Szele Tamás: Irán válaszúton

Irán jelenlegi állapotát válságnak szoktuk nevezni, bár lassan túljut ezen a fázisán, csak még nem látni, mi lesz belőle. Túl sok és sokféle sérelem halmozódott fel abban az országban túl hosszú idő alatt, így egyelőre eldönthetetlen, hogy ha nem fojtják vérbe a tiltakozásokat, azok végül milyen jelleget fognak ölteni, mert egyelőre arról szólnak, hogy mindenki haragszik, de nem mindenki ugyanazért.

Mindenesetre a hatalom sem nagyon tudja, mihez kezdjen a demonstrációkkal, és nem túlzottan kreatív, gyakorlatilag vagy casus bellinek akarja őket kikiáltani valamely – bármely – általa nem kedvelt ország ellen, vagy le akarja verni a tüntetéseket, mert első a statuálás, mint a Tanúban – az csak kevesekben merül fel, hogy talán tárgyalni kéne az elégedetlenekkel, netán orvosolni a sérelmeiket, ha csak részben is. Ily módon maga a rendszer sietteti tulajdon bukását, de ez már az ő dolga.

Mi meg lássuk a friss információkat. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.

A jelenleg zajló, rendszerellenes tüntetések kölcsönhatásba léphetnek az Iránban már létező felkelésekkel, és azokból táplálkozhatnak. Irán északnyugati, délnyugati és délkeleti határvidékén legalább három aktív, de alacsony szintű felkelés zajlik. Iráni arab, beludzs és kurd militáns csoportok évtizedek óta kihasználják az iráni marginalizált kisebbségek gazdasági és politikai elégedetlenségét, hogy támogassák e csoportok rendszerellenes tevékenységét. Ezek a csoportok, amelyek közé tartozik a Kurdisztáni Szabad Élet Pártja és a Jaish al Adl, hagyományosan támadásokat hajtottak végre Irán területén, és rendszeresen összecsaptak az állami biztonsági szolgálatokkal.

A jelenlegi tiltakozó mozgalomban a legsúlyosabb erőszakos cselekmények az északnyugati Kurdisztán tartományban és a délkeleti Szisztán és Beludzsisztán tartományban történtek, részben azért, mert ezeken a területeken lázadó csoportok tevékenykednek, amelyek valószínűleg a rezsim elleni harc érdekében próbálják maguk mellé állítani és szítani a zavargásokat. Az állami biztonsági szolgálatok is nagyobb erőt alkalmaznak ezeken a területeken.

Az Irán belterületén zajló tüntetések már megközelíthetik az amerikai katonai doktrínában a „látens és kezdődő” felkelés küszöbét. A CTP még nem figyelt meg egyértelmű jeleket arra vonatkozóan, hogy a tiltakozó mozgalom átlépte volna ezt a küszöböt, és nem készül előrejelzéseket tenni arra vonatkozóan, hogy ez bekövetkezik-e. Az amerikai felkelésellenes doktrína, amely a maoista felkelés kereteinek módosított változatát használja, a következőképpen határozza meg a felkelés legalacsonyabb szintjét:

Az első fázis látens és kezdődő. Ebben a fázisban a tevékenységek közé tartozik a felkelő vezetés kialakulása, a korai szervezeti infrastruktúra létrehozása, a képzés, az erőforrások megszerzése és a politikai akciók, például a tüntetések szervezése. Egy csoport, amely végül a felkelés tagjává válik, ebben a szakaszban lehet egyszerűen egy legitim politikai csoport. A kormányzati intézkedések és a társadalomban bekövetkező változások a politikai csoportok tevékenységét felkeléssé alakíthatják át.”

A tiltakozó szervezetek érthető módon óvakodnak attól, hogy megfigyelhető nyomokat hagyjanak a nyílt forrásokban, így jelenleg lehetetlen felmérni a kiterjedésüket, képességeiket vagy szándékaikat. De az olyan születőben lévő tiltakozó szervezetek megjelenése, mint a Teheráni Szomszédság Ifjúsága, amelyek arra utalnak, hogy többet tudnak tenni, mint egyszerűen tüntetéseket generálni – különösen a rezsim biztonsági erőinek megakadályozása Teherán és más városok bizonyos területeire való behatolásban –, jelezheti képességeik vagy szándékaik változását. A rendszer megdöntését követelő jelszavak és rigmusok, különösen azok, amelyek azt mondják, hogy ez nem tiltakozás, hanem forradalom, egy másik lehetséges fázist jelentenek.

