Fontos hírek ma is vannak, mint mindig, csak szenzációk nincsenek. Akad ma találgatás, vita, kitelepítés, hamis vád, manipuláció és személyiségi jogokkal való visszaélés – de szenzációt most nem tudnék mondani és talán így is van ez jól. Kezdjük a találgatásokkal.
Eléggé titokzatos volt, mikor Lukasenka fehérorosz elnök bejelentette, miszerint „közös orosz-fehérorosz katonai csoportosulás jön létre országa területén” elég sokan estek gondolkodóba, köztük én magam is, mert ez így, ezekkel a szavakkal szó szerint bármit jelenthet. Még orosz nyelven sem tartozik a katonai szaknyelvbe ez a kifejezés, tehát nem igazán lehet érteni, mire is gondolt a (téesz)elnök. Mostanra négy változat kristályosodott ki, négy lehetőség. Ezeket vizsgálta meg a Meduza. Lássuk:
1. változat. Szóbeli beavatkozás, mellébeszélés, amelynek célja, hogy elterelje az ukrán hadvezetés figyelmét más frontokról. Lukasenka már korábban is alkalmazott hasonló trükköt, de nem sok sikerrel.
Az invázió kezdetén az orosz csapatok, repülő- és rakétadandárok önállóan tevékenykedtek Fehéroroszország területéről, míg a fehérorosz hadsereg csak jelezte az ukrajnai harci műveletek előkészületeit (márciusban például demonstratívan csapatokat vezényeltek a Breszt melletti határhoz) – valószínűleg azért, hogy az ország északi részén megnyújtsák az ukrán védelmet.
Április elején az orosz egységeket kivonták az országból és átcsoportosították a Donbasszba, de Lukasenka továbbra is azt hangoztatta, hogy Fehéroroszországban egységes orosz-fehérorosz csoportosulás van – júliusban például ilyen kijelentést tett. Kijev nyilvánvalóan nem hitt neki.
2. változat. A „csoportosulás” létrehozása az orosz légierő, rakétabrigádok és drónok fehéroroszországi telepítésének álcája. Hosszú szünet után az orosz fegyveres erők tömeges csapásokat mértek Nyugat- és Észak-Ukrajnára (beleértve Kijevet is). A csapások egy részét „Geran–2” (iráni gyártmányú) kamikaze drónok hajtották végre Fehéroroszország területéről. Valószínű, hogy az orosz hadsereg továbbra is megpróbálja majd alkalmazni az új stratégiát a „kimerítés háborújában”, amely magában foglalja az ukrajnai kritikus infrastruktúra lerombolását. Ez nem lesz lehetséges a fehérorosz terület felhasználása nélkül. Ebben az esetben az orosz hadsereg légi és rakétaegységei alkotják majd a „csoportosulás” gerincét, míg a fehérorosz fegyveres erők fedezik a bevetésüket.
3. változat. A csoportosulás a jövőre készülve jön létre, amelyben az orosz vezetés a háború Ukrajnán túli kiterjesztését és a NATO-országokkal való konfliktus elkerülhetetlen eszkalálódását látja.
A Kremlnek szüksége lehet egy kiterjesztett katonai jelenlétre Fehéroroszországban abban az esetben, ha az Orosz Fegyveres Erők nem stratégiai nukleáris fegyverek bevetése miatt a Nyugattal szemben katonai súlyosbodás következik be.
