Iránban most már mindenki forradalomnak nevezi azt, ami zajlik – mindenki, a kormányzat híveit kivéve. Nincs már szó reformokról, enyhítésekről, a tiltakozók harcolni akarnak a rendszer ellen, és meg is teszik. A kormány közben ugyanígy harcra készül saját népe ellen és fenyegetőzik. Nem kicsi a harc tétje: most dől el Irán jövendő államformája.
Khamenei közben bonyolult kardtáncot jár a 2015-ös atomalkut biztosító záradékok között, ugyanis azt már hivatalosan be kellett vallania a kormányának, hogy az Oroszországi Föderáció iráni drónokat használt és használ, most már próbálnak kibújni a hurokból, amibe maguk dugták a fejüket, de nehezen megy. Mivel a 2015-ös atomalku szabályozta is az iráni fegyverkereskedelmet, szankciók várhatóak, melyek még tovább rontják az iráni életszínvonalat, újabb elégedetlenséget szülnek… Ajatollah, te ennek a lónak a hátán már sehogyan sem fogsz megmaradni.
De lássuk az elmúlt nap híreit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A jelenleg zajló tüntetések élén álló iráni fiatalok szülei egyre inkább forradalmi mozgalomként jellemzik a tiltakozásokat, tükrözve gyermekeik szókincsét. Az egyik meggyilkolt tüntető apja elmondta a gyászolóknak, hogy fia Mahsa Amini halálát a változás ösztönzőjeként jellemezte, és kijelentette, hogy „nem lesz forradalom, amíg nem folyik vér” a negyvenedik napos megemlékezésen, október 29-én. Egy másik meggyilkolt tüntető apja hasonlóan a szabadság mártírjaként jellemezte fiát az október 31-i temetésen. Egy újabb megölt tüntető édesanyja úgy jellemezte fiát, mint aki az életét adta az iráni nemzetért a 40. napos megemlékezésen, november 4-én. Egy fiatal iráni tüntető szülője a Reutersnek azt mondta egy november 3-án megjelent cikkben, hogy kötelességének érzi, hogy „visszaszerezze Iránt” lányai és minden iráni lány számára.
A tüntetéseken részt vevő iráni fiatalok már régóta forradalmi jellegűnek nevezik a tiltakozásokat, és kifejezték, hogy készek meghalni a hitükért. A kiábrándult fiatalok valószínűleg már nem tartják a reformot életképes lehetőségnek – néhány reformista saját bevallása szerint –, és a fiatal, letartóztatott tüntetők állítólag azt mondták a biztonsági tisztviselőknek, hogy céljuk a rezsim megdöntése.
A tüntetők visszaszerzik a forradalmi motívumokat, például a mártíromságot, amelyet a rezsim a saját céljaira használt fel. Az elmúlt napokban a megölt tüntetők temetései és megemlékezései a zavargások kiemelkedő helyszíneivé váltak. Több ezer tüntető gyűlt össze a Kurdisztán tartománybeli Saghezben, hogy megemlékezzen a 40. napról, amióta a rezsim október 26-án megölte Mahsa Aminit. Hasonlóan nagy tömegek gyűltek össze a megölt tüntetők emlékére október 27-én, 28-án, 29-én, 31-én és november 1-jén, 2-án és 3-án. A CTP úgy értékelte, hogy a temetések és megemlékezések jelentős tiltakozási aktivitást váltottak ki november 3-án 17 dokumentált tüntetési helyszín közül nyolcon. A közösségi média felhasználói hasonlóképpen egy új iráni forradalom mártírjaiként hivatkoztak a megölt tüntetőkre. Néhány tüntető sírján a Mahsa Amini tiltakozási hullámhoz kapcsolódó szimbólumok láthatók, jelezve, hogy közösségük a mozgalomban betöltött mártírszerepüket tekinti fontosnak.
