Iránban nem enyhül a helyzet, a tiltakozó szervezetek már nyíltan a rendszer megdöntéséről beszélnek, és egyre többen vesznek részt a kormányellenes – sőt, ezek szerint már rendszerellenes – megmozdulásokon, éspedig a társadalom minden rétegéből. A hatalom viszont nem enged, egyre brutálisabb erőszakot alkalmaz.
Ennek meglesz a böjtje, de amint látni fogjuk, pillanatnyilag még az Irakra gyakorolt politikai befolyás is fontosabb Teheránnak, mint a belpolitikai problémák orvoslása: a Titanic süllyed, a zenészek viszont zavartalanul húzzák tovább a tegnapi nótát, mintha minden rendben volna. Lassan el fog jönni annak az ideje, hogy elgondolkodjunk egy iráni polgárháború és egy tartós ottani tűzfészek kialakulásának világpolitikai következményein.
Lassan elő kell majd venni ezt a témát is, de még nem jött el az ideje. Egyelőre lássuk a friss iráni információkat. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A kiterjedt tüntetések az elkövetkező napokban az iráni állambiztonsági szolgálatokat olyan mértékben megterhelhetik, hogy azok nem tudnak majd reagálni. A rendszerellenes tiltakozó szervezetek és a közösségi médiában közzétett fiókok október 14-re Khuzestan tartományban, október 15-re pedig az egész országban tüntetésekre szólítottak fel. Az Egész Ország Ifjúsága nevű csoport, amely október 11-én kezdett tweetelni, megismételte ezeket a felhívásokat, és kijelentette, hogy a hatalom megdöntésére törekszik. A csoport hozzátette, hogy Irán-szerte egyeztetett a helyi tiltakozó vezetőkkel. A Twitteren számos más perzsa nyelvű, hasonló elnevezési gyakorlatot alkalmazó közösségi médiafiók kering, amelyek azt állítják, hogy az ország különböző városaiban élő iráni tüntetőket képviselik. A Teheráni Szomszédok Ifjúsága* azt tweetelte, hogy az október 15-i tüntetések „a vég kezdetét fogják jelenteni a rendszer számára.”
*Nagyon sajnálom, a szervezet neve tényleg ezt jelenti, de annyira perzsa a kifejezés, hogy még nem sikerült találnom rá rendes magyar megfelelőt.
A CTP nem tudja ellenőrizni ezen csoportok hitelességét, illetve azt, hogy állításuk szerint ők vezetik az iráni tüntetéseket. Az Egész Ország Ifjúsága nevű szervezet konkrétan azt állítja, hogy tagjai Iránon belül és kívül is élnek. Ezek az október 14-i és 15-i tüntetésekre való felhívások valószínűleg mindenképpen több iránit fognak az utcára vinni.
Egy ilyen forgatókönyv megterhelné a rendszer azon képességét, hogy egyszerre nyomja el a tüntetéseket a nagyvárosokban és a határ menti régiókban. A rendszer viszonylag kis számú, ideológiailag nagyon elkötelezett és jól képzett biztonsági egységekre támaszkodik a tiltakozások leverésében, ami sebezhetővé teszi a biztonsági apparátust. Az iráni vezetők nem rendelkeznek elegendő ilyen erővel ahhoz, hogy lefedjék egész Iránt. A hatalom ezeket az elit biztonsági erőket hagyományosan oda irányítja az országon belül, ahol a legnagyobb szükség van rájuk – jellemzően a nyugtalan határvidékekre. A rendszer az elmúlt hetekben brutális fellépést folytatott a tüntetőkkel szemben az északnyugati Kurdisztán tartományban és a délkeleti Szisztán és Beludzsisztán tartományban, és valószínűleg arra összpontosít, hogy megakadályozza, hogy a felkelő csoportok teret nyerjenek ezekben a régiókban. A rezsimre további nyomást gyakorolhat, hogy október 14-én Khuzesztán tartományban – ahol gyakori a rendszerellenes erőszak -, október 15-én pedig Irán nagyvárosaiban próbálja meg ellenőrizni a tüntetéseket.
Az egyidejűleg országszerte – a nagyvárosokban és a határ menti régiókban – zajló tüntetések túlterhelhetik a biztonsági erőket, és megakadályozhatják őket abban, hogy egyes helyeken ellenőrzésük alá tudják vonni a megmozdulásokat. Egy ilyen forgatókönyv önmagában valószínűleg nem fogja megdönteni a rendszert, de minden bizonnyal jelentős nyomást gyakorolna rá.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A kiterjedt tüntetések az elkövetkező napokban az iráni állambiztonsági szolgálatokat olyan mértékben megterhelhetik, hogy azok nem tudnak reagálni rájuk.
- A rendszerellenes tüntetések 12 tartomány legalább 17 városában zajlottak.
- Az iraki parlament a kurd kompromisszumos jelöltet, Abdul Latif Rashidot választotta elnökké.
-
Rendszerellenes tüntetések
Október 13-án 12 tartomány legalább 17 városában zajlottak rendszerellenes tüntetések. A közösségi média beszámolói szerint a kereskedelmi és ipari sztrájkok folytatódtak Bushehr, Hormozgan, Kerman, Khuzestan, Kurdisztán és Teherán tartományok városaiban, négy napja, hogy Bushehr és Khuzestan olaj- és petrolkémiai dolgozók sztrájkkal és rendszerellenes megmozdulásokkal csatlakoztak.
