Vonulnak szépen kifelé Herszonból az orosz csapatok, hosszú, tömött sorokban, de meg kell hagyni, legalább rendezetten teszik, nem ész nélkül menekülve, mint ahogy Harkiv és Liman alól futottak, nem is hagynak ott annyi felszerelést. Sőt: azt is viszik, ami nem az övék, mi több, a lakosságot is próbálják magukkal hurcolni, ami szép, régi mongol szokás.
A tatároktól örökölhették, bár érdekes lesz, amikor az Állami Duma megszavazza, hogy az ukrán származású emberek rabszolgák orosz földön. Erre nyilván nem kerül sor, azért ez még Moszkvában is sok lenne, de akkor meg nem értem, mi szükségük volt csak tegnap reggel is arra, hogy ezer embert evakuáljanak a Dnyeper folyó keleti partjáról a nyugati partjára? Erről jut eszembe a neves publicista, az ötös számú párttagkönyv birtokosa, aki nemrég egy indulatos jegyzetében kifejezetten követelte az orosz hadseregtől, hogy azonnal kezdjék bombázni a Dnyeper hídjait.
„Akkor itt a háború új szakasza. Várható volt. Most arra is kiváncsi vagyok, vajon az oroszok bevetik-e a valódi haditechnikájukat az 1974-es helyett, bevetik-e a légierejüket, és lebombázzák-e a Dnyeper hídjait, elvágva így a keleti frontot a nyugati haditechnikától.”
Kissé elnézte a térképet Ötöske, ugyanis akkor – szeptember 21-én, jó hónapja – még komoly orosz erők állomásoztak a folyamtól nyugatra, és elsősorban az ő utánpótlásuk, ellátásuk miatt épp az oroszoknak volt égető szükségük a hidakra és az ukránok bombázták azokat. Különben most is nekik kellenek a hidak, hogy menekülhessenek. Mindegy, van, aki generálisnak születik, mint az ismert magyar publicista is, csak aztán a vakszerencse megmenti tőle az orosz hadsereget, mások tábornokká lesznek hasonló képességekkel, az ő ténykedésük eredménye miatt futnak most Herszonból az oroszok.
De hagyjuk is a fecsegést, lássuk a harctéri híreket, melyeket ma is, mint mindig az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.
Megkezdődött az orosz kivonulás a nyugati Herszoni Területről. Az orosz hadsereg valószínűleg folytatni kívánja a visszavonulást a következő hetekben, de nehézségekbe ütközhet a megfelelő rendben történő visszavonulás, ha az ukrán csapatok támadásra szánják el magukat. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság október 21-én közölte, hogy az orosz egységek „meglehetősen aktívan” lőszert, katonai felszerelést és néhány nem részletezett egységet szállítanak át kompokon a Dnyeper folyó nyugati partjáról a keleti partra. A Déli Operatív Parancsnokság hozzátette, hogy az orosz haderő 2000 mozgósított embert telepített a frontvonalak tartására, és továbbra is lövik az ukrán állásokat, valószínűleg a kivonulásuk fedezésére törekedve. Ukrán katonai illetékesek arról számoltak be, hogy az orosz megszálló közigazgatás az importált orosz szakemberek, ukrán kollaboránsok és a herszoni bankrendszer evakuálását készíti elő. A jelentések szerint a beriszlavi orosz megszálló közigazgatás és a Herszon városában lévő humanitárius létesítmények is beszüntették működésüket.
