Szele Tamás: Tinédzserek forradalma

Az iráni rendszer kezdi a történelemben is példátlan lépésekre ragadtatni magát: most már középiskolás diákok, sőt, egész tanintézetek ellen harcol, ott razziázik, onnan hurcol el gyermekeket – akik közül sokan többet nem kerülnek elő élve. Drágán fogja megfizetni ennek a bestialitásnak az árát, az már bizonyos – átlépett egy határt, nem lesz kegyelem a számára.

Teszi mindezt egy olyan rezsim, amelyik kifelé háborúzni próbál, nagyon aktív titkosszolgálati tevékenységet végez, azt játssza, hogy komoly politikai tényező a Közel-Keleten és az üzemszerű működés látszatát kelti, sőt, még fenyegetőzik is a világpolitika színpadán – otthon pedig gyermekek közé lövet, és elnyomó volta miatt most már alig támaszkodhat a tulajdon népére. Nem lesz ennek jó vége, amondó vagyok.

De lássuk inkább, mi történt Iránban a legutolsó összefoglaló óta? Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.

Az IRGC a következő napokban folytathatja az iraki Kurdisztánban lévő célpontok elleni támadásokat. Az IRGC és a libanoni Hezbollah (LH) médiumai a kurd fegyveresek iraki kurdisztáni jelenlétét okolták az október 16-án zajló, rezsimellenes tüntetésekért. Az LH tulajdonában lévő Al Ahed News újraközölte az IRGC tulajdonában lévő médiumok egyik cikkét, amely azt állította, hogy a Moszad ügynökei 2021 óta együttműködnek a kurd komalai harcosokkal, hogy szabotázshálózatokat hozzanak létre Iránban. Az IRGC Telegram-csatornáin az iráni fegyveres erők vezérkari főnökének, Mohammad Bagherinek október 16-i nyilatkozatát is közzétették, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az IRGC folytatja a támadásokat az iraki Kurdisztánban, ha a kurd regionális kormány (KRG) nem „deportálja vagy fegyverezi le a helyi milíciákat”.

Az LH és az IRGC retorikája egybeesik azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint a KRG elutasította Irán követelését, hogy lefegyverezze és eltávolítsa az iráni rendszerellenes fegyvereseket az iraki Kurdisztánból. Hossein Amir Abdollahian iráni külügyminiszter október 16-án Teheránban a KRG belügyminiszterével, Rebar Ahmeddel folytatott találkozóján tette ezt a követelést. Az Iran International október 16-án azt állította, hogy a KRG iráni követe, Nazim Dabbagh elismerte, hogy a KRG figyelmeztette a rendszerellenes kurd fegyvereseket az IRGC támadásait megelőzően.

Az Irán-barát bagdadi kormány megalakítása terén a közelmúltban elért előrelépés csökkentette annak kockázatát, hogy az újabb támadások ártanának Irán politikai befolyásának az iraki kormány felett. Az IRGC október 8-án szüneteltette az iraki Kurdisztán elleni támadásokat, valószínűleg részben azért, hogy ne veszélyeztesse az Iránnal szövetséges iraki politikai frakciók kormányalakításra irányuló erőfeszítéseit. Az Irán által támogatott politikai frakciók jelentős előrelépést tettek a kormányalakítás terén, amikor október 13-án az Irán által támogatott síita koordinációs keret által favorizált tisztviselőket neveztek ki az új iraki elnöknek és az új iraki miniszterelnöknek. Az újonnan beiktatott iraki miniszterelnök és az Irán által támogatott síita koordinációs keret tisztviselője, Mohammad al-Sudani bejelentette, hogy várhatóan hetekkel a november 12-i határidő előtt befejezi a kabinet megalakítását.

A legfontosabb hírek röviden:

      • Az IRGC az elkövetkező napokban folytathatja az iraki Kurdisztánban lévő állások elleni támadásokat.
      • Október 16-án 12 tartomány legalább 14 városában zajlottak rendszerellenes tüntetések.
      • Az iráni állami csatornák nehezen tudtak egységes narratívát kialakítani a teheráni Evin börtönben történt erőszakos cselekményekről szóló jelentések után.
      • Az iráni biztonsági erők egyre gyakrabban támadnak középiskolákra, hogy megpróbálják elfojtani a zavargásokat, ami új lendületet adhat a folyamatban lévő tüntetéseknek.
      • Iráni tisztviselők egyre inkább forradalmi jellegűnek minősítik a folyamatban lévő tiltakozásokat, és elismerik, hogy a legutóbbi tüntetések a rendszer alapjait célozzák.

Rendszerellenes tüntetések

Október 16-án 12 tartomány legalább 14 városában zajlottak rendszerellenes tüntetések. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:

      • Karaj, Alborz tartomány
      • Ardabil, Ardabil tartomány
      • Shahr-e Kord, Chaharmahal és Bakhtiari tartomány
      • Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány
      • Nadzsafábád, Eszfahán tartomány
      • Rasht, Gilan tartomány
      • Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
      • Saghez, Kurdisztán tartomány
      • Sanandaj, Kurdisztán tartomány
      • Babol, Mazandaran tartomány
      • Teherán város, Teherán tartomány
      • Yazd város, Yazd tartomány

A CTP alacsony megbízhatósággal úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:

      • Iszfahán város, Iszfahán tartomány
      • Piranshahr, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány

Az iráni állami médiumok nehezen tudtak egységes narratívát kialakítani a teheráni Evin börtönben történt erőszakos cselekményekről szóló jelentések után. Az IRGC-hez kötődő Fars és Mashregh hírügynökségek arról számoltak be, hogy az Evin-börtön foglyai aknamezőre léptek, amikor a helyszínen keletkezett tűz elől menekültek, és ezáltal robbanásokat okoztak, amelyeket több iráni közösségi médiafelhasználó dokumentált. Több más állami médium, beleértve az egyik IRGC-hez kötődő orgánumot is, elhallgatta ezt a jelentést, bár a legtöbb szervezet szerint az összecsapások a hetes és nyolcas börtönrészlegeket érintették. Az IRIB állami műsorszolgáltató korrigálta azt a jelentését, miszerint 40 evini fogoly halt meg, és nem sokkal később négyre csökkentette becslését. Iráni állami jelentések becslése szerint 61 fogoly sérült meg az evini börtönben kitört tűzben és az összecsapásokban, közülük tízen kórházba kerültek. A CTP nem képes pontosan felmérni, hogy mi történt az evini börtönben október 15-én.

Az irániak fokozott biztonsági jelenlétről és erőszakról számolnak be az iráni középiskolákban. A Ham Mihan újság megerősítette azokat a közelmúltbeli jelentéseket, amelyek szerint iráni biztonsági tisztviselők október 12-én Ardabil városában megverték és őrizetbe vették a Shahed középiskola diákjait, mert a rendszerellenes jelszavakat skandáltak. A Ham Mihan hozzátette, hogy az iráni hatóságok a diákok szüleinek tudta és beleegyezése nélkül vitték el őket egy, a rezsim által szervezett rendezvényre. A Ham Mihan szerint az egyik diák „rosszul lett”, de nem tudta megerősíteni azokat a korábbi jelentéseket, amelyek szerint belehalt sérüléseibe. Egy másik, magát iráni diáknak nevező közösségi médiafelhasználó azt állította, hogy a biztonsági erők több mint 10 másik iskolát vettek célba Ardabil városában október 12-én, állítólag megverték és őrizetbe vették a környék más iskoláiból érkező gyerekeket. A CTP nem tudja ellenőrizni ezt a jelentést. A Hengaw emberi jogi szervezet hasonló módon arról számolt be, hogy az iráni biztonsági erők két iskolában is razziát tartottak Kurdisztán tartomány egy meg nem nevezett városában, és legalább öt diákot letartóztattak. Hossein Salami, az IRGC parancsnoka október 16-án az iráni iskolákat ideológiai csatatérnek és a zavargások helyszínének minősítette.

A rendszer által a gyermekekkel szemben elkövetett erőszakos cselekményekről szóló jelentések – és ezen erőszakos cselekmények tagadása – súlyosbíthatja a folyamatban lévő tiltakozásokat. Egy biztonsági tisztviselő azt állította, hogy a 16 éves Nima Shafigh Doust egy fertőzött kutyaharapásba halt bele, miután az iráni biztonsági erők lelőtték egy tüntetésen a nyugat-azerbajdzsáni tartománybeli Ourmiában. A rendszerhez kötődő médiumok és tisztviselők hasonlóképpen azt állították, hogy Sarina Esmail Zadeh és Nika Shakarami – két tizenéves tüntető, akiket a biztonsági erők brutálisan megöltek – néhány héttel korábban öngyilkosságot követett el. A tüntetők október 15-én Ardabil városában azt skandálták, hogy „nem akarunk olyan rezsimet, amely gyerekeket öl”, amely jelszó egyre nagyobb visszhangra találhat a tüntetők körében, és felszíthatja a zavargásokat.


Az iráni tisztségviselők egyre gyakrabban minősítik a folyamatban lévő tüntetéseket forradalmi jellegűnek. Mohsen Mansouri teheráni kormányzó október 16-án elismerte, hogy a közelmúltbeli zavargások az erkölcsrendészet és a kötelező fátyolviselés elleni fellépés helyett a rezsim ellen irányultak. Szemnan tartomány egyik tartományi tisztviselője ugyanezen a napon megismételte Mansouri szavait, és arra utalt, hogy a közelmúltbeli tüntetések célja az iszlám köztársaság megdöntése volt. Mindkét tisztviselő az Egyesült Államokat hibáztatta a rezsimellenes tüntetések felbujtásáért és irányításáért.

Magas rangú iráni tisztviselők és az IRGC egyik médiacsatornája azzal vádolta az Egyesült Államokat és más nyugati országokat, hogy ők szítják a jelenleg is zajló, rendszerellenes tüntetéseket. Ebrahim Raisi iráni elnök bírálta Joe Biden amerikai elnököt, amiért október 15-én támogatását fejezte ki az iráni tüntetők mellett. Raisi az Egyesült Államokat hibáztatta a zavargások gerjesztéséért is. Haszan Karimi magas rangú iráni biztonsági tisztviselő hasonlóképpen azt állította, hogy külföldi szereplők ösztönözték az irániakat a tüntetéseken való részvételre október 16-án. Az IRGC egyik Telegram-csatornája azt állította, hogy a biztonsági hatóságok október 15-én letartóztattak egy német állampolgárt Ardabil városában, mert megpróbálta megkönnyíteni a tüntetők közötti kommunikációt.

Látja, érzi tehát a végét a rendszer, csak nem veszi tudomásul: de előbb vagy utóbb ennek vége lesz. Mindenesetre eddig tartottak az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és orosz összefoglaló is, szokás szerint két részben.


Oszd meg másokkal is!