Nem tűnik úgy, mintha az iráni válság csitulna, sőt – egyre inkább eszkalálódni látszik a helyzet, meglehet, igazam volt, mikor tegnap azt írtam, hogy ez valaminek a kezdete, amiből a dolgok jelenlegi állása szerint senki sem tudja, mi lesz. Az viszont már most látszik, hogy sokan fognak belehalni.
Tulajdonképpen egy legalább három, de inkább több játékos által vívott sakkpartit látunk, amiben Khamenei eltűnt, de levelezik, a Forradalmi Gárda inkább harcol az utódlásért, mint bármi másért (egymással is küzdenek a különböző frakciók), a beludzs és kurd kisebbségek a fennmaradásukért háborúznak, a rendszerellenes tüntetők meg végre élhető társadalmat szeretnének, és időnként csatlakozik hozzájuk a Baszidzs, ami hivatalosan paramilitáris szervezet (a neve azt jelenti, hogy az Elnyomottak Mozgósítási Szervezete), de a gyakorlatban a polgári védelemért és a társadalmi ellenőrzésért felel, ide értve az erkölcsrendészetet is. Homályos szerepet játszik az eseményekben az iraki Muktada asz-Szadr és milíciája, a Mahdi Hadserege – szóval, teljes a káosz. Ráadásul mindez nem a törzsi ellentétektől felszabdalt Afganisztánban történik, hanem az emberiség egyik legősibb kultúrállamában.
De lássuk a napi híreket. Meg kell jegyeznem a forrásomról, hogy az iráni válságról szóló összefoglalókat az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) készíti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A rendszerellenes tüntetések nyolc tartomány legalább 10 nagyvárosában folytatódnak, és szeptember 30-án erőszakosan eszkalálódtak Szisztán és Beludzsisztán tartomány délkeleti részén. A Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban a tüntetők összecsaptak a biztonsági erőkkel, megtámadták a helyi rendőrőrsöket, és megölték az Iszlám Forradalmi Gárdista Hadtest (IRGC) hírszerzésének tartományi vezetőjét. A közösségi média felhasználói szerint az állami biztonsági szolgálatok helikoptereket vetettek be, hogy segítsék a fellépésüket. Ezek az összecsapások az eddigi leghevesebbek közé tartoznak a folyamatban lévő tiltakozási hullámban.
A Zahedan körüli biztonsági helyzet az elkövetkező napokban és hetekben tovább romolhat, ami még jobban megterhelheti az állami biztonsági szolgálatokat, mint amennyire azok már most is meg vannak terhelve. Zahedan környékén gyakori a rendszerellenes militáns magatartás, és ott olyan szalafita-dzsihádista csoportok működnek, mint a Jaish al Adl. Egy iráni beludzs milicista csoport, a Névtelen Beludzsisztáni Tigrisek állítólag szeptember 30-án közzétett egy videót, amelyben a szeptember 30-i összecsapásokra válaszul a rezsim elleni további eszkalációval fenyegetőzik. Az állami biztonsági szolgálatok a folyamatban lévő, országos tiltakozások során Irán-szerte problémákkal és a kimerültséggel küszködtek, és a Zahedan körüli eszkaláció további nyomást fog jelenteni számukra.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő, Mohammad Bagheri vezérőrnagy azzal fenyegetőzött, hogy megtorlásul megtámadja az Irakban állomásozó amerikai erőket, amiért az USA lelőtt egy iraki légtérben, egy amerikai katonai bázis közelében illegálisan tartózkodó iráni drónt. Bagheri azt is felvetette, hogy Irán megtámadja az Irakban található amerikai támaszpontokat, amiért azok támogatják a rezsimellenes kurd csoportokat. Az IRGC hat egymást követő napon támadásokat hajtott végre a rezsimellenes kurd fegyveresek ellen az iraki Kurdisztánban. 2021 szeptemberében Bagheri azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az Erbil tartományban lévő Harir légibázisát arra használja, hogy koordinálja és támogassa ezeket a csoportokat. 2021 szeptemberében az Irakban lévő iráni megbízottak azzal vádolták Omar Mahmoudzadehet, azt az amerikait, akit az IRGC szeptember 28-án megölt az iraki Kurdisztánban, hogy a rezsimellenes kurd fegyvereseket képezte ki.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Ali Khamenei legfelsőbb vezető továbbra is ismeretlen helyen tartózkodik, és szeptember 30-án nem jelent meg nyilvánosan.