4. változat. Oroszország tervezi, hogy a jövőben ismét megtámadja Észak- vagy Nyugat-Ukrajnát
A közelgő nagyszabású támadás Fehéroroszország területéről a legkevésbé valószínű verzió, több okból is. A Kremlnek ehhez még nincsenek meg az erői, és az offenzívát az ukrán-fehérorosz határ földrajzi adottságai is korlátozzák: az orosz csapatoknak februárban és márciusban nem sikerült megszervezniük a Kijevtől északra és nyugatra lévő csoportosulás utánpótlását a „Pripjaty térségén” keresztül, amely mocsaras, kevés úttal és számos vízi akadállyal rendelkező terület. Ígéretes lett volna egy offenzíva a breszti térségből Ukrajna nyugati határa mentén, hogy elvágja azt az Európából érkező utánpótlástól. Egy ilyen művelethez azonban hatalmas erőre lenne szükség, amely a Kreml számára még a részleges mozgósítás után is elérhetetlen. Tegyük hozzá: a fehérorosz hadsereg (békeidőben) hagyományosan nagyon gyenge. A fehérorosz fegyveres erők létszámuk, modern fegyverzetük és védelmi kiadásaik tekintetében megfelelnek az örmény fegyveres erők szintjének, és nagyságrendekkel elmaradnak a mozgósított ukrán hadseregtől.
A fehérorosz hadsereg harci műveletekben való részvétele csak a mozgósítás után lehetséges, amelynek meg kell dupláznia a hadsereg létszámát.
De még a mozgósítás után is nagyon gyenge marad. Szervezetileg az Orosz Fegyveres Erők alá lesz rendelve, mivel még a hadviseléshez szükséges saját struktúrákkal sem rendelkezik (pl. egységes szárazföldi haderőparancsnokság).
Körülbelül ez a négy lehetőség áll fenn, illetve van még egy, az ötödik, mely szerint tervezik az előző négy valamelyikét, csak épp nem valósítják meg. Ez volna a legbiztatóbb.
Ugyanilyen biztató lenne, ha elmaradna a Herszoni Terület evakuációja. Ennek a közigazgatási egységnek ugyanis 1 172 689 lakosa van, és ennyi ember válna az evakuációval földönfutóvá. Viszont lassan már védhetetlen a vidék, az ukránok lassan, de biztosan haladnak előre, így Volodimir Szaldo, a Herszoni Terület megszállási adminisztrációjának vezetője arra kérte az orosz vezetést, hogy segítsen a régió lakóinak evakuálásában, hogy megvédje őket „a rakétatámadások következményeitől”. Elmondása szerint Herszon, Novaja Kakhovka, Hola Prystan és Csornobajivka városát naponta támadják. Javasolta, hogy a herszoni lakosokat a Krímbe, a Rosztovi területre, Krasznodar és Sztavropol régióba küldjék.
Ugyanakkor Szaldo helyettese, Kirill Sztremouszov azt mondta, hogy „senki nem evakuál senkit”: „ez az egész egy munkahipotézis, az életveszélyes zóna elhagyásának minden lehetősége objektív és átgondolt”.
Október 10-én Sztremouszov azt állította, hogy „Herszon feladása lehetetlen, minden ellenőrzésünk alatt áll”. Egy nappal korábban azonban az ukrán erők visszafoglaltak még öt falut: Novovaszilovka, Novohrigorovka, Novaja Kaminka, Trifonovka és Cservonoj. Összesen több mint 2400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel augusztus vége óta. Sztremouszovról mindig tudtuk, hogy a hazaárulók gyöngye, a kollaboránsok büszkesége, de az új, hogy saját maga is elhitte a tulajdon hazugságait – Herszon városában már hallani az ukrán ágyúk dörgését. Sőt, négy nappal ezelőtt még ő javasolta az evakuációt, igaz, úgy vetette fel, hogy „a gyermekeket, a szüleiket és az időseket meghívják nyaralni a Krímbe”. Hát, oda most nehéz eljutni. Mindenesetre Szaldo ezt mondja, Sztremouszov amazt, illeve ami épp az eszébe jut, de mit mond Moszkva?
Az orosz kormány segíteni fogja a Herszon régió lakosainak más régiókba való áttelepítését – közölte Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes.
Elmondása szerint a kormányzók utasítást kapnak arra, hogy nyújtsanak minden szükséges segítséget az emberek áthelyezéséhez. Minden evakuált személynek ingyenes szállást biztosítanak. Azok, akik úgy döntenek, hogy tartósan az új helyen maradnak, lakhatást kapnak.