A tüntetők növekvő erőfeszítései, hogy a forradalom, az iráni nacionalizmus és a világi mártíromság eszméit visszaszerezzék a rezsimtől saját mozgalmuk számára, figyelemre méltó fordulatot jelentenek. A rendszer több mint négy évtizeden keresztül hozzászoktatta az irániakat a forradalmi kifejezések és nacionalista képek és eszmék használatához, valamint a mártírok tiszteletéhez. Ha a tüntetőknek sikerül ezeket a szokásokat a saját mozgalmuk számára átvenniük, akkor jelentős és fenntartható lendületet adhatnak erőfeszítéseiknek.
A legfontosabb hírek röviden:
-
- A jelenleg zajló tüntetések élén álló iráni fiatalok szülei egyre inkább forradalmi mozgalomként jellemzik a tiltakozásokat, tükrözve ezzel gyermekeik szóhasználatát.
- Hat tartomány 11 városában legalább 14 tüntetésre került sor.
- A biztonsági erők és a tüntetők között erőszakos összecsapások törtek ki Szisztán és Beludzsisztán tartományban, Khash, Rask, Saravan és Zahedan településeken a pénteki imaórákat követően.
- Ebrahim Raisi elnök bírálta Joe Biden amerikai elnököt, amiért egy kaliforniai kampánygyűlésen ígéretet tett „Irán felszabadítására”.
- Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka, Hoszein Szalami vezérőrnagy arra figyelmeztetett a rezsim által szervezett gyűlésen, hogy Irán megtorolja az Egyesült Államokon és szövetségesein a folyamatban lévő zavargások szításában játszott állítólagos szerepüket.
Rendszerellenes tüntetések:
November 4-én 6 tartomány 11 városában legalább 14 tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Megjegyzés: A CTP csillaggal jelöli azokat a tüntetéseket, amelyeken a meggyilkolt tüntetőkre emlékező gyászolók is részt vettek.
Karaj, Alborz tartomány (lakosság: kb. 1 970 000 fő)
A biztonsági erők lelőttek és megöltek egy tizenéves fiút, aki nyilvánvalóan tüntetett Karaj utcáin. A biztonsági erők megpróbálták eltüntetni a bizonyítékokat azzal, hogy a halott tizenéves fiút egy furgonba rakták és elhajtottak.
*Shahin Shahr, Esfahan tartomány (lakosság: kb. 173.329)
Meghatározatlan számú tüntető vonult végig Shahin Shahr utcáin.
A tüntetők azért gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a 40. napról, amióta a biztonsági erők megölték Mohammad Hassan Turkman tüntető mártírt, mert részt vett a rendszerellenes tüntetéseken. A biztonsági erők könnygázt vetettek be, és elzárták a temetőhöz vezető utakat, hogy a tüntetőket visszatartsák az ünnepségen való részvételtől.
*Iszfahán város, Iszfahán tartomány (lakossága: kb. 1 961 000)
Tüntetők tucatjai gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a biztonsági erők által a tüntetésekről készített felvételek rögzítése miatt megölt Shirin Alizadeh mártírról, akit 40 napja öltek meg a biztonsági erők Iszfahán városában. A közösségi médiában közzétett felvételeken a tüntetők akadályokat állítottak a temetőhöz vezető útra, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozzák, hogy a biztonsági erők megzavarják a szertartást. Egy másik felvételen az látható, hogy a biztonsági erők megpróbálják megzavarni a szertartást. Az iráni közösségi média-fiókokban olyan állítások keringtek, hogy a biztonsági erők éles lőszert használtak a tüntetők ellen.
Podol, Hormozgan tartomány (lakosság: kb. 1250 fő)
Egy-két tucat tüntető tüzet gyújtott egy podoli utcán.
Ahvaz, Khuzestan tartomány (lakosság: kb. 1 185 000 fő)
Meghatározatlan számú tüntető tüzeket gyújtott és törmelékkel útakadályokat állított fel Ahvaz utcáin.
Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakosság: kb. 587 730 fő)
Tüntetők százai vonultak végig Zahedan utcáin a pénteki imát követően „halál a diktátorra”, „halál a Baszidzsre”, „halál Khameneire” és más rezsimellenes jelszavakat skandáltak. Maulvi Abdul Hamid prominens szunnita hitszónok november 4-i prédikációjában állítólag nemzetközi népszavazásra szólított fel az iszlám köztársaságról, ami valószínűleg zavargásokat váltott ki a következő órákban. A közösségi médiában közzétett felvételeken a tüntetők a biztonsági erők elől menekülnek, akik állítólag tüzet nyitottak a tömegre. Külön felvételeken látható, amint a tüntetők a rezsim mesterlövészeinek tüze elől az épületek mögé bújva keresnek menedéket.
Khash, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakosság: kb. 56 683 fő)
Több tucatnyi tüntető gyűlt össze Khash utcáin, és a tartományi kormányzó hivatalához vonult. A biztonsági erők és a tüntetők összecsaptak az épület előtt. A biztonsági erők legalább négy tüntetőt megöltek, köztük egy gyermeket, és valószínűleg több tucatnyian megsebesültek. A tüntetők felgyújtották a biztonsági erők egyik járművét.
Saravan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakosság: körülbelül 6554 fő)
Több tucat tüntető gyűlt össze Saravan utcáin, és azt skandálták, hogy „halál a diktátorra”. A biztonsági erők állítólag könnygázt vetettek be a tüntetők ellen.
Meghatározatlan számú tüntető gyűlt össze a pénteki ima után egy szaraváni mecsetnél. A biztonsági erők könnygázt vetettek be, és a jelentések szerint a mecset közelében lelőtték a tüntetőket.
Rask, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakosság: kb. 10 115 fő)
Több tucatnyi tüntető vonult végig Rask utcáin. A biztonságiak könnygázt vetettek be, és állítólag éles lőszert használtak a tüntetők ellen egy raski szeminárium közelében. A közösségi médiában közzétett felvételeken lövések hallhatóak, és a tüntetők valószínűleg a biztonsági erők elől menekülnek.
Iranshahr, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakosság: körülbelül 113 750 fő).
Meghatározatlan számú tüntető azt skandálta Iranshahr utcáin, hogy „Kurdisztán, Zahedan, feláldozom az életem Iránért”.
Teherán város, Teherán tartomány (lakosság: kb. 8 700 000)
Tüntetők tucatjai gyújtogattak és rendszerellenes jelszavakat skandáltak a Teherán déli részén fekvő Dzsavadijeh utcáin. A biztonsági erők könnygázt és állítólag éles lőszert vetettek be, hogy szétoszlassák a tömeget.
Több mint 100 tüntető gyújtott tüzeket és skandálta a „szabadság, szabadság, szabadság” jelszavakat a város egyik utcáján.
A rendszerbarát közösségi média-fiókok és az állami televízió műsorai állítólagos felvételeket terjesztettek négy tartomány legalább öt városában november 4-én tartott rendszerpárti gyűlésekről. Valószínűleg egy nagyszabású, rezsimpárti tüntetés zajlott Teheránban, ahol Ebrahim Raisi elnök beszédet mondott az amerikai nagykövetség 1979-es elfoglalásának emlékére, de a CTP nem tudja függetlenül ellenőrizni a többi állítólagos kormánypárti megmozdulást. Az egyik kormánypárti közösségi médiafelhasználó azt állította, hogy kilencszáz városban tömeges kormánypárti tüntetések voltak, míg más közösségi médiafelhasználók olyan felvételeket terjesztettek, amelyeken csak egy tucatnyi kormánypárti tüntető látható Amolban és Robat Karimban. Az egyik állami médium azt mutatta, hogy egy sanandaji rezsimpárti tüntetés esőben zajlik, noha a sanandaji időjárás-jelentések nem jeleztek esőt. Egy másik állami médium állítólag három városból mutatott felvételeket a rezsimpárti tüntetésekről, és két városból származó felvételek azonosnak tűntek.