De az olyan születőben lévő tiltakozó szervezetek megjelenése, mint a Teheráni Szomszédság Ifjúsága, amelyek arra utalnak, hogy többet tudnak tenni, mint egyszerűen tüntetéseket generálni – különösen a rezsim biztonsági erőinek megakadályozása Teherán és más városok bizonyos területeire való behatolásban –, jelezheti képességeik vagy szándékaik változását. A rezsim megdöntését követelő jelszavak és skandálások, különösen azok, amelyek azt mondják, hogy ez nem tiltakozás, hanem forradalom, egy másik lehetséges állapotot jelentenek.

A maoista elméletből levezetett lázadási szakaszok mentén értékelni egy tiltakozó mozgalom mozgását kétségtelenül problematikus. A maoista elmélet és az amerikai felkelésellenes doktrína feltételezi egy olyan csoport létezését, amely a kormány megdöntésére törekszik, mielőtt a nagy tüntetések megkezdődnek, és nem biztos, hogy megfelelően lefedik egy olyan tiltakozó mozgalom helyzetét, amely idővel felkeléssé alakul át.

A szíriai polgárháború azonban hasonló utat járt be, mint amilyen az iráni tiltakozás lehet – a békés tiltakozásokra erőszakos elnyomással válaszoltak, amely megtört a biztonsági erőkön. A tüntetésekhez csatlakozó biztonsági erők átállói segítettek megszervezni a tüntetéseket és felkészíteni a résztvevőket arra, hogy megvédjék magukat a rendszer növekvő erőszakosságával szemben. Az iráni biztonsági erők átállására korlátozott jelek mutatnak, bár néhány iráni biztonsági alakulat csatlakozott a tüntetőkhöz a korábbi tiltakozási hullámokban anélkül, hogy azok szervezett felkeléssé alakultak volna. Az iráni rendszerre nézve azonban fennáll a veszély, ha a jelenlegi tiltakozási hullám olyan kölcsönhatásba lép Irán régóta zajló felkeléseivel és a rezsim brutális válaszlépéseivel, amely a felkelési spektrumon belülre helyezi azt.

A legfontosabb hírek röviden:

    • A folyamatban lévő, rendszerellenes tüntetések olyan kölcsönhatásba léphetnek a már meglévő iráni felkelésekkel, és olyan módon táplálkozhatnak belőlük, amely meghosszabbíthatja, újjáélesztheti és súlyosbíthatja a zavargásokat.
    • Az iráni biztonsági erők brutálisan lecsaptak a tüntetőkre a Kurdisztán tartománybeli Sanandajban.
    • A jelentések szerint október 10-én olajipari dolgozók ezrei vettek részt sztrájkokban és rendszerellenes tüntetésekben, amelyek elhúzódása jelentős veszélyt jelenthet a rezsim olajtermelésére.
    • A tiltakozó tevékenység valószínűleg október 12-én még nagyobb méreteket ölt majd.
    • Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi vezető október 10-én békülékeny hangnemet ütött meg a tüntetőkkel szemben, szakítva ezzel a rezsim magas rangú vezetőinek az Ali Khamenei legfelsőbb vezető október 3-i beszéde óta megszokott nyilatkozataival.

Rendszerellenes tüntetések

Október 10-én 11 különböző tartomány legalább 16 városában zajlottak rendszerellenes tüntetések. Az iráni biztonsági erők egyre erőszakosabb és életveszélyesebb eszközöket vetnek be a tüntetések elfojtására, különösen a Kurdisztán tartománybeli Sanandajban. A CTP nagy és közepes valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken voltak tüntetések:

    • Asalouyeh, Bushehr tartomány
    • Iszfahán városa, Iszfahán tartomány
    • Karzin, Fars tartomány
    • Marvdast, Fars tartomány
    • Shiraz, Fars tartomány
    • Kermanshah város, Kermanshah tartomány
    • Abadan, Khuzestan tartomány
    • Dehgolan, Kurdisztán tartomány
    • Saghghez, Kurdisztán tartomány
    • Sanandaj, Kudisztán tartomány (jelentős erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
    • Arak, Markazi tartomány
    • Qazvin város, Qazvin tartomány
    • Teherán város, Teherán tartomány
    • Mahábád, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány

A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:

    • Baneh, Kurdisztán tartomány
    • Ramsar, Mazandaran tartomány

Az iráni biztonsági erők erőszakosan és nagymértékben fokozták a rendszerellenes tüntetőkkel szembeni fellépést a Kurdisztán tartománybeli Sanandajban. Az iráni biztonságiak október 9-én és 10-én válogatás nélkül lőttek éles lőszerrel és könnygázzal a tüntetőkre és az emberek otthonaira. Egy kurd emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy a Baszidzs tagjai több helyi negyedben körülzárták és bekerítették a lakosokat, megakadályozva őket a távozásban, és október 10-én könnygázt lőttek a rendszerellenes jelszavakat skandáló lakosokra az otthonaikban. Más emberi jogi szervezetek arról számoltak be, hogy a biztonsági erők több sanandaji lakost, köztük egy hétéves gyermeket is megöltek. Egyes közösségi médiafelhasználók háborús övezethez hasonlítják a tiltakozó akciók brutális leverését Sanandajban.


Egy európai székhelyű kurd emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy a Kurdisztán tartománybeli Sanandajban zajló zavargások elfojtására kijelölt Kermanshah tartományi rendfenntartó parancsnokság néhány tagja megtagadja a részvételt a folyamatban lévő leszámolásban. A CTP nem tudja ellenőrizni ezeket az állításokat.

Október 10-én az olajipari dolgozók sztrájkokban és rendszerellenes tüntetésekben vettek részt Bushehr és Khuzestan tartományokban, veszélyeztetve a rezsim olajkitermelését. A Bushehr tartománybeli Asalouyehben több mint 1000 petrolkémiai munkás vett részt a rendszerellenes szolidaritási sztrájkokban és tüntetéseken. Az asalouyehi munkások a jelentések szerint autópályákat zártak el, felgyújtottak néhány létesítményt a petrolkémiai üzemben, és forradalmi jelszavakat skandáltak, többek között „ez a vér éve, Khamenei meg fog bukni. ” A Khuzestan tartománybeli Abadanban lévő olajfinomító dolgozói hasonlóképpen sztrájkokban és rendszerellenes tüntetésekben vettek részt. Az Olajipari Szerződéses Dolgozók Tanácsa azt állította, hogy október 10-én 4000 olajipari dolgozó vett részt sztrájkokban, köztük több más olajfinomítóban is a Perzsa-öböl mentén. A tanács további tüntetésekre és sztrájkokra szólított fel egész Iránban, arra buzdítva a tüntetőket, hogy „készüljenek fel az országos sztrájkokra”.


Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi főnök október 10-én békülékeny hangnemet ütött meg a tüntetőkkel szemben. Ejei a tüntetőkkel való párbeszédre és a reformok megvitatására szólított fel, eltérően más magas rangú politikai és biztonsági tisztviselőktől, akik az elmúlt napokban keményebb hangot ütöttek meg a tüntetőkkel szemben. Nem világos, hogy Ejei megjegyzései a rezsim üzenetének megváltozását jelentik-e a növekvő olajmunkás-sztrájkokra adott válaszként, vagy Ejei eltér a rezsim által hangoztatott álláspontoktól. Ebrahim Raisi elnök szeptember 28-án röviden hasonló álláspontot fogalmazott meg, de azóta agresszívebb álláspontot képvisel. A CTP továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és az elkövetkező napokban fejleszteni fogja ezt a helyzetértékelést.

Október 12-én a tüntetések várhatóan egyre nagyobb méreteket öltenek majd. A rendszerellenes The Neighborhood Youth of Tehran (Teheráni Szomszédság Ifjúsága) nevű csoport nyilatkozatot tett közzé, amelyben tüntetésekre szólított fel ezen a napon, és útmutatást adott a tüntetőknek arra vonatkozóan, hogyan lehet elrettenteni és tompítani az iráni biztonsági erők támadásait.

Ennyi hírünk van Iránból, de ezek távolról sem megnyugtatóak, hátha holnapra okosabbak leszünk. Maradjanak a Zónán, mert nemsokára érkezik az orosz–ukrán hírek összefoglalója is, szokás szerint két részben.


Oszd meg másokkal is!