A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyeken történtek tüntetések:
-
- Karaj, Alborz tartomány
- Nadzsafábád, Iszfahán tartomány
- Ilam város, Ilam tartomány
- Kermanshah város, Kermanshah tartomány
- Ahvaz, Khuzestan tartomány
- Baneh, Kurdisztán tartomány
- Marivan, Kurdisztán tartomány
- Saghez, Kurdisztán tartomány
- Sanandaj, Kurdisztán tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Arak, Markazi tartomány
- Mirjaveh, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
- Teherán város, Teherán tartomány
- Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Mahábád, Nyugat-Azerbajdzsán
- Abhar, Zanjan tartomány
- Zanjan város, Zanjan tartomány
A CTP alacsony valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
-
- Dehgolán, Kurdisztán tartomány
Az iráni rendszer továbbra is erőszakosan elnyomja és letartóztatja a tüntetőket, különösen Kurdisztán tartományban, mivel a kormányellenes demonstrációk már a huszonegyedik egymást követő naphoz közelednek. A közösségi média felhasználói továbbra is a tüntetőkkel szemben alkalmazott gyilkos erőszakról számolnak be, az Amnesty International pedig azt állította, hogy az iráni biztonsági erők legalább 23 gyermeket öltek meg a tüntetések szeptember 16-i kezdete óta.
Egy kurd emberi jogi csoport arról számolt be, hogy az iráni hatóságok szeptember 16. óta több mint 2180 embert tartóztattak le Kurdisztán tartományban. A biztonsági és hírszerzési szervek tisztviselői ezenfelül több mint 30 olaj- és petrolkémiai dolgozót tartóztattak le, akik sztrájkokban és a rendszerellenes tüntetéseken vettek részt a sztrájkok október 10-i kezdete óta. Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető október 13-án 1862 fogoly büntetését enyhítette vagy változtatta meg, köztük 218 „állambiztonsággal kapcsolatos” vádakkal elítélt fogolyét. A legfelsőbb vezető honlapja Mohamed próféta születésnapjára és Dzsafar Szadegh imámra való megemlékezésként fogalmazta meg a kegyelmeket. Az ilyen megemlékezések részeként történő kegyelmek megszokottak.
Magas rangú iráni tisztviselők október 13-án retorikusan fokozták az Egyesült Államok és szövetségesei elleni fellépést, megismételve Khamenei október 12-i megjegyzéseit, amelyekben Irán ellenségeit okolta a folyamatban lévő tüntetésekért. Hoszein Szalami, az IRGC parancsnoka és Amir Ali Hajizadeh, az IRGC légierő parancsnoka október 13-án egyetemi professzorokkal folytatott megbeszéléseken a folyamatban lévő tüntetéseket az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Izrael és Szaúd-Arábia által irányított ideológiai háborúnak minősítette. Hajizadeh hozzátette, hogy Irán figyelemmel kíséri ellenségei katonai és védelmi képességeit. Ebrahim Raisi elnök hasonlóképpen azzal vádolta az USA-t, hogy a rendszer destabilizálására irányuló politikát folytat a kazahsztáni Asztanában tartott, az ázsiai tagországok közötti kölcsönhatásról és bizalomépítő intézkedésekről szóló konferencián. Egy IRGC-hez kötődő újság október 13-án azzal vádolta Simon Shercliff brit diplomatát, hogy további zavargások szítására törekszik Iránban. A Politico hasonlóképpen arról számolt be, hogy több iráni tisztviselő négyszemközt figyelmeztette az EU-t, hogy ne vezessenek be tiltakozással kapcsolatos szankciókat Iránnal szemben, mondván, hogy a következmények „súlyosak lennének, és a kétoldalú kapcsolatok nem biztos, hogy túlélnék ezt”.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények
Az iraki parlament október 13-án Abdul Latif Rashid kurd kompromisszumos jelöltet választotta elnökké. Egy iráni közvetítőkhöz kötődő Telegram-csatorna ünnepelte Rashid megválasztását. Rashid az Iránnal szövetséges Mohammad Shia al Szudani-t választotta miniszterelnök-jelöltnek. A Shia Koordinációs Keret – az Irán által támogatott iraki pártok ernyőkoalíciója – korábban Szudanit jelölte jelöltjeként. Szudani feladata, hogy 30 napon belül javaslatot nyújtson be a kabinetről a parlamentnek. Irán valószínűleg megpróbálja majd kihasználni Szudani lehetséges miniszterelnöki tisztségét, hogy kiterjessze politikai befolyását Irakra, miután a korábbi iraki miniszterelnök, Musztafa al Kadhimi igyekezett korlátozni az iráni befolyást.
A szíriai külügyminisztérium október 13-án nyilatkozatot adott ki, amelyben támogatta az iráni rezsim brutális fellépését a folyamatban lévő tüntetésekkel szemben. A nyilatkozat támogatását fejezte ki Khamenei vezetése és a rezsim azon képessége iránt, hogy legyőzze a tüntetéseket. Szíria emellett figyelmeztetett a külföldi beavatkozásra, és követelte, hogy a nyugati országok szüntessék meg az Iránnal szembeni szankciókat.
Eddig tartottak a friss (tegnapi) iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert nemsokára érkezik az ukrán–orosz hírek összefoglalója is, szokás szerint két részben.