Az orosz kivonulás Nyugat-Herszonból megköveteli, hogy egy harcérintkezésben maradt orosz különítmény tartsa a vonalat az ukrán támadással szemben, és fedezze a többi orosz alakulatot a kivonulás során. Egy ilyen különítménynek jól kiképzettnek, professzionálisnak és halálra késznek kell lennie honfitársaiért, hogy ezt a feladatot hatékonyan tudja ellátni. Az ukrán vezérkar fő műveleti főosztályának helyettes vezetője, Olekszij Hromov dandártábornok október 20-án úgy értékelte, hogy az orosz katonai vezetés a régió bal parti részéből a Dnyeper folyó jobb partjára vonhatja vissza „a harcképesebb egységeket”, és mozgósított katonákat hagyhat a fronton, hogy fedezzék a visszavonulást. Orosz katonai bloggerek október 21-én támadták meg Hromov értékelését, és azt állították, hogy ukrán tisztviselők tévesen állították, hogy az olyan elit egységeket, mint a VDV és a tengerészgyalogosok, képzetlen mozgósítottakkal helyettesítenek Herszonban. Ha Hromov értékelése helytálló, akkor az orosz erők megteremtenék a feltételeket ahhoz, hogy az orosz kivonulás rutinná váljon. Oroszország gyengén kiképzett, frissen mozgósított tartalékosai nagyon valószínűtlen, hogy képesek volnának ellenállni egy ukrán ellentámadásnak, ha az ukrán csapatok úgy döntenének, hogy megtámadják őket, és üldözőbe veszik a kivonuló alakulatokat. Egy mozgósított tartalékos különítmény összeomlása, amely érintkezésben marad, valószínűleg az orosz erők ukrajnai megfutamodásához vezetne, ugyanolyan mértékben, mint ahogy Ukrajna megfutamította az orosz haderőt Harkivban.
Az orosz tisztviselők továbbra is titkolóznak azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte-e a kivonulást Herszonból, és valószínűleg folytatják az információs tér előkészítését egy ilyen összeomlásra, ahogyan azt az ISW korábban már értékelte. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője október 21-én kitért az újságíróknak a valószínű kivonulással kapcsolatos közvetlen kérdése elől, és a védelmi minisztériumhoz irányította az újságírókat. Egy orosz katonai blogger október 21-én megjegyezte, hogy az orosz hadsereg „rossz híreket fog kapni Herszon területéről” a következő héten, és hogy „a november nagyon-nagyon nehéz lesz.” Egy orosz haditudósító október 19-én az orosz államilag ellenőrzött televíziónak azt mondta, hogy az ukrán csapatok négyszeres túlerőben vannak az orosz haderőhöz képest, és hogy „a következő két hónapban nem lesz jó hír, ez biztos… ebben a két hónapban súlyos területi veszteségek valószínűek, de egy csatában elszenvedett vereség nem jelenti a háború elvesztését.”.
Az orosz hadsereg valószínűleg megkísérli majd felrobbantani a Kakhovka vízerőmű gátját, hogy fedezze a visszavonulásukat, és megakadályozza, hogy az ukrán egységek az orosz erőket mélyebbre, Herszon területére üldözzék. Az orosz csapatok szinte biztosan Ukrajnát fogják hibáztatni a gát megtámadásáért, ahogyan azt az ISW korábban már felmérte. Ukrajnának nem áll anyagi érdekében a gát felrobbantása, amely 80 ukrán várost áraszthat el, és több százezer embert kényszeríthet kitelepíteni, miközben károsítja Ukrajna amúgy is gyenge áramellátását. Az orosz erők a gát felrobbantása miatt Ukrajnát fogják hibáztatni. Oroszországnak azonban minden oka megvan arra, hogy megpróbáljon fedezéket biztosítani visszavonuló csapatainak, és kiszélesíteni a Dnyeper folyót, amelyen az ukrán erőknek át kellene kelniük, hogy folytathassák ellentámadásukat. Minden olyan állítás, miszerint az orosz erők a Krím vízellátása miatti aggodalmak miatt nem robbantanák fel a gátat, abszurd. A Krím a Dnyeperből induló csatornához való hozzáférés nélkül élt azóta, hogy Oroszország 2014-ben illegálisan megszállta és annektálta, az Oroszország 2022. februári invázióját követő hozzáférés helyreállításával. Az orosz tisztviselők bebizonyították, hogy a csatornához való hozzáférés nélkül is képesek korlátlanul ellátni a Krímet vízzel. Az orosz egységek nem a víz miatt próbálják majd megtartani a keleti Herszoni Területet, hanem azért, hogy egy olyan pufferzónát biztosítsanak, amely lehetővé teszi a Krím védelmét, és megakadályozza, hogy az ukrán hadsereg tüzérségi lőtávolságba kerüljön a félszigeten. Az orosz döntéshozók úgy gondolhatják, hogy a gát felrobbantása lehetővé teszi számukra, hogy megtartsák ezt az ütközőzónát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 21-én arra figyelmeztetett, hogy a gát felrobbantása megszakíthatja a vízellátást Dél-Ukrajna nagy részén, és komoly veszélyt jelentene a gát fölött fekvő Zaporizzsjai Atomerőműre (ZNPP), amely a Kakhovka víztározóból származó vízre támaszkodik létesítményeinek hűtéséhez.