- A folyamatban lévő, rendszerellenes tüntetések nyolc tartomány legalább 10 városában zajlottak, és különösen erőszakosak voltak szeptember 30-án a délkeleti Szisztán és Beludzsisztán tartományban.
- Irán legmagasabb rangú katonai tisztségviselője az iraki amerikai támaszpontok megtámadásával fenyegetőzött.
-
A legfelsőbb vezető utódlása
Ali Khamenei legfelsőbb vezető továbbra is távol van, és szeptember 30-án nem jelent meg nyilvánosan. Az iráni állami média arról számolt be, hogy Khamenei nyilatkozatban fejezte ki részvétét Mohszen Labbani magas rangú egyházi személy halála miatt. Szeptember 29-én a közösségi médiában meg nem erősíthető pletykák keringtek, amelyek szerint Khamenei egészségi állapota romlik.
Ebrahim Raisi elnök beszédet mondott Teheránban a Nemzeti Tűzoltónap alkalmából. Raisi nem tett említésre méltó megjegyzéseket a legfelsőbb vezető utódlásáról vagy a folyamatban lévő kormányellenes tüntetésekről.
Rendszerellenes tüntetések
A folyamatban lévő, rendszerellenes tüntetések nyolc tartomány legalább 10 városában zajlottak Irán területén, és különösen hevesek voltak szeptember 30-án a délkeleti Szisztán és Beludzsisztán tartományban. Az iráni közösségi média felhasználói dokumentálták a zavargásokat a következő településeken:
Karaj, Alborz tartomány
Ardabil városa, Ardabil tartomány
Kerman város, Kerman tartomány
Mashhad, Khorasan, Razavi tartomány
Dezful, Khuzestan tartomány
Abadan, Khuzestan tartomány
Ahvaz, Khuzestan tartomány
Saghez, Kurdisztán tartomány
Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Teherán, Teherán tartomány
Zahedan városában erőszakos összecsapások törtek ki a tüntetők és az iráni biztonsági erők között, amelyekben meghalt az IRGC egyik magas rangú tartományi hírszerzési tisztviselője. A közösségi média felhasználói olyan felvételeket terjesztettek, amelyeken állítólag az iráni biztonsági erők éles lőszerrel lőttek a tüntetőkre és helikopterekkel támadtak rájuk Zahedan környékén. A CTP nem tudja ellenőrizni e felvételek hitelességét, illetve a közösségi médiában megjelent állításokat, miszerint a helikopterek között Cobra típusúak is voltak. Egy tartományi tisztviselő és iráni médiumok később megerősítették a zavargásokról szóló jelentéseket, és azt állították, hogy azonosítatlan támadók megrongálták a helyi biztonsági infrastruktúrát, és legalább 19 zahedani lakost megöltek. Egy független kiberbiztonsági megfigyelő szervezet súlyos internet-zavarokat jelentett Zahedan környékén, mivel a rezsim valószínűleg a további regionális tiltakozások koordinálását és szervezését igyekszik megakadályozni.
A hivatalos jelentés szerint több mint ezer iráni civilt tartóztattak le a tiltakozások szeptember 16-i kezdete óta. Az iráni állami médiumok és tisztviselők arról számoltak be, hogy az elmúlt napokban országszerte több mint ezer személy letartóztatásáról számoltak be, bár a teljes szám valószínűleg jóval magasabb. A közösségi média felhasználói az elmúlt napokban megsokasodott letartóztatásokról szóló jelentéseket is terjesztettek, bár ezeket a számokat nehéz megerősíteni a folyamatos internetkorlátozások közepette. Az iráni hírszerzési és biztonsági minisztérium nyilvánosságra hozta kilenc európai állampolgár és több tucat állítólagos ellenzéki csoport tagjának letartóztatását az országos tüntetések szításában játszott szerepük miatt, mivel a rendszer külföldi szereplőket próbál hibáztatni a belső ellenzéki tevékenységért.
