Iránban egyre reménytelenebb hazugság- és erőszakspirálba kerül a kormányzati kommunikáció, ami önmagát generálja: már a sokadik meggyilkolt tüntetőről próbálják azt állítani, hogy „alapbetegségébe halt bele” vagy „öngyilkos lett”.
Az emberek igen ritkán verik magukat agyon rendőrségi cellákban, ezt az iráni nép is tudja, így minden hazugság újabb demonstrációkhoz vezet.
Ráadásul ami felháborodással kezdődött Mahsa Amini ártatlan, értelmetlen és brutális halála miatt, és amit meg lehetett volna állítani a felelősök megbüntetésével, ahogy nő a halottak száma, ahogy egyre magasabbra csap a felháborodás emiatt, ahogy sűrűsödnek a tüntetések kezd már rendszerváltást követelő forradalommá válni, bár az még egyáltalán nem világos, milyen rendszer követné az Iszlám Köztársaságot.
Az állami tévében Khamenei ajatollah beszédét meghackelte az Adalat Ali nevű csoport, a nézők egyszer csak lángolni látták a vezetőt, fején célkereszttel és olyasmiket hallottak, hogy: „csatlakozzatok hozzánk, lázadjatok fel”. Persze pár perc múlva sikerült lekeverni az adást, de ilyesmi Iránban eddig elképzelhetetlen volt.
Lássuk tehát a friss iráni híreket, melyeket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) állított össze az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az iráni rendszer folyamatban lévő rendszerellenes tüntetésekre adott elhibázott válaszai arra utalhatnak, hogy a rezsim magas rangú tisztviselői inkább Ali Khamenei legfelsőbb vezető vagy más kulcsfontosságú hatalmi központok érdekében foglalnak állást, mintsem hogy megpróbálnák elérni a nyugtalan lakosságot. A tüntetőkkel szembeni brutalitásról szóló kormányzati dezinformáció egyre inkább elszakad a valóságtól, és inkább szítja a tüntetők haragját, mint csillapítja azt. Ebrahim Raisi elnök egy teheráni női egyetemen beszélt, hogy szemléltesse, hogy a fiatal iráni nők tömeges tiltakozásával szemben egyes iráni nők továbbra is támogatják őt a rendszer élén. Az IRGC-hez kötődő médiumok hasonló módon terjesztik a tüntetők halálával kapcsolatos dezinformációt, azt állítva, hogy több tüntető alapbetegségben, öngyilkosságban és más, a rendőri brutalitással össze nem függő okokban halt meg. Meg nem erősített jelentések szerint a rendszer átszerkesztette Sarina Esmail Zadeh – akit az iráni biztonsági erők brutálisan megöltek egy rendszerellenes tüntetés során – Telegram-fiókját, hogy támogassa a hatalom azon állítását, miszerint öngyilkosságot követett el.
A rendszer ilyen jellegű üzenetei szokatlanul elszakadnak a valóságtól, és elriasztják a tiltakozókat és a velük szimpatizálókat. Ezek a narratívák inkább egy belső közönségnek szólhatnak. Khamenei október 3-i megjelenése során stabilnak tűnt, és úgy tűnik, felépült a romló egészségi állapotáról szóló jelentések ellenére is. A rendszer legújabb üzenetei mindazonáltal azt sugallják, hogy a legfelsőbb vezető utódlásával kapcsolatos viták folyamatban vannak. A rezsim hangzatos üzeneteinek célja az lehet, hogy a Khameneihez hasonló vezetők – akik közvetve, esetleg a televízión keresztül kapnak információkat a folyamatban lévő tüntetésekről – megítélését formálják arról, hogy a rendszer hivatalnokai és a lehetséges utódok milyen jól vannak, nem pedig azokét, akik – mint a tüntetők és a külvilág – közvetlenebbül láthatják a helyzetet.
A hatalom üzenetei által leírt fiktív világ és a valóság közötti növekvő szakadék mindenesetre fel fogja szítani a tüntetéseket.
A legfontosabb hírek röviden:
A rendszer üzenetei azt sugallják, hogy a rezsim kulcsfontosságú tisztviselői a legfelsőbb vezető, Ali Khamenei utódlásának alakítására irányuló erőfeszítések részeként ahelyett, hogy a tüntetők sérelmeire való reagálásra összpontosítanának, a kegyek elnyerése vagy megtartása érdekében pózolnak.
-
-
- A rendszerellenes tüntetések 20 tartomány legalább 29 iráni városában zajlottak.
- Az iráni biztonsági erők egyre erőszakosabb és halálosabb eszközöket alkalmaznak a tüntetések elfojtására.
- A tüntetők bebizonyították, hogy a kiterjedt internet- és távközlési korlátozások ellenére képesek a tüntetések koordinálására.
- A tüntetések retorikája egyre inkább a rendszer megdöntésére irányuló forradalmi felhívásokat tartalmaz.
- Október 8-án az olajipari dolgozók és a bazárban dolgozó kereskedők sztrájkokban vettek részt.
