orosz védelmi minisztérium és az orosz katonai bloggerek információs műveletbe kezdtek, amely az ukrán ellentámadást szinte azonnal kudarcnak nyilvánította, amint az elindult. Túl korai lenne azonban még értékelni az ellentámadási művelet előrehaladását, amelyet rövid távon valószínűleg nehéz lesz értékelni, ha az a látszatra és a félrevezetésre támaszkodik.
- Az orosz megszálló hatóságok tantervet kényszerítenek az ukrán diákok számára, amelynek célja az ukrán nemzeti identitás fogalmának felszámolása, kifejezetten összhangban Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédeivel és írásaival, amelyekben hamisan állítja, hogy Ukrajna Oroszország része, és hogy az ukrán identitás a szovjet időszak találmánya.
- A G7 atomsorompó-irányítók csoportja „elfogadhatatlannak” minősítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének az erőműbe érkezése előtt a Zaporizzsjai Atomerőmű ukrán elektromos hálózatról való leválasztására irányuló orosz kísérleteket.
- Az orosz hadsereg korlátozott támadást hajtott végre Harkiv városától északra.
- Az orosz csapatok támadásokat hajtottak végre Bakhmut városától délre és Donyeck város nyugati peremén.
- A Krímben az oroszok által kinevezett illetékesek megkezdték a légvédelmi rendszerek „rekonstrukcióját” a kisebb célpontok elhárítására, válaszul a félszigetet érő ismétlődő dróntámadásokra. Az orosz hatóságok valószínűleg más hadszínterek rovására erősítik a krími légvédelmet.
- A Bajkál menti Terület bejelentette a „Daurszkij” önkéntes mérnök-csapásmérő zászlóalj megalakulását.
- Ukrán partizánok improvizált robbanószerkezetes (IED) támadást hajtottak végre az „Együtt Oroszországgal” politikai szervezet székhelye ellen a Zaporizzsjai terület Berdjanszkban, ahol a megszálló hatóságok állítólag látszat-referendumra készültek.
-
Az ukrán katonai vezetők fenntartották a műveleti csendet, és augusztus 31-ig nem hoztak nyilvánosságra további részleteket az ellentámadásról. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság közölte, hogy az ukrán erők folytatják az orosz szárazföldi kommunikációs vonalak (GLOC) megszakítását, és erődítményeket és lőszerraktárakat vesznek célba Herszon terület egész területén. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán egységek két meg nem nevezett parancsnoki állást, két lőszerraktárt, egy légvédelmi rendszert, egy radarállomást és más, orosz személyi állományt koncentráló területeket semmisítettek meg. Az ukrán légierő továbbra is támogatja az ellentámadási intézkedéseket, és állítólag 16 légicsapást hajtott végre orosz erődökre. Ukrán tisztviselők megerősítették, hogy augusztus 30-án négy lőszerraktárra mértek csapást Basztanszkij, Beriszlavszkij, Kakhovszkij és Herszonszkij körzetekben (járásokban), és az ISW korábban közösségi médiafelvételeket jelentett robbanásokról néhány ilyen területen.
Az ukrán hadsereg augusztus 31-én folytatta az orosz katonai felszerelések és infrastruktúra támadását Herszon városától északnyugatra és délre. Az ukrán Telegram csatornák arról számoltak be, hogy az ukrán csapatok csapást mértek egy orosz konvojra Oleskiben (kb. 9 km-re délkeletre Herszon városától a Dnyeper folyó bal partján), amely a Dnyeper jobb partján működő orosz erők megerősítésére tartott. Ukrán tisztviselők korábban arról számoltak be, hogy az orosz haderő nagy mennyiségű katonai felszerelést halmozott fel Oleskiben. Korábban megfigyelt műholdfelvételek azt mutatták, hogy az orosz konvojok következetesen a Dnyeper folyó partján egy területen koncentrálódnak, hogy sorban várakozzanak, hogy átkelhessenek a folyón egy pontonkompon – ez a közlekedési mód sebezhető az ukrán csapásokkal szemben. Az ukrán erők valószínűleg orosz állásokra is csapást mértek a Herszon várostól északnyugatra fekvő Csornobajivkában, a Herszon városától északnyugatra fekvő nemzetközi repülőtér környékén, ahogy korábban már többször is tették. A közösségi médiában közzétett felvételeken nagy füstfelhő látható egy bútorgyár környékén Nova Kakhovkában, és szemtanúk arról számoltak be, hogy csapásokat hallottak Kakhovkában (Nova Kakhovkától körülbelül 12 km-re északkeletre). Az ukrán csapások kitartása a középső Herszon területen azt jelzi, hogy az ukrán erők igyekeznek megtagadni az orosz utánpótlást a felső Herszon területen, hogy támogassák az orosz csapatok kiszorítását a Dnyeper folyó bal partjára.