Az iráni kamionosok sztrájkba kezdtek, hogy tiltakozzanak a rezsim elnyomása ellen. Az iráni kamionosok sztrájkjai már korábbi tiltakozások során is előfordultak, például 2018-ban, és többnyire gyorsan terjedtek. Általános gazdasági hatásuk és széles körű elterjedtségük miatt komolyabb fenyegetést jelentenek a rezsimre, mint más, a munkával kapcsolatos megmozdulások. Az iráni olajipari dolgozók szeptember 26-án figyelmeztettek, hogy sztrájkolni fognak, ha a rezsim nem hagyja abba a leszámolást. Az iráni fuvarmegosztók kijelentették, hogy október 1-jén sztrájkba kezdtek.
Az interneten meg nem erősített hírek keringenek a rendszeren belüli elégedetlenségről.
A Zeitoon perzsa nyelvű médium szeptember 30-án közzétett egy nyilatkozatot, amelyet állítólag a teheráni, a mashhadi és a qomi szemináriumok diákjai és tanárai adtak ki, és amelyben elítélték Khameneit és a rezsimnek a folyamatban lévő, rendszerellenes tüntetésekkel szembeni fellépését. A CTP nem tudja ellenőrizni a jelentés hitelességét.
Az IRGC-hez kötődő Fars hírügynökség weboldalán szeptember 30-án megjelent egy nyilatkozat, amely állítólag annak munkatársaitól származik, és amely kifejezi a tüntetések támogatását és elítéli a rezsimet. A nyilatkozat azt állította, hogy a rezsim 23 000 embert tartóztatott le, és 423 ember halt meg a tüntetések során. A nyilatkozat felszólította továbbá az Artesh-t – Irán hagyományos hadseregét -, hogy támogassa a tiltakozásokat. A Fars hírügynökség röviddel a közzététel után eltávolította a nyilatkozatot a honlapjáról. Nem világos, hogy a nyilatkozat a saját munkatársaitól vagy hackerektől származik-e, bár a Fars News nem állította, hogy honlapját feltörték volna.
A rendszerellenes IranWire egy azonosítatlan volt iráni biztonsági tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy a Baszidzs szervezet tagjai nem hajlandók részt venni a gyűléseken, és elhanyagolják az erkölcsi őrjáratokat. A Baszidzs szervezet az IRGC alá tartozó félkatonai szerv, amely a polgári védelemért és a társadalmi ellenőrzésért felelős. A forrás az IranWire-nek elmondta, hogy az iráni hatóságokat aggasztja az állambiztonsági szolgálatokon belüli dezertálás és elégedetlenség. A CTP nem tudja megerősíteni ezt a jelentést.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények
A fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri vezérőrnagy, Irán legmagasabb rangú katonai tisztviselője szeptember 30-án támadással fenyegette meg az Egyesült Államokat. Bagheri megtorlással fenyegetőzött egy iráni Mohajer–6 drón szeptember 28-i lelövése miatt, és kijelentette, hogy Irán megtámad minden olyan iraki amerikai támaszpontot, amely veszélyezteti a rezsimet. Bagheri azt állította, hogy az iráni drón lelövése az Egyesült Államok részéről bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államok együttműködik a rezsimellenes kurd csoportokkal az iraki Kurdisztánban. Bagheri 2021 szeptemberében azzal vádolta az USA-t, hogy az Erbil tartományban található Harir légibázisát arra használja, hogy összehangolja és támogassa a rendszerellenes harcosokat Irán ellen. A fegyveres erők vezérkara, amelyet Bagheri vezet, Irán legfőbb katonai szerve, amely a katonai politikáért és a stratégiai irányításért felelős. Bagheri az IRGC tábornoka és tagja az IRGC magas rangú tisztviselői hálózatának, amely évtizedek óta nagyrészt irányítja a gárdát.
