A tegnapi, jelentős részben kínzókamrákról és tortúráról szóló írás után ma valami kellemesebbel szerettem volna befejezni a napot, de ha nem lehet, hát nem lehet – ez a jegyzet is tele lesz borzalommal. Hangsúlyoznám, hogy nem keresem ezeket a témákat, ezek teljesen reális hírek, a többivel együtt érkeznek, még rendesen szét sem lehet válogatni őket.
Ma például Jevgenyij Prigozsinnal foglalkozom, aki, ugyebár, üzletember, rovott múltja dacára (bár Oroszországban vagyunk: inkább épp azért), korábban is közel állt Putyinhoz, sok törvénytelen dolgot intézett el a kedvéért, ő indította volt el réges-régen az olginói Internetkutató Intézetet, ami a világ legnagyobb trollfarmja, ő a Wagner-zsoldoscsoport tulajdonosa is, és az utóbbi hónapokban vagy inkább hetekben megkerülhetetlen orosz belpolitikai tényező lett. Most derült ki, hogy Ramzan Kadirovval együtt mennyire különböznek a többi sziloviktól – mondjuk Prigozsin esetében alapvető volt mindig is a különbség, hiszen a szilovikok döntő többsége titkosszolgálati múlttal lett „üzletember” majd oligarcha, Prigozsin pedig bizony bűnöző volt, igazi blatnoj, kilenc évet ült 1981 és 1990 között bűnszervezetben elkövetett fegyveres rablásért és csalásért, sőt, egyéb ügyei is voltak, lopás, csalás, kiskorúak bűncselekményekbe való bevonása… bár, ha azt vesszük, a blatnoj mir, az orosz szervezett alvilág van olyan titkos és feltétlen diszkréciót követelő társaság, mint a KGB volt a maga idejében.
Most azért lettek Kadirovval megkerülhetetlenek, mert – van magánhadseregük, melyet nem kímélnek, és ez egyre közelebb viszi őket Putyinhoz. Annyira, hogy a Meduza informátorai szerint, akik pedig az Elnöki Adminisztráció munkatársai, Prigozsin már „Putyin belső köréhez tartozó teljes jogú tagnak” tekinthető. Kadirov kicsit kevésbé, ő inkább a szadista udvari bolond, de ő is nyom a latban, nem is keveset.
Egy annyit még meg kell jegyeznem, hogy aki most azt hiszi, hogy Prigozsin vagy Kadirov veszélyezteti Putyin hatalmát – esetleg ugyanezt gondolja a velük szemben álló Sojguról és/vagy a Patrusev-Nariskin-Kirijenko helikoni triászról, az mérhetetlenül nagyot téved. Putyin, mint cár a hatalom forrása, az ő kegyéből származik minden: befolyás, üzlet, pénz, tervek megvalósítása. Tehát nem Putyin ellen esküsznek össze a bojárok, hanem egymás ellen, Putyin kegyéért. Ki volt találva az a cári rendszer, kérem, más kérdés, hogy embertelenül.
Most éppen egy kegyetlen leszámolást látunk kibontakozni. Tegnap ugyanis közleményben adta a világ tudtára, a saját „Concord” nevű sajtószolgálatán keresztól Prigozsin, miszerint:
„Ma, 2022. október 31-én én, Jevgenyij Viktorovics Prigozsin büntetőfeljelentést küldtem az Orosz Föderáció Főügyészségének azzal a kéréssel, hogy vizsgálják ki, hogy Alekszandr Dmitrijevics Beglov kormányzó esetleg létrehozott-e Szentpétervár területén egy szervezett bűnszövetkezetet az állami költségvetés kifosztása és a környezetében lévő korrupt tisztviselők vagyonossá tétele céljából.”
Hát, ezt ott, ahonnan Prigozsin (ki)jött, vamzolásnak hívják és csúnya halállal büntetik, de mi a baja Beglov pétervári kormányzóval, aki bizony csak alig néhány vonással kisebb gazember nála? Mondjuk hivatalosan sosem volt bűnöző, igaz, KGB-s sem, de azért a tisztesség számára sem közeli ismerős, volt ő már Putyin alatt minden, csak most, 2018-ban lett kormányzó Pityerben. Éspedig Prigozsin nagyon erős támogatásával.
Ezért is haragudhat rá most „Putyin séfje”, mert jótett helyébe jót várt, de Beglov csalódást okozott neki, nem adott építési projekteket, nem adott szerződést a szemétgyűjtésre és a szociális étkeztetésre, Prigozsin nyilvánvalóan nem kapott olyan lehetőségeket a pétervári költségvetések rétegzésére, amelyekre számított. Már jó ideje haragban vannak, a mostani nyílt háborút az válthatta ki, hogy Prigozsin most nyitotta meg azt a „Wagner-központot” Szentpéterváron, amire nem volt sem építési, sem működési engedélye, tehát Beglov harcolt az intézmény ellen. Ha viszont a séf ezt meg merte tenni, azt jelenti, hogy nagyon közel kell már legyen Putyinhoz, bár a kegyenci státus ott igen bizonytalan: Szurkov is időtlen időkig volt a főnyalonc (ráadásul nem is volt műveletlen ember), míg márciusban le nem tartóztatták és el nem tüntették. Miért, miért nem – senki se tudja, tán az lehetett vele a baj, hogy ideológus volt. De akkor Dugin sem alhat nyugodtan.