Raisi bírálta Joe Biden amerikai elnököt, amiért november 3-án egy kaliforniai kampánygyűlésen „Irán felszabadítását” ígérte. Idézik Biden szavait, amikor azt mondta a hallgatóság tagjainak, hogy „ne aggódjanak, fel fogjuk szabadítani Iránt (…) hamarosan fel fogják szabadítani magukat.” Raisi elítélte Biden megjegyzéseit, és „szórakozottságnak” tulajdonította azokat a rezsim által szervezett, az USA teheráni nagykövetségének 1979-es elfoglalására emlékező gyűlésen. Raisi emellett azt állította, hogy az USA terrorista csoportokat támogat, köztük az Iszlám Államot, és megpróbál zavargásokat szítani Iránban. Raisi hozzátette, hogy a rendszerellenes tüntetéseken részt vevő iráni fiatalok tudtukon kívül az amerikai érdekeket támogatják.
Az IRGC parancsnoka, Hoszein Szalami vezérőrnagy arra figyelmeztetett, hogy Irán megtorolja az Egyesült Államokat és szövetségeseit a folyamatban lévő zavargások szításában játszott állítólagos szerepükért egy november 4-i, a rezsim által szervezett gyűlésen. Szalami hozzátette, hogy Irán ellenségei magas készültségben vannak, valószínűleg a Wall Street Journal november 1-jei jelentésére utalva, miszerint amerikai és szaúdi tisztviselők Szaúd-Arábia és Erbíl elleni közelgő iráni támadásra figyelmeztettek. Amerikai és Perzsa-öböl menti tisztviselők azóta azt mondták a Wall Street Journalnak, hogy a Szaúd-Arábia és más szomszédos országok elleni közelgő iráni támadás valószínűsége csökkent, de nem múlt el teljesen.
A Raisi-kormányzat egyik tisztviselője keményebb tüntetés-elnyomási taktikára szólított fel. Mohammad Hosseini parlamenti alelnök kijelentette, hogy a megbékélés többé nem megfelelő stratégia a tüntetések megfékezésére, és hozzátette, hogy több biztonsági erőt kell bevetni a további zavargások megfékezésére. Hosseini nyilatkozatai tükrözik a rezsim magas rangú tisztviselőinek az elmúlt hetekben a tüntetők erőszakos elfojtására irányuló felhívásait.
Az iráni média bejelentette, hogy a Baszidzs tagja, Hamid Pournowrouz november 3-án meghalt a tüntetőkkel való összecsapásokban a Gilan tartománybeli Lahidzsánban. A jelentés Pournowrouz-t „a szentély védelmezőjeként” írta le, amely kifejezést a rezsim a Szíriába telepített IRGC harcosok megnevezésére alkalmazza.
Akkor most lássuk, mi a helyzet az orosz fegyverszállításokkal. Az, hogy Teherán össze-vissza beszél. Mint az Iran International írja, Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter szombaton azt mondta, Teherán hónapokkal az ukrajnai háború előtt korlátozott számú drónt bocsátott Moszkva rendelkezésére, de ha bebizonyosodik, hogy Oroszország használta azokat az Ukrajna elleni háborúban, az Iszlám Köztársaság nem lesz közömbös iránta.
Amir-Abdollahian nyilatkozata, amelyben elismerte, hogy drónokat szállított Moszkvának, akkor hangzott el, amikor az Európai Unió csatlakozott az Egyesült Államokhoz, amely elítélte, hogy Irán támogatja az ukrajnai orosz inváziót.