Irán iraki megbízottjai megerősítik Teherán narratíváját, amely a rezsimellenes kurd milíciákat teszi felelőssé a tüntetésekért, de az iraki politikai nyugtalanság alááshatja a megbízottak üzeneteit. Az Asaib Ahl al-Haq (AAH) és a Kataib Hezbollah (KH) iráni proxy milíciákkal szoros kapcsolatban álló médiacsatornák szeptember 29-én Telegram-posztokban hangsúlyozták a rendszerellenes kurd milíciák állítólagos szerepét az iráni tüntetésekben. Az AAH és a KH lekicsinyelte a kurd civilek és Omar Mahmoudzadeh amerikai állampolgár halálát is, továbbá azt állította, hogy Mahmoudzadeh kapcsolatban állt az amerikai hadsereggel és kurd fegyvereseket képzett.
Irán iraki ügynökei egyidejűleg médiakampányt folytatnak Muktada asz-Szadr iraki nacionalista síita hitszónok mozgalma ellen. A megbízottak célja, hogy politikailag elszigeteljék Szadr szadristáknak nevezett követőit, és őket okolják az iraki politikai patthelyzetért, valamint a szeptember 28-i bagdadi fegyveres összecsapásokért. A Szadr-ellenes médiakampányt helyezhetik előtérbe, és ezzel felhígíthatják az olyan üzeneteket, amelyek az Egyesült Államokat és a rendszerellenes kurd milíciákat teszik felelőssé a tüntetésekért.
Az iráni rezsim elleni szolidaritási tüntetések szeptember 29-30-án Afganisztánban, Irakban, Iraki Kurdisztánban és Törökországban zajlottak. Szeptember 29-én afgán nők tüntettek az iráni nagykövetség előtt Kabulban. A tálib biztonsági erők éles lőszerrel lőttek a levegőbe, hogy szétoszlassák a tömeget. Az iraki Kurdisztánban, Szulejmániában tüntetők a rezsim elleni szolidaritási tüntetést tartottak, és elítélték az IRGC folyamatos katonai műveletét Iraki Kurdisztánban. Török tüntetők szeptember 29-én az isztambuli iráni konzulátus közelében tüntettek.
A közelgő szadrista és korrupcióellenes tüntetések összefolyhatnak az iráni rezsim elleni szolidaritási tüntetésekkel. Iraki tüntetők szintén szolidaritási tüntetéseket tartottak az iráni rezsim ellen, és iráni zászlókat gyújtottak fel szeptember 29-én Nadzsafban, a legfontosabb síita szentélynek otthont adó településen. A szadristák igyekeznek javítani alkupozíciójukat a folyamatban lévő iraki kormányalakítási folyamatokban, és megpróbálhatják az Irán-ellenes rezsim iránti érzelmeket Irán iraki ügynökeihez kötni. A rendszerellenes tüntetések konvergálhatnak az iraki korrupcióellenes Tishreen mozgalom 2019. októberi évfordulójának közelgő tüntetéseivel is. A mozgalom egy időben zajlott a hasonló iráni rezsim elleni tiltakozásokkal Libanonban 2019 októberében és Iránban 2019 novemberében.
Egyelőre ennyit tudunk az iráni fejleményekről. Felvetődik a kérdés, hogy amennyiben a helyzet tovább eszkalálódik és az ország anarchiába süllyed, mennyiben lesz hasznos szövetségese Moszkvának Teherán, mivel az utóbbi időben komoly közeledés volt megfigyelhető a két kormányzat között, melyet mi sem jellemez inkább, mint az, hogy Irán drónokat szállít az orosz erőknek az ukrajnai konfliktusban történő bevetésre. De ha sztrájkolni fognak a gyárak, akkor az Oroszországi Föderáció újból drónok nélkül maradhat. Mindenesetre igen érdekes helyzet kezd kialakulni.
Eddig tartottak az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert következnek két részben az ukrajnai hírek, melyek ma Liman eleste miatt különösen izgalmasak lesznek.