Orosz katonai bloggerek ellenőrizhetetlen áttekintést adtak az ukrán előrenyomulásról az egész Herszon területen. Az orosz katonai bloggerek nagyrészt egyetértettek abban, hogy a harcok öt terület körül folytak: Viszokopilljától keletre, a Herszon-Dnyipropetrovszk terület határán, Nova Kakhovka irányában; Olhine és Arhanhelske közelében, az Inhulec folyó és a Herszon-Dnyipropetrovszk terület határa mellett; az Inhulec folyó feletti ukrán hídfő közelében; Blahodatne közelében, Mikolajiv városától mintegy 40 km-re keletre; valamint Herszon városától északra és északnyugatra.
Egy orosz blogger azt állította, hogy az orosz erők stabilizálták a frontvonalat Olekszandrivka környékén (kb. 40 km-re nyugatra Herszon városától), és nem jelentettek folyamatban lévő ukrán ellentámadást a térségben. Egy másik azt állította, hogy az orosz erők sikertelenül próbáltak meg előrenyomulni Mirne felé (kb. 24 km-re északnyugatra Herszon várostól), míg a harcok folytatódtak Soldatszkénál, közvetlenül Mirnétől délnyugatra. Egy harmadik azt is állította, hogy az ukrán erők kiterjesztették sikereiket Ternovi Podiban és Ljubomirivkában (mindkettő kb. 30km-re északra Herszon várostól), és megjegyezte az orosz csapatok visszavonulását Zelenij Hajtól délre (kb. 7km-re délre Ternovi Poditól). Több blogger megerősítette azt az állítást, hogy az orosz légierő megállított két ukrán előrenyomulást Blahodatne felé, kb. 40km-re keletre Mikolajiv városától. A katonai bloggerek ellentmondásos jelentéseket közöltek Szuhij Sztavok ukrán ellenőrzéséről (körülbelül 6 km-re keletre az Inhulec folyó feletti ukrán hídfőtől), egyes források szerint az ukrán erők visszavonultak a hídfőhöz, mások szerint az ukrán erők Szuhij Sztavoktól Davidiv Brid és Bruskinszke irányába (mindkettő a T2207-es országúton) harcolnak. Katonai bloggerek azt is állították, hogy az ukrán erők Arhanhelskében harcolnak, és kiszorították az orosz erőket a település északi részéből. Orosz bloggerek műholdképeket is közöltek a Petrivkában előrenyomuló ukrán egységek állítólagos orosz ágyúzása után keletkezett kráterekről. Más bloggerek megosztottak felvételeket egy állítólagos ukrán harckocsi felrobbanásáról, miután az orosz erők visszavertek egy ukrán előrenyomulást Petrivka közeléből délkeleti irányban. A NASA Fire Information for Resource Management System (FIRMS) távérzékelt adatai tüzeket mutattak Petrivka környékén, ami alátámaszthatja a bloggerek állításait.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az ukrán alakulatok nem folytatták az ellentámadásokat többek között Mikolajiv város-Krivij Rih irányban. Az orosz védelmi minisztérium azt is állította, hogy az ukrán hadsereg sikertelen támadásokat hajtott végre Olhine, Ternovi Podi és Arhanhelske környékén, és hogy az oroszok legyőzték az ukrán erőket Szuhoj Sztavoknál. Az orosz védelmi minisztérium tehát elismerte, hogy az ukrán csapatok képesek voltak Szuhoj Sztavokig előrenyomulni, annak ellenére, hogy korábban augusztus 30-án az ukrán ellentámadás teljes vereségét jelentették be. Az orosz védelmi minisztérium nem szolgáltatott felvételeket állításai alátámasztására. A Donyecki Népköztársaság (DNK) tájékoztatási miniszterhelyettese, Daniil Bezsonov felszólította az orosz katonai parancsnokságot, hogy szolgáltasson több felvételt az ukrán erők legyőzésében elért orosz sikerekről a Herszon területen, kijelentve, hogy az orosz katonai bloggerek csak korlátozott mennyiségű felvételhez jutnak hozzá a frontvonalról.