A G7-ek Németországban ülésező külügyminiszterei a héten nyilatkozatot adtak ki, amelyben követelték, hogy Iránt és Oroszországot vonják felelősségre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. számú határozatának „durva megsértéséért”, amely jóváhagyta a 2015-ös iráni atomalkut. Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – a G7 tagjai Kanadával, Olaszországgal és Japánnal együtt – azzal érvelt, hogy a katonai drónok Oroszországnak történő bármilyen iráni szállítása a megállapodás, a JCPOA (Joint Comprehensive Plan of Action) megsértése.
Az, hogy Irán katonai eszközöket és állítólag műszaki szakembereket is szállít, hogy segítsen a harctereken való bevetésükben, még inkább kétségessé tette a JCPOA helyreállításáról szóló további tárgyalásokat. A 18 hónapig tartó többoldalú tárgyalások után a diplomáciai erőfeszítések augusztusban zsákutcába jutottak, mivel az Egyesült Államok szerint Irán a 2015-ös megállapodás hatályán kívül eső követeléseket terjesztett elő.
Washington további szankciókat ígért az Oroszországnak fegyvereket szállító Teheránnal kapcsolatban, mivel szeptember közepe óta heves tömegtüntetések rázzák meg Iránt, ami további válságba sodorta a meggyengült gazdaságot.
Egy teheráni találkozó alkalmával Irán vezető diplomatája szintén elutasította rakéták szállítását Oroszországnak, mondván: „megállapodtunk az ukrán külügyminiszterrel, hogy ha bármilyen dokumentumuk van arról, hogy Oroszország iráni drónokat vetett be Ukrajnában, akkor azokat át kell adniuk nekünk”.
Hozzátette továbbá, hogy Irán álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban „a háború leállítása, a felek visszatérése a tárgyalásokhoz és a menekültek hazatérése”.
Ukrajna az elmúlt hetekben több orosz támadásról számolt be, amelyek során iráni gyártmányú Shahed–136 típusú drónokat használtak. Irán eddig tagadta, hogy a drónokat Oroszországnak szállítaná, és ezen a héten Irán ENSZ-nagykövete, Amir Saeid Iravani visszautasította a vádakat, mondván, hogy azok „teljesen alaptalanok”.
Amir-Abdollahian megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei sürgette az ENSZ-t, hogy vizsgálja meg, Moszkva használt-e Iránban gyártott drónokat ukrajnai infrastruktúra és polgári célpontok támadására.
Az ukrán hírszerzési igazgatóság kedden közölte, hogy az Iszlám Köztársaság november elején több mint 200 harci drónt telepít Oroszországba, köztük a Shahed–136, az Arash–2 kamikaze drónokat, valamint a Mohajer–6 felderítő és harci UAV-kat.
Lássuk csak ezt a GUR-jelentést!
„Az ukrán védelmi hírszerzésnek csak az Oroszország és Irán közötti, ballisztikus rakéták szállítására vonatkozó szerződések megkötéséről vannak információi”
– mondta Andrij Juszov, az ukrán védelmi hírszerzés képviselője. Arra a kérdésre, hogy megerősítést nyert-e az az információ, miszerint Irán állítólag már ezer ballisztikus rakétát szállított Oroszországnak, az ukrán védelmi hírszerzés képviselője azt válaszolta:
„Jelenleg a megkötött szerződések megerősítése és az összes szükséges megállapodás és jóváhagyás kézhezvétele folyamatban van. Megerősítést nyert, hogy több mint ezer darabos tételre kerülhet sor, nem csak rakétákról van szó, hanem különböző fegyverekről. Most a következő tételről beszélünk – ezek még mindig drónok, ezek 200 drón, amelyek már Oroszországba mennek. Ez megerősített információ”.
Akkor nem régen, hanem most, nem rakéták, hanem drónok, nem Teherán, hanem Moszkva és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, a többi stimmel. Szankciók lesznek ebből, akárki meglássa.
Eddig tartottak az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi összefoglaló.