Akkor ez eldőlt. Tragikus lesz egymillió ember deportálása, de eldőlt.
Mindeközben Oroszország gőzerővel dolgozik azon, hogy Ukrajnát keverje „terrorista állam” gyanújába és az Európai Unión is üssön egyet. Ugyebár, a Török Áramlat alig-alig működik, már régóta le is kellett volna zárni, ugyanis a szankciók miatt lehetetlenné vált a karbantartása, de a legújabb az, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára szerint Ukrajna fel is akarta volna robbantani a vezetéket. Szó szerint a következőket állította:
„Bizonyos erők, ezek lehetséges eredetére Putyin már utalt, már a Török Áramlatba is behatoltak. Szabotőröket fogtak el, több embert letartóztattak. Fel akarták robbantani. A mi területünkön, a mi földünkön.”
Honnan tudjuk, hogy fel akarták robbantani? Onnan, hogy ő mondta. És neki ki mondta? Az FSZB. Mivel pedig tudjuk, hogy FSZB-snek csak akkor hiszünk, ha már legalább három éve ló legel a sírján, azt is tudjuk, ezt a rémhírt hova tegyük.
Végül egy tragikomikus esetről számolok be: hogyan lesz önkéntes egy ellenzéki orosz újságíró a tudta nélkül? Úgy, hogy a megfelelő szervek jelentkeznek helyette. Vaszilij Krestyaninovot, a The Insider újságíróját a Goszuszlugin, az orosz kormányzati online szolgáltató portálon keresztül, beleegyezése nélkül vették fel önkéntesnek az ukrajnai háborúba. Fiókjához először egy orosz IP-címről (az újságíró 2021-ben hagyta el az országot), majd egy jereváni IP-címről fértek hozzá. Vaszilij azt állítja, hogy a második bejelentkezésre akkor került sor, amikor már köztudott volt, hogy Örményországban tartózkodik. Mint írja:
„A Goszuszlugi-fiókom az orosz e-mail címemhez kapcsolódik, amelyet alig használok. Kaptam egy értesítést, hogy besoroztak az orosz terrorhadseregbe – másképp nem tudom nevezni. Megdöbbentem, azt hittem, ez valami vicc vagy átverés – a közösségi oldalakon és a Telegramban időről időre kapok fenyegetéseket. Úgy döntöttem, hogy utánanézek: felmentem a Goszuszlugi honlapjára, amit szintén alig használok, és azt találtam, hogy hivatalosan regisztráltak egy kérelmet a nevemben, amit természetesen politikai üldözésnek tekintek, mivel aktivista és újságíró vagyok. Az orosz rezsim így próbál nyomást gyakorolni rám. Egyértelmű, hogy a mozgósított emberek most kritikus veszélyben vannak.”
Ehhez még tudni kell, hogy Krestyaninov 2021 novemberében vándorolt ki Oroszországból Grúziába, éspedig azért, mert az FSZB tisztjei megfenyegették és megpróbálták arra kényszeríteni, hogy informátor legyen. Idén szeptember elején Krestyaninovtól megtagadták a belépést Grúziába – amellett, hogy megtagadták tőle a belépést, egy határellenőrző ügynök „provokatív módon lefényképezte” az útlevelét, és a fotót állítólag elküldte a feletteseinek. Egy órával később egy rendőr odalépett Krestyaninovhoz, és közölte vele, hogy vissza kell szállnia egy Jerevánba tartó repülőgépre.
Most meg jelentkeztek a nevében a hadseregbe, miáltal amint orosz földre teszi a lábát, vagy katona lesz belőle, vagy katonaszökevény. Ügyes emberek ezek az FSZB-sek, csak az a kár, hogy még nem legel elég lovacska Oroszország temetőiben, hitelesítés céljából…
Mára ennyi hír jutott, holnap folytatom a krónikát.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!