Az orosz erők augusztus 31-én nem hajtottak végre támadásokat az Izjum-Szlavjanszk tengely mentén vagy Sziverszk felé, de folytatták a légi és tüzérségi csapásokat ezeken a területeken.
Az orosz hadsereg augusztus 31-én folytatta a támadásokat Bakhmuttól délre. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy orosz csapatok megpróbáltak előrenyomulni Veszela Dolina (Bakhmuttól 5 km-re délkeletre), Zajceve (Bakhmuttól 8 km-re délkeletre) és Majorszk (Bakhmuttól mintegy 20 km-re délnyugatra, Horlivka külterületén) irányába. Az orosz csapatok, köztük a Wagner Group Private Military Company (PMC) elemei, a jelentések szerint továbbra is harcolnak a Bakhmuttól 13 km-re délnyugatra fekvő Kodema teljes ellenőrzésének átvételéért. Orosz források azt is jelezték, hogy orosz csapatok harcolnak Bakhmuttól északkeletre, a délkeleti Szoledarban lévő Knauf Gipszgyár területének közelében.
Az orosz csapatok augusztus 31-én Donyeck város nyugati külvárosa mentén támadások sorozatát hajtották végre. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz egységek támadó hadműveleteket hajtottak végre Pjervomajszke (Donyeck város külvárosától mintegy 11 km-re északnyugatra), Krasznohorivka (Donyeck város külvárosától 11 km-re nyugatra), Marinka (közvetlenül Donyeck város nyugati külvárosán) és Pobjeda (Marinkától délre, a Vuhledar-Marinka út mentén) ellen. Orosz források arról számoltak be, hogy a Donyecki Népköztársaság (DNK) 11. ezrede Piszki-Pjervomajszke térségében harcol, valószínűleg arra törekedve, hogy a frontvonalat Donyeck városától nyugatabbra tolják. Az orosz csapatok tüzérségi tűz fedezete mellett folytatták az Avdiivka elleni előrenyomulást is. Az orosz erők nem hajtottak végre megerősített támadást Donyeck várostól délnyugatra, és folytatták az ukrán állások lövését Donyeck város és a Zaporizzsjai terület határa között.
Az orosz erők augusztus 31-én korlátozott támadást hajtottak végre Harkiv városától északra. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz csapatok megpróbáltak előrenyomulni a Harkiv várostól mintegy 25 km-re északra fekvő Prudjanka felé. Helyi ukrán forrás, a Derhacsi Városi Tanács azt is közölte, hogy súlyos harcok folynak Cupivka, Dementiivka és Veliki Prokhody településeken, amelyek mind Prudjanka közelében vannak a vitatott frontvonalak mentén Harkiv terület északkeleti részén. Az orosz erők az oroszországi Belgorodból rakétatámadást indítottak Harkiv város központi kerületei ellen, és folytatták a tüzérségi csapásokat a Harkiv várostól északra és keletre fekvő települések ellen.
Úgy tűnik, hogy az orosz csapatok Harkiv városától délkeletre védhetőbb állásokba vonulnak vissza, valószínűleg az ukrán ellentámadások korlátozott mértékű elhárítására számítva ezen a területen. Az augusztus 31-én közzétett geolokációs fotók azt mutatják, hogy az orosz egységek felrobbantottak egy hidat a Sziverszkij Donyec folyó felett Bajrakban, mintegy 70 km-re délkeletre Harkiv városától, és állítólag olyan gyorsan visszavonultak a környékről, hogy a folyó déli partján egy harckocsit is elhagytak. Több orosz forrás hasonlóképpen aggodalmának adott hangot, hogy az ukrán csapatok katonai felszerelést halmoznak fel a Bajraktól mintegy 5 km-re északnyugatra fekvő Balaklija térségében a Harkiv város felé irányuló ellentámadások előkészítése céljából. Bár az ISW nem tudja függetlenül megerősíteni ezen állítások valóságtartalmát, a Harkiv-város és Izjum közötti vonalat tartó orosz csapatok valószínűleg gyengébb képességűek, és az orosz parancsnokok arra törekedhetnek, hogy védhetőbb vonalakra vonják vissza őket, hogy akár csak helyi ukrán támadások esetén is minimalizálják a komoly kudarcok kockázatát.
Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz alakulatok folytatják a 3. hadtest egységeinek átcsoportosítását és elemeinek koncentrálását a megszállt Zaporizzsjai Területen azzal a céllal, hogy a Zaporizzsjai Terület frontvonalán újra támadó műveleteket folytassanak. Nem világos, hogy az ukrán vezérkar úgy értette, hogy ezek a 3. hadtest elemei a Zaporizzsjai Terület megszállt területein már működő, leépített egységekkel együtt csoportosulnak át, vagy a 3. hadtest egységei maguk csoportosulnak át, hogy saját támadó csoportokat alakítsanak. A 3. hadtest elemei valószínűleg a Zaporizzsjai terület frontvonalának keleti szakaszán fognak tevékenykedni a Zaporizzsja-Donyecki terület közigazgatási határánál, tekintettel arra, hogy az orosz erők tettek néhány kisebb kísérletet az előrenyomulásra a térségben. Ezek az elemek valószínűleg nem folytatják az előrenyomulást a frontvonal nyugati szakaszán, mivel az orosz csapatok védelmi intézkedéseket hajtottak végre, például olyan utakat aknásítottak el, amelyek a Tokmak, Melitopol és Berdjanszk közötti kulcsfontosságú szárazföldi kommunikációs vonalakhoz vezetnek.
Orosz források arról számoltak be, hogy az ukrán erők augusztus 31-én rakétacsapásokat mértek Tokmakra, azt állítva, hogy az ukrán csapatok civil és mezőgazdasági infrastruktúrát céloztak, az ISW azonban nem tudja függetlenül ellenőrizni az orosz állításokat. Az ukrán tüzérség orosz erődítményeket vagy felszereléseket vehetett célba Tokmakban, amely egy operatív szempontból jelentős város Melitopoltól északra és az orosz GLOC-ok egyik központja a térségben. Az ukrán Zaporizzsjai terület tisztviselői szintén azzal vádolták az orosz csapatokat, hogy lőtték Velika Bilozerkát (az orosz ellenőrzés alatt álló területen belül, Enerhodartól mintegy 25 km-re délre).
Az oroszok által kinevezett krími tisztviselők több biztonsági intézkedést vezetnek be az állítólagos ukrán dróntámadások ellen a félszigeten, valószínűleg más területek légvédelmének rovására. Az oroszok által kinevezett krími Államtanács elnöke, Vlagyimir Konsztantyinov kijelentette, hogy az orosz hadsereg „átalakítja” a krími légvédelmi rendszereit, hogy kezelni tudja a kisebb ukrán drónok által jelentett fenyegetéseket. Konsztantyinov megjegyezte, hogy a krími légvédelmi rendszer a nagyobb légi célok, például rakéták és pilóta nélküli repülőgépek elleni védelemre van optimalizálva, de az orosz erők át fogják alakítani a kisebb célok legyőzésére. Az oroszok által megszállt Krím vezetője, Szeverj Akszjonov korlátozásokat vezetett be a kereskedelmi forgalomban kapható drónok és pirotechnikai termékek értékesítésére, használatára vagy forgalmazására az ukrajnai orosz „különleges katonai művelet” végéig. Oroszország valószínűleg fokozni fogja a krími légvédelem megerősítésére irányuló erőfeszítéseit. Az ISW korábban arról számolt be, hogy Oroszország kivont egy Sz-300-as légvédelmi rendszert Szíriából, és további rendszereket vonhat ki más tengelyekről Ukrajna körül.
Az orosz erők augusztus 31-én nem indítottak támadásokat Herszon és Zaporizzsjai területen. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz hadsereg folytatta a légicsapásokat az Inhulec folyó feletti ukrán hídfő közelében, a Plonyecki traktusban és a Herszon-Dnyipropetrovszk terület közigazgatási határának közelében. Az orosz erők továbbra is célba vették Nikopolt Grad rakéta-sorozatvetőkkel, és településeket lőttek Mikolajiv területén.
Az orosz szövetségi szubjektumok (régiók) folytatják az önkéntes zászlóaljak toborzását és telepítését. A Bajkál menti Terület regionális kormánya augusztus 31-én bejelentette a „Daurszkij” önkéntes mérnök-lövész zászlóalj megalakulását. A zászlóaljjal szerződők 100 000 rubel (1639 dollár) aláírási prémiumot kapnak, és akár 240 000 rubel (3934 dollár) veszélyességi pótlékot is kaphatnak. Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője bejelentette, hogy augusztus 31-én a Csecsen Köztársaságban kiképzést végzett orosz önkéntesek egy újabb különítményét telepítették az ukrajnai harci zónákba.
Az orosz kormány fokozza erőfeszítéseit, hogy orosz állampolgárokat kényszerítsen be az orosz hadseregbe. A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió jelentette, hogy a Volgográdi Közgazdasági és Technológiai Főiskola honlapja a fogyatékkal élő diplomások számára meghirdetett állásajánlatok listáján mozgósítási tartalékos állásokat tett közzé.** Szergej Noszov, a Magadáni terület kormányzója augusztus 31-én találkozót tartott a „Magadáni terület kozákjai” szervezet képviselőivel, hogy megvitassák a bürokratikus folyamatok – például az orvosi vizsgálatok – egyszerűsítését, hogy a kozák szervezet tagjait az orosz fegyveres erőkkel való szerződéses szolgálatra csábítsák. Az orosz kozák erők – nevezetesen a Krasznodari területről – már bevetésre kerültek és részt vettek az ukrajnai harci műveletekben.
**Sőt, mint majd a második részből kiderül, Szentpéterváron a hajléktalanok körében is folyik a toborzás!
Az ukrán hírszerzés azt állította, hogy Oroszország fokozza a moszkvai és szentpétervári polgárok toborzását, de a Krím hátsó területein tartja őket, távol a harci bevetésektől. Az ukrán hírszerzési főigazgatóság (GUR) augusztus 31-én jelentette, hogy az orosz erők a Krímben állomásozó orosz katonai egységek megerősítésére a titkos mozgósítás során behívott moszkvaiakat és szentpéterváriakat fogják bevetni. A GUR azt állítja, hogy Alekszandr Dvornikov hadseregtábornok, az orosz Déli Katonai Körzet (SMD) parancsnoka úgy döntött, hogy 1200 ilyen személyt telepít a Krímbe, hogy a meglévő ottani egységeket feltöltsék. A GUR jelentése szerint ezek a katonák nem szerződésesek, körülbelül 5000 rubel (82 dollár) fizetést fognak kapni, és haláluk esetén családjuk nem kap külön juttatást. A GUR közleménye emellett azt is jelzi, hogy Dvornikov továbbra is az SMD parancsnoka marad, annak ellenére, hogy hosszú ideig nem volt a nyilvánosság előtt.
A megszállt területeken a partizánok támadásai továbbra is nyomást gyakorolnak az oroszok által támogatott kollaboránsokra és a megszállási adminisztrátorokra. Ukrán partizánok IED-támadást hajtottak végre az „Együtt Oroszországgal” politikai szervezet székhelye ellen a Zaporizzsjai területen fekvő Berdjanszkban, ahol a megszálló hatóságok állítólag augusztus 30-án látszat-népszavazásra készültek. Ivan Fedorov melitopoli polgármester arról számolt be, hogy az orosz támogatású zaporizzsjai megszálló közigazgatás vezetője, Jevhenyij Balickij a Krímbe menekült, mert egyre jobban tartanak attól, hogy az ukrán partizánok fokozzák az orosz támogatású politikai szereplők elleni támadásokat a megszállt területeken. Fedorov megjegyezte, hogy Balickij adminisztrációjának tagjai feladják magukat az ukrán biztonsági szolgálatoknál, hogy megvédjék magukat a partizáncsapásoktól és az orosz hatóságok esetleges megtorlásától a dezertálásuk miatt. A herszoni megszálló adminisztráció orosz támogatású vezetője, Kirill Sztremouszov állítólag legkésőbb augusztus 30-ig az oroszországi Voronyezsbe menekült saját biztonsága érdekében.
Az orosz megszálló hatóságok folytatják a megszállt területek lakosainak kényszerítésére és megfélemlítésére irányuló erőfeszítéseket a színlelt népszavazások előkészítése érdekében. Az ukrán Kakhkovka operatív csoport arról számolt be, hogy az orosz megszálló erők Herszon városában szándékosan humanitárius válságot idéznek elő, hogy rákényszerítsék a polgárokat az orosz állampolgárság elfogadására a szükséges humanitárius segélyért cserébe. A Kakhkovka csoport szerint az orosz megszállók az idősek számára nyugdíjat is osztanak a kifejezett beleegyezésük nélkül, ami elősegíti az orosz szociális szolgáltatásoktól való függőséget, és lehetővé teszi az orosz hatóságok számára, hogy összegyűjtsék a polgárok személyes adatait, amelyeket a megszálló adminisztráció arra használhat, hogy a helyiek állítólagos támogatását követelje az orosz megszálló kormányzáshoz.
Ezek voltak a harctéri, mozgósítási és megszállási hírek, de maradjanak még a Zónán, mert rövidesen érkezik az összefoglaló második része, melynek – sajnos – megint lesznek magyar vonatkozásai is.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!