Az iráni tiltakozások olyan mintát kezdenek követni, amely szó szerint számtani eszközökkel leírható. Mégpedig egyszerűekkel: most érkezett el az első nagy tüntetések utáni negyvenedik nap. Ahány tiltakozót megöltek akkor, annyi demonstráció tört ki tegnap, a hagyományok szerinti megemlékező ünnepségeken.
És ahány tüntetőt megöltek tegnap – jóval többet, mint negyven napja – annyi tiltakozás várható negyven nap múlva. Fix ciklus szerint működik a rendszer, de haladvány alapján: nagyon kevés időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az iráni nép többsége érintett legyen a megmozdulásokban. És ezen nem segít, hanem sokkal inkább ront a rendszer egyre erőszakosabb fellépése a tiltakozók ellen: maguk termelik a mártírokat, akikért tüntetni fognak negyven nap múlva.
Ezen már csak az segíthetne, ha Khamenei felhagyna az erőszak alkalmazásával, de az meg úgysem váható: lássuk tehát a tegnapi véres események összefoglalóját. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
November 3-án heves összecsapások törtek ki a biztonsági erők és a tüntetők között az Alborz tartománybeli Karajban. Gyászolók és tüntetők gyűltek össze a Teherán városától nem messze fekvő Karaj környékén, hogy megemlékezzenek a 40. napról, amióta a rezsim megölte Hadis Najafit. A biztonsági erők elzárták a temetőhöz vezető utakat, ahol Najafi van eltemetve, majd éles lőszerrel és könnygázzal lőtték a tüntetőket. A tüntetők megtámadták a biztonsági erők állomásait és járműveit. A tüntetők megkéseltek és megöltek egy Baszidzs-tagot, és megsebesítettek öt rendfenntartó parancsnokot (LEC). A tüntetők súlyosan megsebesítettek egy egyházi személyt is.
Az IRGC Telegram-csatornáin a tüntetőket „hazai ISIS”-ként jellemezték, hogy démonizálják őket, valamint a lakosság többi része előtt lázadóknak és terroristáknak állítsák be őket. Irán a szíriai polgárháborúban hasonlóképpen az egész szíriai ellenzéket ISIS-nek állította be, hogy a hazai és nemzetközi közönséget az ellenzék ellen fordítsa, és támogatást gyűjtsön a despota Bassár al-Aszadnak. Az IRGC táplálja azt a narratívát, hogy az USA szítja a tüntetéseket azzal, hogy a tüntetőket ISIS-ként emlegeti, mivel az iráni vezetők gyakran azt állítják, hogy az USA hozta létre az ISIS-t.
A tüntetők széleskörűen összehangoltan reagáltak a rendszer karaji erőszakos fellépésére, ami valószínűleg a mozgalmon belüli növekvő szervezettséget tükrözi. Egyesek köveket szállítottak teherautón, hogy a biztonsági erőkre dobálják őket, mások Molotov-koktélokat készítettek. A tüntetők egy salakból épített falat is építettek, hogy elzárjanak egy utcát. A karaji elnyomással szembeni szervezettség hasonlít ahhoz a taktikához, amelyet a tüntetők október 28-án a Nyugat-Azerbajdzsán tartománybeli Mahábádban alkalmaztak a biztonsági erők ellen.
A rendszernek talán nehézséget okoz, hogy konszenzusra jusson a tüntetések kezelésének jelenlegi szakaszában. Úgy tűnik, hogy a rezsim még nem vetette be teljes mértékben a belső biztonsági szolgálatait az erőszakos fellépéshez, annak ellenére, hogy az Iszlám Forradalmi Gárdák Hadtestének (IRGC) parancsnoka, Hoszein Szalami vezérőrnagy október 30-án a tüntetések azonnali befejezésére szólított fel. Néhány iráni tisztviselő valószínűleg felismerte, hogy egy még brutálisabb erőszakos fellépés további világi mártírokat és 40 napos ünnepségeket fog produkálni, amelyek köré a tüntetők gyülekezni fognak. Ebrahim Raisi elnöknek is hiányozhat a határozottsága ahhoz, hogy hozzáértően irányítsa a leszámolást, bár nem ő az egyetlen magas rangú döntéshozó, aki részt vesz a tüntetések elfojtásában.