- Az IRGC szeptember 26. óta először nem támadta meg a rendszerellenes kurd milícia állásait, valószínűleg részben azért, mert az iraki parlament összeült, hogy megvitassa a támadásokat.
-
Rendszerellenes tüntetések
A rendszerellenes tüntetések száma és mértéke október 8-án jelentősen megnőtt. A CTP értékelése szerint legalább 29 iráni városban, 20 különböző tartományban került sor előre szervezett rendszerellenes megmozdulásokra. Október 8-án volt az egyik legjelentősebb tiltakozó akció a szeptember 16-án kezdődött tüntetések óta. Az október 8-i tüntetéseken az iráni lakosság széles rétegei vettek részt, beleértve a marginalizált kisebbségeket, kereskedőket, diákokat és a városi elitet. Az iráni közösségi média felhasználói a következő helyszíneken dokumentálták a zavargásokat:
-
-
- Fardis, Alborz tartomány
- Karaj, Alborz tartomány
- Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány
- Iszfahán város, Iszfahán tartomány (erőszakos cselekményekről számoltak be).
- Kashan, Esfahan tartomány
- Shahinshahr, Eszfahan tartomány
- Shiraz, Fars tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Rasht, Gilan tartomány
- Gorgan, Golestan tartomány
- Hamedan város, Hamadan tartomány
- Mashhad, Khorasan Razavi tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Kerman város, Kerman tartomány
- Javanroud, Kermanshah tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Naysar, Khuzestan tartomány
- Shadegan, Khuzestan tartomány
- Saghez, Kurdisztán tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Sanandaj, Kurdisztán tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Doroud, Lorestan tartomány
- Arak, Markazi tartomány
- Babol, Mazandaran tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Sari, Mazandaran tartomány
- Qazvin város, Qazvin tartomány
- Teherán város, Teherán tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Qods, Teherán tartomány
- Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Mahábád, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Piranshahr, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Yazd város, Yazd tartomány
- Zanjan város, Zanjan tartomány
-
A közösségi médiában megosztott felvételek szerint a biztonsági erők október 8-án több városban éles lőszerrel lőttek tüntetőkre és járókelőkre, ami valószínűleg a rendszer tüntetések elfojtására adott intézkedéseinek fokozódását jelzi. A biztonsági személyzet az elmúlt hetekben nagyrészt letartóztatta vagy gumilövedékekkel és festékgolyókkal lőtt a rezsim ellen tüntetőkre a nagyobb iráni városokban, a kurd városokban és Zahedánban több alkalommal alkalmazott halálos kimenetelű erőszak figyelemre méltó kivételeitől eltekintve. A jelentések szerint a biztonsági erők éles lőszerrel lőttek három tüntetőre – akik közül az egyik a tüntetéseken részt nem vevő járókelő volt – olyan videókon, amelyeket a közösségi média felhasználói széles körben terjesztettek és elítélték. Az iráni közösségi média felhasználói háborús övezetekhez hasonlították a biztonsági erők és a tüntetők közötti erőszakos összecsapásokat október 8-án.
A rezsim egyre gyakrabban alkalmazhat halálos kimenetelű erőszakot, miközben egyes iráni városokban a tüntetések megfékezéséért küzd. Egy tartományi rendvédelmi tisztviselő határozott fellépést ígért a tüntetőkkel szemben október 8-án. Mohsen Mansouri teheráni kormányzó is elismerte, hogy a város helyi rendvédelmi parancsnokságának a tüntetésekre reagáló képességében vannak hiányosságok, és megjegyezte, hogy a teheráni biztonsági személyzet több napja nem aludt a tüntetések elfojtásában való részvételük miatt. Egyes iráni közösségi média-felhasználók arról számoltak be, hogy a tüntetők sikeresen visszaverték a biztonsági erőket Teherán és Sanandaj városok különböző területein. Más jelentések szerint Saghezben egy igazságügyi tisztviselő sérüléseket szenvedett a tüntetőkkel való október 8-i összecsapásokban.
A halálos kimenetelű erőszak fokozott alkalmazása a rezsim biztonsági szolgálatai részéről nem meglepő, tekintve Khamenei október 3-i beszédében adott útmutatását, amelyben a keményebb fellépést szorgalmazta, amint arról a CTP korábban már beszámolt. A rendszer biztonsági erőinek vezetői az említett beszéd óta, többek között egy október 6-án közzétett közös levélben is megismételték Khamenei elkötelezettségét a tüntetések leverése mellett. A rezsim valószínűleg továbbra is nagyobb erőszakot és több halálos fegyvert fog alkalmazni, mindaddig, amíg Khamenei nem utasítja enyhébb megközelítésre, ami nem valószínű.
Úgy tűnik, hogy az iráni tüntetők a kiterjedt internet- és távközlési korlátozások ellenére képesek koordinálni tevékenységüket. A tüntetők október 8-án sikeresen megszervezték a rezsimellenes tüntetéseket, bár nem világos, hogyan voltak erre képesek. A tüntetők emellett bebizonyították, hogy képesek előre látni és tompítani a rendszer tüntetések elfojtására irányuló taktikáinak egy részét. A közösségi médiában keringő felvételek azt mutatják, hogy a tüntetők elbarikádozzák az utcákat, hogy akadályozzák az iráni biztonsági erők mozgását Teheránban és más nagyvárosokban, ami olyan taktika, amelyet a rezsim tisztviselői megpróbáltak megelőzni – de sikertelenül.