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem a tárgyalásos rendezés vagy a kivonulás, hanem egy elhúzódó, nagy intenzitású hagyományos háború folytatásának lehetőségét teremti meg Oroszország számára Ukrajnában. A Kreml által a herszoni kivonulás lehetővé tételére meghatározott tájékoztatási feltételek, a gát felrobbantásának előkészületei, valamint a további mozgósítás és sorozás előkészületei mind azt mutatják, hogy Putyin nem törekszik rövid távon kitérőre. Ehelyett a tél folyamán a 2023-ig javuló orosz harci képességek feltételeit teremti meg. Putyin október 21-én rendeletet írt alá, amelyben létrehozta az orosz kormány „koordinációs tanácsát”, hogy „megerősítse a szövetségi végrehajtó szervek és a szövetségi szubjektumok végrehajtó szervei közötti koordinációt” az ukrajnai háború idején. A tanács feladatai közé tartozik többek között a szövetségi és regionális hatóságok koordinálása az orosz hadsereg szükségleteinek kielégítése érdekében; a katonai ellátási kérdések megoldása, a hadsereg ellátására vonatkozó tervek kialakítása; az orosz állami költségvetés katonai támogatásra szánt összegének és irányának meghatározása; és munkacsoportok létrehozása kiválasztott kérdésekben. A koordinációs tanács létrehozása Putyin folytatása Putyin október 19-i hadiállapot-készültségi normákról szóló nyilatkozatának, amellyel a Kreml az orosz kormányzati hatáskörök kiterjesztésére törekszik, hogy Oroszországot még inkább háborús alapokra helyezze át. Egy neves orosz katonai blogger szerint a tanács létrehozása későn történt, és 2022 tavaszán történő létrehozása megakadályozta volna, hogy Oroszország logisztikai és ellátási problémái ennyire kiéleződjenek. Ez a blogger kijelentette, hogy a tanács létrehozása Putyin részéről mindazonáltal „lépés a helyes irányba”. Ez egy olyan lépés, amelyet Putyinnak nem kellett volna megtennie, ha arra törekedne, hogy hamarosan lezárja a háborút, vagy valamiféle kitérőt vagy szünetet keresne, amelytől a nagyobb harci műveletek befejezését várná. Az új koordinációs szerv létrehozása ehelyett az orosz állam, gazdaság és társadalom magas szintű mozgósításának lehetőségét teremti meg a belátható jövőben folytatódó nagy intenzitású hagyományos katonai műveletekre. Putyin továbbra is azt mutatja, hogy hajlandó nagy árat fizetni a belföldi elégedetlenséggel azért, hogy az általa kezdeményezett háború katonai megoldását a saját szabályai szerint folytassa, és tetteivel kifejezett érdektelenséget mutat minden olyan komoly engedmény vagy tűzszüneti tárgyalás iránt, amely fenntartható békéhez vezethetne.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Megkezdődött az orosz kivonulás a nyugati Herszoni Területről. Az orosz hadsereg valószínűleg folytatni kívánja a visszavonulást a következő hetekben, de nehézségekbe ütközhet a megfelelő rendben történő visszavonulás, ha az ukrán csapatok támadásra szánják el magukat.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök bizonyíthatóan egy elhúzódó ukrajnai háború folytatásának lehetőségét teremti meg, nem pedig a tárgyalásos rendezés vagy a kivonulás feltételeit.
- Az orosz csapatok valószínűleg megkísérlik majd felrobbantani a Kakhovka vízerőmű gátját, hogy fedezzék a Herszon városból való kivonulásukat, és megakadályozzák, hogy az ukrán hadsereg az orosz alakulatokat mélyebbre, Herszon területére üldözze.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök október 21-én rendeletet írt alá, amelyben létrehozta az orosz kormány „koordinációs tanácsát” a háborús szövetségi együttműködés javítása érdekében.
- Orosz és ukrán források harcokról számoltak be Harkiv várostól északkeletre a nemzetközi határ mentén, a Szvatove-Kreminna frontvonalon, valamint Liszicsanszktól nyugatra.