Amerikai és Perzsa-öbölbeli illetékesek azt mondták a Wall Street Journalnak, hogy csökkent, de nem szűnt meg teljesen annak a valószínűsége, hogy Irán hamarosan megtámadja Szaúd-Arábiát és más szomszédos országokat. Amerikai és szaúdi tisztviselők korábban arra figyelmeztettek, hogy Irán megtorlásul az USA, Izrael és Szaúd-Arábia vélt szerepéért a folyamatban lévő tüntetések szításában Szaúd-Arábiát és esetleg Erbílt fogja megtámadni. Teherán mindazonáltal várhatóan látványos támadást fog végrehajtani külföldön – valószínűleg drónokkal és rakétákkal – a következő napokban vagy hetekben a sirazi támadás megtorlásaként a belföldi iráni közönség számára.
A legfontosabb hírek röviden:
-
- November 3-án heves összecsapások törtek ki a biztonsági erők és a tüntetők között az Alborz tartománybeli Karajban.
- A tüntetők széleskörűen összehangoltan reagáltak a rezsim karaji fellépésére, ami valószínűleg a mozgalmon belüli növekvő szervezettséget tükrözi.
- A rezsim valószínűleg nehezen tud konszenzusra jutni a tüntetések kezelésének módját illetően.
- Amerikai és Perzsa-öbölbeli tisztviselők a Wall Street Journalnak azt mondták, hogy csökkent, de nem szűnt meg teljesen annak a valószínűsége, hogy Irán hamarosan támadást intéz Szaúd-Arábia és más szomszédos országok ellen.
- Legalább 22 tüntetés zajlott 12 tartomány 17 városában.
- Az IRGC hírszerző szervezet letartóztatta egy „biztonságellenes csapat” három tagját az Ilam tartománybeli Ilam városban.
- Ahmad Taheri, a LEC Szisztán és Beludzsisztán tartományi parancsnoka bejelentette, hogy ismeretlen fegyveresek lelőttek egy síita klerikust a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban.
- November 4-én összecsapások törhetnek ki a rendszerpárti és a rendszerellenes tüntetők között.
- Az Artesh felkészíthette erőit arra, hogy részt vegyenek a zahedani tüntetések elfojtásában.
- Az IRGC egyik Telegram-csatornáján november 3-án egy véleménycikket terjesztettek, amelyben felszólították az IRGC Quds Force-t, hogy hozzon létre egy 30 kilométer mély pufferzónát az iraki Kurdisztánban a rendszerellenes kurd fegyveresek ellen.
- Törökország a Teherán és Baku közötti növekvő feszültségek közepette megerősítette Azerbajdzsánnak nyújtott támogatását.
Rendszerellenes tüntetések:
November 2-án 12 tartomány 17 városában legalább 22 tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Megjegyzés: A CTP csillaggal jelöli azokat a tüntetéseket, amelyeken a meggyilkolt tüntetőkre emlékező gyászolók is részt vettek.
*Karaj, Alborz tartomány (lakosság: kb. 1 970 000 fő)
Lásd fentebb.
Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: kb. 1.599.000 fő).
A biztonsági személyzet meghatározatlan számú tüntetőre lőtt. A biztonsági személyzet menekül több tucatnyi, köveket dobáló tüntető elől. Nem világos, hogy ezek az interakciók a város ugyanazon részén vagy ugyanabban az időben történtek-e.
Meghatározatlan számú tüntetőt dokumentáltak a város egyik utcáján.
Iszfahán város, Iszfahán tartomány (lakosság: kb. 1 961 000 fő).
Egy-két tucatnyi tüntető gyűlt össze Iszfahán utcáin, és azt skandálták, hogy „halál a diktátorra”. A közösségi médiából származó felvételeken sok tüntető látható, akik látszólag középiskolásnak tűnnek.
*Fouladshahr, Iszfahán tartomány (lakosság: kb. 88 462 fő).
Nagy tömeg gyűlt össze egy meg nem nevezett temetőnél, hogy megemlékezzenek az azóta eltelt 40 napról, hogy a biztonságiak megölték Mahsa Mougouit, mert részt vett a rendszerellenes tüntetéseken, és kormányellenes jelszavakat skandáltak. Több százan – valószínűleg több mint ezren – hasonlóan tüntettek a város utcáin. A közösségi médiában keringő felvételeken a biztonsági személyzet menekül a tüntetők elől. Néhány közösségi média felhasználó arról számolt be, hogy a biztonsági személyzet és a tüntetők közötti összecsapásokban két biztonsági tiszt eszméletét vesztette. A biztonsági személyzet állítólag fejbe lőtt egy tüntetőt.
