A mai hírösszefoglaló második része teljes egészében a még most is zajló orosz mozgósítással foglalkozik, ugyanis a valami, ez eldöntheti a háborút: igaz, nem úgy, ahogyan az Putyin gondolja, hanem ellenkezőleg, mivel össznépi felháborodást és tiltakozást váltott ki. Valamint sosem látott menekülési hullámot.
Kezdjük azzal, hogy Navalnij munkatársai bejelentették: újraindítják a hálózatukat, hogy szembeszálljanak a háborúval és a mozgósítással. „Itt az ideje, hogy újraindítsuk hálózatunkat a mozgósítás és a háború ellen” – mondta Ivan Zsdanov, Navalnij korrupcióellenes alapítványának volt igazgatója abban a videóban, amelyet Leonyid Volkov, Navalnij kabinetfőnöke tett közzé kedden a közösségi médiában.
Navalnij politikai hálózatát, amelynek egy időben 50 regionális központja volt Oroszország-szerte, tavaly feloszlatták, miután egy moszkvai bíróság „szélsőséges” szervezetként betiltotta. De Moszkva ukrajnai inváziója és a múlt havi mozgósítás nyomán Volkov kijelentette: a hálózat újraindul, hogy ezek ellen küzdjön.
„Putyin háborút és szenvedést hozott minden orosz családba, minden otthonba” – mondta Volkov a videóban.
Zsdanov, aki Volkovhoz hasonlóan száműzetésben él, hogy elkerülje a büntetőjogi felelősségre vonást, ígéretet tett arra, hogy az új csoport egy „földalatti partizánmozgalom” lesz Oroszországon belül, és felszólította a polgárokat, hogy álljanak ellen a Kremlnek és dolgozzanak együtt a csoporttal.
„A harc különböző formákat ölthet” – mondta Volkov. „Lehet információt terjeszteni, jogi segítséget nyújtani, önkéntesnek jelentkezni, vagy szabotálni a katonai sorozási hivatalok munkáját”.
Én a magam részéről sok sikert kívánok nekik, minden orosz háborúellenes mozgalmat üdvözölni kell, de vannak bizonyos kétségeim afelől, hogy emigrációból mennyire hatékonyan lehet vívni a partizánháborút. Hátha tévedek.
A mozgósítás azért is népszerűtlen, mert maga az orosz hadsereg is az. Aki szolgált benne (és aki nem, de utánanézett), tudja, hogy egyes hagyományai undorítóak, mások ellenben megalázóak. A tegnap például túl jól, betű szerint sikerült egy toborzás. Azért írom, hogy „betű szerint”, mert véletlenül minden „újonc” veterán volt, aki szolgált már, egyesek háborúban is jártak, tehát ismerték a dörgést. Így aztán, mikor az öregkatonák – akiket az orosz katonai szleng „gyeduskának”, „nagypapának” nevez, amint az újoncok szívatását „gyedovcsinának” – megpróbálták kifosztani azokat, akiket teljesen civileknek hittek, érdekes dolgok vették kezdetüket. Az öregkatonák azt követelték a frissen mozgósított férfiaktól, hogy adják át nekik okostelefonjaikat és ruháik egy részét. Az „újoncok” azonban erőszakkal válaszoltak, és úgy elverték őket, mint szódás az ő lovát. Körülbelül 20 szerződéses katonát vertek rommá, bezárkóztak az egyik szobába és kihívták a rendőrséget. A katonai rendőrség megérkezett az egységhez, majd a Belügyminisztérium tisztjei is. Érdekes módon végül egyetlen „nagyapó” sem kívánt feljelentést tenni… hiszen egy tárgyaláson kiderült volna, hogy bizony rablással kísérleteztek.
Hogy hány újoncot terveznek behívni, azt csak találgatni lehet, hivatalosan Sojgu védelmi miniszter háromszázezerről beszélt, nem hivatalosan egymillió körül lehet az előirányozott létszám. Azt viszont ma épp Sojgu árulta le, hogy kétszázezren már bevonultak. Sojgu szerint a mozgósított személyek kiképzése „80 gyakorlótéren és hat kiképzőközpontban zajlik. Elmondása szerint „a kiképzés és a harckészültség növelése után” a hadműveleti területre mennek. Ott viszont már harcoló alakulatokkal együtt kerülnek bevetésre, ami arra utal, hogy valóban erősítésnek, feltöltésnek szánják a most berángatott százezreket.
Különös játéka a véletlennek, vagy tán nem is véletlen, hogy pont ugyanannyi orosz érkezett a mozgósítás megkezdése óta Kazahsztánba, mint az Oroszországi Föderáció hadseregébe: kétszázezer. Mint a Novaja Gazeta írja:
„Szeptember 21-e óta, amikor Oroszországban bejelentették a „részleges” mozgósítást, mintegy 200 ezer orosz lépett be Kazahsztánba. Ezt a kazahsztáni belügyminisztérium vezetője, Marat Akhmetzhanov jelentette be, akit az Interfax idézett.
„Szeptember 21-től kezdődően mintegy 200 ezer orosz állampolgár lépett be Kazahsztánba, 147 ezer állampolgár távozott” – mondta az újságíróknak.
Akhmetzhanov szerint a mozgósítás bejelentése óta „voltak dugók” az orosz-kazahsztáni határon, de október 3. óta a helyzet normalizálódott. Elmondta, hogy tegnap hétezer orosz lépett be az országba, és 11 ezren távoztak. „Akik érkeznek, azok távoznak” – mondta a belügyminisztérium vezetője.
Elmondta azt is, hogy az elmúlt két hétben hét oroszt utasítottak ki Kazahsztánból: hárman illegálisan lépték át a határt, négyen rendbontást követtek el Uralskban.
A mozgósítás megkezdését követő első héten mintegy 98 000 orosz érkezett Kazahsztánba. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök ezt követően kijelentette, hogy a kazah hatóságok tárgyalásokat fognak folytatni Oroszországgal az orosz állampolgárok tömeges érkezéséről.”
Na most akkor hogy is van ez? Kétszázezren érkeztek, száznegyvenhétezren távoztak? Igen, csakhogy nem Oroszországba távoztak… Kazahsztánból már járnak a repülőgépek, vonatok mindenfelé. Így aztán elképzelem a tárgyalást Tokajev és Putyin elnökök között (Putyin látványosan utálja Tokajevet, állandóan úgy tesz, mintha nem tudná megjegyezni a nevét, ami keleti ember számára igen nagy sértés):
– Vlagyimir Vlagyimirovics szabadna tudnom, hány újoncot kívánnak még toborozni?
– Nem szabadna. De elárulom, hogy még olyan egymillióra gondoltunk.
– Rendben van, ez esetben kérem, hogy fizessék ki az asztanai repülőtér és pályaudvar megnagyobbításának költségeit, valamint építsenek néhány szállodát.
– Miért?
– Mint azt a gyakorlat mutatja, valamilyen okból pont annyian fognak rajtunk keresztül menekülni, ahány embert sikerül besorozzanak, márpedig egymilliós átmenő forgalmat a mi kis vidéki infrastruktúránk nem képes kiszolgálni.
– Mit bánom én, akkor zárják le a határaikat és toloncolják ki őket Oroszországba, mi majd elbánunk velük!
– Azt nem lehet. Asztana mégsem Moszkva… nálunk humánusak a törvények.
Azért idén év elején, a zavargások vérbefojtásakor nem voltak annyira humánusak. Mindenesetre mára ennyi hír jutott, hagyjunk munkát holnapra is.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!