Az iráni tüntetők egyre inkább úgy hivatkoznak a rendszerellenes tüntetésekre, mint forradalmi mozgalomra, amelynek célja az iszlám köztársaság megdöntése. A közelmúltban a tüntetések jelszavai a Khamenei és az iráni regionális célok elleni sérelmektől a rendszer megdöntésére irányuló kifejezett felhívásokig fejlődtek. A tüntetők az elmúlt napokban olyan jelszavakat skandáltak, mint „ne mondd, hogy tiltakozás, ez forradalom” és „ez a vér éve, Khamenei meg fog bukni”. A CTP nem tudja függetlenül ellenőrizni ezt a felvételt.
A tiltakozások az iráni társadalom széles rétegeit fogják össze. Az olajipari dolgozók sztrájkba léptek a Khuzestan tartománybeli abadáni finomítóban. A bazári kereskedők állítólag bezárták üzleteiket Teheránban. A kereskedők állítólag az Alborz tartománybeli Karajban is bezárták üzleteiket.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények
Az IRGC szeptember 26. óta először nem támadta a rendszerellenes kurd fegyveresek állásait az iraki Kurdisztánban. Az IRGC szeptember 26. és október 7. között naponta hajtott végre támadásokat a rezsimellenes kurd fegyveresek ellen az Erbil tartománybeli Choman és Soran körzetekben. Az IRGC médiacsatornáin azt közölték, hogy az IRGC szüneteltette a műveleteket, mert sikeresen megsemmisítette az előre meghatározott célpontok listáján szereplő objektumokat. Az IRGC médiacsatornáin arra figyelmeztettek, hogy az IRGC újraindíthatja a támadásokat, beleértve a szárazföldi műveleteket is, ha a Kurdisztáni Regionális Kormánynak (KRG) nem sikerül visszafognia a rendszerellenes kurd milícia tevékenységét az iraki Kurdisztánban.
Az IRGC valószínűleg részben azért szüneteltette az iraki Kurdisztánban végrehajtott támadásokat, hogy ne ássa alá az Iránnal szövetséges iraki politikai frakciók kormányalakítási erőfeszítéseit. Az október 8-i parlamenti ülésszakon több, Iránnal szövetséges siita párti koordinációs kerettagot (SCF) eskettek fel parlamenti képviselőnek. Az új képviselők töltötték be a megüresedett helyeket, amelyek az iraki nacionalista síita lelkész, Mukhtada asz-Szadr politikai frakciójához tartozó tagok június 12-i lemondása miatt maradtak betöltetlenül. Az SCF kormányalakítási tárgyalásokat folytat a Kurdisztáni Demokratikus Párttal (KDP) és a szunnita dominanciájú Szuverenitás Szövetséggel, amely szeptember 25-én kilépett a szadristákkal kötött politikai szövetségből. Az SCF, a KDP és a Szuverenitás Szövetség közötti megállapodás valószínűleg elegendő parlamenti helyet biztosítana a kormányalakításhoz. Az IRGC valószínűleg el akarja kerülni, hogy az iraki Kurdisztánban elkövetett további támadásokkal veszélyeztesse az SCF és a KDP közötti tárgyalásokat.
Az IRGC valószínűleg azt is el akarja kerülni, hogy felszítsa az iraki nacionalista érzelmeket, amelyeket a szadristák kihasználhatnak a kormányalakítási erőfeszítések további akadályozására. Az október 8-i parlamenti ülésszak csak a második azóta, hogy a szadrista Saraya al-Salam harcosai augusztus 29-én összecsaptak Bagdadban Irán iraki proxyharcosaival, hogy megakadályozzák a kormányalakítási erőfeszítéseket. Az IRGC valószínűleg igyekszik elkerülni minden olyan akciót, amely újabb erőszakot szítana vagy felerősítené az Irán-ellenes érzelmeket Irakban.
Az iraki parlament vizsgálatot kezdeményezett az iraki Kurdisztánban elkövetett korábbi iráni támadások ügyében. Az iraki parlament elnöke, Mohamed al-Halbousi elfogadta a Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) által vezetett október 6-i petíciót, hogy tartsanak rendkívüli parlamenti ülést az IRGC közelmúltbeli támadásainak megvitatására Irak-Kurdisztánban. Halbousi utasította a biztonsági, védelmi és külügyi bizottságot, hogy az október 8-i parlamenti ülésen készítsen jelentést a török és iráni támadásokról Irak-Kurdisztánban. Halbousi és az iraki parlament alelnöke, Shakhwan Abdullah közölte a sajtóval, hogy Irak a jelentést és a kapcsolódó sürgősségi petíciókat az ENSZ Biztonsági Tanácsához és az Interparlamentáris Unióhoz fogja benyújtani.
Eddig tartottak az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert nemsokára érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója is, ma sajnos csak egy részben.