Fasa, Fars tartomány (lakosság: kb. 104 825 fő).
Körülbelül 75-100 tüntető skandálta a „te vagy a perverz, te vagy a mocsok, én egy szabadgondolkodású nő vagyok” és a „halál Khameneire” szavakat egy városi utcán. A későbbi tüntetésről készült felvételeken lövések hallhatók.
*Ghazvin város, Ghazvin tartomány (lakosság: kb. 402 748 fő).
Nagy tömeg gyűlt össze Ghazvin egy meg nem nevezett helyszínén, hogy megemlékezzenek a negyvenedik napról, amióta a biztonsági személyzet megölte Javad Heydarit, mert részt vett a rendszerellenes tüntetéseken. A női tüntetők fátyol nélkül táncoltak. Meghatározatlan számú tüntető később az este folyamán hasonlóan tiltakozott a város utcáin, köztük a Khayyam utcában. Néhány tüntető tüzeket gyújtott a város egyik utcáján.
*Bandar Anzali, Gilan tartomány (lakossága körülbelül 118 564 fő).
Több mint 100 tüntető gyűlt össze Bandar Anzali egy meg nem nevezett helyszínén, hogy megemlékezzenek a biztonsági személyzet által a rendszerellenes tüntetéseken való részvételért megölt Amir Nowrouzi halálának 40. napjáról, és rendszerellenes jelszavakat skandáltak.
*Rasht, Gilan tartomány (lakossága megközelítőleg 679 995 fő).
Nagy tömeg gyűlt össze egy meg nem nevezett temetőnél Rashtban, hogy megemlékezzenek a 40 napról, amióta a biztonsági személyzet megölte Behnam Laikpourt, mert részt vett a rendszerellenes tüntetéseken, és a kormányellenes jelmondatokat skandálták, köztük a „nő, élet, szabadság” jelszót. Meghatározatlan számú tüntető hasonlóan tiltakozott és gyújtott tüzeket a város utcáin később aznap este. A közösségi médiában terjedő felvételeken látható, amint a biztonsági személyzet menekül a kövekkel dobálózó tüntetők elől.
*Eslamabad-e Gharb, Kermanshah tartomány (lakosság: kb. 90 599 fő).
Nagy tömeg gyűlt össze egy meg nem nevezett temetőnél Eslamabad-e Gharbban, hogy megemlékezzenek a negyvenedik napról, amióta a biztonsági személyzet megölte Saeed Mohammadit, mert részt vett a rendszerellenes tüntetéseken, és kormányellenes jelszavakat skandáltak, köztük azt, hogy „halál a diktátorra”.
Baneh, Kurdisztán tartomány (lakosság: körülbelül 115 325 fő).
Meghatározatlan számú tüntető gyűlt össze Baneh utcáin, és tüzeket gyújtottak az úttesten.
Kamyaran, Kurdisztán tartomány (lakosság: körülbelül 55 077 fő).
Legalább egy tucatnyi tüntető gyűlt össze Kamyaran utcáin, és Molotov-koktélokat dobált a biztonsági erőkre.
Marivan, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 136 654 fő).
A Mariváni Azad Egyetem egy-két tucat diákja tiltakozott az egyetemen, és azt skandálták, hogy „a diákok meghalnak, de nem fogják megalázni őket”.
Meghatározatlan számú tüntető állítólag tüzeket gyújtott Marivan utcáin, és azt skandálta, hogy „halál az iszlám köztársaságra”.
*Amol, Mazandaran tartomány (lakossága: körülbelül 237 528 fő).
Nagy tömeg gyűlt össze egy meg nem nevezett temetőnél Amolban, hogy megemlékezzenek a biztonsági személyzet által a rendszerellenes tüntetéseken való részvételért megölt Ghazaleh Chalavi 40. napjáról, és rendszerellenes jelszavakat skandáltak, többek között azt, hogy „kedves Ghazaleh, megbosszulom a véredet”. Több mint 100 gyászoló tiltakozott hasonlóképpen a város utcáin.