- Ukrán katonai illetékesek korlátozott áttekintést adtak a frontvonalon kialakult helyzetről.
- Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság hangsúlyozta, hogy az orosz egységek ukrán civileket használnak emberi pajzsként, amikor katonai felszerelést szállítanak át a Dnyeper folyón, miközben orosz források olyan felvételeket tettek közzé, amelyeken civilek sora látható, akik a kompra várnak Herszon városból.
- Az orosz hadsereg folytatta a támadásokat a Donyecki Területen és a rutinszerű tüzelést Huljalpolétól nyugatra és a Mikolajivi Területen.
- Az orosz hatóságok megpróbálják fenntartani a fenntartható és erős logisztika látszatát Dél-Ukrajnában, miközben felgyorsítják a Kercsi-szoros hídja elleni támadás kompenzálására irányuló intézkedéseket.
- A regionális orosz tisztviselők, az orosz védelmi minisztérium (Védelmi Minisztérium) és a katonai komisszárok, valamint a mozgósításnak kitett orosz polgári lakosság közötti ellentétek valószínűleg fokozódni fognak az elkövetkező hónapokban.
- Az orosz hatóságok bonyolult tartózkodási és engedélyezési követelményekkel akadályozzák az Oroszországban élő ukránokat abban, hogy elhagyják Oroszországot a nemzetközi határok átlépésével.
- Az orosz megszálló hatóságok folytatták a civilek tömeges erőszakos kitelepítését a Dnyeper folyó nyugati partjáról civil „evakuálások” ürügyén.
-
Ukrán ellentámadások (ukrán erőfeszítések az oroszok által megszállt területek felszabadítására)
Kelet-Ukrajna (Oszkil folyó-Kreminna vonal):
Az orosz csapatok sikertelen támadást kíséreltek meg Harkiv várostól északkeletre az államhatár mentén, és október 21-én folytatták az Oszkil folyó mentén fekvő települések bombázását. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán erők visszavertek egy orosz támadást Ternova városánál, mintegy 40 km-re északkeletre Harkiv városától. Ukrán tisztviselők és orosz források jelentették, hogy az orosz hadsereg rakétacsapást mért az ipari infrastruktúrára a Harkiv városában lévő Kijevszkij körzetben. Az orosz haderő továbbra is lőtte és légicsapásokat mért Kupjanszkra és a közelében lévő településekre.
Az orosz és ukrán erők október 21-én folytatták a harcokat a Szvatove-Kreminna frontvonalon. Szerhij Haidai, a Luhanszki Területi Adminisztráció vezetője kijelentette, hogy a Szvatove melletti terület maradt a legaktívabb frontvonal, mivel az orosz csapatok továbbra is megpróbálták visszaszerezni elvesztett pozícióikat Szvatove környékén. Haidai hozzátette, hogy az orosz erők a legtöbb katonai felszerelésüket Szvatove és Troicke (kb. 55 km-re északkeletre Szvatove-tól) közelében összpontosították. Az ukrán vezérkar emellett arról számolt be, hogy az ukrán egységek visszavertek egy orosz támadást Liman ellen. Orosz források azt állították, hogy az ukrán erők sikertelenül próbáltak támadni Terni közelében (kb. 16 km-re északkeletre Limantól), és megpróbálták elérni az R66-os Kreminna-Szvatove autópályát. Az orosz védelmi minisztérium azt is állította, hogy az orosz tüzérségi tűz megakadályozta, hogy az ukrán erők átkeljenek a Zserebec folyón Novovodjanye (kb. 18 km-re délnyugatra Szvatovétól) és Torszke (kb. 13 km-re keletre Limantól) közelében.
Az orosz erők állítólag október 21-én több sikertelen támadást hajtottak végre Liszicsanszktól nyugatra. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat Bilohorivka és Zolotarivka ellen, mindkettő alig több mint 10 km-re nyugatra terül el Liszicsanszktól. Orosz források azt is állították, hogy az orosz alakulatok támadást hajtottak végre Bilohorivka közelében, hogy visszaszerezzék a Sziverszki Donyec folyó déli partján lévő állásaikat a térségben.