Mindegy is, ugyanis a dolog most már hamar eldől: ha letartóztatják Beglovot, abból azt fogjuk megtudni, hogy Prigozsin lett a főkegyenc addig-ameddig, ha le nem tartóztatják a következő két hétben, akkor még kicsit igyekeznie kell Jevgenyijnek, de hogy Sojgu most is a borotva élén táncol, mint hónapok óta egyfolytában, az egészen biztos.
Viszont, ha már Prigozsinnál tartunk, érkezett az ő egyik beruházásáról – igen, a Wagnerről – ma egy érdekes hír, a The Insiderhez. Ez az, amit már csak felnőtteknek ajánlok. Kiderült ugyanis, hogyan oldják meg a Wagnernél, hogy ne szökjenek meg az első adandó alkalommal a frissen verbuvált rabok a harctérről, ne adják meg magukat az első ukrán katonának.
Brutálisan.
Az oroszországi Wagner Magán Katonai Társaság (PMC) elítéltjei, akik azért mentek az ukrajnai háborúba, hogy elkerüljék a börtönbeli kínzásokat, a fronton is kínzásokkal szembesülnek: a társaság parancsnoksága levágja a foglyok ujjait, a kínzás nyomait úgy rejtik el, hogy a holttestüket mobil krematóriumban elhamvasztják, és egy olyan videóval fenyegetik a volt rabokat, amelyen élőben látható, amint megnyúzzák azt, aki rálőtt az egyik tisztjére. Vlagyimir Osecskin, a Gulagu.net médiaprojekt alapítója a forrásával folytatott levelezésről és a kínzásokról szóló dokumentumokról szolgáltatott bizonyítékokat a The Insider számára. Az Insider ellenőrizni tudta a levelezést, a fogoly személyes adatait, és megerősítette, hogy a Wagner PMC tagja.
Az elítélt elmondta, hogy szerződést kötött a PMC-vel, ahogyan sokan tették, hogy elkerüljék a börtönbeli kínzásokat. A háromoldalas szerződésben többek között azt kérték tőle, hogy adja meg rokonai személyes adatait: apja és anyja teljes nevét, valamint címét. A dokumentumban az is szerepelt, hogy ha elesik, a fogoly holttestét nem adják át a rokonainak, hanem elhamvasztják. Maga a forrás úgy véli, hogy a PMC ezt azért teszi, hogy „eltüntesse a kínzásnyomokat”, és megakadályozza, hogy az orosz Nyomozó Bizottság vizsgálja a foglyok kínzásával kapcsolatos ügyeket. A forrás szerint a foglyokat szökési kísérletért lövik le, a parancsmegtagadásért pedig levágják az ujjaikat. A parancsnokok azt mondják, hogy ha a szökevényeket nem fogják el, nyomást gyakorolnak a hozzátartozóikra. „Ha elszöksz, elkapunk, megkínozunk, és nagyon lassú halált halsz. Ha nem kapunk el, akkor a rokonaid járnak így” – mondják a Wagner parancsnokai.
Minden második fogoly meg akar szökni az egységből, de mindenkit megfélemlítenek, mivel a parancsnokok naponta vágják le az elítéltek ujjait, vagy viszik be az embereket a kínzókamrába, hogy bemutassák nekik, mi vár rájuk. A szökés elleni figyelmeztetésként az elítélteknek elmondták, hogyan kínozták meg az egyik rabot, aki lelőtte a parancsnokát. Megnyúzták és „szándékosan infúzión tartották, hogy napokig tartó, szörnyű kínok között haljon meg”. A raboknak azt is megígérték, hogy megmutatnak egy videót egy olyan helyről, ahol „az engedetlen elítéltek agyát kiloccsantották”.
Minden rab elrejti a telefonját, mivel a használatáért levághatják az ujjaikat. Csak akkor használják, amikor a parancsnokok nem látják őket – például a lövészárkokban. Jelenleg egy penzai büntetőtelep rabjai már a frontvonalra kerültek, a volgográdi régió rabjait harcra készítik fel, az orenburgi rabok pedig expressz kiképzésen vesznek részt, ami tulajdonképpen megfélemlítésből áll. Ugyanakkor az elítélteknek nem fizetnek a harcért, hanem csak szabadulást ígérnek nekik. (Eleinte szó volt egy minimális összegről, de aztán eltörölték).
Megjegyezném, hogy a Wagner-csoport Ukrajna lerohanásakor (és talán más esetekben is) a GRU, az orosz katonai hírszerzés közvetlen parancsnoksága alá tartozott. Elvileg még a működése is tilos lenne az orosz törvények szerint, csak hát az orosz törvény nem arra való, hogy betartsák, hanem arra, hogy visszaéljenek vele. Majdnem, mint a magyar.
Hát kérem, ilyen legény ez a Prigozsin, amilyen a bandája is. Azt már el se képzeljük, milyen lehet ezeknek a cárja!
Mára ennyi hír jutott, hagyjunk munkát holnapra is.