*Arak, Markazi tartomány (lakossága: kb. 520 944 fő).
Több százan gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a hetedik napról azóta, hogy a biztonsági személyzet megölte Merhshad Shahidit, mert részt vett a rendszerellenes tüntetéseken. A gyászolók rendszerellenes jelszavakat skandáltak, többek között azt, hogy „ne féljetek, mindannyian együtt vagyunk ebben”. A gyászolók emellett a város utcáin is felvonultak.
Teherán város, Teherán tartomány (lakosság: kb. 8 700 000).
Tüntetők tucatjai skandálták a „ne féljetek, mindannyian együtt vagyunk ebben” feliratot a Teherán déli részén fekvő Nazi Abad városrész egyik utcáján.
Meghatározatlan számú tüntető gyűlt össze az északkelet-teheráni Teherán Parsban.
Nagyjából ötven tüntető skandálta, hogy „halál a diktátorra” az észak-teheráni Sa’adat Abadban. A közösségi média felhasználói csetepatékról számoltak be az iráni LEC személyzete és a civil ruhás Baszidzs között. A CTP nem tudja megerősíteni ezt a híresztelést.
A közösségi médiában keringő felvételek szerint a biztonsági személyzet madársörétet lőtt egy kétéves gyermekre Teherán egy meg nem nevezett helyszínén.
A CTP alacsony biztonsággal úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Boukan, Kurdisztán tartomány (lakosság: körülbelül 193 501 fő).
Meghatározatlan számú tüntető tüzet gyújtott és törmelékből akadályokat állított a Boukant Tabrizzal összekötő úton, Kelet-Azerbajdzsán tartományban.
Ourmia, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: körülbelül 736 224 fő).
A felvételeken tüzek láthatók a város utcáin, ami valószínűleg arra utal, hogy a tüntetők megpróbálták megakadályozni a biztonsági személyzetet abban, hogy belépjenek egy jövőbeli tiltakozés területére.
Az IRGC hírszerző szervezet november 2-án letartóztatta egy „biztonságellenes csapat” három tagját Ilam városban, Ilam tartományban. Az IRGC hírszerző szervezet azt állította, hogy az illetők kézigránátokat és gyújtófegyvereket készítettek elő katonai és biztonsági létesítmények megtámadására. Az IRGC hírszerző szervezete azzal is vádolta a szóban forgó személyeket, hogy kapcsolatban állnak meg nem nevezett külföldi országokkal. A tüntetők legalább egy alkalommal, október 15-én Molotov-koktélokkal támadtak egy Ilam tartománybeli Baszidzs-bázist.
Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter november 3-án nyilatkozatot adott ki, amelyben megesküdött a tüntetők megbüntetésére.
Ahmad Taheri, a LEC Szisztán és Beludzsisztán tartományi parancsnoka bejelentette, hogy november 3-án ismeretlen fegyveresek lelőttek egy síita klerikust a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban. Ez a támadás része a Sisztán és Beludzsisztán tartományban az elmúlt napokban felerősödött rendszerellenes militáns fellépésnek. Ismeretlen fegyveresek október 30-án Iranshahrban és november 2-án Khashban támadtak LEC-tisztekre, amint arról a CTP korábban beszámolt.
November 4-én összecsapások törhetnek ki a rezsimpárti és a rezsimellenes tüntetők között. A rezsimellenes tiltakozó szervezetek országos tüntetésekre szólítottak fel november 4-én, a 40. napon, amikor a rezsim számos tüntetőt ölt meg Irán-szerte. Az elmúlt napokban a 40. napon megölt tüntetők emlékére rendezett megemlékezések környékén folyamatosan nagyszabású tüntetések törtek ki. A nagyszabású és erőszakos tüntetések különösen Zahedánban váltak gyakorivá péntekenként, és valószínűleg november 4-én is előfordulnak majd. A rezsim november 4-re is országos megmozdulásokat tervezett az USA elítélésére és a sah 1978-as, a diáktüntetőkkel szembeni brutális leverésére való megemlékezésre. Az IRGC a tervezett tüntetéseket úgy jellemezte, mint amelyek Irán számára az iszlám köztársaság elleni nyugati-izraeli hibrid háború legyőzését jelképezik.