Dél-Ukrajna ( Herszoni Terület):
Ukrán katonai illetékesek október 21-én korlátozott áttekintést adtak a frontvonalon kialakult helyzetről. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz erők csapást mértek Novovoszkreszenszkére, Nova Kamianka és Mala Szeideminukha településekre az északi Herszoni Területen. Orosz források viszont azt állították, hogy az ukrán egységek megerősítése céljából az ukrán erők visszavonultak Nova Kamianka településről Ukrainkára, az orosz védelmi minisztérium pedig azt állította, hogy az orosz hadsereg csapást mért egy ukrán hangárra a településen. A geolokációs felvételek az orosz tüzérségi csapások utóhatását mutatták, amelyek feltehetően a Nova Kamianka városától délre történő előrenyomulásra irányuló ukrán törekvéseket érték, és néhány orosz blogger azt állította, hogy az ukrán erők megpróbáltak előrenyomulni Beriszlav irányába. Az orosz védelmi minisztérium azt is állította, hogy az orosz csapatok megakadályozták az ukrán ellentámadást az Inhulec folyó közelében lévő Davidiv Brid-Szuhoj Sztavok térségében. Orosz források azt állították, hogy az ukrán tüzérség továbbra is lőtte a Herszon városától északnyugatra fekvő településeket.
Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság hangsúlyozta, hogy az orosz csapatok ukrán civileket használnak élő pajzsként, amikor katonai felszerelést szállítanak át a Dnyeper folyón, miközben orosz források olyan felvételeket tettek közzé, amelyeken civilek sora látható, akik a kompot várják Herszon városból. Az orosz hadsereg a kivonuló katonai személyzetet civilekkel együtt szállíthatja, hogy korlátozza az ukrán csapásokat. Az élő pajzsok használata háborús bűncselekménynek számít. Az ukrán hadsereg október 20-án az Antonivszkij hídra mért csapással folytatta hadjáratát a Herszoni Területen. Orosz források azzal vádolták az ukrán haderőt, hogy megöltek négy civilt, akik állítólag a hídon mentek át. Natalija Humenjuk, a Déli Operatív Parancsnokság szóvivője megerősítette, hogy az ukrán erők az éjszaka közepén csapást mértek az Antonivszkij hídra, és azt állította, hogy a hídon civilek jelenléte nem lehetséges az oroszok által elrendelt kijárási tilalom miatt a Herszoni Területen. Az ukrán vezérkar azt is megerősítette, hogy az ukrán egységek október 19-én csapást mértek az Antonivszkij híd alatti orosz pontonátkelőre. Az ukrán csapatok egyébként folytatták az orosz állások és lőszerraktárak támadását az északi és középső Herszoni Területen.
Orosz fő erőkifejtés – Kelet-Ukrajna:
Az orosz csapatok október 21-én folytatták a támadásokat a Donyecki Területen. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat Bakhmut közelében, Bakhmut északkeleti részén Szoledar közelében, valamint Bakhmut déli részén Ozarjanivka, Optinye és Odradivka közelében. Egy orosz forrás azt állította, hogy a Wagner-csoport harcosai Bakhmut keleti peremén lévő állásokból Bakhmut központjáig nyomultak előre, és hogy a Wagner-csoport személyzete tűzfölényt szerzett egy vasútvonal felett, amelyet az ukrán erők Bakhmut területének ellátására használnak. Egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz egységek – valószínűleg a Wagner-csoport vagy a Donyecki Népköztársaság (DNK) proxy csapatai – elfoglalták az utolsó megerősített ukrán állást, mielőtt elérték volna a Bakhmuttól délre fekvő Optinye-t. Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz szárazföldi támadásokat Avdiivkától keletre Pjervomajszke közelében és Donyeck városától délnyugatra Mariinka és Pobjeda közelében. Egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz erők szárazföldi támadásokat hajtottak végre Mariinka közelében és Avdiivkától délnyugatra Nevelszke felé. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz alakulatok visszaverték az orosz állások elleni ukrán támadási kísérleteket a Donyecki Terület nyugati részén lévő Vremivka domborulat közelében.
Támogató erőfeszítések-déli tengely (orosz célkitűzés: A frontvonalbeli állások fenntartása és a hátsó területek biztosítása az ukrán csapásokkal szemben). Az orosz erők október 21-én folytatták a rutinszerű tüzelést Huljajpolétól nyugatra és a Mikolajivi Területen. Orosz és ukrán források arról számoltak be, hogy az orosz erők csapást mértek Zaporizzsja városára, Mikolajiv városára és Kucurub járásra a Mikolajivi Területen. Az ukrán Dnyipropetrovszk területi hatóságok arról számoltak be, hogy az orosz erők nem lőttek Dnyipropetrovszk területén lévő célpontokra október 21-én éjjel vagy napközben, ami összhangban van az orosz harci erők Enerhodarból történő visszavonásáról szóló jelentésekkel. Valentyin Reznyicsenko, a Dnyipropetrovszki Terület vezetője kijelentette, hogy az október 20-21-i éjszaka három és fél hónap óta az első olyan volt, amikor nem volt szirénazúgás és támadás a régióban. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság elismerte, hogy október 21-én Dél-Ukrajnában rendellenesnek tűnő átmeneti szünet volt az orosz ágyúzásban és támadásokban. Ukrán források arról számoltak be, hogy az ukrán egységek orosz katonai állásokat támadtak Melitopolban, legalább 30 főt megsebesítve és legalább 30-at megölve. Jevhen Jevtusenko, Nikopol ukrán vezetője kijelentette, hogy a csapásban 40 „szakállas férfi” sérült meg, valószínűleg a csecsen erőkre utalva.
Az orosz hatóságok megpróbálják fenntartani a fenntartható és erős logisztika látszatát Dél-Ukrajnában, miközben felgyorsítják a Kercsi-szoros hídjában keletkezett károkat kompenzáló intézkedéseket. Szergej Akszjonov krími megszálló vezető azt állította, hogy több mint 1000 teherautó ment Dél-Ukrajnába alternatív szárazföldi útvonalakon keresztül, és hogy kompok több mint 720 járművet szállítottak át a Kercsi-szoroson október 19-20-án, valószínűleg azért, hogy lekicsinyeljék a Kercsi-szoros hídja megtámadásának hatását az orosz logisztikai képességekre. Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsjai terület megszálló vezetője arról számolt be, hogy az orosz hatóságok megkezdték a Melitopol-Dzsankoj autópálya helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, amelyeket eredetileg 2023-ban kellett volna elkezdeni.
Az orosz mozgósítás hírei:
A regionális orosz tisztviselők, az orosz védelmi minisztérium és a katonai komisszárok, valamint az orosz polgári lakosság, amelyből a mozgósított erőket merítik, közötti szakadások valószínűleg fokozódni fognak az elkövetkező hónapokban. Egy neves orosz blogger támadta azt a felfogást, hogy a Védelmi Minisztérium parancsnoki láncán kívüli orosz hatóságoknak bármilyen jogi hatáskörük van a mozgósítási gyakorlat felett, és bírálta Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester október 17-i nyilatkozatát, miszerint a mozgósítás Moszkva városában azért ért véget, mert a város elérte a mozgósítási kvótát. A blogger kijelentette, hogy a regionális vezetők bizonyos szabadsággal rendelkeznek a mozgósítás végrehajtásával kapcsolatos döntések meghozatalában, de nincs jogi felhatalmazásuk arra, hogy egyoldalúan bejelentse a mozgósítási időszakok kezdetét vagy végét. A blogger kijelentette, hogy a részleges mozgósítás nem teljes, hogy a rejtett mozgósítás folytatódik, és hogy az orosz állampolgároknak el kell fogadniuk azt a kényelmetlen tényt, hogy a katonai mozgósítás szükséges az ukrajnai háború megnyeréséhez. Egy moszkvai ügyvéd azt állította, hogy egy katonai besorozótiszt megverte őt, amikor bemutatta a mozgósítottak halasztási dokumentumait, amelyek Szobjanyin nyilatkozatára hivatkoztak, miszerint a mozgósítás október 17-én véget ért. A moszkvai tisztviselők valószínűleg folytatják a moszkvaiak mozgósítását annak ellenére, hogy a helyi tisztviselők a moszkvai mozgósítást befejezettnek állították be, ahogyan azt az ISW korábban értékelte.
Fehérorosz tisztviselők segíthetnek a Kremlnek a mozgósítás elől menekülő orosz férfiak őrizetbe vételében. Egy orosz Telegram-csatorna arról számolt be, hogy a fehérorosz hatóságok október 20-tól kezdve elkezdték megakadályozni, hogy orosz férfiak elhagyják Fehéroroszországot, és hogy a fehérorosz hatóságok október 21-től kezdve 10 orosz férfit tartóztattak fel, akik megpróbáltak felszállni a Fehéroroszországból induló nemzetközi járatokra.
A mozgósított orosz foglyok továbbra is rosszul teljesítenek a harctéren. Egy elfogott Wagner-katona, akit egy rjazani büntetőtelepről toboroztak, azt állította, hogy egységének háromnegyede meghalt a Bakhmut melletti harcban, és hogy az orosz erők lelőtték a harcolni nem hajlandó bajtársait, arra utasították őket, hogy inkább kövessenek el öngyilkosságot, minthogy elfogják őket, nem fizettek nekik, és ágyútöltelékként kezelték őket. Egy másik mozgósított fogoly azt állította, hogy az orosz mozgósítási tisztviselők az orosz foglyokat mozgósításra kényszerítették, nem biztosítottak nekik semmilyen kiképzést, és annyi élelmet juttattak számukra, hogy a katonák csak naponta egyszer étkeztek.
Az orosz hadsereg továbbra is küzd az Ukrajnában lévő orosz csapatok ellátásával. A Krasznodari területről mozgósított orosz katonák egy csoportja, akik Ukrajna egy meg nem határozott részén tevékenykednek, október 21-én egy rögzített felhívást tett közzé az orosz hatóságokhoz, amelyben kijelentették, hogy elfogyott az élelmiszer, a víz, a gyógyszerek és a lőszer. Az oroszok által támogatott Zaporizzsjai Terület megszállási adminisztrációjának tisztviselője, Vlagyimir Rogov október 21-én adományokat kért a Zaporizzsjában harcoló orosz katonák kommunikációs felszerelésének megvásárlására.
A megszállt területek hírei:
Az orosz hatóságok megakadályozzák az Oroszországban élő ukránokat abban, hogy elhagyják Oroszországot azzal, hogy bonyolult tartózkodási és engedélyezési követelményeket vezetnek be a nemzetközi határok átlépéséhez. A független orosz Dozhd (Eső) hírportál arról számolt be, hogy orosz tisztviselők értesítéseket adtak ki az ukránoknak, hogy a Fehéroroszországba való vasúti határátlépés „az Orosz Föderáció határának átlépésére vonatkozó szabályok megsértése.” Az értesítés szerint az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrizeti szolgálata fizikailag eltávolítja az ukránokat a Fehéroroszországba tartó vonatokról, és a Dozhd arról számolt be, hogy az ukránok hasonló értesítéseket kaptak, amikor busszal utaztak. Az RBK orosz hírügynökség idézte az állami vasúttársaság, az Orosz Vasutak állítását, miszerint ezek az értesítések arra emlékeztetnek, hogy csak belorusz-orosz kettős állampolgárok, az érkezési országban tartózkodási engedéllyel rendelkezők vagy a Független Államok Közösségének (FÁK) állami visszatérési igazolásával rendelkezők léphetik át az orosz határt Belaruszba.
Az orosz megszálló hatóságok folytatják a civilek tömeges erőszakos kitelepítését a Dnyeper folyó nyugati partjáról civil „evakuálások” ürügyén. Kirill Sztremouszov, a Herszoni Terület helyettes megszállási vezetője október 21-én kijelentette, hogy az orosz hatóságok 46 ukrán árvát telepítettek át Herszon városából a megszállt Krímbe az „evakuálások” részeként. Az Ukrán Ellenállási Központ arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok Herszoni Területen az ukrán „evakuáltaktól” az utolsó lakóhelyüket kérdezik, hogy összeállítsák az üres házak listáját, amelyet meghatározatlan célokra használnak fel, de valószínűleg az orosz katonai erőfeszítéseket támogatják, hogy ellenőrzött kivonulást hajtsanak végre Herszoni Területről. Egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz hatóságok csak október 21-én reggel több mint 1000 civilt „evakuáltak” a Dnyeper folyó nyugati partjáról a keleti partjára. Az ISW korábban arról számolt be, hogy az ilyen tömeges, erőszakos deportálások valószínűleg olyan szándékos etnikai tisztogatási kampánynak minősülnek, amely sértheti a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményt.
Eddig tartottak a harctéri hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az összefoglaló második része.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!