Az Artesh felkészíthette erőit arra, hogy részt vegyenek a november 4-i zahedáni tüntetések leverésében. Az Artesh parancsnoka, Abdol Rahim Mousavi vezérőrnagy november 2-án Zahedánba utazott, állítólag azért, hogy ellenőrizze az ott állomásozó légvédelmi egységeket. Mousavi az ellenőrzés során elítélte a tüntetéseket. Zahedanba tett látogatásának időzítése figyelemre méltó, tekintettel az ottani növekvő rendszerellenes aktivitásra és a november 4-re tervezett tüntetésekre. A rezsim megpróbálhatja bevonni az Artesh-t a tüntetések elfojtásába, hogy enyhítse a biztonsági erők képességeinek korlátait, vagy szélsőségesebb erőszakot alkalmazzon a tüntetőkkel szemben.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Az IRGC egyik Telegram-csatornáján november 3-án egy véleménycikket terjesztettek, amelyben felszólították az IRGC Quds Erőket, hogy hozzanak létre egy 30 kilométer mély pufferzónát az iraki Kurdisztánban a rendszerellenes kurd fegyveresek ellen. A véleménycikk azzal vádolta az Egyesült Államokat, Izraelt, Szaúd-Arábiát és más nem állami szereplőket, hogy Irán területi integritásának aláásására és természeti erőforrásainak kiaknázására törekszenek. A véleménycikk különösen azt a fenyegetést emelte ki, amelyet a rendszerellenes kurd fegyveresek jelentenek az Iraki Kurdisztánban az Iszlám Köztársaságra. Iráni tisztviselők hagyományosan azzal vádolják az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy támogatják a kurd milíciákat a rendszer ellen, és felhasználják őket a zavargások szítására. Az op-ed Törökországnak az észak-szíriai pufferzóna létrehozására irányuló erőfeszítéseit idézte, hogy azzal érveljen, hogy Iránnak ugyanilyen joga van egy pufferzóna létrehozására Irakban. Nem világos, hogy ez a véleménynyilvánítás milyen mértékben tükrözi az IRGC vezetésének számításait.
Törökország a Teherán és Baku közötti növekvő feszültségek közepette megerősítette Azerbajdzsánnak nyújtott támogatását. Bahtiyar Ersay török vezérőrnagy november 3-án az azerbajdzsáni védelmi miniszterrel, Zakir Hasanovval együtt megfigyelte az iráni-azerbajdzsáni határ közelében zajló azerbajdzsáni hadgyakorlatot. Azerbajdzsán november 2-án jelentette be a gyakorlatot, amely légi, tüzérségi és különleges erők elemeit is magában foglalja. Baku a közelmúltbeli IRGC hadgyakorlatra és az Azerbajdzsánnal szembeni iráni fenyegetésekre reagált.
A Nour hírügynökség november 3-án a Twitteren azt állította, hogy Izrael pszichológiai hadviselési főhadiszállást hozott létre Bahreinben, hogy szítsa az iráni tiltakozásokat. A Nour hírügynökség a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácshoz kötődik – a rezsim azon szervéhez, amely a legfelsőbb vezetőnek a védelmi és külpolitikával kapcsolatos tanácsadásért felelős.
Eddig tartottak az iráni hírek, és a tiltakozások már említett negyven napos törvényszerű sokasodási ciklusán kívül egy tanulság van még belőlük: az Iráni Iszlám Köztársaság vezetése most fűrészeli a fát saját maga és az államformája alatt, de a lehető legnagyobb buzgalommal. Az a tény, hogy szerda este egy Teheránból induló Il–76-os szállítógép landolt Vnukovóban, arra utal, hogy minden figyelmeztetésnek és fenyegetésnek fittyet hányva, Khamenei rezsimje nyíltan támogatja Moszkvát az ukrajnai háborúban, ami viszont a 2015-ös atomalkuhoz kapcsolódó szankciók újbóli bevezetéséhez vezethet. Ha emellé Irán egy vagy több szomszédja ellen is háborút indít, amint az várható a fentiek ismeretében, a teljes nemzetközi elszigetelődés vár az országra, mármint a rendszer nagyon hamar bekövetkező bukása előtt.
De azt már Khameneinek kell tudnia, mit akar.
Ennyit Iránról, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója.